Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap XLI. évfolyam, 264. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1985. november 11., hétfő Fogas kérdések Vannak dolgok, amelyek- elintézéséhez, megoldásához nem elég néhány nap vagy akár hét. Tudták ezt az egészségügyben dolgozó szak­emberek is, amikor meghir­dették novemberben az egészségnevelési hónapot. Egészségünk — közelítsük meg bármilyen oldalról a kérdést — legnagyobb kin­csünk. S épp ez indokolja, hogy e hónapban külön is foglalkozzunk egészségünk­kel, életmódunkkal. Köz­helyszámba menő megálla­pítás egészségünkről szólva: elsődlegesen a megelőzést kell célul tűznünk — hogy megmenekülhessünk a hosz- gzadalmas betegeskedéstől, orvosi kezeléstől. S hogy mennyire indokolt a hatvá­nyozott figyelem, nagyon jól illusztrálta például az utób­bi napokban az a néhány perces képsor, amely a tele­vízió híradójában a gyere­kek iskolafogászati kezelé­sén készült. Megdöbbentő dokumentumokat láttunk ar­ról, hogy a gyermekek mi­lyen elhanyagolt fogsorok­kal lépnek a felnőttkorba. Orvosi szempontból bizo­nyára pontosan meghatároz­ható, mi okozza ezt az ál­datlan és — sajnos — na­gyon jellemző állapotot, né­hány összefüggése azonban laikusabb észjárással is ki­következtethető. A lakosság túlnyomó részére jellemző, megváltozott étkezési szoká­sok egyik eredőjét képezik a korai fogszúvasodásnak. Különösen aggasztó, hogy ez már gyermekkorban bekö­vetkezik, és az állandó fo­gak kialakulása is szuvaso­dás sújtotta környezetben történik. Nem kell különösebb elemzőképesség ahhoz sem, hogy összefüggést lássunk a fogak betegségéi és az édes­ségfogyasztás között. Nagyon sok családban századunk utolsó évtizedeiben is a cu­korkának és csokoládénak amolyan szeretetpótló szere­pe van; sokszor édességhal­mazzal próbálják a gyer­mek szeretetigényét kielé­gíteni, s életkori sajátossá­gából adódóan természetesen nem is marad el a hatás: a kisgyerek boldog, hogy fi­nom cukrot kap, és hason­lóan gondolkodik a szülő is, holott a gyermek szempont­jából igen károsan cselek­szik. Ez azonban csak egy-két kiragadott s a legfiatalab- bakra jellemző példa. Sok a gond a felnőttek életmódjá­val Is, hiszen nagyon gyak­ran az ő életvitelük, élet­módjuk sincs összhangban azzal, amit egészségük kí­ván. Gondoljunk csak arra, hányán indulnak el napon­ta munkába anélkül, hogy valamit reggeliznének, az­tán a munkahelyen kávé­zással kezdik napjukat; nem marad el a cigaretta sem... Így az egészségre ártalmas mozzanatok estig csak sza­porodnak, amikor van idő otthon nagy vacsorát készí­teni. S másnap minden kez­dődik elölről. A másik köz­helyszámba menő megálla­pítás, hogy világunk föl­gyorsult, rohanásra késztet, csak részigazság. Nem ok­vetlen velejárója ugyanis, Van mód arra, hogy az em­ber tudatosan beavatkozzék egészségének alakulásába; hogy a megelőzésre helyezze a hangsúlyt, gátat szabjon a betegség kialakulásának. Eb­ben segít a novemberi egészségnevelési hónap. De tudnunk kell azt is, hogy az év tizenkét hónapból áll... Varga István Eső után a földeken Őszi finis a mezőgazdaságban Az utóbbi napok időjárá­sa valamelyest megkönnyí­tette a mezőgazdasági üze­mek munkáját. A több-keve­sebb csapadék fellazította a földeket, a gépek könnyeb­ben haladnak a táblákon, or­szágszerte a finiséhez érke­zett a betakarítás és az őszi­ek vetése. Finiséhez érkezett a mun­ka a Somogy megyei gazda­ságokban is. Az őszi érésű növények többsége már a tárolókban és a feldolgozó üzemekben van, a cukorré­pa-, a kukoricaföldeken és a zöldségültetvényeken akad még egy kevés tennivaló. A betakarítással egyidőben jól haladtak a szövetkezetekben a vetéssel is, földben van már a csaknem száztizenegy és félezer hektárnyi őszi vetésű növény magja. A gazdasá­gokban végeztek az őszi mélyszántás felével is. Az elmúlt héten 25—30 milliméter csapadék hullott le Hajdú-Bihar megyében, s ez a mennyiség elegendő a mintegy 120 ezer hektárnyi őszi vetemény csírázásához és kikeléséhez. A hajdúsági földeken a vetés befejezése után a mélyszántásra cso­portosították át a gépek je­lentős részét. A tervezett 185 ezer hektárból mintegy 125 ezret megforgattak már az ekék. Az időjárás rendkívül kedvező, a gazdaságok dol­gozói arra törekszenek, hogy