Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-18 / 296. szám
1985. december 18., szerda Somogyi Néplap 3 A KEVESEBB TÖBB LENNE? Sok vagy kevés a jogszabály? Olyan kérdés ez, amelyre aligha lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni. Mert igaz, hogy az emberek többsége túlságosan is „beszabályozottnak" érzi életünket, mindennapjainkat, olykor ügyeink elintézésében éppen az okoz gondot, hogy az adott eset megoldására nincs megfelelő rendelkezés. Máskor olyan „joghézagokról” hallani, amelyek ugyancsak megnehezítik az igazgatást, az ügyintézést. Jelenleg hatályos jogrend- szerünkre persze messze az a jellemző, hogy foghíjas. Sokkal inkább túltermelési válsággal küzdenek a jogalkotók. De a döntő kérdés ezen a területen is a minőség, nem pedig a mennyiség. Hiszen a jó, társadalmi viszonyokat eredményesen regulázó szabályokra természetesen nagy szükség van. A baj csak akkor adódik, ha olyankor . is paragrafusokkal akarnak beleszólni az életünkbe, amikor az adott problémát más, társadalmi eszközökkel kellene megoldani. Magyarországon jelenleg több mint ötezer jogszabály van hatályban, s évente körülbelül 4—500 újabb 'különböző szintű rendelet, határozat születik. (Igaz, ezek az új rendelkezések körülbelül ugyanennyi korábbi jogszabályt hatályon kívül is helyeznek.) A szakemberek már többször is megvizsgálták: mi lehet a hátterében ennek a feltűnően nagy rendeletalkotó kedvnek? Egy-egy év számszerű jogalkotási mérlege nagy mértékben függ az adott időszakban megoldandó társadalmi, gazdasági feladatoktól. Jó példa erre a tavalyi, tehát az 1984-es év, amikor a kormány 65 határozatot bocsátott ki. Ennyi minisztertanácsi határozat egyetlen év alatt Magyarországon 1945 óta nem született. Ugyanígy szokatlanul magas volt 1984- ben a minisztertanácsi rendeletek száma is: 66. Ez 1983- hoz képest harminc százalékos növekedést jelentett. Ha azonban a számok mögé nézünk, azonnal kiderül: az új jogszabályoki jd'entös. hányada a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos. A paragrafusok tehát tulajdonképpen egy politikai döntést próbáltak meg lefordítani a jog nyelvére. Volt egy időszak — néhány évvel ezelőtt —, amikor a miniszteri szintű rendeletek, utasítások száma emelkedett feltűnően magasra. Ennek magyarázata azonban már korántsem bizonyult ilyen elfogadhatónak. A szakemberek megállapítása szerint az egyes minisztériumok, országos hatáskörű szervek a területükön felmerült valamennyi témát jogszabályokba akarták csomagolni. Kialakult egy olyan téveszme is, mintha egy-egy tárca szerepét, fontosságát az határozná meg, hogy az adott időszakban hány rendeletet, utasítást, körlevelet, vagy éppen irányelvet adott ki. Az effajta irányítási szemlélet nemcsak megnehezítette, bonyolulttá tette a helyi szervek munkáját, hanem egyben helytelen szemléletre is nevelte az irányítottakat. A konkrét ügyek eldöntésében az önállóságukkal együtt lassan megszűnt a felelelős- ségük is, hiszen minden esetben akadt Valamilyen központi szabály, amire hivatkozhattak. Máskor a jogi norma kibocsátása a minisztériumnak is hivatkozási alapot jelentett, mondván: ők megtették a magukét, kiadták a tiltást, az előírást. Csakhogy a paragrafus önmagában semmit nem old meg, sőt... Ha végrehajtásának egyéb feltételei nem biztosítottak, több kárt okoz, mint . hasznot, lejáratj'a a többi jogszabály tekintélyét, komolyságát is. Szerencsére ma már messze kerültünk ezektől a gondoktól, hiszen átalakult, megváltozott a minisztériumok irányítási rendszere, ami mellesleg máris kimutatható a miniszteri szintű jogszabályok számának csökkenésében. (A hatályon kívül helyezésekkel együtt most sikerült először elérni a felszabadulás óta. hogy a miniszteri rendeletek száma összességében is kevesebb lett.) Van egy területe a jogalkotásnak, ahol nem a rendelkezések számának csökkentése, hanem növelése a cél. Igen, az országgyűlés által alkotandó törvényekről van szó, amelyekből az elmúlt években a kívánatosnál kevesebb született. A, múlt év utolsó napján Magyarországon összesen 136 törvény volt hatályban. Tavaly a parlament öt új törvényt hozott, és hármlat helyezett hatályon kívül. Bár az elmúlt időszakban már több politikai állás- foglalás is sürgette a demokratizmus növelése érdekében az országgyűlés törvényhozói munkájának fokozását, ennek eredményei