Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-10 / 263. szám

2 Somogyi Néplap 1985. november 10., vasárnap Rekamié A hét három kérdése Francia—nyugatnémet csúcs A francia elnök pénteken Bonnban közölte, hogy „semmilyen találkozót nem vettek tervbe” Ronald Rea­gan amerikai elnökkel a no­vember 19—20-án esedékes genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt. Mitter­rand elnök bejelentése azon a sajtóértekezleten hangzott el, amelyet a nyugatnémet fővárosban csütörtökön kez­dődött 46. francia—nyugat­német csúcstalálkozó befe­jeztével tartottak pénteken délután Bonnban. A mindkét részről népes delegáció részvételével meg­rendezett francia—nyugat­német eszmecserén a közel­gő szovejt—amerikai csúcs- találkozó fényében tekintet­ték át a kelet—nyugati vi­szonyít, foglalkoztak a két­oldalú kapcsolatokkal, és- a Közös Piac problémáival. az összes bajok okozóját, betiltotta a külföldi tudó­sítók, mindenekelőtt a ka­merás emberek, a tv-tár- saságok munkatársainak jelenlétét a tüntetéseken, összetűzéseken. A nyugati sajtóban heves tiltakozá­sok hangzanak — Dél-Af- rikában csak nyugati tu­dósítók lehetnek jelen — de a „szájkosár-rendelet” érvényben van. Vagyis nem akarnak változtatni az eddigi ma­gatartáson s ebből az kö­vetkezik, hogy nem szű­nik a fajgyűlölő politika kiváltotta ellenszegülés sem. Marad a rekamié ki­dobása, a sajtó jelenlété­nek megakadályozása... R. E. Hanyatlik a JAL csillaga A japán kormány • egyik napról a másikra felmentette a Japan Air Lines egész ve­zetőségét, és új embereket helyezett a még mindig te­kintélyes, de tekintélyét gyors ütemben vesztő japán légitársaság élére. Nakaszo- ne kormányfő még azt sem engedte, hogy a lemondását már korábban kilátásba he­lyező elnök helyére az alel- nök lépjen, — és ezzel min­denki eggyel feljebb 'kerül­hessen a hivatali ranglétrán, — hanem teljesen új szemé­lyekhez ragaszkodott. 1985. augusztus 12-én a JAL a repülés történetében eddigi legsúlyosabb ka­tasztrófát szenvedte el. Boeing 747-es típusú, Tokió­ból Oszakába tartó utasszál­lító repülőgépe a levegőben kormányozihatatlan n á vált, majd egy hegynek ütközött, s lezuhant. A gépen 524 sze­mély tartózkodott, közülük négy — csodával határos módon — túlélte a szeren­csétlenséget. Hetekkel az események után a szerencsétlenség iga­zi oka még mindig ismeret­len, noha egy kormánybi­zottság dolgozik felderítésén. Első pillanattól kezdve köz­tudott volt, hogy a gép hát­só stabilizáló farokrészének kiszakadása miatt követke­zett be a kormányozhatat- lanság, de a szakértők sze­rint ez csak az okozat volt. A Boeing amerikai repülő- gépgyár szeptemberben elis­merte ugyan, hogy 1978-ban ugyanezen a repülőgépen nem megfelelően végzett el javítást — nem javította meg kellően a hátsó nyo­máskiegyenlítő válaszfal ak­kor meghibásodott részét, s ugyanitt most repedést ta­lálták. Feltételezések szerint a repedésen nagy erővel ára­molhatott ki a levegő, ami a hirtelen nyomáskülönbség miatt előidézhette a farok- rész kiszakadását. De hogy valóban ez idézte volna elő a katasztrófát, az még máig nincs bizonyítva. A Boeing egyébként azt hangoztatta: a beismerő nyi­latkozattal azért állt elő, hogy bizonyítsa, a bajok csak ezzel a bizonyos géppel tör­téntek, a többi 747-es iránt továbbra is teljes bizalom­mal lehetnek mind a légitár­saságok, mind az utasok. A gyár részfelelősséget vállalt a Japánban történtekért, sa JAL-lal megállapodott ab­ban, hogy a hivatalos vizs­gálat befejeződése után — a felelősség súlyával össz­hangban — együtt fizetnek kártérítést az áldozatok csa­ládtagjainak. Azóta már jó néhány hét élteit, de a hivatalos „záró- jelentés” még mindig várat magára, sőt semmi jele an- nák, hogy a bizottság akár egy tapodtat is előrejutott volna a nyomozásban. Mind­ez egyben azt is jelenti, hogy kártérítés fizetéséről egyelőre szó sincs, s közben mind lejjebb hanyatlik a JAL csillagzata. Csökken a légitársaság iránti bizalom, különös tekintettel arra, hogy 1975 óta a mostani a hatodik — több emberéletet követelő JAL-ikatasztrófa volt. A légitársaság belföldi forgalma fokozatosan zsugo­rodik, s — szinte mondani sem kell — különösen gyors a forgalomcsökkenés augusz­tus közepe óta. Sőt a -JAL- lal történtek árnyéka ott le­beg a másik két japán bel­földi légitársaság, az All Nippon Airways és a TDA feje felett is, az elmúlt két hónapban mindkét légitársa­ság forgalma jelentősen csökkent. Ezzel szemben a japán államvasutak, elsősor­ban a Sinkanzen néven is­mert „szuperexpressz” leg­szebb napjait éli az ország­ban, de mindenékelőt Tokió és Oszaka között. Pietsch Lajos .Űj-Zélandon megkezdődött a Greenpeace-mozgalom Rain­bow Warrior nevű hajója elsüHyesztőinek pere. A képen: teljes igazságtételt követelő felvonulók Anckland városban, ahol az incidens történt A közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészületei­ről tárgyalt Moszkvában Schultz amerikai külügymi­niszter, akit fogadott Mihail Gorbacsov is. A képen bal­ról jobbra: Dobrinyin wa­shingtoni szovjet nagykövet, Gorbacsov, Shultz és Se- vardnadze szovjet külügymi­niszter kezdő programban mely ál­lamok vállalnak majd ön­kéntes részvételit. Milyen új elemet je­lent a kairói deklaráció? Jasszer Arafat nehéz kül­detéssel érkezett Kairóba, amit az a protokolláris for­maság is mutatott, hogy Mubarak elnök, a díszven­dégek fogadási szokásaitól eltérően, nem várta megkü­lönböztetett udvariassággal már a Kubben-palota lép­csőjén. Egyiptom s a PFSZ Arafat vezette irányzata kö­zött bonyodalmjakait okozott az Aohdlie Lauro-ügy, majd az eltérítőik eltérítése s nyilván ennek ki magyar ázá­sára került most sor. Az eredmény a „kairói deklaráció”, amelyben Jász- szer Arafat lemondott az erőszakos cselekmények vég­rehajtásáról a megszállt te­rületeken kívül. Ez kétség­kívül javítaná a palesztinok diplomáciai- tárgyalási pozí­cióit, miután a hajóeltérítés rendkívül nagy károkat oko­zott: Londonban nem jöhe­tett létre a közös jordán— palesztin delegáció tárgya­lása, Arafat nem utazhatott az ENSZ-ibe s Olaszország­ban a politikusoknak hely­zete gyengült, akik Nyugat- Európában talán leginkább rokonszenveztek a paleszti­nokkal. A Közel-Keleten — a szo­kás szerint — több a kérdés, mint a valódi válasz... Réti Ervin A bogotai igazságügyi palota ostroma Kilencven áldozat A kolumbiai biztonsági erők csütörtökön páncélo­zott szállító járművek és helikopterek támogatásával megrohamozták és vissza­foglalták a bogotai igaz­ságügyi palota épületét, amelyet — mint a TASZSZ jelenti — csaknem 30 órán keresztül tartottak megszáll­va az M—19 gerinőszerve­zet tagjai. A helyi rádióállomások egymásnak ellentmondó adatokat közölnek a geril­lák elleni negyedik rajta­ütésről és az épület vissza­foglalásáról, amelyben mint­egy 500 katona és rendőr vett részt. A rendőrség sze­rint 40—50 gerilla szállta meg szerdán a kolumbiai főváros közepén lévő igaz­ságügyi palotát — a karha­talom rajtaütése során va­lamennyien életüket vesz­tették. Többségük az épüle­tért folyó véres összecsapá­sokban halt meg, Andres Almaras az M—19-es cso­port vezetője pedig letartóz­tatása előtt öngyilkosságot követett el. Állítólag hét bí­rót, köztük Alfonso Reyes-t a legfelsőbb bíróság elnö­két a lázadók kivégezték és az összecsapás során három rendőr és négy katona is életét vesztette. Az előzetes becslések szerint a kolum­biai vérfürdőnek összesen 90-en estek áldozatul. Hi­vatalos jelentést erről pén­teken adnak ki. Mint már jelentettük, az M—19, más néven az ápri­lis 19-e mozgalom tagjai azt követelték, hogy Belisario Betancur államfő személye­sen tárgyaljon velük és kap­jon széles nyilvánosságot az a dokumentum, amelyben a gerillaszervezet ígéreteinek megszegésével vádolja a kormányt. Betancur, aki már az épület megszállása­kor hangoztatta, hogy sem­milyen körülmények között nem tárgyal a föld alatti mozgalommal, rádió és tele­víziós beszédében közölte, hogy személyesen adott uta­sítást a túszok kiszabadítá­sára, miután a gerillák nem tettek eleget felszólításának. Bogotai megfigyelők sze­rint az igazságügyi palota megszállása súlyos politikai megpróbáltatás a Betancur kormányzat számára. dották: komoly akadályt ké­peznek mindennemű meg­egyezés útjában. A várható csúcsértekez­lettel hozható kapcsolatba a Hatok aktivizálódása. A Ha­tók (Argentína és Mexikó ál­lamfője Görögország, India és Svédország kormányfője, valamint az elnöki posztról a minap lemondott, de vál­tozatlanul nagy tekintélynek örvendő Nyerere tanzániai politikus) felhívással fordul­tak az atomhatalmakhoz a nukleáris kísérletek teljes beszüntetése végett s ehhez felajánlották közreműködé­süket is. Gorbacsov válaszá­ban utalt a már elfogadott egyoldalú szovjet moratóri­umra . s hangoztatta: Moszk­va kész a Hatok kívánságá­nak elfogadására, ha az Egyesült Államok ugyanezt teszi. Az amerikai állásfog­lalás viszont továbbra is el­utasítónak tűnik. Nem lenne teljes a csúcs előtti krónika a Jurcsenko- ügy említése nélkül. A szov­jet diplomata szökése a CIA titkos házából és haza­térése fényt vetett bizonyos körök provokációs, feszült­ségszító tevékenységére, de ezúttal kínos felsülésüket is mutatta ... hogy állítólag Jugoszlávia is érdeklődést tanúsított volniai, de képviselőinek je­lenlétére nem nyílt mód.) A Párizs által kezdemé­nyezett „európai” kutatási összefogás az amerikai SD1 alternatívája kívánna lenni. Az amerikaiak ugyanis az­zal csábítják a nyugat­európai állami szektort és a magánvállalkozásokat, hogy az űrfegyverkezési tervek kivitelezésében való részvé­telük során, hozzájuthatnak a legújabb technológiához« De a japán technológiai ki­hívásra adandó válasz is napirenden van. Az elvi egyetértés megszületett, a gyakorlati kivitelezés nem lesz könnyű. Felvetődik' az egyszerű kérdés, ki adja a pénzt s az előterjesztett 300 javaslatból kiválasztott tíz Tizennyolc külügy- és ku­tatásügyi miniszter tanács­kozott Hannoverben az Euréka-tervről. A jelenlé­vők összetétele is mutatta, politikai és tudományos-ku­tatási problémákról van szó, s ezdk összefonódnak. (A résztvevők az EGK 12 tag­államát valamint Norvégiát, Svédországot, Törökorszá­got, Svájcot, Ausztriát és Finnországot foglalták ma­gúikba, tehát a „nyitottság” hangoztatása mellett kizáró­lag európai tőkés országokat vontak be. Napvilágot lát­tak olyan lapértesülések, Parlamenti és elnökválasztá­sokat tartottak a közép- amerikai Guatemalában, de egy jelölt sem szerezte meg az abszolút többsébet. A képen: voksolás előtt indián anya gyermekével. Események címszavakban Vasárnap: Megerősíti helyzetét Al- fonsin elnök pártja az argentin választásokon. — Újabb tüntetések és ösz- szetűzések Dél-Afrikában. Hétfő: Az amerikai külügymi­niszter moszkvai tárgya­lásai, Gorbacsov és Shultz találkozója. — A szovjet lapokban közzéteszik a Reagan-nyilatkozatot — A francia titkosszolgálat tisztjeinek pere Üj-Zélan- don. Kedd: A stockholmi értekezlet 8. ülésszaka. — Kétnapos tiltakozó akció Chilében. — A Jurcesnko-ügy erő­teljes visszhangja. Szerda: Az új lengyel szejm ala­kuló ülésén Jaruselskit államfővé, Messmert kor­mányfővé választják. — Hannoverben tizennyolc nyugat-európai ország képviselői az Euréka- programról tanácskoznak. Csütörtök: Világszerte megünneplik a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulóját, díszszemle és felvonulás Moszkvában. — Arafat kairói deklarációja: le­mondás az erőszakról a megszállt területeken kí­vül. Péntek: Zárt plenáris üléssel be­fejeződik az európai kul­turális fórum negyedik munkahete. — A szenátu­si bizalmi szavazás nyo­mán, a Craxi-kormány is­mét folytatja tevékenysé­gét. Szombat: Társadalmi vitára bocsát­ják az évezred végéig szóló szovjet társadalmi­gazdasági fejlesztési ter­vet. — Gorbacsov vála­sza a Hatok megkeresé­sére a nukleáris kísérle­tek beszüntetésének lehe­tőségeiről. <D. Mit jelentett az Euréka-terv ügyében hozott hannoveri döntés? Hogyan állnak^ a genfi csúcsértekezlet előké­születei? Az igazi finishez érkezett a világ, mindössze kilenc nap választ el a genfi Gor­bacsov—Reagan csúcstalál­kozótól, amelyet máris az év eseményének neveznek. A svájci városiban óriási biz­tonsági erőket összpontosíta­nak majd, az ezer helybeli rendőrt tízezer szövetségi ka­tona és milicista egészíti ki. (Genfben ez a második csúcsértekezlet, s amikor 30 évvel ezelőtt, az 1955-ös négyhatalmi konferenciát tartották, az Eynard-palotá- ban rendezett díszfogadáson csupán két rendőr vigyázta a bejáratot...) A nemzetközi közvéle­ményt azonban nemcsak a csúcs biztonsága foglalkoz­tatja, hanem az is, miként viheti előre a csúcs a biz­tonságot, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza fékezé­sét és korlátozását. A gya­korlati előkészületek jegyé­ben állt Shultz amerikai kül­ügyminiszter moszkvai útja, amelynek során tizennégy órát töltött a Kremlében, s tárgyalásokat folytatott mind Mihail Gorbacsowal, mind Eduard Sevamadze-val. Iga­zából kevés hitelt érdemlő részlet szivárgott ki ezekről a megbeszélésekről, a tekin­télyes idő viszont azt sugall­hatja, hogy van miről tár­gyalni, de kell is miről tár­gyalni ... Az álláspontok változatla­nul nem tűnnek túlságosan közelinek egymáshoz. Rea­gan nyilatkozata, amely megjelent a szovjet lapok­ban, arra utal, hogy az Egyesült Államok változat­lanul folytatni akarja űr­fegyverkezés! törekvéseit. Ezekről viszont a moszkvai ünnepségek szónokai elmon­Hia nem lenne olyan vé­resen komoly a dél-afrikai helyzet, a régi anekdótát kellene felidézni. Haza­megy a férj és csapodár nejét a házi baráttal ta­lálja. Nem akar válni, fél a baráttól, mit tesz tehát dühében: kidobja az ese­mények tanúját, a reka- miét.... Pretoria ugyanis, mint

Next

/
Thumbnails
Contents