Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-06 / 261. szám

1985. november 6., szerda Somogyi Néplap 5 A marxista diákakadémiák működésének tapasztalatai Bemutató, november 8-án A politika, a történelem iránt érdeklődő KISZ-etsek ismereteinek bővítését szol­gáló marxista diákakadé­miák működésének tapaszta­latait összefoglalva a KISZ KB középiskolai és szak­munkástanuló tanácsa meg­állapította: az elmúlt tanév-, ben mintegy 200 ilyen diák­kör tevékenykedett az or­szágban, S, a foglalkozásokat 3500—4000 tanuló látogatta. Bővült a diákakadémiák té- mavádasztéka, a főleg az Is­kolai szerveződésű diákkö­rök száma nőtt. Ez azért is szerencsés, mert így megkö­zelítően azonos ismeretszin­tű diákok kerültek egy-egy csoportba. A diákalkadémiák látoga­tóinak mintegy fele gimna­zista, 30 százalékuk szakkö­zépiskolás. 20 százalékuk pedig szakmunkástanuló. A vezetők szinte kivétel nél­kül pedagógusok, nagy ré­szük ma is gyakorló tanár. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók a fiatalos, jó pedagógus tulajdonságokkal rendelkező, közéleti típusú vezetőkkel dolgoznak szíve­sen együtt. A foglalkozáso­kat — amelyeknek általában az iskolák, néhol a művelő­dési házak adnák otthont — havonta, esetenként kéthe­tente tartják. A diákakadé­miák témaválasztását segítik a KISZ KB agitéciós és pro­paganda osztálya, illetve a középiskolai és szakmunkás­tanuló tanács által kiadott útmutatók, bibliográfiák. A legtöbb kör ragaszkodik a központi ajánlásihoz, s a mái megszokott és elfogadott tárgyköröket vizsgál ják. Ilye­nek például! „A .népi demok­rácia története 1944-tŐl nap­jainkig”, ,„A nemzetközi po­litika aktuális kérdései”. A felszabadulás 40. évforduló­jának megünneplésével, il­letve a választásokkal kap­csolatban -több üj téma is felszínre került, köztük az „Állampolgári és jogi isme­retek”. Üj kezdeményezések­re is akadt példa. Töbib diák­körben vállalkoztak ogy-egy történelmi korszák komplex megismerésére, etikai-erköl­csi témák feldolgozására, va­lamint esztétikai, vallástör­téneti, szociológiai ismeretek elsajátítására. De nemcsak a foglalkozások tartalma gaz­dagodott, a módszerek is változatosabbak lettek. A diákakadémiák munká­ját idén is pályázat kiírásá­val és felolvasó ülés meg­rendezésével ösztönözték. A fölhívásra 120 pályázó 98 dolgozattal jelentkezett, a munkák többsége a felsza­badulás 40. évfordulójához kötődött, de beküldtek a nemzetközi politikával, az ifjúsági mozgalommal, a fia­talok hétköznapi gondjaival foglalkozó írásokat is. A legjobbnak ítélt dolgozatok írói jutalomként tíz napot tölthettek az NDK-ban, A marxista diákakadémiák egész éves tevékenységét néhány megyei és egy or­szágos szervezésű tábor egé­szítette ki. A bakonyoszlopi táborban például a diákok három csoportban, különbö­ző megközelítésben tanul­mányozták a marxizmus klasszikusainak alapműveit, s vitákban fejtették ki véle­ményüket. iAz eddigi tapasztalatok szerint a diákakadémiák jó munkaformának, sikeres kezdeményezésnek bizonyul­tak. Egyelőre a fiataloknak egy kis rétegében szereztek népszerűségét, ezért a jövő­ben főként az érdeklődők számának növelésére kíván­ják fordítani a figyelmet. A KSZT ülésén javasolták: a városi diákakadémiák mel­lett .szervezzenek iskolatípu­sonként, iskolánként is mind több diákkört, a hagyomá­nyos országos rendezvénye­két — felolvasó ülés, tábor — előzzék meg hasonló me­gyei programok. Agyő, kedvesem! Pénteken Gothár Péter ren­dezésében mutatja be a Csiky Gergely Színház társulata Alex Koenigsmark Agyő, kedvesem című bohózatát. A rendező "két legutóbbi mun­kája Kaposváron a nagysike­rű gyermekszínházi Diótörő, illetve a felnőtteknek ját­szott Gőzfürdő volt. Az új darabhoz ő és Donáth Péter tervezett díszleteket és jel­mezeket. Zene: Selmeczi György és Fuchs László. Lát­juk majd az előadásban Jorr dán Tamást, Lázár Katit, Csákányi Esztert, Bezerédy Zoltánt, Magyar Tivadart is. Alex Koenigsmark isme­retlen szerző a