egyelőre, napa „Játszanak- Az új törvények száma évek óta három és hét között mozog, s ehhez még azt is hozzá kell számítanunk, hogy ezek között minden évben visszatérően szerepel az előző évi költség- vetés jóváhagyását és a rákövetkező óv költségvetésének elfogadását tartalmazó törvény. Reméljük, hogy az idei évben megválasztott új ország- gyűlés működésének öt éve alatt gyakrabban él majd a törvényhozás lehetőségével életünk minden területén. Az eredményes, a kor követelményeihez igazodó törvényalkotói munka ugyanis az egész jogrendszert tekintve meghatározó jelentőségű. Deák András Magyar térképészek külföldi munkái A Kartográfiai Vállalat, élve önálló külkereskedelmi jogával, számos belföldi térképkiadó megbízatásait teljesíti. A hazánkban előállított kiadványokat immár mind az öt kontinensen terjesztik. A szocialista országok közül jó 'kapcsolatot alakítottak ki a lengyel vállalatokkal, a magyar szakemberek vállalták el számos lengyel térkép sokszorosítását, míg a lengyel partner autótérképek tervezésében nyújt segítséget. Csehszlovákiába földgömböket szállítottak, míg onnan kedvelt . kirándulóhelyek térképeit szerezték be. Az NDK-beli kiadónak Budapest várostérképe sokszorosításának jogát adták el, Berlin térképe ellenében. A hazánkba irányuló turistaforgalom igényének kielégítésére valamennyi szocialista országba szállítottak autó-, város- és turistatérképet. A tőkés partnerek közül legjelentősebb a hamburgi Falk Verlag, ennek a cégnek az elmúlt tíz évben több város térképét készítették el, ezeket az ismételt kiadások előtt korszerűsítették. Jövőre például 26 féle várostérkép készül megbízásuk alapján, közülük is kiemelkedik Montreal új térképe. Egy másik NSZK-beli kiadó, a frankfurti Reven- stein számára több szocialista ország autótérképét adták, és ezeket az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelően átalakítják. A svájci Kümmerly—Frey kiadó budapesti várostérképet és magyarországi autótérképet rendelt. A szakmával ismerkednek A kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazda- sági Szakközépiskola első és másodikos diákjai Heti 6, a harmad- és negyedévesek heti 10 óra gyakorlati foglalkozáson ismerkednek a szakmával. A traktorvezetéstől a laboratóriumi vizsgálatokon keresztül a fejősig a mezőgazdasági munka minden fontos szakmai fogását elsajátítják. Ipari szolgáltatások Somogybán LAPPANGÓ BETEGSÉGEK Gépeink, cipőink és egyebeink javítói, szabóink, ruháink tisztítói, apró tárgyaink elkészítői, fodrászaink, kozmetikusaink ... Gyűjtőnéven: az ipari szolgáltatók. Nem kényeztetnek el bennünket. ■ Aí ‘ igényektől messze elmarad a szolgáltatóipari létszám, ezért sok a rosszul elvégzett munka. Gyorsan hozzáteszem: tisztelet a kivételnek. Az elromlott 'televíziók még így is előbb-utóbb föl- fénylenek, a béna járművek elindulnak, a lyukas cipőkre flekk kerül és a hölgyek haját is rendbe teszik. Úgyhogy a tétova szolgáltatásokhoz évtizedek alatt hozzáedződött magyar ember már nem is morgolódik, csupán az egészen kirívó esetek miatt kezd méltatlankodni. Dr. Orosz László, a megyei tanács ipari osztályvezetője: — A felszínen is látszó, érzékelhető általános gond ma még nincs. A sok fogyatékossággal küszködő szolgáltatóipar az utóbbi években némiképp javult, de legalábbis tartotta korábbi színvonalát. Furcsa ellentmondás ez. A mai szolgáltatások olyanok, amilyenek; s valóban: romlás nem érzékelhető. Csakhogy dr. Orosz László azt is hozzátette: — Amikor legutóbb a megyei tanácsülésen áttekintette a testület az ipari szolgáltatások helyzetét, el kellett mondanom: ma még nincsenek szembeszökő jelei a romlásnak, de több betegség lappang. Tünetek nincsenek, de ha alaposan vizsgálódunk, akkor seregnyi „kór” kezdeményeit vehetjük észre. — Elkeserítő, amit mond. — Ügy vélem, jobb, ha nyíltan beszélünk a gondokról, mert ez talán segíti a megoldást. Viszont hiába mondanék bármit valamiféle kincstári optimizmussal, ment ha nem sikerül a betegségeket időben nyakon csípni, akkor egy-két év múlva már látható jelei is lesznek az amúgy sem erőtől duzzadó szolgáltatások romlásának. — Hol támadja tehát a hasonlathál maradva — az alattomos kór az ipari szolgáltatásokat? — Ezt sem könnyű felsorolni, de megpróbálom. Derékba tört a hatodik ötéves tervi hálózatfejlesztési program. A szolgáltató cégek az állami pénztárca elapadása miatt nem tudták felhasználni azt a pénzt, amelyet maguk takarítottak meg fejlesztésre. Egy-egy szervezetnél ugyan összegyűlt némi pénz, de nem elegendő ahhoz, hogy bármibe belevágjon. Maradt a korábbi szint megtartása. Ezek a cégek továbbra is szolgáltatni fognak, de fölélik önmagukat, mai eszközeik leromlanak, üzleteik elavulnak ... Nincs pénz műszaki megújulásra, marad a manufaktúra. Az anyag- és az alkatrészforgalmazás megoldatlan. Hiába szerveződött át például a Gelka, az Afit. Az alkatrészellátás ígért javulása elmaradt. Ugyanakkor — a példánál maradva — az elektronikai -cikkek kereskedelme robbanásszerűen növekedett, seregnyi kisszámító- gép, videoberendezés és egyéb ömlött ki az üzletekből. És ezt az élenjáró árutömeget kellene „kőkorszaki” szervezeteknek karbantartaniuk, javítaniuk. Hasonló gondokkal küszködik több más szakma is. Mi a döntésre illetékes országos fórumokon jeleztük ezeket a gondokat, -mind a szabályozórendszer módosításának, mind az alkatrészellátás megszervezésének szükségességét. Leírtuk: -ha a szolgáltató szervezetek nem kerülnek olyan helyzetbe, hogy jövedelmükből fejleszteni is tudják önmagukat, valamint, ha továbbra is ilyen lesz az alkatrészhiány, akkor igen kevés a remény . . . — Ezek az alapvető gondok. Ha megszűnnének, akkor minden mggoldpdna?. —: Nem, de a többi gond megszüntetésének lehetőségei is javulnának. Nem szóltam még a kistelepülések problémáiról. Alapkérdés a kisfa jvakban is: megéri-e a szolgáltatónak, hogy oda menjen? És ezzel kapcsolatban kell a kisiparosokat „elővenni”. Sokat vártunk az új vállalkozási formáktól, valamint attól, hogy a kisipar gyakorlása állampolgári jog lett. De azt tapasztaljuk, hogy sok új vállalkozó azokra a területekre települt, ahol kevés befektetéssel tehet szert megfelelő jövedelemre. Az új vállalkozások tehát alapvető javulást nem hoztak. Hogyan hozhatnának? Erre nincs recept. Véleményem szerint sokféle szolgáltatással, sok munkával, a városokban, de' még a falvakban dolgozva ma is lehetne nagy jövedelemre szert tenni. De — ismétlem — valóban sok munkával ... — A hetedik ötéves tervben a szolgáltatások jövőjét is meg kell határozni. Ön szerint az eddig elmondottak tükrében milyenek a lehetőségek? — A szabályozóváltozás szükséges. Az alkatrészellátás jobbítása szintén. Ha erre az országos recept megTöb'b mint ezer új szőlő- és gyümölcsfajta termőképességét. betegségekkel szembeni ellenálláságát, felhasználhatóságát tanulmányozzák a szakemberek az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet helvé- ciai állomásán. Az almának például kétszáz változatát vizsgáztatják,, s ezen belül is egy-egy fajtából többfélét. Jonatánból 25, starkingból 20 új tulajdonságokkal renszületik, akkor az ezer baj ellenére is javulhatnak a szolgáltatások. Az új vállalkozási formák, ha átütő sikert nem hoztak is, sokat javítottak a, szolgáltatásban résztvevők anyagi érdekeltségén. Ezt a léhetőséget még inkább . ki. kell használni a jövőben. Mivel differenciálódtak a viszonyok, úgy gondolom, hogy még részletes megyei tervet sem célszerű készíteni. A szükséges irányokat — ha úgy tetszik: a vágyakat — meg kell jelölni. A valós változások sorsa azonban egy-egy községben, egy-egy városban dől majd el. Mindenképpen a kisebb szervezetek és a kisiparosok előretörését várom. Erre lehet és kell is alapozni. Várható az is, hogy a szolgáltatások minősége és ára „szétszóródik”, lesznek drágább és olcsóbb települések, aszerint, hogy a szolgáltatónak hol mennyiért éri meg dolgozni. A helyi tanácsok ügyesen, üzlethelyiségekkel, kedvezményekkel és egyebekkel csábíthatják a szolgáltatókat. Túlkínálatra és ugrásszerű javulásra nem számíthatunk. Szerintem, ha a következő öt évet a mai szinttel túlélik a nagyobb szolgáltató szervezetek, és a mainál valamivel magasabb szinten „jönnek ki belőle” a kicsi szervezetek és a kisiparosok, akkor már nyertünk. És akkor van remény a későbbi minőségi ugrásra, javulásra. Luthár Péter delkező klón verseng az elismerésért. A csonthéjasok között különösen sok az új szilva-, kajszi- és cseresznyefajta. Csemege- és borszőlő hibridet mintegy kétszázat tartanak megfigyelés alatt az állomás szakemberei. Válogatásuk fő szempontja a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, a fagytűrés és a regenerálódás. Űj gyümölcsfajtákat „vizsgáztatnak”
