Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-29 / 304. szám
4 Somogyi Néplap 1985. december 29., vasárnap Puszta napfényben Várják a kóstolót Derűjével .kényeztet december. Sárgás sugaraktól lobbanni látszanak az út menti jegenyék. Ez a település kicsi amúgyis, és még- inkább kívánkozik a fény után. Nagypuszta, régebben — milyen kifejező név volt — Koplaló. Az egy sorú kis falu — mert pusztának azért kicsit nagy — egyik tágas hátsó udvarán asszonyt látunk. Éhes tyúksereget etet; pohárból peregnek a sárga kukoricaszemek a tiszta talajra. A ház akkorka, mint a többi, olyan a formája is; a homlokán 8-as szám. Maga a porta befelé nyújtózik, rajta túl már valamelyik halastó van. Mint egy fegyelmezett grafikán, úgy sorakoznak mértani rendben a szőlőkarók. Présház, pince együtt az az új épület ott hátul. — Két éve épültük, szükség volt rá nagyon... Az asszonyt Nyíri János- nénak hívják, ötvenegy évvel ezelőtt Koplalóban látta meg a napot, Sütő Marikaként. Még emlékszik azokra, akik itt éltek: cselédek és cselédemberek gyerekei. Az övéi is azok voltak. — Átjártunk Gigébe földúton, esőben, hó havában. Ott volt az elemi, ott várt minket a mester, Cselényi János. Volt úgy, hogy lovas kocsi vitt át bennünket, télen meg szán. Olyan szépen csilingelt az a sárga csengő a ló nyakában! Szép paprikafüzérek lógnak az épület falán. A gó- réban a kukorica sárga színe kapja oda a pillantást. — Nem yolt jó idő ez a mostani év, sem a kertiekre, sem a szőlőre. Aztán újból visszatérünk az egykor voltba, képzelet- szárnyon. — Tizennyolc éves voltam, hogy János kovács megkérte a kezemet. Elköltöztünk Hedrehelyre. Született két fiunk, s egy kislányunk. Embemagyjai már, hisz’ van öt unoka is. Az egyik fiú az apja kalapácsát vette át: kovács. A másik is vasnál maradt, igaz, ez mozog is, ő meg irányítja. Traktor a neve annak a gépnek. A lányuk Kaposváron él, éppen gyesen van az unokával. — Alig várjuk, hogy jöjjenek a gyerekekkel. Mariska asszony napja — bár itthon van — munkával telik. Aki sertést hizlal, baromfit tart — a kacsák között egy kacska lábú is totyog —, annak nem szabad unatkoznia. S mintha birkabégetést is hozna a suttyó szél, amelynek erre támadt kedve végigsuhanni: Diri, Bari, Bori valóban ezen a portán él. Szakértő a bírósági eljárásban Aki ismerte a régi kaposvári MÉH-telepet, az tudja csak igazán, milyen változáson ment át a valamikor gumicsizmában is alig járható gyűjtőtér. Tíz év előtti fényképeket nézegetve Egerszegi Imre, a telep nyugdíjas, de a kezdeti nehézségeken utódját átsegítő még ma is bejáró vezetője nem sok jót tud mondani az akkori körülményekről. — Ezek a rozzant, málló vakolatú kis odúk és a mindent elárasztó sártenger joggal keltettek bizalmatlanságot — mutat a képekre. — Nem irigyelt bennünket senki ezért az áldatlan állapotért. De nézze: ezek itt már az első korszerűsítést örökítették meg; egymás mellé téve a fényképeket mintha nem is ugyanarról a helyről volna szó. Az iroda, az öltöző és az ebédlő faházakban kapott helyet. Hátul külön területen a használt gumik, konténerekben a színes és a fehér üvegek szétválogatva, hátrébb használhatatlannak látszó vasdarabok, fémforgácsok kupacban. — Az üzletekből is ide kerülnek a papírdobozok; egy részét már behálóztuk — magyarázza Rozsnyói Jó- zsefné, a vezető helyettese, de ilyenkor nem győzzük a munkát, így ez a halom még hátra van. Az újságpapír már szállításra kész, de még nincs egy vagonnyi, így addig itt marad. Ezt egyébként Bábolnára küldjük. A kombinát tojástartókat készít belőle. — Amit ide hoznak a telepre, nekünk kell előkészítenünk a további feldolgozásra — mondja a néhány hónapja munkába állt új telepvezető, Kőhalmi István, aki eddig a vállalat pécsi központjában dolgozott. — A dolgok érdekessége, hogy textiltechnikus létemre olyan telepre kerültem, ahol elsősorban a vas- és a papír- hulladék a legtöbb. Idei tervünk az előbbiből 8100 tonna. Ezt követi a papír; ebből — Az uram a bárdibükki gazdaság kovácsa. Nyolc éve, hogy visszaköltöztünk ide, anyámék szomszédságába. Előbb mint a gazdaság épületét laktuk a házat, s lakbért fizettünk. Aztán harmincháromezerért meg is vehettük. Annyit biztosan megér... Néz ránk kíváncsian barna szemével, mi hogyan látjuk: jó vásárt csináltak-e. Jót, nagyon jót. Két embernek éppen megfelelő ház ez. Aprópöttyös fekete fölsőruhában, mintás pulóverben álldogál a kapuban, ahogy búcsúzunk. Bordó kendője szabadon hagyja homloka fölött a haját. — Most már kellene egy kis keménység is az időbe, mert addig, amíg ilyen lágy, nem lőhet disznót vágni. S addig hiába várják a kóstolót az unokák. L. L. A bírósági (büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és katonai) eljárásban az eljáró hatóság csa'k megfelelő bizonyítás lefolytatása és a tényállás alapos felderítése után hozhat megnyugtató döntést. Bármennyire céltudatos bizonyítást folytat le a bíróság, gyaikran előfordul, hogy az ügy eldöntése szempontjából jelentős tény bizonyító erejének megállapításához, vagy magának a jelentős ténynek a feltárásához olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel nem rendelkezik. Ilyen esetben szakértőt kell kirendelni. A szakértő kirendelése általában a bíróság belátásától függ, vannak azonban olyan ügyiék, amelyek szakértő kirendelése nélkül nem dönt- hetők el (szükséges pl. a közlekedési balesetnél, élet elleni bűncselekménynél, vagy mesigyevonal megállapításánál a szakértő kirendelése) . Peres és peren kívüli eljárásban is helye van a szakértői bizonyításinak. Az utóbbira jellemző a közjegyző előtti előzetes bizonyítás. Szakértő bárki lehet, a feltételi csupán az, hogy az adott kérdésikörben, amelyre a bíróság választ vár, megfelelő szakértelemmel rendelkezzék. Aszerint, hogy ezt a feladatot élethivatásként végzik vagy sem, megkülönböztethetünk állandó, kijelölt és eseti szakértőt. Az állandó szakértők szakértői irodákon belül, főfoglalkozás gyanánt végzik ezirányú tevékenységüket. A kijelölt szakértők a műszaki, gazdasági élet különböző területein dolgoznak, őket a kiváló felkészültségű szakemberek közül a megyei bíróság elnöke jelöli ki. Tevékenységük a megye területére terjed ki. Ha az adott kérdés megválaszolására sem az állandó, sem kijelölt szakértő nem áll rendelkezésre, a bíróság bárkit, aki szakértelemmel rendelkezik, eseti szakértőként meghallgathat (pl. egy műszaki cikk értéke tékám teltében a műszaki áruház eladóját). A szakértőt a bíróság végzéssel rendeli ki, ebben meghatározza a szakértő föladatéit, és a szakvélemény benyújtásának határidejét. A szakvéleményt elkészülte után kézbesítik a feleiknek, akik arra írásiban vagy szóban észrevételt tehetnék. Amennyiben valamelyik félnék a szakvéleménnyel kapcsolatban aggályai vannak, a bíróság a szakértőt megidézi tárgyalásra, ahol a felék és képviselőjük kérdést intézhetnék hozzá. Ha a szakvélemény hiányos-, homályos, önmagának vagy az eljárás egyéb adatainak ellentmondó, először a szakértőt megidézik a tárgyalásra. és ott próbálják tisztázni az ellenitimiondáso- fcait. Ha ez nem vezet eredményre, a bíróság újabb szakértőt rendel ki. (Az azonban, hogy az egyébként kifogástalan szakvéleménynyel valamelyik fél nem ért egyet, mám indok újabb szakértő kirendelésére.) Ha ez sem vezet eredményre, mert a két szakvélemény között áthidalhatatlan ellentét van, harmadik szakértőt kell kirendelni a vita eldöntésére. Vannak egyes kérdéscsoportok, amelyekben az igazságügyi miniszter utasításában megjelölt szakértői testületet kell harmadik szakértőként megkeresni felülvélemény előterjesztése iránt. Ilyen például orvosi szakkérdésben az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága. A szakvélemény csak a bizonyítékok egyike. Azt a bíróság az ügyet befejező ha- tározaitának meghozatalaikor az egyéb adatokkal összefüggésben értékeli, bírálja el, és ha ellentétben van más, kétségtelenül bizonyított tényekkel, körülményekkel, az is előfordulhat, hogy nem fogadja el ítélkezése alapjául, vagy csak részben fogadja el. Dr. Horváth Miklós Csaba Hasznos hulladékok A MÉH nem szemétgyűjtő 2100 tonna felvásárlását terveztük; fémből 700, textilből 12 tonnát kívánunk az idén begyűjteni. — Mindezt mekkora területről ? — Kaposvár és környéke tartozik hozzánk. Általában többéves szerződéseket kötünk a vállalatokkal, de piackutatóink ettől függetlenül évente legalább kétszer fölkeresik az üzemeket és tájékozódnak, hogy kinek, milyen hasznos hulladéka van. Majdnem félszáz ilyen szerződésünk van. Azt tapasztaltuk, hogy egyre jobban megnézik a közületek, hogy mit selejteznek ki, mit visznek el a MÉH-be. Idei bevételi tervünk 60 millió forint, ebből 50 milliót fogunk teljesíteni, a múlt évtől jócskán elmaradunk. A telep betonozott udvarán néhány teherautóra rakodnak, szétválogatott vasat mérnek, báláznak. Egy lóvontatta szekéren ócska kályhát és egyéb limlomot hoztak be éppen. — Nézze azt a bácsit — mutat egy nyugdíjas korú férfira Rozsnyói Józsefeié. — Rendszeresen hozza kocsiján a papírt. Azok, akik arra adják a • fejüket, hogy nekünk dolgoznak, nem keresnek rosszul, bár meg is dolgoznak érte. — A hulladék anyagokkal Szigorúbb leltárfelelősség a kereskedelemben Január 1-én új miniszter- tanácsi rendelet lép életbe, amely arról intézkedik: hogyan felelnek a kereskedelmi dolgozók a leltárhiányért, .illetve a boltokban keletkező olyan hiányokért, amelyek nem a kereskedelmi munkával együttjáró veszteségekből — például törésből, ánuromlásból, be- száradásfoól, vagy más elkerülhetetlen okból — adódnak. A legutóbbi négy év alatt a kereskedelemiben ,több mint kétszeresére növekedett a kapcsolatos szemléletváltozás milyen hatással van az önök munkájára? — A felvásárlást illetően megnehezült a helyzetünk, de a feldolgozásban is előre kellett lépnünk. A korábbi évekhez képest ez fontos változás — mondja Egersze- gi Imre. — Ezelőtt például hat évvel, ha beérkezett az anyag, nem válogattuk szét; úgy küldtük tovább. Ma a vegyes hulladékot osztályozzuk, így többet kapunk érte. Bevezettünk néhány költségkímélő eljárást is. Többek között ezért vásároltunk bálázógépeket. A Dél-dunántúli MÉH Nyersanyag-hasznosító Válleltárhiányok összege, s a korábbiaknál lényegesen több helyen fordul elő leltárhiány. Elsősorban ezért vált szükségessé, hogy módosítsák a leltárfelelősséggel kapcsolatos — 1968-ban hozott — jogszabályt. Az eddigi rendelkezések szerint a leltározáskor kimutatott hiányt az úgynevezett szoros elszámolású, tehát hagyományos formában működő üzletek, vezetői és dolgozói nem voltak kötelesek megtéríteni. A boltvezetőik, illetve helyettelalata kaposvári telepéről — amely a második legnagyobb forgalmú a 25 telep között — az ország egész területére szállítanak másodlagos nyersanyagot. Többek között a nagytétényi Metallokémiá- nak akkumulátorólmot, lyu'k- kártyaszalagot a diósgyőri papírgyárba, hullámpapírt Dunaújvárosba, sárga- és vörösrézhulladékot Székesfehérvárra a nehézfémműbe. A vállalatok többsége a két ünnep között nem dolgozik, a telepen azonban változatlan a munka. A még bent levő anyagokat válogatják, — hogy többségét még az idén elküldjék a feldolgozóknak. Nagy Zsóka seik esetleges prémiumát, valamint évvégi részesedését azonban megvonták emiatt, s a részesedéstől elestek a beosztott dolgozók is. A következmények alól viszont mindazok mentesültek, akik a vállalattól akár a hiány megállapítása előtt, akár utána kiléptek. Az új szabályozás kimondja, hogy a leltárhiányt a kereskedelmi dolgozók — az üzlet üzemeltetési formájától függetlenül — kötelesek megtéríteni. Ennek mértéke azonban az üzemeltetési módtól függ. A hagyományos, szoros elszámolású — a beszerzésről, értékesítésről és készletalakulásról tételesen számot adni köteles — üzletekben a vezetők és helyetteseik ezentúl az alapbéren felüli jutalékuk és prémiumuk hathavi, a beosztott dolgozók pedig háromhavi összegével felelnek a leltárhiányért. A jövedelemérdekeltségű boltokban a leltárhiányért az üzleti nyereségben érdekelt dolgozók felelnek az alapbéren felüli teljes jövedelmükkel. A többi dolgozó felelőssége itt is legfeljebb az alapbéren felül kifizetett jutalék és prémium háromhavi ősz- szegéig terjedhet. A szabad- kasszás és az úgynevezett egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzletekben a vezetők és helyetteseik a rendelet értelmében a leltárhiány teljes összegét kötelesek megtéríteni. A jövőben nem mentesül a felelősség alól az a kereskedelmi dolgozó, aki mun- kaviszanyát akár a leltározást megelőzően, akár a felelősség megállapítása után megszünteti. Az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a leltárhiány miatt anyagilag felelősségre vonhassák a szabályok megsértőjét akkor is, ha már nem a vállalat alkálmazottja. A rendelet lehetővé teszi, hogy — a kollektív szerződéiben meghatározott módszerek szerint — jutalmazással ösztönözzenek a leltárhiány-mentes és a többlet nélküli elszámolásra, fokozva ezzel a társadalmi tulajdon s egyben a fogyasztók védelmét. Jogi szakértőnk írja
