Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-05 / 260. szám
1985. november 5., kedd Somogyi Néplap 5 Füstmentes órákat! Becslések szerint hazánkban mintegy négy millió aktív dohányos van. S a többiek? Nos, ők ingyen jutnak az „élvezetekhez”, hiszen otthon munkahelyen, iskolában, szórakozóhelyeken, sőt nemegyszer még az egészségügyi intézményekben is kénytelenek beszívni a mások cigarettájából felszálló füsitöt. Bár a dohányzás ártalmassága egyértelműen bizonyított, e szenvedély rabjainak többsége nem akar vagy ha akar is, nem képes leszokni. S ha arra kérjük az ilyen embert, hogy ne gyújtson rá nem dohányzók jelenlétében, zárt helyen, némelyik egyenesén felháborodik, s emberi jogait emlegeti, mondván, mindenki úgy rongálja az egészségét, ahogy akarja, elvégre ez magánügy. De vajon tényleg magánügy? A jalpán televízió nálunk is bemutatásra kerülő filmje szerint nem. A Magyar Televízió október 20-i Delta című műsorában látható film a világon egyedülálló, meggyőző kísérletekkel bizonyítja, hogy a passzív dohányosok ugyanolyan veszélyben vannaik, mint az aktívak. A kézben vagy a hamutartóban füstölgő cigaretta ugyanis alacsonyabb hőmérsékleten, tökéletlenebbül ég, mint amit éppen szívnak, ezért több, az egészségre káros anyagot bocsát ki. így, amíg a dohányzó ember fiziológiai mutatói alig vagy egyáltalán nem változnak, addig a vele egy szobában lévő nemdohányzó, csak a más füstjét szívó embernek például a vérnyomása, pulzusa megugrik, rossz a közérzete, fáj a feje. A Delta, a japán példát követve, meghirdeti a füstmentes órák mozgalmát: azaz, hogy a munkahelyeken a dohányosok naponta kétszer egy órát egyáltalán ne dohányozzanak. A mozgalom népszerűsítésére, a szakmai tanácsadásra az Országos Egészségnevelési Intézet vállalkozott, amelynek szakemberei a közelmúltban kidolgoztak egy dohányzás elleni nevelési tervjavaslatot. A tervezett szakmai véleményezés most folyik. Az igen részletes, minden korcsoportra kiterjedő program célja, hogy 2000-re érezhető mértékben csökkentse a dohányzók számát. E munkát tehát hosszú távra tervezik, az eddigi „tűzoltó munka” ugyanis nem hozott eredményt. A szakértőik szerint a dohányzásellenes magatartás kialakítását már csecsemőkorban kell kezdeni. Hiszen mii várható később attól a kisgyermektől, aki szeretett anyukáján és apukáján megszokta a dohányszagot? Nyilvánvalóan követendő példának fogadja el a dohányzást, s igen könnyen rászokik majd. Később pedig már hiába próbálja meggyőzni bárki is, hogy a saját, a gyermekei és az egész közösség egészségét veszélyezteti ezzel, tehát szökjön le. Néha sikerül, de többnyire sajnos nlem. A szakemberek szerint azonban nem ilyen egyszerű a dolog, hiszen, ha a kisgyermek nem sajátítja el — mert nincs módja rá — a másók iránti felelősségérzés képességét, úgy felnőtt korában a dohányzásban épp úgy önzővé válik, mint az élet más területein, s rosszul értelmezett emberi jogának vélve, azébtis dohányozni fog. A probléma tehát igen összetett s ez magával hozza, hogy több szakterület képviselőinek — .többek között pedagógusoknak, egészségügyieknek, szociológusoknak, pszichológusoknak, sőt a család, a társadalom — összefogására, következetes munkájára lesz szükség ahhoz, hogy 2000-re jóval kevesebben dohányozzanak, minit napjainkban. Miklós Éva Szakmunkások lesznek Kaposváron, az 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben kilencszáz fiatal tanul. Huszonhárom szakma közül választottak, akik ide kerültek. Még mindig „sláger” az autószerelő, a karosszérialakatos és a műszerész pálya. Az elsőévesek az iskola korszerűen felszerelt tanműhelyében ismerkedhetnek meg az alapfogásokkal. Később pedig már az üzemekben sajátítják el az ismereteket. Igazolta Széchenyi reményeit „...Mikor Akadémiánk felállíttaték” Pozsony adott otthont száz- hatvan évvel ezelőtt, 1825. novemberében a magyar országgyűlésnek/ amelyen a nemzeti függetlenségért és polgári haladásért harcolóik igyekeztek közös útba találni. Felsőbüikti Nagy Pál nagyhatású beszédében fejtegette: ideje már, hogy a nemzetet fenntartó anyanyelv fejlesztésére a leggazdagabbak is áldozzanak. Ekkor állt fel Széchenyi István, és birtokai egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság — mai nevén a Magyar Tudományos Akadémia — alapítására. Példáját több arisztokrata követte, így még az országgyűlés folyamán 250 ezer ezüsitforintot ajánlattak fel. Az Akadémia megalapítása azt is jelentette, hogy Pesit egy kis német városból a magyar kulturális élet központija, irodalmi város lett. Az egységes kultúra kibontakozása pedig fontos lépés volt a nemzetté válás ki- teljesedéséhez. A Magyar Tudós Társaság alakuló ülését 1830. november 17-én tartotta. Itt Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt, pedig alelnök- ké választották. Az alapszabályok értelmében elsősorban a nyelv- és irodalomtudományokat pártolta az Akadémia, de 1832-ben már megalakult a miatemiaitikaii és természettudományi szakosztály is. A reformkor pezsgése behatolt a Duna-pantá új palotába is. A virágkorát élő irodalom vezéralakjai, Vörösmarty, Bajza, Toldy szava érvényesült mind az egyes tudományokban kifejeződő eszmei tartalom, mind a testület tagjainak megválogátá- s!a szempontjából. A Tudományos Akadémia tehát működésének első éveiben is fontos szerepet játszott, igazolva Széchenyi reményeit. A külföldi tanul- mányutakat is megjárt, széles látókörű, korszerűen gazdálkodó nagybirtokos felismerte, hogy a fennálló feudális politikai rendszer válságba jutott; és mélységes hazaszeretete, felelősségérzete arra ösztönözte Széchenyit, hogy tettekkel segítse hazája felemelkedését. A magyar nyelv és kultúra ügyének tudatos harcosaként tisztában volt azzal, hogy az anyanyelv jagaliinak kiharcolása elengedhetetlen feltétele a nemzeti függeitlemség kivívásának. A szabadság és függetlenség iránti vágyódásában így írt már 1821-ben naplójába: „ ... az Austriai Monarchiának és Magyar Országnak hibája, hogy az Isten haragjában kapcsolta össze”. A reformkorszak — benne Széchenyi nagyhatású művei is — a közelgő forradalmat érleli. A haladás hívei egyre többet akarnak elérni. 1842-ben sokan már úgy gondolják, hogy az erős és független Magyarország létrejöttéhez iskolákra, gyárakra van szükség, inkább, mint tudós Akadémiára. Széchenyi az 1842. november 27-i akadémiai közgyűlésen vitába száll e gondolattal, mondván : „vegyük a dolgokat mint azok vannak, és nem mint azoknak lenmiölk kellene” — vagyis gondoljuk végig józanul, hogy 1825-ben az Akadémia alapítása volt a reálisan lehetséges lépés a nemzeti önállóság felé vezető úton. „Hadd mutassam- tehát meg, hogy kivételes állásunknál fogva sem egyéb, sem másképp működő intézet nem volt oly sürgetőleg napirenden akkor, miikor Akadémiánk felálMttaték, mint éppen Akadémiánk” — hangsúlyozza nehézkes, veretes nyelvén Széchenyi, de ő legalább felismeri, és figyelmezteti is kiortársaliit arra, hogy „veszély, nagy veszély fenyegeti még mindig sőt nö- vebedőleg fajiénik nyelvét, s ezáltal nemzetiségünket, minél drágább kincsünk nincs. Itt azért ideje, végire tisztába jöjjön: oly drága, de oly annyira kényes kincset, mint nemzetiség, miképp lehessen őrizni, ápolni .. Ódon hangulatú mondatok, de máig szóló tanulságukra tisztelettel emlékezünk. TV-NÉZŐ Pom-Pom-Pom-Pom... Négy Pom és három pont után a csábító királyné, madame Pompadour neve következik Deo Fali népszerű operettjének egyik közismert dalában. Az egész művet szombaton este sugározta a televízió Seregi László rendezésében, T.iboldy Máriáival a címszerepben ... Az elmúlt héten keresve sem találtam olyan alkotást, amely hétköznapjaink erőfeszítéseit, konfliktusait, valamelyik generáció sorskérdését, életünk boldog pillanatait mutatta volna be művészi eszközökkel. Nézzük csak! Nagyon örültem a Kosztolányi regényéből készült Pacsirtának, a fiatalok jó ha látják az 1963-ban készült filmet. Tanulhatunk is belőle, ahogy Honbré de Balzac Betti némi című regényéből készült csehszlovák tévé- filmjéből is. A klasszikusok folyamatos jelenléte az élő irodalom mellett nemcsak szükséges, hanem nélkülözhetetlen is. Ám a napjainkról szóló történeteket nem pótolhatják. Egy egészen friss, mai témájú film is akadt: igaz, amerikai. A Texasi élet, alig múlt négy éves, furcsa egy szülemény, az amerikai filmipar dolgá, hogy megítéljék, szükség volt-e rá. Ám arról a magyar filmátvevők döntöttek, hogy m eg vesszük-e, avagy sem. Paródiának véltem az első komoly képsorok után és még később is bíztam benne, hogy nem kell komolyan venni ezt a nevetséges, fes- tékszínűem véres történetet, ám nem következett be a várt fordulat. Csupán bosz- szankodtam, gondolom, sok nézőtársammal együltt. Aztán jött a két csábító nő! XV. Lajos szépséges, kaoér arája, madame Pompadour és addig néztem, amíg bele nem szeretteim Tiboldy Máriába, akii számos külföldi nagy siker után az első bábért learathatta Leo Fall muzsikájának fülbemászó dallamaival, a fortélyos asz- szony jellemének megrajzolásával. Hány gárdatiszt sóvárgott Madame Pompadour kegyeiért, hányán és hányán sóhajtoztak az őrségben a palotában, hogy bár csak ajtaja előtt strázsálhatmának! Aim Madame Pomipadouron múlott, ki lesz a szerencsés fickó, aki éjszaka nemcsak a védelemről gondoskodik, hanem támad is ... A száz- egy éve született Szép Ernő Tóth Manyijának sem kellett a szomszédiba mennie bátorságért, rámenősségént — ám az ő szerelme gyermekien naiv, tiszta, ahogy megrajzolta a költő, író, drámaíró, a Lila ákác című szerelmi históriájában. A Józsefvárosi Színiház előadásában vasárnap este került képernyőre Giricz Mátyás rendezésében a főszerepet remekül formáló Vándor Évával. Szép Ernő neve nem ismeretlen a kaposvári színházbarátok körében, nagy siker volt a Patika című színműve tízegynéhány esztendeje a Csliky Gergely Színháziban. Hogy mennyire szükség van a képernyőn is a színházra, azt egy példával bizonyítom. A társaságban, amely vasárnap este úgy döntött — kérésemre —, hogy Lila akácot nézzük, egy tizenéves lányka tisztességgel megkérdezte: — Film lesz? — Nem — feleltem — színházi közvetítés. Nélküle néztük végig a darabot, sajnálom. Talán, ha közben olvasott... Horányi Barna Külföldi ösztöndíjas képzés A napokban jelent meg a Művelődési Minisztérium pályázati félhívásia, amelyet külföldi ösztöndíjra az 1986 —87-es és az 1987—88-as tanévre a szocialista országok egyetemeire hirdetett meg. Az erről szóló tájékoztató füzeteket — amelyek tartalmazzák a választható szakokat, a pályázat módját és idejét, valamint feltételeit —, továbbá a jelentkezési lápokat, valamennyi középiskolába, egyetemre, illetve érdekelt intézményekhez eljuttatták már. A külföldi ösztöndíjas képzésről, valamint a következő tanév lehetőségeiről és új vonásairól Szilasy Attila, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta, a szocialista országokban folytatott egyetemi tanulmányoknak hazánkban immár több mint három évtizedes hagyományai vannak. Az elmúlt időszakban .több mint hatezer magyar fiatal szerzett diplomát a Szovjetunióban és a többi szocialista államban, és jelenleg is mintegy másfélezren tanulnak a baráti országokban. A társadalmi, gazdasági élet szinte minden területén, nagy számmal dolgoznák olyan szakemberek, akik a környező országokban végezték, s szakmai tudásukat, magas szintű nyelvismeretüket haszonnal alkalmazzák munkájukban, a termelésben. A külföldi képzés kezdettől fogva nemcsak hazánk gazdaságában játszik nagy szerepet, hanem a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésében is. Csakúgy, mint az elmúlt időszakban az idén is elsősorban azokra a műszaki, agrár, orvos és társadalom- tudományi szakokra lehet jelentkezni, amelyek hazai egyetemeken nem találhatók meg, illetve azokra a speciális területekre, amelyek ismeretét az illető ország egyetemein igen magas színvonalon lehet élsajátítani. A jövő tanévtől tovább bővül a választható szakok köre: így például a Szovjetunióba a robottechnikával, az elektronikus számítógépekkel és elektronikus egészségügyi berendezésekkel, a hő- és atomerőművek építésével és a csillagászati geodéziával kapcsolatos felsőfokú tanulmányokra is lehet már jelentkezni. A következő tanévtől az eddigiekhez képest nagyobb számban hirdették meg a különböző tanári szakokat is: egyebek között nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizilka, kémia és biológia tanári képzésre lehet jelentkezni. A felvételi kérelmeket 1985. december 7-ig kell benyújtani a tájékoztató füzetben közölt feltételek alapján, a felvételi vizsgáikat pedig jövő év elején tartják meg. A pályázatom való részvétel nem zárja ki, illetve nem helyettesíti a hazai felsőoktatási intézménybe történő jelentkezést, attól független, így sikertelen felvételi esetén ugyanabban a tanévben hazai intézménybe is lehet jelentkezni. A külföldi képzés költségeit a magyar állam vállalja: az utóbbi években jelentős' összegeket fordítottak a külföldön tanuló ösztöndíjasok szociális ellátásának javítására, emelkedett az alapösztöndíj, a tanulmányi ösztöndíj, s új juttatási formákat vezettek be. A végzett hallgatók elhelyezkedéséről is gondoskodnak: ezt segíti egyébként az is, hogy 1985- től —• új vonásként — a külföldön tanulók is köthetnek az egyes vállalatokkal társadalmi szerződést.