a fagyok beállta előtt befe­jezzék a mélyszántást. Végétért a mintegy 150 ezer hektáron termő őszi ga­bona vetése Bács-Kiskun megyében is. A határszem­lék szerint megfelelően fej­lődnek a veteményék, a la­zább szerkezetű talajokon azonban hiányos a növény- állomány, ezt újravetéssel pótolják majd a gazdaságok. Magyar felszólalás az ENSZ-közgyülésen New Yorkiban az ENSZ- közgyűlés plenáris ülésén a délkelet-ázsiái béke, stabili­tás és együttműködés kérdé­sének vitájában felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvisélője. Hangsúlyozta, hogy az ál­lamok vagy államcsoportok közötti viitás kérdéseket bé­kés úton, tárgyalások révén kell megoldani. A regionális konfliktusok, beleértve a dél­kelet-ázsiai ellentéteket, köz­vetlen hatással vannak az általános nemzetközi helyzet alakulására. Ugyanakkor a nemzetközi politikai helyzet javulása jótékony hatást gya­korolhat a regionális viszá­lyok rendezésére. Rámutatott, hogy az lindokínai és az ASEAN-országok közötti dia­lógus vezethet el a délkelet­ázsiai béke megteremtéséhez. Támogaításáról biztosította Vietnam, (Kambodzsa és Laosz konstruktív javaslatait, amelyek ezt a célt szolgál­nák. Vállalatirányítási rendszer és üzemi demokrácia ORSZÁGOS SZEMINÁRIUM MISKOLCON Miskolcon a Borsod Me­gyei Pártbizottság székházá­lban vasárnap országos sze­minárium kezdődött az új vállalatirányítási rendszer­ről és az üzemi demokráciá­ról. A háromnapos tanácsko­zás rendezője a több mint 20 évvel ezelőtt alapított „Bor­sodi iskola” nevű szervező- továbbképző és racionalizáló vállalat, mely igen korán fel­ismerte a vezetéstudomány korszerűsítésének fontossá­gát. Továbbképző stúdiumait eddig több mint tízezer ve- ze'tő végezte el; a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem intézeteként alakult utóbb vállalattá szervezett cég ma már egy-egy üzem, intéz­mény vezetőinek komplex továbbképzésére is vállalko­zik. Az országos tanácskozáson másfélszáz ipari és mezőgaz­dasági vezető vesz részt. A plenáris és szekció üléseken a tárgyköröket legjobban is­merő neves szakemberek, tu­dósok tartanak előadásokat, illetve vezetik a vitákat. A vasárnapi plenáris ülés bevezető előadásait Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá- ciós és propaganda osztályá­nak vezetője és Sárközy Ta­más egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem gazdasági­jogi tanszékének vezetője tartotta. Lakatos Ernő a' szo­cialista demokrácia új voná­sairól, a hatalom és a de­mokrácia összefüggéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia fej­lesztése, elmélyítése pártunk történelmi programja, ame­lyet végre kell és végre fo­gunk hajtani. Hatékony mű­ködése elősegíti társadalmi céljaink megvalósítását, ám a demokráciát még vezetők­nek és vezetetteknek is ta­nulniuk kell. Gyakorlásának — mondotta — alapvető fel­tétele az értelmes, kultúrált, megalapozott vita, az őszin­te szó, ezzel lehet megsze­rezni egy-egy hasznos ügy érdekében a tömegek támo­gatását. Sárközy Tamás előadásá­ban az új vállalatirányítási rendszerről, annak kihatá­sairól szólva rámutatott: az intenzív gazdálkodás sikeré­nek egyik kulcsa a szocialis­ta vállalatirányítás kialakí­tása, ami pedig nem megy máról-holnapra, és sóik buk­tatóval, előre nem látható gonddal jár. A szervezeti kérdések megoldása rendkí­vül bonyolult feladat, s a siker érdekében vállalni kell a fokozatossággal járó belső ellentmondásokat. A szeminárium további ré­szében a többi között meg­vitatják a törvényességi fel­ügyelet, a foglalkoztatás helyzetét, a vállalatirányítás új tartalmi és formai kérdé­seit, a káder és személyzeti munka korszerűsítésének tennivalóit. Európai kulturális fórum Nagyszerű alkalom a kapcsolatok ápolására A budapesti kulturális fó­rum nagyszerű alkalmat te­remtett a kelet—nyugati kapcsolatok ápolására, az emlberti kapcsolatok kiépítésé­re, az eszmecserére törekvé­seinkről és gondjainkról — jelentette k)i az MTI munka­társának Jászén Zaszurszkij professzor, a moszkvai Lo­monoszov Egyetem Újságírói Karának dékánja. A szocia­lista országok küldöttei — folytatta — kifejthették a szellemi alkotómunka céljai­ról és távlatairól vallott vé­leményüket és megismerked­hettek a nyugati országok­Megújult motor­vonatok A szombathelyi Jármű­javító tizemben végzik a BZ típusú motorvona­tok kis és nagy javítá­sát. Ebben az évben 70 motorkocsit és 130 hoz­zátartozó személykocsi javítását végzik el. (MTI-fotó: Czika László) ban élő alkotók helyzetevei. Az eszmecsere valóban gyü­mölcsöző minden résztvevő számára. Más népek irodalmának megismerésében igen nagy szerepe van a szakavatott, színvonalas fordítómunkának — mondotta Jászén Za­szurszkij. E kérdésre nagy figyelmet kell fordítani, hi­szen a kis nemzetek irodal­mának terjesztése nem egy­szer nyelvi akadályokba üt­közik. A Szovjetunióban már régen felismertek e kérdés fontosságát, s minél nagyobb körben igyekeznek terjeszteni a kis országok irodalmát, így a magyar irodalmat is. Jean-Pierre Rémy, a fran- cá delegáció tagja, író és diplomata elmondta: első al­kalommal jár Magyarorszá­gon és az elmúlt néhány nap alatt meggyőződhetett arról, hogy a magyar kultúra!, az irodalmi éleit sókkal színe­sebb, mint ahogyan azt láto­gatása előtt képzelte. A kul­turális fórum legfőbb érdeme — hangoztatta —, hogy a ta­nácskozás újabb lehetőség „a két Európa közelítésére”. Sajnálatosnak minősített minden olyan vitát, amely a kelet—nyugati ellentétéket állította előtérbe. Egy ilyen fórumnak, amelyen ellentétes nézetek képviselői vannak jelen, éppen az a feladata, és célja, hogy mindenekelőtt „megpróbáljuk megérteni egymást, hogy ugyanazt a nyelvet beszeljük”. DARAZSAS NAPOK Az idén nagyon sokáig kint lehetett hagyni a mus­kátlikat. Igazság szerint még most is jól éreznék magu­kat a szabadban, de egy-egy hűvösebb októbervégi éj­szaka ijedelmei után tele­lőbe kerültek. Kár, mert bolondul növekedtek, lega­lább húsz erőteljes bimbót számoltam meg, s azok még kinyílhattak volna. Nemcsak én nézegettem kedvtelve a lila, piros, ró­zsaszínű és fehér labdácská- kat. Reggelente áléit dara­zsakat találtam a levelek zugaiban. Nyáron nemigen érdekelte őket az illattalan muskátli-cifraság, de min­den más elfogytával itt ke­restek menedéket. Harmat­ban fürödve olyik el is köl­tözött hamar az örök da­rázs-vadászmezőkre, mások napfürdőt vettek, megszá- rítkoztak, fölmelegedtek, és még röppentek néhány kört. Furcsa szerzet a megfá­radt darázs. Egészen embe­ri. Szó szerint ez persze nem igaz, de hát örökké magunkhoz hasonlítunk mindent, mert mi vagyunk a világ közepe. Más szem­szögből nézve meglehet: a lassan baktató öregember egészen darázsi... Minden­esetre leírhatatlan, hogy miképpen — s milyen bi­zonytalanul, tétován i— tud­nak ezek a búcsúzni készü­lő darázsmatuzsálemek rö­pülni. De tudnak. Rövideket kanyarodva a színes mus­kátlifejek /körül. Teltek, múltak a dara- zsas napok, s mivel régi barátságban vagyok a csí­kos potrohú népséggel egy kicsit furdalt is a lelkiisme­ret, amikor vagy egy tuca­tot elhessintve nelikáttam a muskátlik átteleltetését szol­gáló hosszadalmas és nagy piszokkal járó munkának. Erkélyvendégeim nem ber­zenkedtek. Nyáron tán meg­csíptek volna (nem nagy úgy egyébként), de most csak engedelmesen és szo­morún odébbröppentek. Öregemben korában, úgy látszik, a darázs is köny- ny ebben belenyugszik a megváltoztathatatlanba. Néhányan közülük még ott bóbiskoltak a korláton egy darabig, de másnap már egyet sem találtam. Azóta csak legyek vannak. Nagy. fekete legyek. Öröké be­szabadulnak a lakásba, s zümmögnek , mindenfelé. Rondák és erősek. Naponta többször rendezünk nagy­vadászatot, de hiába; az utánpótlás kifogyhatatlan­nak tetszik. Az ezerféle for­májú, bársonyos színű vén fullánkosok helyett az unal­mas undorító egyforma se­reg vette át a hatalmat. Alig várom, hogy elvigye őket a fagy. Azután jöhet­nek majd néhány hónap múlva az újabb darazsas napok. A másféle, az ifjú potrohosokkal. Amint a méhrokonsággal együtt bó­dultán keringenek a málna­bokrok körül, csípősebbek olyankor, de csak a vigyá­zatlannak kell félnie. Kü­lönben nyogodtan oda lehet ülni a tuskóra a málnás mellé hallgatva a zenét. Most jó ideig nem lesz más körülöttünk, mint köd, kipufogógáz, szmog és be­ton. Tudom, mindig így van. Mégis minden télelőn szomorkodva búcsúzom a darazsaktól. Nehéz ezt meg­magyarázni. Amíg ott röp­ködnek, úgy érzem, soha nem múlik el a langyos, napsütéses ősz. Luthár Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents