Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

4 Somogyi Néplap 1985. december 29., vasárnap Puszta napfényben Várják a kóstolót Derűjével .kényeztet de­cember. Sárgás sugaraktól lobbanni látszanak az út menti jegenyék. Ez a tele­pülés kicsi amúgyis, és még- inkább kívánkozik a fény után. Nagypuszta, régebben — milyen kifejező név volt — Koplaló. Az egy sorú kis falu — mert pusztának azért kicsit nagy — egyik tágas hátsó udvarán asszonyt látunk. Éhes tyúksereget etet; po­hárból peregnek a sárga kukoricaszemek a tiszta ta­lajra. A ház akkorka, mint a többi, olyan a formája is; a homlokán 8-as szám. Ma­ga a porta befelé nyújtózik, rajta túl már valamelyik halastó van. Mint egy fe­gyelmezett grafikán, úgy sorakoznak mértani rend­ben a szőlőkarók. Présház, pince együtt az az új épü­let ott hátul. — Két éve épültük, szük­ség volt rá nagyon... Az asszonyt Nyíri János- nénak hívják, ötvenegy év­vel ezelőtt Koplalóban látta meg a napot, Sütő Marika­ként. Még emlékszik azok­ra, akik itt éltek: cselédek és cselédemberek gyerekei. Az övéi is azok voltak. — Átjártunk Gigébe föld­úton, esőben, hó havában. Ott volt az elemi, ott várt minket a mester, Cselényi János. Volt úgy, hogy lovas kocsi vitt át bennünket, té­len meg szán. Olyan szépen csilingelt az a sárga csen­gő a ló nyakában! Szép paprikafüzérek lóg­nak az épület falán. A gó- réban a kukorica sárga szí­ne kapja oda a pillantást. — Nem yolt jó idő ez a mostani év, sem a kertiek­re, sem a szőlőre. Aztán újból visszatérünk az egykor voltba, képzelet- szárnyon. — Tizennyolc éves voltam, hogy János kovács megkérte a kezemet. Elköltöztünk Hedrehelyre. Született két fiunk, s egy kislányunk. Embemagyjai már, hisz’ van öt unoka is. Az egyik fiú az apja ka­lapácsát vette át: kovács. A másik is vasnál maradt, igaz, ez mozog is, ő meg irányítja. Traktor a neve annak a gépnek. A lányuk Kaposváron él, éppen gye­sen van az unokával. — Alig várjuk, hogy jöj­jenek a gyerekekkel. Mariska asszony napja — bár itthon van — munkával telik. Aki sertést hizlal, baromfit tart — a kacsák között egy kacska lábú is totyog —, annak nem sza­bad unatkoznia. S mintha birkabégetést is hozna a suttyó szél, amelynek erre támadt kedve végigsuhanni: Diri, Bari, Bori valóban ezen a portán él. Szakértő a bírósági eljárásban Aki ismerte a régi kapos­vári MÉH-telepet, az tudja csak igazán, milyen változá­son ment át a valamikor gu­micsizmában is alig járható gyűjtőtér. Tíz év előtti fény­képeket nézegetve Egerszegi Imre, a telep nyugdíjas, de a kezdeti nehézségeken utód­ját átsegítő még ma is be­járó vezetője nem sok jót tud mondani az akkori kö­rülményekről. — Ezek a rozzant, málló vakolatú kis odúk és a min­dent elárasztó sártenger jog­gal keltettek bizalmatlansá­got — mutat a képekre. — Nem irigyelt bennünket sen­ki ezért az áldatlan állapot­ért. De nézze: ezek itt már az első korszerűsítést örökí­tették meg; egymás mellé téve a fényképeket mintha nem is ugyanarról a helyről volna szó. Az iroda, az öltöző és az ebédlő faházakban kapott helyet. Hátul külön területen a használt gumik, konténe­rekben a színes és a fehér üvegek szétválogatva, hát­rébb használhatatlannak lát­szó vasdarabok, fémforgá­csok kupacban. — Az üzletekből is ide kerülnek a papírdobozok; egy részét már behálóztuk — magyarázza Rozsnyói Jó- zsefné, a vezető helyettese, de ilyenkor nem győzzük a munkát, így ez a halom még hátra van. Az újságpapír már szállításra kész, de még nincs egy vagonnyi, így ad­dig itt marad. Ezt egyébként Bábolnára küldjük. A kom­binát tojástartókat készít be­lőle. — Amit ide hoznak a te­lepre, nekünk kell előkészí­tenünk a további feldolgo­zásra — mondja a néhány hónapja munkába állt új telepvezető, Kőhalmi István, aki eddig a vállalat pécsi központjában dolgozott. — A dolgok érdekessége, hogy textiltechnikus létemre olyan telepre kerültem, ahol első­sorban a vas- és a papír- hulladék a legtöbb. Idei ter­vünk az előbbiből 8100 ton­na. Ezt követi a papír; ebből — Az uram a bárdibükki gazdaság kovácsa. Nyolc éve, hogy visszaköltöztünk ide, anyámék szomszédságá­ba. Előbb mint a gazdaság épületét laktuk a házat, s lakbért fizettünk. Aztán harmincháromezerért meg is vehettük. Annyit bizto­san megér... Néz ránk kíváncsian bar­na szemével, mi hogyan lát­juk: jó vásárt csináltak-e. Jót, nagyon jót. Két ember­nek éppen megfelelő ház ez. Aprópöttyös fekete fölső­ruhában, mintás pulóverben álldogál a kapuban, ahogy búcsúzunk. Bordó kendője szabadon hagyja homloka fölött a haját. — Most már kellene egy kis keménység is az időbe, mert addig, amíg ilyen lágy, nem lőhet disznót vág­ni. S addig hiába várják a kóstolót az unokák. L. L. A bírósági (büntető, pol­gári, gazdasági, munkaügyi és katonai) eljárásban az el­járó hatóság csa'k megfelelő bizonyítás lefolytatása és a tényállás alapos felderítése után hozhat megnyugtató döntést. Bármennyire céltu­datos bizonyítást folytat le a bíróság, gyaikran előfordul, hogy az ügy eldöntése szem­pontjából jelentős tény bi­zonyító erejének megállapí­tásához, vagy magának a je­lentős ténynek a feltárásához olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel nem ren­delkezik. Ilyen esetben szak­értőt kell kirendelni. A szakértő kirendelése ál­talában a bíróság belátásától függ, vannak azonban olyan ügyiék, amelyek szakértő ki­rendelése nélkül nem dönt- hetők el (szükséges pl. a közlekedési balesetnél, élet elleni bűncselekménynél, vagy mesigyevonal megálla­pításánál a szakértő kiren­delése) . Peres és peren kívüli eljá­rásban is helye van a szak­értői bizonyításinak. Az utób­bira jellemző a közjegyző előtti előzetes bizonyítás. Szakértő bárki lehet, a fel­tételi csupán az, hogy az adott kérdésikörben, amelyre a bíróság választ vár, meg­felelő szakértelemmel ren­delkezzék. Aszerint, hogy ezt a fel­adatot élethivatásként végzik vagy sem, megkülönböztet­hetünk állandó, kijelölt és eseti szakértőt. Az állandó szakértők szakértői irodákon belül, főfoglalkozás gyanánt végzik ezirányú tevékenysé­güket. A kijelölt szakértők a műszaki, gazdasági élet kü­lönböző területein dolgoznak, őket a kiváló felkészültségű szakemberek közül a megyei bíróság elnöke jelöli ki. Te­vékenységük a megye terü­letére terjed ki. Ha az adott kérdés megválaszolására sem az állandó, sem kijelölt szakértő nem áll rendelke­zésre, a bíróság bárkit, aki szakértelemmel rendelkezik, eseti szakértőként meghall­gathat (pl. egy műszaki cikk értéke tékám teltében a mű­szaki áruház eladóját). A szakértőt a bíróság vég­zéssel rendeli ki, ebben meghatározza a szakértő föladatéit, és a szakvélemény benyújtásának határidejét. A szakvéleményt elkészülte után kézbesítik a feleiknek, akik arra írásiban vagy szó­ban észrevételt tehetnék. Amennyiben valamelyik fél­nék a szakvéleménnyel kap­csolatban aggályai vannak, a bíróság a szakértőt megidézi tárgyalásra, ahol a felék és képviselőjük kérdést intéz­hetnék hozzá. Ha a szakvélemény hiá­nyos-, homályos, önmagának vagy az eljárás egyéb ada­tainak ellentmondó, először a szakértőt megidézik a tár­gyalásra. és ott próbálják tisztázni az ellenitimiondáso- fcait. Ha ez nem vezet ered­ményre, a bíróság újabb szakértőt rendel ki. (Az azonban, hogy az egyébként kifogástalan szakvélemény­nyel valamelyik fél nem ért egyet, mám indok újabb szakértő kirendelésére.) Ha ez sem vezet eredményre, mert a két szakvélemény kö­zött áthidalhatatlan ellentét van, harmadik szakértőt kell kirendelni a vita eldöntésére. Vannak egyes kérdéscsopor­tok, amelyekben az igazság­ügyi miniszter utasításában megjelölt szakértői testületet kell harmadik szakértőként megkeresni felülvélemény előterjesztése iránt. Ilyen például orvosi szakkérdésben az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsá­ga. A szakvélemény csak a bizonyítékok egyike. Azt a bíróság az ügyet befejező ha- tározaitának meghozatalaikor az egyéb adatokkal összefüg­gésben értékeli, bírálja el, és ha ellentétben van más, kétségtelenül bizonyított té­nyekkel, körülményekkel, az is előfordulhat, hogy nem fogadja el ítélkezése alapjá­ul, vagy csak részben fogad­ja el. Dr. Horváth Miklós Csaba Hasznos hulladékok A MÉH nem szemétgyűjtő 2100 tonna felvásárlását ter­veztük; fémből 700, textilből 12 tonnát kívánunk az idén begyűjteni. — Mindezt mekkora te­rületről ? — Kaposvár és környéke tartozik hozzánk. Általában többéves szerződéseket kö­tünk a vállalatokkal, de piac­kutatóink ettől függetlenül évente legalább kétszer föl­keresik az üzemeket és tá­jékozódnak, hogy kinek, mi­lyen hasznos hulladéka van. Majdnem félszáz ilyen szer­ződésünk van. Azt tapasz­taltuk, hogy egyre jobban megnézik a közületek, hogy mit selejteznek ki, mit visz­nek el a MÉH-be. Idei be­vételi tervünk 60 millió fo­rint, ebből 50 milliót fogunk teljesíteni, a múlt évtől jócs­kán elmaradunk. A telep betonozott udva­rán néhány teherautóra ra­kodnak, szétválogatott vasat mérnek, báláznak. Egy ló­vontatta szekéren ócska kály­hát és egyéb limlomot hoz­tak be éppen. — Nézze azt a bácsit — mutat egy nyugdíjas korú férfira Rozsnyói Józsefeié. — Rendszeresen hozza kocsiján a papírt. Azok, akik arra adják a • fejüket, hogy ne­künk dolgoznak, nem keres­nek rosszul, bár meg is dol­goznak érte. — A hulladék anyagokkal Szigorúbb leltárfelelősség a kereskedelemben Január 1-én új miniszter- tanácsi rendelet lép életbe, amely arról intézkedik: ho­gyan felelnek a kereskedel­mi dolgozók a leltárhiá­nyért, .illetve a boltokban keletkező olyan hiányokért, amelyek nem a kereskedel­mi munkával együttjáró veszteségekből — például törésből, ánuromlásból, be- száradásfoól, vagy más elke­rülhetetlen okból — adód­nak. A legutóbbi négy év alatt a kereskedelemiben ,több mint kétszeresére növekedett a kapcsolatos szemléletválto­zás milyen hatással van az önök munkájára? — A felvásárlást illetően megnehezült a helyzetünk, de a feldolgozásban is előre kellett lépnünk. A korábbi évekhez képest ez fontos változás — mondja Egersze- gi Imre. — Ezelőtt például hat évvel, ha beérkezett az anyag, nem válogattuk szét; úgy küldtük tovább. Ma a vegyes hulladékot osztá­lyozzuk, így többet kapunk érte. Bevezettünk néhány költségkímélő eljárást is. Többek között ezért vásárol­tunk bálázógépeket. A Dél-dunántúli MÉH Nyersanyag-hasznosító Vál­leltárhiányok összege, s a korábbiaknál lényegesen több helyen fordul elő lel­tárhiány. Elsősorban ezért vált szükségessé, hogy mó­dosítsák a leltárfelelősség­gel kapcsolatos — 1968-ban hozott — jogszabályt. Az eddigi rendelkezések szerint a leltározáskor ki­mutatott hiányt az úgyne­vezett szoros elszámolású, tehát hagyományos formá­ban működő üzletek, veze­tői és dolgozói nem voltak kötelesek megtéríteni. A boltvezetőik, illetve helyette­lalata kaposvári telepéről — amely a második legnagyobb forgalmú a 25 telep között — az ország egész területére szállítanak másodlagos nyers­anyagot. Többek között a nagytétényi Metallokémiá- nak akkumulátorólmot, lyu'k- kártyaszalagot a diósgyőri papírgyárba, hullámpapírt Dunaújvárosba, sárga- és vö­rösrézhulladékot Székesfe­hérvárra a nehézfémműbe. A vállalatok többsége a két ünnep között nem dolgozik, a telepen azonban változat­lan a munka. A még bent levő anyagokat válogatják, — hogy többségét még az idén elküldjék a feldolgo­zóknak. Nagy Zsóka seik esetleges prémiumát, valamint évvégi részesedé­sét azonban megvonták emiatt, s a részesedéstől el­estek a beosztott dolgozók is. A következmények alól viszont mindazok mentesül­tek, akik a vállalattól akár a hiány megállapítása előtt, akár utána kiléptek. Az új szabályozás kimond­ja, hogy a leltárhiányt a ke­reskedelmi dolgozók — az üzlet üzemeltetési formájá­tól függetlenül — kötelesek megtéríteni. Ennek mértéke azonban az üzemeltetési módtól függ. A hagyomá­nyos, szoros elszámolású — a beszerzésről, értékesítés­ről és készletalakulásról té­telesen számot adni köteles — üzletekben a vezetők és helyetteseik ezentúl az alap­béren felüli jutalékuk és prémiumuk hathavi, a be­osztott dolgozók pedig há­romhavi összegével felelnek a leltárhiányért. A jövede­lemérdekeltségű boltokban a leltárhiányért az üzleti nyereségben érdekelt dol­gozók felelnek az alapbéren felüli teljes jövedelmükkel. A többi dolgozó felelőssége itt is legfeljebb az alapbé­ren felül kifizetett jutalék és prémium háromhavi ősz- szegéig terjedhet. A szabad- kasszás és az úgynevezett egyszerűsített jövedelemér­dekeltségű üzletekben a ve­zetők és helyetteseik a ren­delet értelmében a leltár­hiány teljes összegét kötele­sek megtéríteni. A jövőben nem mentesül a felelősség alól az a keres­kedelmi dolgozó, aki mun- kaviszanyát akár a leltáro­zást megelőzően, akár a fe­lelősség megállapítása után megszünteti. Az új szabályo­zás lehetőséget teremt arra, hogy a leltárhiány miatt anyagilag felelősségre von­hassák a szabályok megsér­tőjét akkor is, ha már nem a vállalat alkálmazottja. A rendelet lehetővé teszi, hogy — a kollektív szerző­déiben meghatározott mód­szerek szerint — jutalmazás­sal ösztönözzenek a leltár­hiány-mentes és a többlet nélküli elszámolásra, fokoz­va ezzel a társadalmi tulaj­don s egyben a fogyasztók védelmét. Jogi szakértőnk írja

Next

/
Thumbnails
Contents