magyar né­ző előtt, bár Csehszlovákiá­ban a legkedveltebbek közé tartozik. Ezenklleneszáz- negyvennégyben született. Evekig' a Cinoherni studio Usti nad Lábem dramaturgja volt. Számos művét és dra- mlatlzáciióját játszották. Egyik kiemelkedő műve a Svejk-illusztráctókkal világ­hírűvé lett Josef Ladával kö- "zös Volt egyszer egy sárkány,' ajmely Lada „klasszikus me­séjének” — a harmincas években írt — Csintalan me­sék egyikének feldolgozása, a logikái fordulatok fejtetőre állításával. Noha Koenigs­mark megőrizte a mese ke­reteit, a játékot a farce, a középkorú bohózat elemeivel dúsította. Ugyancsak kedvelt színpadi műve a KI beszél a lóval? című. Igaz, evvel nam előzte mag a Kórház a város szélén című tévésoro­zatot, és az orvosi környe­zetiben játszódó színműveket. Az S. K. Neuraiann Színház­ban bemutatott darabról fel­sőfokban száméit be a cseh­szlovákiai sajtó. Egy kórház életének hétköznapjaiban, orvosok és betegek felszínes kapcsolatában súlyos emberi problémák, általánosítható, és általánossá terebélyesedő kontfiüktusok törnek elő. Az új orvos úgy adja fel a harcát, hogy a munkában és az érzelmek világálban egy­aránt csődtömeget hagy ma­ga után. Amikor csalódottam elhagyja a kórházat, egyik ismerőse így nyilatkozik meg: a legnagyobb baj, ami­kor valaki jót cselekszik és közben rossz eszközöket vá­laszt. A két példából is érzékel­hető, mennyire, színes írói al­kat Koenigsmark. Az Agyő, kedvesem !-ben Culik, a szim­fonikus zenekar karmestere, lánya esküvőjére készül. A ■gömbölyödő Elent hozzáad­ják megromtójához, a zongo­rista Ediuárdlhoz, aki érdek­ből, kényszerűségből veszi el a szerelmes menyasszonyt. A zenekar (tagjai lázadoznak karmesterük drákói szigora ellen, s amiatt is, hogy évek óta nem játszottak szimfo­nikus művet, 1. A többit a színházban! L. L. Könyvesboltavató Kaposváron Tegnap Kaposváron, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója al­kalmából át" ■' 'k a Május 1. uitcai újjá,- - tt József Attila köny tot. Az ünnepély u. megnyitón Tarján Tamás irodalom-tör­ténész köszöntötte a megje­lenteket: a helyi pánt- és társadalmi szervek képvise­lőit, a szovjét Mezisdunarod- naja Knyiga kiadó' munka­társait, valamint a tulajdon­képpeni házigazdákat: a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat vezetőit. Ezt követően dr. László József a Művelő­dési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának helyettes vezetőije mondott beszédet, örömét fejezte ki, hogy a megyeszékhely végre rangjá­hoz illő könyvesbolttal gaz­dagodott. „Hisszük — mon­dotta —, hogy a könyv a -to­vábbiakban is megtartja azt a szerepét, amit évszázado­kon át vívott ki magának”. Felhívta a figyelmet az üz­let közművelődési, szellemi tőkét közvetítő feladatára. A Kiadói Főigazgatóság nevé­ben megköszönte a városi ta­nács támogatását, majd át­adta az új könyvesboltot Ka­posvár lakosságának. Az ünnepséghez hangulati aláfestésül szolgáltak Balogh Emese színművésznő szava­latai, valamint a Joós Tamás és Kovács László által elő­adott megzenésített versek. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat fióküzletért _ a Pécsi Tervező Vállalat mér­nökei tervezték, a megvaló­sítás a SÁÉV és a SOMBER munkája. A négyszáz négy­zetméternyi alapterületű épület ízléses berendezésiét e,gy kunszentmártoni szövet­kezet készítette. Az' új könyvesbolt százti­zennyolc négyzetméternyi vásárlótéren várja a vevő­ket mintegy hat-éhét millió forint értékű szépirodalom, szákkönyv, ifjúsági kiadvány és hanglemez gazdag válasz­tékával. Igaz, a mostani el­adótér kisebb a réginél, és a szociális helyiségek sem túl tágasaik, de a tárolási le­hetőségek javultak és köny- nyebben megközelíthetővé vált a raktár. Az üzlettel együtt az eladónők Is meg- csinosodtaJk: új színes egyen­ruháiban fogadják a betérő­ket. Elmondták, a központi helyre való visszaköltözéstől a forgalom megnövekedését várják. Az eddigi nem egé­szen tizenhárom millió he­lyett évi tizennégy—(tizenöt millió forint bevételre szá­mítanák. A boltban ezentúl nagyobb számban árusítják majd a Helikon kiadó szép kiállítá­sú köteteit, s nőni fog a szovjet könyvek választéka. Ez utóbbiból ad ízelítőt az a kamarakiállítás, mélyet a Mezsdunarodnaja Knyiga A HARCTÉRI REGÉNY CSALÁDSEGÍTŐK TANÁCSKOZNAK Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában ked­den megkezdődött a kísér­leti családsegítő központok első szakmai tanácskozása, amelyre az országból csak­nem háromszáz szakembert és munkatársat hívtak meg. A családsegítő központok tavály márciusban alakultak meg Budapesten, Bács-Kis- kun, Szaboks-Szatmár és Szolnok megyében, összesen tizenkét intézményt hoztak létre, amelyeknek feladata, hogy a rászoruló családok problémáinaik megoldásában segítséget nyújtsanak, s hogy összehangolják, szervezzék a különféle társadalmi és ha­tósági szervek munkáját. A kétnapos kecskeméti ta­nácskozáson az elmúlt más­fél év összegyűjtött tapasz­talatait összegzik, a tovább­lépés • lehetőségeit vitatják meg. könyvét elolvasta, félretet­te valamennyi tervét —köz­tük önálló rendezését is —, ment úgy érezte: Szását el kell játszania. — Az első for­gatókönyv életemben, ame­lyet megkönnyeztem — mondta. — A forgatás min­den napján boldognak érez­tem magamat. Ljuba szerepét Natalja Andrejiosenko, a nagyon szép és nagyon tehetséges színész­nő alakítja. Szergej Bondar- csuk és Irina Szkofoceva ta­nítványa volt, és már főis­kolásként filmezett, a töb­bi között mesterének Sztyep­pe című alkotásában. Lju- báról így beszólt: „Romanti­kus, eszményi nőalakot kel­lett megformálnom, akit el­áraszt annak a fényes és egyszersmind keserű kor­szaknak a ragyogása.’! Ljuba megformálása után Andrejcsenko eljátszotta a Viszontlátásra, Mary Pop­pins című musical főszere­pét, amelynek zenéjét férje, Makszi-m Dunajevszikj kom­ponálta, Szása feleségét, Vera taní­tónőt Inna Csorikova ala­kítja, akinék nemrég tapsol­hattunk a lenini Komszomol Színház magyarországi ven­dégjátékában, az Optimista tragédia komisszárnőjének szerepéiben. A világszerte is­mert színésznő , — A tűzön nincs átkelés, A Kezdet és más filmek főszereplője — ezúttal Is remekbe formálta a férje elvesztésétől rettegő, megértő, erős asszony figu­ráját. Érdekes történet, in ven- ciózus rendezés, kitűnő szí­nészi alakítások . — ez a Harctéri regény, amelyet no­vember 7-én este 20 órai kezdettel sugároz televíziónk az 1-es programban. író, rendező és az egyik zene­szerző: Pjotr Todorovszkij. kiadó kereskedelmi kirni- deQtségónék közreműködé­sével állítottak össze a meg­nyitó alkalmából. A kiadvá­nytök között megtalálhatók az orosz és szovjet irodalom klasszikusainak műveli, poli­tikai és gyermekkönyvek, is­merettár jiesztő munkák, vala­mint komolyzenei hangleme­zek is. * T, K. A tavalyi, XVII. összövet- ségi filmfesztiválon, Kijev­iben fődíjjal tüntették ki a filmet és két főszereplőjét. Ugyancsak tavaly, a nyugat- barlini fesztiválon a legjobb női alakítás díjét nyerte el Inna Csurikova e filmbeli szerepéért. A Harctéri .re­gényt a magyar mozik is be­mutatták, november 7-én pe­dig a televízióban láthatjuk. A történet a szerelemről szól. És annál is többről: nagy érzésekről és az érzel­meknek az emberekre gya­korolt hatásáról1. Ljuba a II. világháborúban ápolónő a fron ton. Századparan csno­kával szerelmesek egymásba. Szása, a kiskatona remény­telenül rajong Ljubáért. A századparancsnók elesik. Ljuba és Szása a háború után, egy véletlen folytán újra találkozik ... A tartalmat felesleges to­vább mesélni, hisz a filmet hamarosan megnézhetjük. Érdekesebb talán azt elmon­dani, ami a film nézésekor nem derül ki. Hogy Nyiko- laj Burljajevet, Szása, roeg- formálóját kisfiúként is­mertük meg, amikor az Iván gyermekkora című csodála­tos film címszerepét alakí­totta. Azóta . férfivá és kitű­nő színésszé érett. Amikor a Harctéri regény forgató­Másfél évi tapasztalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents