Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 300. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 23., hétfő Egyhangúlag elfogadták a VII. ötéves terv törvényjavaslatát Befejezte munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka Szombaton a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Sarlós István nyitotta meg. Elsőként Várkonyi Péter külügyminiszter emelkedett szólásra. Várkonyi Péter felszólalása Várkonyi Péter (Budapest, 14. v. k.) elöljáróban arra tekintett vissza, miként alakultaik épí.tőmunikánk 'külső feltételei az elmúlt éveikben. — Ebben az idősizakban népünket aggodalommal töltötte el azoknak a kedvezőtlen nemzetközi folyamiatoknak a térhódítása, amelyek veszélybe sodorták az enyhülésnek a hetvenes években kibontakozott eredményeit — hangoztatta. Emlékeztetett anra, milyen súlyos veszélyt jelent a világ biztonságára a fegyverkezési hajsza, a közepes hatótávolságú amerikai núkleáris fegyverek .telepítése Nyugait- Euirópáiban, milyen károkat okoznak a nemzetközi kapcsolatokban a szocialista országok ellen indított propagandakampányok, a politikai indíttatású különböző gazdasági és pénzügyi korlátozó lépések. Szövetségeseinkkel, a Varsói Szerződés tagállamaival egyeztetett 'külpolitikát folytatva — nem mulasztottunk el egyetlen lehetőtséget sem, hogy fellépjünk a béke megőrzése, a feszültség csökkentése, a különböző társadalmi rendszerű országok párbeszédének folytatása, az együttműködés kialakult rendszerének megőrzése és fejlesztése érdekéiben. A nemzetközi fórumokon és a kétoldalú tárgyalásokon egyaránt síkraszálltunk a feszültség enyhítéséért, a fegyverzetek csökkentéséért, a világ számos pontján létező veszélyes válsággócok felszámolásáért. Kezdeményezőan vállaltunk részt a szocialista országoitonák a Varsói Szerződés keretében egyeztetett politikája kidolgozásából és aktívan .törekedtünk annak érvényesítésére. Támogattuk a Szovjetuniónak az általános nemzetközi helyzet javítása érdekében, a szovjet— amerikai viszonyok normalizálására tett javaslatait. — Kellő figyelmet fordítottunk a tőkés országokkal fenntartott kölcsönösen előnyös kapcsolatók folyamatosságára. A legutóbbi időben sor került Kádár János elvtárs hivatalos angliai látogatására és találkozójára Kirchschläger osztrák szövetségi elnökkel. Itt említem meg, hogy e héten fogadtuk George Shultzot, asz Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterét, ákivel nyílt, tárgyszerű és hasznos véleménycserét folytattunk a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Ez utöbbaik megítélésében álláspontunk sok tekintetben eltérő, vagy éppen ellentétes, de a genfi csúcstalálkozó fontosságában és a megindult kedvezőbb folyamatok továbbvitelének szükségességében megegyező volt. — Aligha vonhatja bárki is kétségbe ugyanis, hogy korunkban a világpolitikai helyzet meghatározó tényezője a szovjet—amerikai viszony alakulása — mondotta a továbbiakban Várkonyi Péter. — A világbéke megőrzése szempontjából — ahogyan az a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közelmúltban nyilvánosságra hozott állásfoglaláséból is világosan kitűnik — mint kiemelkedően fontos eseményt üdvözöltük a Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan elnök november 19—21. közötti genfi találkozóját. — A Szovjetunió számos lépést tett, hogy kedvező légkört teremtsen a genfi csúcstalálkozó számára, és hogy megalapozza az eredményes munkáihoz elengedhetetlen kölcsönös megértést. A genfi csúcstalálkozó előkészítő szakaszában került sor a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Tesitületénék szófiai ülésére. E találkozón ismét megmutatkozott az egység a világhelyzet megítélésében és annak a véleménynek a megerősítésében, hogy a nemzetközi viszonyok megjavítása új, korunk realitásainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös önmérsékletet követel. — A genfi csúcstalálkozó az alapvető nézeteltéréseik fennmaradása ellenére jelentős eredményeket hozott — hangsúlyozta Várkonyi Péter. A továbbiakban a hazánkban rendezett Európai Kulturális Fórum jelentőségéről szólt Mint mondotta: a tíz évvel ezelőtt Helsinkiben megfogalmazott célok iránti elkötelezettségünk jegyében a madridi találkozó felkérésére vállaltuk az Európai Kulturális Fórum házigazdájának szerepét. Ebben a megbízatásiban mi a Magyar Népköztársaság iránti megbecsülés, hazánk nemzetközi tevékenysége elismerésének jelét láttuk. — Az, hogy a Fórum résztvevői eltérő társadalmi rendszerű és ideológiájú országokat képviselték, törvényszerűen azzal járt, hogy egyes kérdésekben éles' vitákra is sor került. A jelentős erőfeszítések dacára nem sikerült minden résztvevő számára egyaránt elfogadható záródokumentumot kidolgozni. Végezetül Várkonyi Péter hangsúlyozta, hogy szövetségeseinkkel együttműködve a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket törekszünk biztosítani hazai szocialista építőmurikánk, az elkövetkező ötéves terv eredményes végrehajtása számára. Szabó Miklós (Békés m., 5. vk.), a Békés Megyei Pártbizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Viharsarokban, a Kőrösök vidékén számos olyan kiaknázatlan tehetőség van, amely hozzájárulhatna a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növekedéséhez. Bö- dőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vlk.), a Taurus Gumiipari Vállalat energetikusa hozzászólásában nagyon indokoltnak tartotta, hogy a VII. ötéves terv törvényjavaslata előírja: a szabályozó- rendszer az eddiginél jobban juttassa érvényre a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók anyagi érdekeltségét a gazdaságii eredmények alakulásában. Nagyiványi András (Budapest, 19. vlk.), a Villanyszerelőipari Vállalat vezér- igazgatója a terv lakásépítési programjával kapcsolatosan hangsúlyozta: mivel az elkövetkezendő öt évben kevesebb célcsoportos lakás épül, s ezt a csökkenést nem tudja ellensúlyozni a magánerőből készülő otthonok száma sem, elengedhetetlen, hogy — miként a törvényjavaslat is rögzíti — az eddigieknél is jobban előtérbe kerüljön a meglévő lakás-állomány védelme. Kása Antal (Bács-Kislkun m., 3. Vk.), a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke az állampolgári fegyelem és a munkafegyelem kérdéseit elemezve szükségesnek nevezte egy új fajta, szocialista adómorál kialakítását. Katona Sándor (Fejér m., 12. Vk.), az Ikarus móri leány- vállalatának igazgatója üdvözölte, hogy a törvényjavaslat a meglévő ipari kapacitások joibto kihasználását, az ipar megújítását és intenzív növekedési pályára állításét tér. vezi. Lotz Ernő (Borsod-Aba- új-Zemiplén m., 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatóhelyettese utalt arra, hogy a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat az ipar dinamikus fejlődéséhez kimondatlanul is feltételez egy stabil kohászati hátteret. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke felszólalásában a műszáki fejlesztés fel- gyorsításának feltételeivel foglalkozott Elmondotta, hogy a magyar gazdaság átlagos műszaki színvonala közepes, de az átlagon belül nagyok az eltérések. A következő öt esztendőben 1200—1250 milliárd forintot ruházhatnák be a vállalatok. Bár ez kevesebb a szükségesnél, okos szelekcióval, az új technika átvételéhez értők, a bonyolult munkát végzők jobb megbecsülésével az eddiginél lényegesen nagyobb eredmény érhető el. Tétényi Pál megállapította: a műszáki fejlődés gyorsításaihoz elengedhetetlen, hogy hazánk erőteljesebben vegyen részt a nemzetközi tudományos és műszaki munkamegosztásiban. A KGST-országok tudományos-műszaki fejlődésének 2000-ig szóló komplex programja nagy lehetőséget kínál a hatékonyabb együttműködéshez. Lakatos László (Győr-Sop- ron m., 4. vk.), a Győr-Sop- ron Megyei Pártbizottság első titkára felszólalásában aláhúzta, hogy a VII. ötéves tervkoncepció megyeszerte széles körű érdeklődést és vitát váltott ki. A véleményekben megfogalmazódott: a terv feszített valóra váltása következetes és fegyelmezett murikét feltételez, de a célkitűzések telj esi thetők. Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. Vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke a tanácsok gazdasági önállósálgáinák növeléséről, a tanácsi tervezés és szabályozás korszerűsítéséről szólt. Tollár József (Zala m., 6. Vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója egyetértett azzal, hogy a törvényjavaslat további fejlődésünk alappilléreként a termelés hatékonyságát jelöli meg. Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.), a Balatonszárszói Vörös Csillag MGTSZ elnökhelyettese a VII. ötéves tervhez is kapcsolódó mezőgazdasági kérdésekről beszélt. Átfogó gond, (Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Bukarestből Az ötéves terv mindannyiunk munkájára épül A szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai külügyi és ideológiai titkárainak tanácskozásán az MSZMP képviseletében részt vett Be- recz János, Pál Lénárd és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai szombaton hazaérkeztek Bukarestből. A közel-keleti helyzetről tartottak szovjet—japán, konzultációt aíjapán külügyminisztériumban december 20- án és 21-én. Szovjet részről a megbeszéléseken részt vett Vlagyimir Poljakov, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja. A japán tárgyalócsoport élén Mijake A küldöttség kíséretében volt Barabás János, Kovács László, Knopp András, a KB osztályvezető-helyettesei és Tabajdi Csaba alosztályvezető. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Vaszuke, a japán külügyminisztérium Közel- és Közép- Kelettel, valamint Afrikávai foglalkozó osztályának vezetője állt. Vlagyimir Poljakov megbeszélést folytatott Janagija Kenszuke japán külügyminiszter-helyettessel is. PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI Az országgyűlés második napján is hangzott el somogyi felszólalás. „Szűzbeszédét” mondta el Fenyvesi Henrik képviselő. Pénteken este fél hétkor a képviselők leszavazták a további három felszólalás meghallgatására tett javaslatot. Ezekre is szombaton került sor. Több képviselő is szólt az állattenyésztés gondjairól, s volt, aki a sertés ágazatot a „mezőgazdaság nehéziparaként” említette. Dr. Horn Péter képviselőt arról kérdeztük, mit tehet a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola azért, hogy a sertéstenyésztés kikerüljön a hullámvölgyből. — Kutatási programjaink motiválhatják a gazdaságok vagy az ipar lépéseit, elősegíthetik újabb termelési tartalékok föltárását. Megfelelő érveket fölsorakoztatva kezdeményezhetjük a tenyésztést szolgáló fejlesztési támogatások növelését is, a szabályozók további módosítására viszont csak közvetett lehetőségeink vannak. — A főiskolán csak három év után volt újra elegendő jelentkező a sertéstenyésztő szakmérnöki szak beindításához. Nem függ össze ez azzal, hogy a fiatal szakemberek kevéssé érzik ennek az ágazatnak a távlatait? — Nincs ma olyan állattenyésztési terület, ahová egy fiatal szakember elsősorban a várható siker reményében jelentkezik. Szerencsére vannak azonban lelkes emberek, akik’az ágazat közgazdasági helyzetétől függetlenül is szeretik az állatokat. Rájuk építhetünk. A szünetben a képviselők túlzsúfolt programjukról beszélgettek. A nemegyszer egyidőben zajló közéleti események soráról, ahol elvárják megjelenésüket. — A legutóbb már meg kellett mondanom, hogy nem tudok részt venni. Be kell mennem a gyárba is, ahol a fizetésemet kapom. Simon Ernőné képviselő félig tréfásan mondta ezt, ám nagyon is komolyan gondolta. — Jó volna, ha minden ember megértené, hogy a terv végrehajtása személy szerint tőle is függ. Vannak, akik önmagukat fölmentve úgy gondolják, hogy egy gyár termelésében mit sem számít az ő néhány órányi távollétük. Valójában ennek is része van abban, hogy népgazdasági szinten a munkaidő ötödé kárbevész. Jómagam igyekszem a munkaidőn kívül elvégezni társadalmi megbízatásaimat. A képviselőnő az ország további fejlődésének kulcskérdéséről beszélt. Valamennyien megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy a VII. ötéves terv egyik fő törekvése az infláció megfékezése. Nem sikerülhet azonban ez akkor, ha — mint korábban megtörtént — a tervezett elosztást valósítjuk meg, miközben a termelés elmarad a várakozástól. Az ötéves terv ugyanis mindany- nyiunk munkájára épül. Bíró Ferenc Szovjet—Japán konzultáció
