Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

Vi/ág proletárjai, egyesüljetek I | Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 297. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 19., csütörtök Befejeződött a KGST 41.f rendkívüli ülésszaka Hazaérkezett a magyar küldöttség — Közleményt adtak ki Moszkvában szerdán délelőtt befejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 41. (rendkívüli) ülésszaka. A kétnapos tanácskozáson a tagállamok miniszter- elnökök, illetve miniszterelnök-helyettesek vezette kor­mányküldöttségei üléseztek. Az ülésszak fő feladata volt, hogy megvitassa és jóváhagyja a KGST-orszá- gok tudományos és műszaki fejlődésének 2000-ig szóló komplex programját. A program elkészítéséről a tagországok múlt év júniusi, felső szintű gazdasági értekezlete döntött. A KGST ülésszakának zá­róülésén Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PIB tagja, minisz­terelnök, a szovjet küldött­ség vezetője mondott zárszói. — Ügy vélem, általános vé­leménynek adok hangot, ami­kor kijelentem, elégedettek lehetünk az ülésszak ered­ményeivel. Eziek közüli két­ségtelenül a legfontosabb a tudományos műszaki haladás 2000-ig szóló komplex prog­ramjának elfogadása. Ezáltal éleget tettünk a KGST-tag- országok Moszkvában meg­tartott felső szintű gazdasági értekezlete egyik legfonto­sabb megbízásának — mon­dotta Nyikolaj Rizskov. Az elfogadott program meghatározza a tudomány és a technika fejlődésének leg­fontosabb irányait országa­inkban és új lehetőségeket nyit a népgazdaság tudomá­nyos-műszáki bázisának át­alakítására. Nagy gazdasági és politi­kai jelentőségük van az ülés­szakon elfogadott átfogó, sok­oldalú megállapodásoknak. Sokat elárul az a ítény, hogy e megállapodások előkészíté­se egyidejűleg ment végbe a program kialakításával. Ar­ról a közös határozott szán­dékunkról tanúskodik, hogy minél hamarabb hozzá kívá­nunk látni a program vég­rehajtásával kapcsolatos gya­korlati lépések megválósítá- sához konkrét megállapodá­sok és szerződések elfogadá­sa útján — állapította meg a szovjet kormányfő. A továbbiakban elmondta, hogy az ülésszak sikeres munkáját elősegítette az egyetértés és a kölcsönös megértés légköre, a konst­ruktív megoldások felkutatá­sára irányuló közös szándék. Fontos az is, hogy mindany- nyian értjük a programban meghatározott feladatok megoldásának halasztha­tatlanságát, a hatékony meg­valósításuk érdekében teendő erőfeszítések szükségességét, s készek vagyunk hozzájá­A KGST 41. (rendkívüli) moszkvai ülésszakán Lázár György kormányfő aláírja a tagországok tudományos- és műszaki fejlődésének 2000-ig szóló komplex programjáról szóló meg­állapodást. (Teúefotó' TASZSZ—MTI—KS) TEGNAP DÉLUTÁN DÖNTÖTT A TANÁCS Járdát építenek Marcaliban a településfejlesztési hozzájárulásból A Marcali Városi Tanács tegnap délutáni ülésén a te­lepülésfejlesztési hozzájá­rulásról rendeletet alkotott. E szerint a hozzájárulás ösz- szege Marcaliban a jövő év januárjától öt éven át évi 500 forint lesz. A rendelet részletesen tartalmazza, mi tekintendő a hozzájárulás alapjának, kiknél és milyen mértékben lehetséges elté­rés az említett összegtől. Mentesül például a fizeten­dő hozzájárulás alól az, aki­nél az egy főre jutó jövede­lem — az együttlakó házas­társ és más nagykorú hoz­zátartozó jövedelmét is fi­gyelembe véve — nem ha­ladja meg a hozzájárulás megállapítását megelőző év­ben a havi 2500 forintot. Nem kell fizetnie a gyer­mekét egyedül eltartónak, az egyedül élő nyugdíjas­nak, járadékosnak, továbbá annak, aki három vagy több gyermek eltartásáról gon­doskodik, amennyiben az egy főre jutó jövedelem (nyugdíj, járadék) a 3000 forintot nem haladja meg. A tegnapi tanácsülés dön­tésének megfelelően mind­erről — és a szavazás ered­ményéről, a testület határo­zatáról — a végrehajtó bi­zottság névre szóló levélben értesíti a fizetésre kötelez­hető marcaliakat. A marcali városi tanács arról szeptember 5-i ülésén döntött, hogy hozzálát a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás megállapításának előké­szítéséhez és a hozzájárulás­ról kikéri a fizetésre köte­lezhetők véleményét. A Ha­zafias Népfront városi bi­zottságával együttműködve lakóhelyi fórumokon tájé­koztatták a lakosságot arról, hogy a hozzájárulást járda­építésnél kívánják felhasz­nálni, s ezt követően kiad­ták a szavazásra szolgáló válaszlevelezőlapokat. A szavazásra jogosultak 83,8 százaléka — 3367 sze­mély — nyilvánított véle­ményt a településfejlesztési hozzájárulás megállapításá­val kapcsolatban. A szava­zók 75,6 százaléka egyetér­tett a célkitűzéssel és kész anyagi áldozatot is vállalni a város gyorsabb ütemű fej­lődéséért. Legtöbben — 87,2 százalék — a járdaépítést támogatták, s ez is igazolja, hogy előkészítéskor helyesen választották ki a többséget érintő célt. A fizetésre köte­lezhetők zöme 500 forintot tartott elfogadható telepü­lésfejlesztési hozzájárulási összegnek. rulni a program végrehajtá­sának; közös ügyéhez. Hatal­mas munkát kell elvégezni a tagországokban, a KGST-ben és az együttműködés más közös szerveiben. E tekintet­ben nagy szerep hárul or­szágaink olyan irányító szer­veire, mint az állami tervbi- zottságok és tervhivatalok, a tudományos és műszaki szer­vek az ágazati minisztériu­mok és főhatóságok — hang­súlyozta Nyikolaj Rizskov. A szovjet miniszterélnök szólt arról, hogy a program­ban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében kü­lönös figyelmet kell fordíta­ni a közös tudományos-ter­melési egyesülések és válla­latok létrehozására. A tagor­szágok valamennyi küldött­ségének meggyőződése az, (Folytatás a 2. oldalon) Kiilfejtésű bányát nyitott Rodostyán térségében, a Borsodi Szénbányák Vállalat. Az át­lag 10 ezer KJ fűtőértékű szenet a berentei szénosztályozóhoz szállítják. Az év végéig várhatóan 100 ezer tonna szénnel járulnak hozzá a lakosság tüzelőanyag-ellátásának ja­vításához. MÉRSÉKELTEBB FOGYASZTÁS Sajtótájékoztató a könnyűipar idei mérlegéről Szerdán az Ipari Miniszté­riumiban sajtótájékoztatót tartottak a könnyűipar idei eredményeiről és jövő évi feladatairól. Elmondották, hogy a 355 ezer dolgozót foglalkoztató iparág termelé­se az idén meghaladja a 150 milliárd forintot. A népgaz­dasági terv erre az évre a könnyűipari termelés 3 szá­zalékos növekedésével szá­molt, ám az elvárásoknak nem sikerült elevet tenni. Az elmaradás okai között em­lítették az év eleji szokatla­nul hideg időjárást. A ke­mény tél sok helyen ener­giakimaradást okozott és emiatt több üzem időlegesen leállt. Akadályozta a tervtel­jesítést az iis, hogy novembe­rig az ipari átlagot megha­ladóan, 1,5 százalékkal csök­kent a könnyűiparban fog­lalkoztatottak száma. Az iparág ebben az évben csaknem 700 millió rubel ér­tékű terméket értékesített a rubel-elszámolású piacon. Ezzel a tervezett 6 százalé­kos növekmény helyett csak­nem 17 százalékos emelke­dést ért el. A konvertibilis elszámolású piacra várhatóan 420 millió dollár értékű árut exportál, ami kevesebb a ter­vezettnél. Az elmaradást egyebek között az okozta, hogy a piacképtelenné vált termékeket a vállalatok nem pótolták exportképes áruval. A belföldi fogyasztói igé­nyeket a könnyűipar összes­ségében kielégítette. A leg­fontosabb itermékcsoportok- ból esendőt gyártott, csu­pán a gyapjúszövet, a kon­fekcionált termékek és a pa­pírkarton gyártása maradt el a tervezettől. A sajtótájékoz­tatón beszámoltak arról is, hogy az előző évekhez vi­szonyítva javultak a vállala­tok közötti kooperációs kap­csolatok. Az együttműködő partnerek többnyire megtar­tották a szerződésben vállalt szállítási kötelezettségeiket. Jövőre az idei évhez viszo­nyítva az ágazatnak 2,5 szá­zalékkal kell növelnie ter­melését. A szocialista orszá­gokba irányuló exportnál 12 százalékos, a konvertibilis kivitelnél 7 százalékos növe­kedésre van szükség. A he­tedik ötéves terv induló évé­ben a könnyűipar mérsékel­tebb lakossági fogyasztásra számít. A sajtótájékoztatón el­mondták, hogy a vállalatok csak úgy felélhetnek meg az elvárásoknak, ha a jövőben rugalmasabb piackutató munkát végeznek. A követ­kező esztendőben tovább folytatják az iparvállalatok vidéki telephelyeinek dina­mikus feljesztését. Űjabb ter­mékszerkezeti változtatások­ra is sor kerül. A textilruhá­zati iparban a felsőruházatok termelésének arányát a jelen­legi 55 százalékról csaknem 69 százalékra emelik. A mos­taninál több cipőt készítenek korszerű, ragasztásos eljárás­sal. A bútorgyáraknak arra kell törekedniük, hogy a la­kások méreteihez jobban al­kalmazkodó bútorokat állít­sanak elő. Fórum az újítóknak Sajtótájékoztató a Pannónia közös vállalatnál A Pannónia Műszaki Fej­lesztő Agrárinnovációs Kö­zös Vállalat korszerű tudo­mányos eredmények felku­tatását, terjesztését vállalta, elsősorban az agrárágazaton belül. Az ország különböző területein létesített irodák is a többirányú információ- áramlást, a kapcsolatok szé­lesítését szolgálják. A Pannónia hét éve ala­kult, kezdetben a baksai tsz felügyeletében, három éve pedig önálló vállalatként működik. A fejlődés jelen­tős állomása, hogy a köz­pont most Baksáról Pécsre került. Ebből az alkalomból tartottak tegnap sajtótájé­koztatót. Baksai Antal, az igazgatótanács elnöke el­mondta, hogy a vállalathoz csaknem 100 vállalkozó szel­lemű mezőgazdasági nagy­üzem, ipari szövetkezet, il­letve kereskedelmi cég csat­lakozott. Köztük somogyi vállalatok is. Ez a szervezési forma kellő hátteret jelent a szellemi termékek forgal­mazására. A vállalat jelen­legi létszáma 50 fő, a mun­kaerő jobb kihasználása ér­dekében kiegészítő tevé­kenységet is végeznek, mun­kájuk jelentős részében ügy­nöki feladatokat is ellátnak. A reklám biztosítására nyomdával működő reklám­irodát hoztak létre, amely ilyen célú filmek, video anyagok készítésére és for­galmazására is vállalkozik. A tájékoztató helyszínén a Zójom utcai székházban innovációs klubot működtet­nek majd, amely idővel az újítók és az érdeklődők igazi fórumává válhat. Gál Csaba igazgató a ta­lálmányok sorsáról szólva elmondta, hogy részben megvásárolják az egyes öt­leteket, részben pedig saját forrásból, vagy idegen tőke bevonásával támogatnak el­gondolásokat. A Pannónia nevéhez fűződik a szőlésze­tekben használt gyorskötö­ző, a 25—30 százalék ener­giamegtakarítást eredmé­nyező gabonaszárítók kivite­lezésének és terjesztésének megszervezése is. Magyar—szovjet együttműködési megállapodás Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövet­ségének főtitkára, és Ivan Zubkov, a Szovjet Újságírók Szövetségének első elnökhe­lyettese szerdán, a MŰOSZ székházában aláírta a két szervezet együttműködésé­nek fejlesztésére vonatkozó okmányokat. A tervek sze­rint a következő öt észtén - dobén jelentősen fejlődtek a két szervezet kölcsönös kap­csolatai, a többi között de­legációcserékre, közös ke­rékasztal-tanácskozásokra kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents