Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
1985. november 1., péntek Somogyi Néplap 5 DRAMATURG ÉS RENDEZŐ __________^ K ét arc a mozimúzeumból Főszereplői voltaik a politikai filmmapok rendezvénysorozatnak Somogybán; mindketten meghatározó személyiségei — olyanok, akik karaktert képesek adni egy alkotóműhelynek — a magyar filmgyártás egyik legmarkánsabb ágának, a híradó- és dokumentumfilm- sitúdiónak. Gere Mara fődramaturg nevét körülbelül kétszázszor olvashattuk eddig a filmvásznon. Ö mondta: — Túli azon, hogy az igazat mondjuk filmjeinkkel, „rögeszmésen” ragaszkodunk ahhoz: a máról a mai embernek itthon szóljunk. Ez nem zárja ki azt, hogy mondandónk nie lenne érvényes más égtájakon is; ezt fesztiválokon a visszhangból érzékeljük, mérjük. Igaz- mondási, humanizmus: ez kötelező, ha nálunk kezd forgatásba egy stáib. Filmjeink kordokumentumok, amelyek az utánunk következő nemzedékeknek is készülnek. — Hol húzható meg a határvonal a stúdióból kikerült alkotások és más dokumen- tairisták imiunkái között? Miben különböznek filmjeik? — A mi alkotásaink szociografikus fogantatásúak. Sorolok néhány példát: Mi, büszke magyarok, A mi iskolánk, A mi családunk Magyar Józseftől, Protokoll szerint Féhéri Tamástól, Kilencedik emelet Gyarmathy Líviától. Igyekszünk ezekkel diagnosztizálni egy-egy kórtünetet társadalmi betegsé- gaimkből. És örülünk, ha bemutatásuk után megmozdüL- valarni. Hisszük, hogy A mi iskolánk is hozzájárult azokhoz a változásokhoz, amelyek az iskolaügy, a pedagógusok megbecsülése, a tehetségek támogatása terén végbementek. Azt is elmondhatom., hogy mi akikor csinálunk filmet jelenségről, személyről vagy műalkotásról, ha új szempontot,, új megközelítési módot találunk 'témánkhoz. — Munkaitársaikon kívül kik készítenek még a stúdióban filmet? — Nyitott stúdió a miénk. Olyannyira igaz ez, hogy ne1970-től terveztem a Nürn- berg-fitmet, 1982-ben sikerült megvalósítanom. S ha ezt megcsináltam, magától adódott: rajzoljuk meg a per rekonstruálásával^ eredeti felvételiek segítségével a magyar háborús bűnösök arculatát is. Ezt nagyon rövid ■idő alatt sikerült bemutatásra kész állapotba tennem. Sok ankét tanulsága volt számomra az, hogy a fiatalok nem tudnak mit kezdeni 'történelmünknek sötét időszakával, ismereteik is alig vannak ezekről az évekről. Nekem elvem, hogy az új nemzedékeknek meg kell ismerniük történelmünket, csák így alakulhat ki azonosságtudatuk. — E szándékának eredménye külföldön sem maradt elismerés nélkül; az Egon Erwin Kisch-díj bizonyítja. Mi a 'legjellemzőbb az ön munkájára? — Nehéz kérdés, mert én nemcsak e témakörben készítettem filmeket. Az Autó- versenyzők is az én „gyermekem”. De hogy ne kerüljük meg a kérdést: aki történelmi idokumentumfilmet csinál, az voltaképpen puzzle-játékot játszik. Részletekből állítja össze az egészet. Mindehhez azonban sajátos látásmód, komipozíciós készség és rengeteg ötlet kell. Leskó László vés rendezők egy-egy nálunk készült kisfiúim j ük alapján fogtak játékfilmhez. Zolnay Pál Fotográfiája, Szabó István több alkotása, Gyarmathy Lívia filmjei is példát szolgáltatnak erre. Róna Péter filmrendező. A lexikon, amelyet több mint tíz évvel ezelőtt szerkesztettek, még elég keveset közöl róla. Ezerkilencszáznegy- venfoen született. Volt a szegedi színház segédrendezője, főiskolás színháziirendező- szákon, .televíziós, film- híradós. Vádbeszéd című alkotása a miskolci fesztivál és a lipcsei fesztivál díjait nyerté, a politikai filmnapok programjában Protest song 77 című rövidfilmje és A magyar nép nevében című „egész estési” dokumentum- filmje szerepelt. Mindkettő óriási sikerrel. — Negyvenöt éves. A háborúról szinte emlékei sem lehetnek. A Nürnberg 1946, A magyar nép nevében című filmjeinek témája mégis ez. Miért? — A náci főbűnösök nürnbergi perében a film először szerepelt mint corpus delicti, mint bizonyítás .„bűnjel”. A Vádbeszéd című, vietnami témájú munkámban szembesítem az ott történteket a nürnbergi per egyik szálával, s a történtekben azonosságot mutatok ki. Űj bemutatótermet nyitott a Képcsarnok Bernáth Aurél emlékére A megyeszékhefly központjában a Csokonai utca.1 8. szám alatt tegnap délelőtt átad ták a Képcsarnok Vállalat új kaposvári bemutatótermét, melyet Bernáth Aurélról, Somogy neves festőszülöttéről nevezték élt Az előtérben Gern Katalin 'szobrászművész alkotása idézi a névadó emlékét, a portré mellett Bernáth Aurél önarckép lányommal című festményét helyezték el. Az Ady Endre utcai boltból átköltöztetett bemutatóterem nemcsak nevében változott meg; a Vaszary terem örökébe lépett új üzlet alalpterütete csaknem kétszerese a korábbinak, s a kétszázötvennyolc négyzetméternyi területen bővül a kereskedetteni forgalomba került képző- és iparművészeti alkotások választéka is. Köteles István,, a Képcsarnok Vállalat igazgatója az avatóünnepségen, elmondta: a mintegy hétmillió forintos beruházás a vállliallait országos üzlethálózata fejlesztésének fontos mérföldköve, a következő években csupán a meglevő .bemutatótermek korszerűsítésére törekszenek. Jogos igénykén t számon tartják a somogyi Balaton- parton egy új bolt 'létesítését -is. Az 1949-ban .létrejött vállalat huszonnyolc bolttal rendelkezik, néhány megyében két városiban is nyitottak bemutatótermet. A vállalat üzletei tavaly az első háromnegyed évben kétszáz- hetvenötmidllió forint értékben forgalmaztak képző- és iparművészeti alkotásokat, az idén eddig háromszázhar- mincötmill|l,ió forint értékű műalkotás talált gazdára. A képző- és iparművészek a bevételből tavaly százbar- mincmilliltió forintot kaptak, az idén százhatvanmillió a részesedésük. A kaposvári Bernáth terem szép kivitelezése a Tanépat dicséri. A belső építészeti kialakítást Horváth Péter Kornél és Csonka Lajos tervezte meg. kötődő, Hódmezővásárhelyen élő fiatal festőművész a város szellemi örökségét sajátos romantikus stílus jegyekkel gazdagítja. Rendszeres résztvevője a szegedi nyári tárlatoknak, ott többször kapott már elismerést; szereplője a vásárhelyi őszi tártatoknak is. 'Első díjat érdemelt a sporttémájú Ezüst igerely országos pályázaton. Munkái megtalálhatók a szentesi, 'kisteleki közintézményekben., jelenleg a hajdúböszörményi művelődési házba készít egy negyven 'négyzetméteres pannót. A Képcsarnok Vállalat évente mintegy százhatvam kiállítást rendez bemutatótermeiben. Kaposváron az új üzlet megnyitásával egy- időben Kéri László festőművész alkotásaival ismerkedhetnék meg az érdeklődők. Az apai ágon Somagyhoz HÉTVÉGI tájoló A Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Központ ma este hat órakor szerkesztői estre várja az érdeklődőket, melyen a Ti- szatáj című irodalmi folyóirat mutatkozik be. Az est vendége Vörös László fő- szerkesztő, valamint Annus József és Olasz Sándor, a lap munkatársa, házigazdája pedig dr. Laczkó András, a Somogy főszerkesztője lesz. Az ifjúsági ház adott otthont a Táncsics Mihály gimnázium tanulói kiállításának is. A Somogy Megyei Múzeumiban Muray Róbert természetfestő kiállítása e hét végén .még megtekinthető. Ma délután a Somogyi Képtárban Kiss László, a Művelődési Minisztérium munkatársa nyitja meg a XIII. barátság hídja című nemzetközi fotókiállítást, amelyet a keddi napokon öt órától a kiállítás diaanyagának a vetítése követ. A mozimúzeumban rendezték meg a Mafilm Híradó- és Dokumentumfilmstúdió munkáját bemutató kiállítást. Fotók, díjak, oklevelek szemléltetik a stúdió működését. A barcsiak figyelmébe ajánljuk a holnap este nyolc órakor kezdődő Harmincasok klubja című rendezvényt. A műsor vendége Nagy Ban- dó András lesz. Vasárnap este ifjúsági táncesten szórakozhat a közönség; közreműködik a Pax együttes. Marcaliban a szovjet film- napok keretében holnap a Harctéri regény című, vasárnap pedig a Jazzbolondok című film látható a helyőrségi művelődési otthonban. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban holnap ismét megrendezik a fiatalok házát. Négy órától a programban ügyességi vetélkedő, rajzfilmvetítés, tv- játékibajnokság, valamint az előző hasonló rendezvényen készített fotók kiállítása szerepel. Este hat órakor Tám László diaporáma- show-jáít 'láthatják, majd a programot Krisztián Ferenc közreműködésével diszkó zárja. KÖNYVESPOLC Szvák Gyula: Iván, a Félelmetes Nagy érdeklődéssel vettem kezembe Szváik Gyula legújabb könyvét, hiszen a szerző (az ELTE bölcsésztudományi karának oktatója) 1982-ban, a Kossuth Kiadónál megjelent „Cárok és kalandorok” című munkájával jelentős szakmai és közönségsikert vívott ki magának. A Gondolat Kiadó által kibocsátott mostani műve ugyancsak kuriózumnak számít, mivel’ a hazai olvasó- közönség ezidáiig mindössze két könyvet ismerhetett IV. Iván (1533—1584) cár felettébb ellentmondásos személyéről és tevékenységéről. Szvák Gyiila munkája már címében is. eltér a szovjet Robert Vippier „Rettegett Iván” (1947), valamint Nagy Iván „Rettenetes Iván” (1942) című műveitől. A könyv írója bevezetőjében szükségesnek tartja figyelmeztetni olvasóit, hogy nem pszichodrámát vagy er- kölcsitand példázatot akart írni, hanem arra keresett választ: milyen tényezők okozták, hqgy az eredendően jó képességeikkel rendelkező IV. «Iván korának — a vérzivataros 16. századnak — egyik iliegkegyetleme b b zsarnoka lett? Kétsé'gtelm, nem volt könnyű a kompromiitált, tendenciózus és szélsőséges nézetek tudatos elkerülése, s a könyvtárnyi szakirodalom főszereplőjeként ismert urálkodó alakjának hiteles ábrázolása. Valószínű, éppen, ezért tártja fontosnak bemutatni azt a közel két évszázados szakmai vitáit, amely a történészek körében az egyeduralom igenlői és elutasítói között — a koncepciózus forráskezelés következtében — kialakult A könyv írója érdekfeszítően idézi az 1917 utáni „Iván-kép” alakulását is, rámutatva;, hogy e különösen személyiség értékelése hosz- szú ideig váratott magára. Az 1930—40-es években ugyanis a cár álakjának cél- zaitos idealizálása volt meg- figyelllhető, amit Eizensitein híres. „Rettegett Iván” című filmje meggyőzően bizonyít. Ezeket a szemléleti torzuláMagyar könyv — Románkori egyházi építészet Nyugat-Pannóniában címmel jelent meg dr. Valter Ilona kötete Eisenstádtban a Rötzer kiadónál. Az osztrák és szlovén szakemberek közsokat az SZKP XX. kongresszusa (1956) utáni történetírás igyekezett maradéktalanul felszámolni. Szvák Gyula arra -törekszik, hogy ne egyszerűen csak pold'tikatörténeti művet adjon olvasói kezébe. Ezért röviden felidézi a moszkvai fejedelemség 13—15. századi területi növekedését, gazdasági megerősödését és az évszázados tatár hódítás politikai következményeit Bemutatja ezenkívül III. Iván (1462—1505) és Ilii. Vaszikj (1505—1533) központosítási törekvéseit, a korabeli ural- kodóosztály rétegződését, a föMtulajdon-viszonyokat és a közigazgatás intézményeit. A könyv — megítélésünk szerint — (legszínvonalasabb részeit azok a fejezetek képezik, amelyek IV. Iván uralkodásának második szakaszát tárgyalják. A szerző megkapó 'érövéit mutatja be a korlátlan egyeduralom, a despotikus kormányzati módszerek bevezetését, a bojárellenzókfcel való kö- nyörtefllan leszámolásit, az esztelen vérengzéseket és az ,ezekhez szolgáló ürügyeket. Hasonlóan 'lebilincselő erővel ír a zabolátlan és kicsa- pomgó cár magánéletéréül, a lakosság megfélemilítését célzó intézkedésekről, az ország kettéosztását és az általános feszültséget növelő rendaletekrőll, A könyv utolsó fejezetéiben Szvák Gyula objektív módon teszi mérlegre IV. Iván uralkodásának történetét, megállapítva, hogy ezek az évtizedek a társadalmi ellentétek pattanásig feszülő kiéleződését, szétzilált gazdasági életet, demoralizáló katonai vereségeket, jelentős területi veszteségeket és dinasztikus krízist idéztek elő. Szvák Gyula objektivitásra törekvő, ok-okozati összefüggéseket kereső, lebilincselő síitlusban megírt könyve minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számat nemcsak a szakemberek, hanem a széles olvasóközönség körében is. (Bp., Gondolat 1985. 331.) V. Molnár László Ausztriában reműködéséVel készült kötetet szerda este mutatták be a burgenlandi fővárosban. Az ünnepségen Theodor Kery Burgenland tartományi főnöke méltatta a művet. \
