Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-18 / 296. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 296. sióm Ára: 1,80 Ft 1985. december 18., szerda BASIC „KOTTA" Megkezdődött Moszkvában a KGST 41., rendkívüli ülésszaka Kedden megnyílt a KGST 41. (rendkívüli) ülésszaka. A ta­nácskozás megállapodásnak megfelelően kormányfői szinten zajlik. A bolgár, küldöttséget Grisa Filipov, a BKP KB PB tagja, miniszterelnök; a csehszlovák küldöttséget Lubomir Strougal, a CSKP KB elnöksége tagja, miniszterelnök; a kubai küldött­séget Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai KP KB PB tagja, mi­niszterelnök-helyettes, a Kubai Államtanács elnökhelyettese, az ország állandó KGST képviselője; a lengyel küldöttséget Zbigniew Messner, a LEMP KB PB tagja, miniszterelnök; a magyar küldöttséget Lázár György, az MSZMP PB tagja, mi­niszterelnök; a mongol küldöttséget Dumagin Szodnom, az MNFP KB PB tagja, miniszterelnök; az NDK küldöttséget Willi Stoph, az NSZEP KB PB tagja, miniszterelnök; a román kül­döttséget Constantin Dascalescu, az RKP KB PVB Állandó Iro­dájának tagja; miniszterelnök; a szovjet küldöttséget Nyiko- laj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök; a vietnami küldöttséget To Huu, a VKP KB PB tagja, a miniszterelnök el­ső helyettese vezeti. Nyikolaj Rizskov beszéde Fejlődésünk fontos megha­tározója a számítástechnika mielőbbi és minél szélesebb körű elterjesztése. Ismeret- terjesztő tv-sorozatok, nép­szerű tudományos kiadvá­nyok, s egyre több helyen már a tapasztalatok győznek meg erről. Ennek ellenére sokan még idegenkednek a számítógéptől. Nem látják a benne rejlő lehetőségeket, így öncélú korszerűsködés- nek, fölösleges luxusnak te­kintik. Egy nagyközségi ta­nács adóügyi szakembere ál­lította, hogy a régi kartoté- kos rendszerben néhány perc után bárkinek pontos tájékoztatást tudott adni például adóhátralékáról. A számítógépes adatnyilván­tartással — mint mondta — ez olykor napokat vesz igénybe. Vajon valóban a gép volna lassúbb? Való­színűbb, hogy a tekerős szorzógépre alapozott mun­kaszervezés marad el az új eszközök kívánta szinttől. Az OTP tevékenységéről tájékoztató fórumon ügyfe­lek tették szóvá, hogy ami­óta áttértek a számítógépes ügyintézésre, több pontatlan­ságot tapasztalnak, s gyak­rabban késik például az át­utalási számlák elszámolásá­nak kézbesítése. Azelőtt — mondta az egyik résztvevő .— ötödikéig mindig meg­kaptam a visszaigazolást, most meg a hónap közepén a Dédász-tól jött felszólítás, hogy nem fizettem villany- számlát. „Talán a gép té­ved. . .” „Inkább a munka­társaink, akiknek még nincs kellő tapasztalatuk, s akik úgy érezhetik, hogy egyik napról a másikra kellett ke­rékpárról repülőgépre száll­niuk.” Az OTP-vezető vála­sza persze nem azt jelentet­te, hogy a gépet kezelő ügy­intézők nem végezték el a szükséges tanfolyamokat, in­kább azt, hogy ezek ellené­re sem lett néhány hónap alatt sajátjuk a számítás- technika. A tehetséggondozásról szól­va hangzik el olykor a kér­dés, hogy megalkotta vol­na-e Beethoven szimfóniáit, ha gyermekkorában nem jut zongorához. A korszakalkotó zeneszerzők között tarthat­nánk-e nyilván, ha csak 40 évesen tanítják meg kottát olvasni? Átlagosan ilyen idősek azok a szakirányítók és ügyintézők, akiknek ma a BASIC „kottáját” kell el­sajátítaniuk. Oktatási kor­mányzatunk számos erőfe­szítést tesz az iskolák tech­nikai fölszereltségének javí­tására. Sokfelé alakulnak számítástechnikai szakkö­rök. A szemléletben és föl- készültségben gyökeres for­dulatot azonban csak az elektronika tömeges elter­jedést hozhat. A buszon egy asszony ar­ról beszélt, hogy gyerekei megőrülnek a számítógé­pért, s férje is ebben látja a jövő lehetőségét. Most a bolti ár feléért vehetnének egy Commodoret, ő mégis ellenzi, mert — ami forto- sabb — télikabát és csizma is kell a gyerekeknek, mind­egyikre pedig nem jut. A számítógép tömeges elter­jedését gátló mai ár a gyár­tó iparágak termelési szint­jéhez és ezzel összefüggő önköltségéhez igazodik. Az viszont, hogy mikor leszünk képesek olcsóbban előállí­tani, attól is függ, hogy lesz-e elegendő, számítás- technikai tehetségét már gyermekkortól kibontakoz­tatni tudó szakember. E bű­vös körből kitörni, ma az egyik legsürgetőbb feladat. Bíró Imre A tanácskozáson elnöklő Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök az üléssza­kot megnyitva az SZKP KB és a szovjet kormány nevé­ben szívélyesen üdvözölte a testvérországok küldöttség­vezetőit, az ülésszak vala­mennyi résztvevőjét, tolmá­csolta Mihail Gorbacsov üzenetét, amelyben az SZKP KB főtitkára eredményes munkát kívánt. — Azért gyűltünk össze — mutatott rá Nyikolaj Rizs­kov —, hogy elfogadjuk a KGST-tagországok tudomá­nyos—műszaki fejlesztésé­nek 2000-ig szóló komplex programját, amely rendkí­vül fontos egész közösségünk számára. A program kidol­gozására irányuló közös munkánk a múlt évi felső szintű értekezleten kezdő­dött. A tanácskozás a test­vérpártok mindegyikének akaratával összhangban ha­laszthatatlan feladatnak mi­nősítette olyan program ki­dolgozását, amely meghatá­rozza a szocialista országok tudományos és műszaki ha­ladása meggyorsításának távlatait. Az egyeztetés megtörtént, s a program jó­váhagyásra ma az ülésszak elé kerül. A komplex program elfo­gadása nagy esemény mind- annyiunk számára, ám még­is csak az első lépést jelenti — mutatott rá a továbbiak­ban Rizskov. — Ennek az ülésnek a megvalósítás kez­detévé is kell válnia. Meg kell határoznunk azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyek révén megvalósít­ható mindaz, ami a prog­ramban szerepel. Ülést tartott tegnap a Ka­posvári Városi Tanács. Klen- csár Gábor elnökhelyéttest fölmentették tisztségéből, mivel más, fontos beosztás­ba kerül. Farkas István általános tanácselnök-helyettes a vá­ros lakásépítési helyzetéről, a tervidőszak eredményeiről és a további feladatokról számolt be a testületnek. A lakásellátás javítása kiemelt feladat volt a VI. ötéves tervben. Eredménye, hogy a tervezett 2836 lakás helyett háromezer lakás készül el az év végéig. A tervtúltelje­sítés ellenére még ma is ezernél több, lakás nélküli lakásigénylő él a megye- székhelyen és magas a mi­nőségi lakáscserére várók száma. Az elnökhelyettes tá­jékoztatójából kiderült; nem sikerült a tanácsi célcso­portos beruházásban készülő lakásokból annyit építeni, mint amennyivel a terv számolt! 585 ilyen otthon helyett 508 készült el. Elma­A küldöttségvezetők közül elsőként a házigazda Szov­jetunió képviselője, Nyikolaj Rizskov miniszterelnök szó­lalt fel az ülésszakon. Beszédében a jelen idő­szak alapvető sajátosságá­nak nevezte, hogy a KGST- országok többsége gyakorla­tilag kimerítette a fejlődés extenzív lehetőségeit. Az erőforrásokat mindenütt az eddigieknél hatékonyabban, a lehető legnagyobb hatás­fokkal kell felhasználni. E feladat megoldásának legfőbb útja a tudományos és műszaki forradalom ered­radt a tervezettől az egyedi társasházépítés is. 'Az ér­deklődés a családiház-építés iránt nőtt. A telkek kialakí­tását, a terület előkészítését számos probléma nehezíti. Ilyen az, hogy a magas költségek akadályozzák a megfelelő színvonalú terü­letelőkészítést, a pontatlan, tervezői és kivitelezői mun­kák pedig lassítják az elő­készítést. Nehézkes a felada­tok összehangolása is és változóan használták ki a kivitelezők a rendelkezésre áló teljesítőképességet. Álta­lános tapasztalat, hogy a tervidőszakban minden év­ben kevesebb lakás épült fel, mint amennyire eredeti­leg szerződtek. Ezért a Toldi lakótelep teljes befejezése áthúzódik a következő terv­időszakra. A VII. ötéves terv lakás- építési feladatairól szólva elhangzott: a tervidőszak második felében jelentősebb központi támogatást kap a város. Követelmény ezért, ményeinek felhasználása. Abból indulunk ki, hogy a világ mindinkább a tudomá­nyos-műszaki haladás új, technológiai szakaszába lép. E szakaszban megtörténik az áttérés a fejlett, de a gazdaságban szétszórtan je­lenlévő technológiai és mű­szaki eszközökről az új nemzedékű egységes tech­nológiai rendszerekre. A szovjet kormányfő ki­tért arra is, hogy a tudomá­nyos-műszaki fejlesztési programjaikat megvalósítva az Egyesült Államok és egyes szövetségesei, embar­hogy az eddiginél több la­kás épüljön fel a következő öt év során és a város jól gazdálkodjon a hosszabb tá­vú megvalósítási lehetősé­gekkel, hogy később ne ke­rülhessen a mostanihoz ha­sonló helyzetbe. A vitában elhangzott: a belváros épületei műszaki szempontból elavultak, az építés, a teljes rekonstruk­ció nem halasztható tovább. Az ilyen irányú munkát vá­rospolitikai rangra kell emelni és párhuzamosan folytatni a szanálásmentes területeken folyó építkezé­sekkel. Az előrejelzés sze­rint a város lakosságának száma a következő években nem növekszik dinamikusan tovább, így a lakásra várók mennyiségi igénye mellett a minőségre is nagyobb gon­dot kell fordítani. Gyakor­lattá kell tenni a tömbre­konstrukciót, és nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az alapellátás tárgyi és szemé­lyi föltételeinek megterem­tésére. gók, tilalmak és a Cocom- listákhoz hasonló különböző korlátozások révén techno­lógiai háborút vívnak a szo­cialista világ ellen. Végső céljuk az, hogy elszigetel­jék a szocialista országokat a korszerű technológiáktól, lefékezzék gazdasági fejlő­désüket és megbontsák .a katonai-hadászati egyen­súlyt. A jelenlegi politikai helyzet megköveteli, hogy a szocialista közösség országai egyesítsék erőiket a tudomá­nyos-műszaki forradalom nyújtotta lehetőségek haté­Dr. Sarudi Csaba, a me­gyei tanács általános elnök - helyettese kifejtette: ered­mény, hogy az Országos Tervhivatal elfogadta azt az érvet, hogy a város lélek- számának növekedése az el­múlt két-három tervidőszak­ban olyan ütemű volt, hogy amellyel sem a lakásépíté­sek, sem a város közlekedé­se, sem az ellátás színvona­la nem tudott lépést tartani. Kaposvár jelenleg nem fe­lel meg azoknak a követel­ményeknek, amelyeket egy megyeszékhellyel szemben ezen a területen támaszta­nak. Hangsúlyozta, hogy gondosabb előkészítésre, ha­tékonyabb együttműködésre van szükség, mert a követ­kező tervidőszakra való át­térés, éppen ezek miatt a tényezők miatt most sem zökkenőnélküli. Fontos, hogy a tervegyeztetések során az egyetértés időben szülessen meg az érdekeltek között. Sok a fölösleges, és indoko­latlan vita. Példaként a Kis­kony kihasználása érdeké­ben. Rizskov rámutatott arra, hogy a szocialista országok még távolról sem elégséges módon használják ki a tu­dományos -műszaki haladás és a tudományos-műszaki problémák közös megoldá­sának lehetőségeit. Ilyen kö­rülmények között a tudomá­nyos-műszaki haladás komp­lex programja mindannyiuk számára stratégiai jelentő­ségű. A szovjet miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a komplex program öt fő te­rületre összpontosítja a KGST-országok együttmű - ködését: az elektronizálásra, az automatizálásra, az atom- energetikára, az új anyagok és technológiák kifejleszté­sére, valamint a biotechno­lógiára. Az említett terüle­tek mindegyikén máris fo­lyik bizonyos munka a szo­cialista közösség valameny- nyi országában. A következő öt évben azonban arra lesz szükség, hogy áttörést érjünk el a technikai újdonságok terme­lésbe állításában. A KGST- országok közötti megállapo­dások eredményeként sok újdonságot sikerült már lét­rehozni például a számítás- technika, a mikroprocesszo­ros és robottechnika, a mik­roelektronika, a korszerű távközlési eszközök terüle­tén. Ezek gyártása azonban még nincs megszervezve, nincs kialakítva a megfele­lő szakosodás és kooperá­ció, a kölcsönös szállítások rendszere. Nyikolaj Rizskov megálla­pította: szovjet részről a komplex program sikeres végrehajtásának zálogát ab­ban látják, hogy ezek a fel­adatok beépüljenek a tag­országok ötéves és éves ter­veibe. Kifejezte meggyőző­dését, hogy ezt valamennyi tagország megteszi, megha­tározza a programokban résztvevő szervezeteinek kö­rét, ellátja őket a szükséges eszközökkel, s megszervezi (Folytatás a 2. oldalon) gáti lakótelep előkészítését hozta fel: nyilvánvaló, hogy ezen a területen emberlép­tékű, a környezethez alkal­mazkodó lakótelepet kell fölépíteni, az érdekeltek mégis túl sokáig vitatkoznak ezen. Hasonló okok miatt késett az Április 4. utcai építkezés. Hangsúlyozta, hogy a megyei tanács nem elége­dett az előkészítési munkák­kal, és az egyes szakigazga­tási szervek ezirányú tevé­kenységével. Az átlagnál és a reméltnél jobb pénz­ügyi pozíciót kapott a város, lehetőség nyílt az ugrássze­rű fejlődésre. Ezt azonban ki is kell használni. Kálmán Sándor, a városi pártbizottság titkára többek között kifejtette, hogy a ter­vezők, a kivitelezők és a le­bonyolítók sok esetben in­dokolatlanul sok időt fordí­tanak „saját bizonyítvá­nyuk” magyarázására, nem egyszer a város érdekei el­len vétve. Vitaösszefoglaló­jában Papp János tanácsel­nök is egyetértett azzal, hogy meg kell szüntetni a jövőben a már jellemzővé váló év végi hajrákat az építőiparban, mert ilyenkor számtalan minőségi hiba csúszik be, ami rontja a la­kosság közérzetét. Több lakást építettek Kaposváron Viták helyett ütemes kivitelezést

Next

/
Thumbnails
Contents