Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
1985. december 30., hétfő Somogyi Néplap 5 A fiatalok nevelése A népfiranitkongressaus felelős hozzászólásaiban is sok szó esettt arról, hogy a fialtatok nevelésére az eddiginél nagyoiblb gondolt keld fordítani. Az is kitűnt, hogy az értékítélet korántsem ál- talániosíitíhaíó és nem a nemzedékek közti elfogultságból fakadó. A minap Fonyódról a diák- vonattal utaztam haza. Nincs már külön kocsijuk a szerelvényen a diákoknak: elvegyülnek a többi utas között. Így kerültem be egy ilyen fiatal társaságba. A bejáró, hazautazó diákok zöme leány volt. (Csak egy fiú vágtatott át a kupén, figyatmeztetni is kellett, hogy legközelebb ne a lábával nyisson ajtót maga előtt.) Szólni nemcsak ezért kellett, hanem a trágár beszédért is: a lányok kocsmai, útszéli kifejezései a felnőtt Utasok fülét sértették. Fonyódtól, mondjuk So- mogyjádig aligha lehet nevelni. De sok ilyen szakasz van életünk útvonalán, ahol foganatja léhet a nevelő szónak, a példamutatásnak. A szép magyar heszéd védelmében is szólni kellene. Tudom, alapvetően a nevelés folyamatába tartozik ez is. A kordiivat szülhet ugyan olyan furcsaságokat, amelyeket nem mindenki néz jó szemmel, de nem adhat föl- mentésit az emberek közötti kapcsolat alapvető normái alól, nem fogadhatja el az egyéniség torzulásait. Egy másik vonaton — Budapest és Kaposvár között — egy középiskolai nevelővel beszélgettem; elmondta, hogy az intézetben, ahol dolgozik, elterjedt a középiskolások italozása. Akit rajtakapnak, annak hamarosan kínt tágasabb lesz, de ahhoz, hogy ez megtörténjen^ a véletleneknek sorozatára van szükség, hiszen mindig csak a sokadik eset tudódik ki. Az intézet nevelői csák arra figyelnék — persze, nem nagy eredménnyel —, hogy kit kaphatnák rajta. Ezt követően minden megy a maga útján, vagyis a kollégiumi szabályzat előínásainák megfelelően : figyelmeztetik, megróják, kirúgják. Ebben az intézményiben csupán az italozás számít szélsőséges esetnék. Ezért érdemes szólni, illetve ezért foganatosítható a büntetés is. Lehet, hogy csak álom a diákmenzán a kulturált étkezés, hiszen á zsúfoltság a napközisek otthoni nevelésének hatását is leronthatja. Talán ilyen „apróságokon” is múlik, hogy ifjúságunk milyennek mutatkozik. A köszönés, az öltözködés, a tanulási morál sok olyan apró tényező, amelyre joibban oda kellene figyelni otthon is, az iskoláiban is. A tanulási morált küllőn is érdemes keinvelni, hiszen benne foglaltatik sóik minden; akarat, szándék, vágy, tudatos jövőépítés, amit megfelelő magatartásformák kísérnék. Nem elégedhetünk meg tehát csak a kirívó példák nyesegetésével. Sok az apró magatartászavar is, ezek korrigálása, a fiatalok viselkedésének folyamatos érzékelése és értékelése segíthet csupán abban, hogy minél kevesebben fertőződjenek meg a nem kívánt, de eléggé elharapódzott, a személyiséget károsító jelenségektől. Nem mutogathat a szülő az iskolára és viszont, hiszen az egész társadalom lelkiismeretén múlik, milyenre formálja a holnap nemzedékét. Horányi Barna Utazás 1986-ban Fölfedezték Somogyot Az utazási irodák megjelentetett programfüzetéi arról tanúskodnak, hogy élesedik a verseny az utazni vágyók kegyeinek elnyeréséért, örvendetes, hogy az irodák nemcsak áraikkal vetélkednek, s nem csak abban, hogy melyikük tud a világ legtávolabbi részére röpítem. A megyei irodák fölfedezték, hogy szűkelbb hazánk, Somogy látnivalói is jelenthetnek idegenforgalmi vonzerőt. Az Ibusz-ról hallva sokan a több tízezer forintos, egzotikus országokba kalauzoló programokra gondolnak, pedig az iroda kínálatának két százalékát teszik ki az ilyen különlegességek. 350 útvonaluk között most is megtalálható Japán, Kína vagy Ausztrália, mégis az íbusz a legkezdeményezőbb, hazai értékeink fölfedezésében. Kaposvári irodájuk tízféle somogyi útvonalat ajánl. Bő- szénfán és Gálosfán át vezető zselici túrájuk lovaglás! lehetőséget és tábortűz melletti poharazgatást ígér. Egy másik, egész Somogyot bebarangoló utazásuk' különlegessége a kőröshegyi zenei est. Gyalogtúrák keretében mutatják be a barcsi borókás szépségeit és a Kaposvár környéki vadászházakat. A kaposvári színház előadásaira az ország minden részéből hoznak majd csoportokat. Sok újdonságot hoz az Expressz. Ifjúsági fesztiválokra szerveznek programokat. Kaposvárról is indul külön- vonatuk Moszkvába. Megtalálhatók a füzetben a megyei ajánlatok. Nem lesz szükség OTP-kölcsönre a tokaji és desedai kiránduláshoz, a személyenként 8 forintba kerülő szennai túrához. A Somogy iránti érdeklődést bizonyítja, hogy az Expressz Zala megyei irodája országjáró programjában Kaposvár nevezetességei is szerepelnek. A Siotour három útvonala mutatja be Somogyot, egyebek között Csurgó, Nagyatád, Igái, Látrány ésSzán- tódpuszta látnivalóit 'tárja a vendégek elé. Az új évben szélesebb körben 'kívánják idegenforgalmi célokra felhasználni a vadászházakat. A Volántourist a Kis-Ba- laton természeti szépségeit mutatja be. A programban a balatonszentgyörgyi Csillagvár, a vörsi tájház és a madárrezervátum is szép élményeket ígér. A megyei Vo- lán-iiroda ajánlatában egyhetes igali gyógyüdülés szerepel. Somogyországon át a Zse- licségbe címmel hirdet_ kétnapos, az egész megyét bejáró utazást a Cooptourist. Itt, olyan a helybeliek által sem -ismert nevezetességek fölfedezésére nyílik mód, mint a somogyvári történelmi emlékhely és a zalai Zichy emlékmúzeum. Mit olvashatunk 1986-ban? A Kossuth Kiadó tervei A fiatal MSZMP még fiatalabb kiadója, 1957 elején Kossuth nevét vette fel. A múlt század első felében aktuális polgári forradalom nagy vezérének neve hazánkban mindig is a haladást jelképezte, ugyanakkor az egész nemzetet egyesítő népfront politikát. Nos, ezt az indítást azóta is képviseli a párt kiadója. Nézzük, hogy jelenik meg a kossuthi gondolat, a népfront politika, és a marxista—leninista ideológia a kiadó jövő évi tervében? Először is egy hiányosság, amelyről már épp a népfront központi lapjában is szó esett: nincs a tervek között a hagyományos Író- szemmel című gyűjtemény — nyilván azért, mert ezt a mai életünket keresztmetszetben bemutató szociográ- fikus kötetet ugyan kiváló zsurnaliszták írták, de már évről évre kimaradtak belőle a szépírák. Ám lesz helyette más. Így épp a népfront-hagyományok jegyében a hajdani szociografikus irodalom újra megjelentetése, mégpedig facsimile kiadásokban, ami a hitelesség kedvéért még a hibákhoz való hűséget is jelenti. Mindenképpen nagy öröm, hogy kézbe vehetjük Szabó Zoltán Tarái helyzetét és Veres Péter Az Alföld parasztsága című munkáját, a Kelet Népe és a Szép Szó legjava ciikkanyagának reprint kiadását. A két háború közötti haladó mozgalmak emlékeinek fölélevenítésére szolgál a Bajcsy-Zsilinszky születésének 100. évfordulójára megjelenő kötet is: Tilkovszky Endre életrajza, és a mártírhalállal szembenéző, hősi feladatvállalást bemutató tanulmánya, amelyet számos kiadatlan Bajcsy-Zsilinszky írás, napló, levél, program- tervezet egészít ki. Nem kevésbé fontos 100 éves évforduló a Kun Béláé: az ő emléke előtt egy rég hiányzó teljes bibliográfiával, a legfontosabb írásait és beszédeit felölelő kis kötettel, csaknem hatvan elvtársá - nak-munkatársának visszaemlékezéseivel, végül A proletárforradalom élén című tanulmánygyűjteménynyel tiszteleg a kiadó. Száz éve született Czóbel Ernő is, akinél többet világviszonylatban kevesen tettek a Marx—Engels életmű teljes kiadásáért — neki szintén legjava (részben kiadatlan) írásai jelennek meg. És visszatér a kiadó egy mér elmúlt centenáriumra, Lukács Györgyére is: egy-egy kötet jelenik meg A fiatal Lukács-ról (Lendvai L. Ferenc) és Az élő Lukács-ról. A munkásmozgalom ellentétes, azaz jobb-szárnyán tevékenykedett Peyer Károlyt is önálló monográfia állítja elénk. Még tőle is sokkal jobbra helyezkedett el a Horthy-korszak egész uralmi rendszere, amelynek főbűnösei a felszabadulás után okkal kerültek bíróság elé. Erről szól Az ellenforradalmi rendszer képviselői a vádlottak padján című kötet, amely a népbíróságok felszabadulás utáni tevékenységét mutatja be. A két háború közötti időszak történelmével ezeken kívül is egész sor munka foglalkozik. Például Génua-Rapallo címmel a fiatal szovjet dipNéptánctábor Csurgón nítamaik. A hagyományőrző Érkezésünkkor a csurgói művelődési házban sok kis érdeklődő tekintet tapadt a képernyőre. Videavetítés volt. Renidreuitasírtóan pisszegték minden külső zaj okozójára. A némafilm korából származó filmek peregtek, melyeken többnyire idős emberek, panasatsziolknyás asszonyok és kalapos, nagybaj uszú férfiak röptéik a táncot. Mivel nem volt kísérő zene, Csik- vári István támcpedagógus fütyülte a dallamot, magyarázta a látottakat. — A csizma abban az időben drága volt — hívta fel a gyerekek figyelmét a mezítelen lábaikra —, csak temp- lombajánásra használták. De figyeljétek a kezüket, sohasem lógatták esetlenül; és a tartásuk is gyönyörű. A gyerékek szabad idejüket feláldozva, rajongva ültek a képernyő előtt, hiszen az eredeti somogyi táncok rejtelmeibe pillanthattak. Megkezdődött a szakmai program. A folyosón szomorú arcú gyerekek panaszolták: már nem fémek be a nagy,terembe. Csikvár József, a tábor vezetője, az SMK fő- munkatársa orvosolta bánatukat, helyet szorított nekik is. A teremben a találkozó több, mint kétszáz résztvevője táncolta a dunántúli ug- ró&t. Lálbuk alatt a parketta gonosz porfellleggel bosz- szulta meg „sérelmét”. — 224 néptáncos gyűlt ösz- sze, 6 évestől a 72 évesig van résztvevőnk — mondta Csikvár József. — Áz oktatók minidig együtt táncolnak a gyerekekkel, így a táncmotívumok, íépésikomibinációk jobban rögződnek az apróságokban. Az előzőleg látott bemelegítés után a csoportok szétválnak. A kezdőkkel Bor- bős Klára, a haladókkal Csikvári István, az ifjúsági csapattal pedig Szabó Zsolt táncpedagógusok foglalkoznak. .Eredeti somogyi nép- táncfolyamatokat, dunántúli, dél-alföldi, szatmári, erlomáciával-, a nagy gazdasági válsággal, az 1919— 1944 közötti pártprogramokkal, a magyar szociáldemokráciának a nemzeti kérdéshez való viszonyával, a német szociáldemokráciával, a GGT-veL foglalkozik egy mű. És máris a háború időszakában vagyunk: kötet jelenik meg a magyar katonapolitikáról, a görög ellenállásról, a nácik pénzhamisító csoportjáról. Érdekesnek ígérkezik egy, az átmeneti időszak (1943—49) angolszász—magyar kapcsolatairól számot adó munka. A felszabadulás utáni idők politikájával szintén egész sor könyv foglalkozik. Balog Sándor az ötvenes évek átfogó bemutatására vállalkozik. Egy-egy önálló mű jelenik meg a magyar értelmiség útkereséséről (1945— 47), majd konszolidációjáról (1956—62), valamint a köz- igazgatás fejlődéséről, a Magyar Radikális Pártról, az 1949—58 közötti felsőoktatási politikáról; megjelenik Köpeczi Bélának a magyar csoportok közül a buzsákiialk a Szenitgyörgy napi népszokásokat elevenítik föl, a ber- zenceiek az úgynevezett ,ászdós” lakodalmassal foglalkoznak, a karádiaik pedig a János napi népszokásokat dolgozzák föL A hagyományőrző csoportok színes programiját avatott szakemberek irányitják: Olsvai Imre zenetudós, Pálfy Gyula az MTA munkatársa, Vásárhelyi László, koreográfus és Szigeti Angéla táncpedagógus. Beszélgetésünk közben a dunántúli ugrást a széki táncrend követte. — Az .egyik legnehezebb tánc, a legvintuózalbb férfitáncok családjaiba tartozik — magyarázta Pálfy Gyula. — Ezek a férfiitáncok Székely- földön a .táncszünetek virtus- kodó elemeivé váltak. Amit most lálturtk, az a „magyar” vagy négyes az állandóan roggyanitatt térdekkel valló forgós miatt roppant fárasztó. És következik a csárdás, amely a XVIII. században a zárt összefogódzás szabadosságát korholó megjegyzések céltáblája volt. Az ördög kultúra negyven évéről szóló áttekintése. Két könyv olvasható az 1956-os válságról: új kiadásban a Hollós—Lajta-féle Ellenforradalom Magyarországon 1956, és egy új kötet az ellenforradalmi fegyveres csoportokról. Az azóta eltelt időszaknak valóságos alapműve lesz Kádár János beszédeinek és cikkeinek átfogó nagy gyűjteménye. Megjelenik továbbá az 1956— 1986-os évek „képes krónikája”. Ami pedig a mát és a jövőt illeti: fontos könyv lesz a Vélemények viták sorozatban az Áru-e a kultúra?, valamint A gazdasági mechanizmus továbbfejlesztéséről a Szovjetunióban című kötet. Igazán hézagpótló mű a rég várt Magyarország gazdaságföldrajza, no meg a hazánk vármegyéit bemutató sorozat jó pár új kötete, Ábrahám Kálmánnak Kör- nyezetünk-ről írott könyve, a magyar és szovjet népesedéssel foglalkozó két kötet, s A nyersanyaggazdaság jövője című mű, Faluvégi Lajosnak A 80-as évek második felének gazdaságpolitikájával, Nyilas Józsefnek A tudományos-technikai forradalom második szakaszával foglalkozó nagy tanulmánya. Kristő Nagy István „fertedmeis” bujólkodásra késztető találmányának nevelték. A tábor résztvevőit Olsvai Imre avatta be a karácsonyi népszokások színes viliágába. A legismertebb és a leggazdagabb tartalmú karácsonyi játék a betlehemezés — hallottuk a zenetudóstól. — A bukovinai székelyek „csofoá- nyolásakor” a kis Jézus körüli áhítat, tisztelet ellen- pomltjaiként a színpad végében a pásztorok pogány tréfálkozást, rusztikus akadékoskodást űzmiefc. Ez a népszokás a hangulatok egész kavalkádját tartalmazza: az ünnepélyes várakozást, a humort, az élcelődést, a félelmet és a bizakodást. A karácsonyt követően számos népszokás kapcsolódik az István és a János napok köszöntéséhez is. Az .István naphoz kapcsolódik az egyik legnagyobb múltú magyar szokás, a megölés. Az aprószentek-napi korbácsolás a régi egyházi eredetű szokások 'közé tartozik. E téli ünnepkör szokásai ősi és általános emberi érzéseket fogalmaznak meg, a hagyományőrző csoportok aranybányáját jelentik. A tegnap befejeződő nép- tánotábor programjaihoz a taipaiiávalót a színvonalas népzenét játszó Zengő együttes szolgáltatta. Tamási Rita Martyn Ferenc életműkatalógusa Katalógus jelent meg Martyn Ferenc, a Pécsett élő Kossuth-díjas festőművész életművéről. Szerzője Hárs Éva művészettörténész kandidátus, aki harminc éve kísért figyelemmel a sokoldalú alkotó munkásságát, gyűjti az életmű dokumentumait, adatait. A szakkatalógusban 2676 Mantyn-művet ír le, legtöbbjükről műtárgyfotóí is közöl. A fényképek zömét Nádor Katalin fotóművész készítette. A 430 oldal terjedelmű katalógust a Somogy megyei múzeumigazgatóság adta ki a megyei tanács támogatásával, így köszömtvén a Kaposváron 1899-ben született kiváló művészt. A viszonylag kis példányszámban megjelent kötet Pécsett és Kaposváron került forgalomba, s többek között a Martyn Mú- nyai és a somogyi múzeum- igazgatóságon kapható. (MTI) delyi és délszláv táncokat ta-
