Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I

Néplap

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XLI. évfolyam, 299. szám

Ara: 2,20 Ft

1985. december 21., szombat

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS

Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke.

A téli ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Az országgyűlés elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselőkről: Nánási Lászlóról és Sugár Imréről, valamint Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszterről.

Az elhunyt képviselők emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket.

A Sugár Imre elhalálozása miatt megüresedett képviselői helyre az országgyűlés dr. Borsos Sándor, a Marcali Városi Kórház osztályvezető főorvosa mandátumát igazolta.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától közös átirat érkezett az országgyűléshez, amely javasolja, hogy az országgyűlés Bognár Rezsőt az Elnöki Tanács tagjává válassza meg. Az ország- gyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta.

A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az őszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezután Sarlós István bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló, a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló továbbá a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986-90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot.

A képviselők ezután döntöttek a tanácskozás napirendjéről:

1. Az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat;

2. A népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat;

3. A Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986-90. évi középtávú tervéről szóló törvényjavaslat;

4. Interpellációk.

Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra.

A választási törvény kiegészítéséről

— Két évvel ezelőtt, 1983. decemberében fogadta el az országgyűlés az 1983. évi III. törvényit, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. Üj választási törvényűnk szabá- lyoiZása tovább bővítette az állampolgári jogokat, javította ezek gyakorlásának feltételeit, határozott intézkedésekkel erősítette a nép- képviseleti testületek társadalmi—politikai szerepét, s épp a demokratikus elemek gyorsabb 'kibontakoztatása érdekében ésszerűsítette és egyszerűsítette a választások előkészítését és lebonyolítását,

= Ez év júniusában már az új választási törvény alapján zajlottak le a képviselőd és a tanácstagi választások. Ezek a választások a vezető politikai testületek és a közvélemény egyöntetű megítélése szerint az igen sikeres, eredményes jelzőt kapták. És valóban, a választások, kiegyensúlyozott, jó politikai légkörben, a szocialista nemzeti összefogás jegyében zajlottak le. A magyar nép ez alkalomból is hitet tett a szocialista társadalom építése és a béke megvédése mellett. Kifejezte egyetértését a párt politikájával, a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett országépítő programmal. Ez a pozitív értékelés egyben azt is jelzi, hogy az országgyűlés alapvetően jó, az eredeti politikai szándékoknak és a társadalmi igényeknek megfelelő törvényt alkotott.

— A választások és az új választási törvény alkalmazása tapasztalatainak e kedvező, alapvetően pozitív megítélése természetesen nem jelenti azt, hogy a továbbiakban ne Lenne szükség e tapasztalatok részletekbe menő elemzésére, az

elemzés alapján a szükséges következtetések levonására, s ha és amennyiben, ez szükségesnek látszik, bizonyos javítások eszközlésére a jogi szabályozásban is. Ezt a munkát minden bizonnyal a két választás közötti időszak közepe táján el fogjuk végezni.

— Felmerült azonban egy olyan probléma is, amelyről úgy gondoljuk, már most rendezésre érett. Ez pedig az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyének betöltésére vonatkozó, hiányzó szabályozás pótlása. A választások óta eltelt időszakban, sajnálatos halálesetek miatt, eddig már két hely üresedett meg az országos választási listán. Miután az országos listán a különböző társadalmi érdekek és rétegek kiváló képviselői kaptak helyet, méltánytalan lenne, ha utánpótlásuk csak a következő választások során történne meg. Ez egyébként a választóknak azt a jogosultságát is sér+temé, hogy érdek-- képviseletük a lehető Legteljesebb körű legyen.

— A megoldásra több lehetőség is kínálkozott. A politikai és alkotmányossági szempontokat leginkább kielégítő megoldásként a most előterjesztett javaslatot láttuk helyesnek elfogadni. Eszerint az országos választási listáin megválasztott képviselő megüresedett helyére az országgyűlés választ képviselőt, a megüre- sedést követő egy éven belül. A jelölés joga a Hazafias Népfront Országos Tanácsát illeti meg.

“ A közvetett választásnak a javaslatban szabályo. zott új formáját az alkotmányban kell rendezni, méghozzá a 71. paragrafus (I) bekezdésének kiegészítésével.

— Az alkotmány ezen új rendelkezésének megfelelően szükség van a választási törvény módosítására is azzal, hogy e törvény már szabályozza a megüresedett képviselői hely betöltésének határidejét is. Az egyéves határidő lehetővé teszi, hogy kellő előkészítés után e törvénynek megfelelően választhasson képviselőt az országgyűlés.

— A Minisztertanács megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el, és ezzel tegye

lehetővé az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyeinek betöltését — mondotta Markója Imre, s befejezésül tájékoztatta a képviselőket arró'l, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is, s azzal egyetértve felkérte őt: nevükben is javasolja a törvényjavaslat elfogadását.

A törvényjavaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett. Az országgyűlés az Alkotmány és a választási

törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta.

Ezután megkezdődött a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg expozéját.

Törvényjavaslat a VII. ötéves tervről

Elöljáróban hangsúlyozta: a VII. ötéves terv most be- terjieisizitett törvényjavaslata az MSZMP XIII. komgiresszu- sámák határozatán és a kormánynak iaiz országgyűlés álltai elfogadott munkaproig- ramján alapul. A társadalmi eliärehiaiadasniak és a gazda- sági! fejlődésmiefc reális céljait tűzi ki elénk.

A beüföflidi felhalsizniállás kényszerű visszafogásában rejlő — az egyensúlyt javító — tehetőségeket az elmúlt evőkben javarészt kiaknáztuk. Ezen aiz úton már nem járhatunk tovább. Meg kell kezdenünk a kibontakozást! Amiként azonban az egyensúly megszilárdítását sem alapozhatjuk már kizárólag arra, hogy ai belföldi felhasználásit korilátozizúk, akként a kibontakozás siem • épülhet pusztán ennek élPJanfcaziőjéne: arra, hogy a haizlaá keresletet élénkítsük, s a beruházé,- Sofcalt műveljük. Ezért a tervnek az a fő törekvése, hogy egyre nagyobb teiljesitmé- rnydkre alapozva meggyorsítsa a gazdaság korszerűsítését, fokozatosam élénkítse a gazdasági növekedést, s ezzel összhangban érzékelhetően javítsa népünk életszínvonalát, erősítse hazánk védelmi képességét.

Tervezőmunkánk egybefonódott a jövőképet felrajzoló és formáló, hosszú távú tervezéssel. E munka keretében született meg hosszú távú népesedéspolitikai, valamint terület- és településfej - Olesiztésd koncepciónk, s tekintettük át — egyebek között — hazánk iparának, mezőgazdaságának, energiaellátásának, oktatásügyének, köztekedésánék és természeti környezetéinek jövőjét. A soron következő öt esztendő nagyszabású feladatainak kimunkálásában a legelső munkaszakasztól kezdve széles

körű szakmai, Itudamányos és társadalmi háttérire tárnasz- kioditumk.

Faluvégi Lajos ezután a tervjavaslat néhány különösein fontos összefüggését emelte ki, részletezve a VI. ötéves tervidősizalkbam elért eredményeket, a gazdaság gondjait.

(Folytatás a 2. oldalon)

Művelődési házat avattak tegnap Kutason. Tudósításunk az 5. oldalon olvasható.

Vitákon alapuló egység

PARLAMENTI

TUDÓSÍTÓNK

JELENTI

A Parlament téli ülésszakának kezdetén a képviselők egyperces néma felállással emlékeztek elhunyt somogyi képviselőtársukra, Sugár Imrére. Ezután megyénk 9. számú választókerületének képviselői tisztébe dr. Borsos Sándor mandátumát igazolták.

Az ülésszak kezdete előtt az Országház folyosóin a beszélgetések a VII. ötéves tervjavaslathoz kapcsolódtak. A régebbi képviselők valamennyien úgy ítélték meg, hogy ilyen érdemi és ennyi ütköző álláspontot is felszínre hozó vita egyetlen korábbi terv tárgyalását sem előzte meg. Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága például első ülésén nem fogadta el a tervjavaslatot, túl szerénynek ítélve a tőkés külkereskedelmi forgalom tervezett növekedési ütemét. Ezt követően hívták életre az úgynevezett ad hoc bizottságot, amelyben valamennyi országgyűlési bizottság vezetője és tagjai képviseltették magukat. Ez a rendkívüli fórum módot adott az egyes népgazdasági ágak vezető szakembereinek és képviselőinek a tervjavaslat sokoldalú megvitatására, véleményük összehangolására. Az „ad hoc’’-bizottság ülésén részt vett Vida Kocsárd somogyi képviselő is.

— Ez a néhány óra négy féléves gazdaságpolitikai szemináriummal felért. Megértette, hogy gazdasági életünk fejlődési lendületének fokozása sokkal bonyolultabb feladat, mint legtöbben gondolják. A képlet látszólag egyszerű: a kevéssé dinamikus ágazatokból át kell csoportosítani a tőkét a gyorsabb megtérülést ígérő területekre. Egy ilyen lépést nem lehetne azonban megtenni anélkül, hogy ne sértse meghatározó társadalmi, politikai érdekeinket. Nehéz e két szempont összhangját megteremteni. Meggyőződésem szerint most a dinamizmust erősítő, mégis végrehajtható tervről döntünk.

— Az új tervtörvény előkészítése során előtérbe került az alternatívákban való gondolkodás, a későbbi rugalmas változtatás lehetőségével is számoló célkitűzés — mondta Pásztóhy András, a képviselőcsoport vezetője.

— Az ad hoc-bizottság valóban ízekre szedte a VII. ötéves tervet. Hogy az ülés végén mégis a kormány által kidolgozott eredeti tervjavaslat-változatot fogadták el, az arra utal, hogy kellően megalapozott volt a tervezés. A tevjavaslatot az országgyűlési bizottságokon kívül is számos fórum megtárgyalta. Sarlós István, az országgyűlés elnöke mégis azt javasolta, hogy a jövőben társadalmi vita is előzze meg az ilyen valameny- nyiünk életét befolyásoló döntéseket. A társadalmi viták általános gyakorlatát én is jó lehetőségnek tartom, hiszen az alternatívák széles körű megvitatásának tapasztalatai a mi felkészülésünket is segítenék.

— Nem lát-e olyan veszélyt, hogy egy ilyen vita során esetleg nem a népgazdaság realitásaihoz leginkább igazodó elgondolások kerülnének előtérbe? A településfejlesztési hozzájárulásokkal kapcsolatos társadalmi vita is adott példát arra, hogy a szűkebb érdekek érvényesültek a nagyobb közösséget érintővel szemben.

— Véleményem szerint tehát a megelőző döntés nem volt kellően előkészítve. Az emberek közül sokan valamiféle „újabb adónak’’ vélték a hozzájárulást, s nem látták meg tulajdonképpeni célját. Az ezzel összefüggő néhány helyi kudarc nem lehet érv a társadalmi viták gyakorlatával szemben. Csak ezektől várható ugyanis, hogy az emberek széles körben még jobban azonosuljanak a közösen elhatározott célokkal.

Az ad hoc-bizottság ülését követő újabb terv- és költségvetési bizottsági ülésen vett részt Plecskó Ferenc képviselő.

— Tévénéző és újságolvasókén korábban olykor én is úgy ítéltem meg, hogy túlságosan simán születnek az országgyűlés döntései. Most képviselőként már látom, hogy a végső döntésnél tapasztalható egység parázs viták alapján jön létre.

Az első napi ülés vitájában kora délután kapott szót Pál László Istvánná somogyi képviselő.

Bíró Ferenc