Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 281. szám Ara: 2,20 Ft Értékek megbecsülése Kevés a pénz, és annak a kevésnek is sok helye van — hallani manapság számos somogyi gazdálkodó szerve­zet vezetőitől és kétségtele­nül igaz, és a kővetkező öt­éves tervidőszak küszöbén igencsak megszívlelendő vé­leményt. A minap a tahi fo­gyasztási szövetkezet elnö­kétől hallottam: a nagyköz­ségben és környékén élő szövetkezeti tagok, a lakos­ság jogos igényeinek kielégí­tésére csak úgy telik az áfésztől, ha egyes, az alap­ellátást szolgáló létesítmé­nyek korszerűsítéséhez, fel­újításához, új egységek meg­valósításához a Mészöv, a helyi tanács és az érintett térség lakóinak anyagi, il­letve kétkezi segítségét is megkapja. Itt is, a ,,testvérágazat­ban”, vagyis a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek­ben is előtérbe kerül az ér­tékek fokozottabb megbe­csülése iránti igény, azért, hogy ezeknek az eszközök­nek, beruházásoknak a foko­zottabb kihasználása révén kevesebb pénzből is „kijöj­jenek”, hiszen a rendelke­zésre álló anyagiakból csak a legszükségesebbre futja. A somogyi Teszöv titkára mondta a minap: biztató ugyan, hogy a megye ked­vezőtlen termőhelyi adott­ságú termelőszövetkezetei­ben a várható árkiegészítés­növekedés nyomán 50—55 millió forinttal nő a bevé­tel, azonban még így sem érik el az 1984. évi pozíció­jukat, tehát korántsem te­kinthető puszta -szólamnak a tartalékok feltárásának fontossága. Elkerülhetetlen, hogy tekintettel legyenek a kialakult helyzetre, és ku­tassák az új, kevesebb pénz­zel is megvalósítható meg­oldások lehetőségét. A sza­bályozóváltozások például ösztönöznek a növényter­mesztésben a termelési szer­kezet változtatására, az ál­lattenyésztésben egyes le­romlott ágazatok ismételt fejlesztésére, ugyanakkor a somogyi téeszekben az erő­gépeknek mintegy a fele nullára leírt, papíron amor­tizálódott gép, az állattartó épületek zöme felújításra szoruL Az elmúlt öt évben a beruházásokra fordítható anyagiak összege mintegy 10 százalékkal csökkent, a be­ruházások reálértéke pedig körülbelül 25 százalékkal emelkedett. Az alaptevé­kenység fejlesztéséi a somo­gyi közös gazdaságokban raktározási, szállítási gon­dok is nehezítik. Van, lesz ugyan támoga­tás, azonban az érvényben levő és a változó szabályo­zók is fokozottabb mérték­ben a saját erők igénybevé­telére építenek! Azzal szá­molnak, hogy a meglevő eszközöket hatékonyabban vetik latba a gazdaságok eredményeik fokozása érde­kében. Az előrelépés felté­telezi, hogy ott, ahol nincs elég pénz például a kiörege­dett géppark egyes gépei­nek újakkal való pótlására, az eszközállomány fejlesz­tésére, nagyobb gondot for­dítanak a meglevők állagá­nak, üzemképességének meg­óvására. A régi állatférőhe- lyekct úgy újítják fel, hogy azok a ráfordítási lehetősé­gek mellett is megfeleljenek az üzemi igényeknek, a gaz­daságos termelés követelmé­nyeinek. Mindez nem kis feladat, ám hazánk gazdaságában ma aligha találunk olyan zugot, ahol a tennivalók számottevő csökkenéséről lehetne szólni. A gondok megoldásából a mezőgazda- sági üzemeknek, így a somo­gyi léeszeknek is részt kell vállalniuk. Hernesz Ferenc ÜLÉST TARTOTT AZ ELNÖKI TANÁCS Boglárlelle város lesz Kádár János tájékoztatója angliai látogatásáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Kádár János tájékoztatta a testületet a brit kormány meghívására Nagy-Britanniában tett hi­vatalos látogatásáról és Mar­garet Thatcher miniszterel­nökkel, valamint más politi­kai és gazdasági vezető sze­mélyiségekkel ott folytatott 'tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájé­koztatót egyetértéssel tudo­másul vette és megállapítot­ta: a látogatás eredményes volt, elősegítette az előrelé­pés feltételeinek további ja­vítását a magyar—brit kap­csolatok konkrét területein, hozzájárult a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti kölcsönös megértés, bizalom erősítéséhez és jól szolgálta az enyhülés ügyét. Az Elnöki Tanács az al­kotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az or­szággyűlést december 20-án, pénteken 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirendjére a népgazdaság hetedik ötéves tervéről, az 1986. évi állami költségvetés­ről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről, továb­bá a választójogi törvény ki­egészítéséről szóló törvény­javaslatokat. A testület megtárgyalta a községi tanácsok pályázatait, amelyekben várossá nyilvá­nításukat kezdeményezték. Ügy határozott, hogy 1986. január 1-től várossá nyilvá­nítja Bács-Kiskun megyében Bácsalmás, Tiszaderecske, Békés megyében Mezőko- v ácsháza, Borsod-Albaúj- Zemplén megyében Edelény, Tokaj, Fejér megyében Bicske, Sárbogárd, Hajdlú- Bihar megyében Püspökla­dány, Komárom megyében Kisbér, Nógrád megyében Széesény, Pest megyében Bu­daörs, Szigetszentmiklós, So­mogy megyében Boglárlel­le, Szaibolcs-Szatmár me­gyében Tiszavasvári, Szol­nok megyében Kunszent- máttOfn, Vas megyében pedig Vasvár községet. Az érintett helyi tanácsok kezdeményezésére az Elnöki Tanács döntött községiek egyesítéséről, községi taná­csok és községi közös taná­csok szervezéséről, valamint községi tanácsok alapításá­ról1. A lakosság számának növekedésére, az alapellátás intézményeinek kiépítettsé­gére figyelemmel Érsekhal­ma, Felsőlajos és Újtelek belterületét községgé alakí­totta. A továbbiakban az ügyész­ségi és a bírósági szervezetet érintően a tatai városi bí­róság és a tatabányai városi bíróság összevonásáról, va­lamint a tatai városi ügyész­ség megszüntetéséről határo­zott. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta a közkegyelem gya­korlásáról kiadott törvény- erejű rendelet végrehajtásá­nak tapasztalatait, majd ki­nevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gábor Fe­renc ezredest vezérőmagy- gyá kinevezte. Pártmunkáskűldöttség Lengyelországban A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá- gánák meghívására november 25—29. között Lengyelor­szágiban tartózkodott az MSZMP pártmunkásküldöttsége, élén Klenovics Imrével, a KB tagjával, az MSZMP So­mogy Megyei Bizattislágánialk első titkárával. Wlodzimierz Makrzyszczak, a LEMP Politikái Bi­zottságának póttagja, a KB titkára szívélyes, baráti lég­ikörű találkozón fogadta a delegációt. Klenovics Imre eszmecserét folytatott Kazimierz Cypryniak-tkal, a LEMP KB Politikai és szervezési osz­tályának vezetőjével. A küldöttség vidéki programja során ellátogatott a gdanski és a bydgoszczfi vajdaságba. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi tanácskozás színhelye Prága. A képen: Valentyina Tyereskova beszél munkahelyekre, ahol ugyan­azok a dolgozók hatéko­nyabb, hasznosabb munkát végezhetnek. Ez az átrende­ződés áldozatokkal is jár, terhet: megoszlanak a nép­gazdaság, a vállalatok és az egyének között. Az arányok­ra gondosan ügyelni kell; az ériintett dolgozók jogos igé­nyeit messzemenően, figye­lembe kell venni. A SZOT titkára jelentős vívmányként említette, hogy megteremtjük a 40 órás munkahét általános beveze­tésének feltételeit. A továb­biakban a dolgozók tömegeit érintő egyéb kérdésekről szólt, egyebek között a la­kásépítésről. A SZOT titkára a szocia­lista munikaversenyrőL szól­va a szervező miunka javítá­sát szorgalmazta, most ezzel kell elősegíteni, hogy a dol­gozók kezdeményezései job­ban alkalmazkodjanak az új követelményekhez. Végül az 1986. évi népgazdasági terv­ről szólt, amelyben már ér- vényets|ülnie kell a VII. öt­éves terv fő céljainak és irányainak­Gál László előadói beszé­dlét széles körű vita követ­te. Felszólalt Faluvégi Lajos is, kitérve a mostani ülés vitájában elhangzott több felszólalásra. A továbbiakban fölhívta a figyelmet arra, hogy a jövő év feladatinak eredményes elvégzését már most meg kell alapozni, ezért az évből még előttünk álló minden egyes munkanapot eredmé­nyesen kell hasznosítani. A jövő évi célok elérése érde­kében a szokásos évvégi len­dületet a jövő év első ne­gyedében is meg kell őrizni. Végül elmondta, hogy a kormány is készül a szak- szervezetek közelgő kongresz- szusóna, figyelemmel kíséri a különféle szakszervezeti fó­rumokon elhangzó javaslato­kat. A felmerülő kérdéseket a kormány és a szakszerveze­tek közösen áttekintik, s a kormány vállalja, hogy a jo­gos és teljesíthető kívánsá­goknak eleget tesz — mom dotta Faluvégi Lajos. A tanácsülés okmányt fo­gadott el; ebben állást fog­lal a hetedik ötéves népgaz­dasági tervről és a megvaló­sítását elősegítő szakszerve­zeti feladatokról. YASÚTVILLÁKiOSÍTÁS Ünnepélyes avatás Befejeződött a hatodik öt­éves terv legnagyobb vasút- villamosítási munkája: az eredeti határidő előtt egy hónappal ünnepélyesen fel­avatták a Budapest—Pécs variál utolsóként villamosí­tott szakaszát, amely Dom­bóvár t köti össze a mecsek- aljai várossal. A pécsi fő- pályaudvarról kigördülhetett az első villamos vontatású, menetrend szerint közlekedő tehervonat. A pénteki avatási ünnep­ségen Varga György, a MÁV villamos fefeőyezeték építé­si főnökségének igazgatója jelentette a munka befejezé­sét Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár­nak, aki megadta az enge- d’élyt Fényes . Józsefnek, a MÁV pécsi igazgatósága ve­zetőjének a viliamos üzem­mód megkezdésére. A pécsi főpályaudvaron Baranya és a megyeszékhely vezetői, valamint az ünne­pélyes eseményre összegyűlt közönség előtt tartott avató­beszédet Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója köszö­netét mondott a villamosí­tásban közreműködő tizen­kilenc kivitelező vállalat­nak, intézménynek azért, hagy az év eleji kemény téli időjárás okozta lemaradást pótolva teljesítették ígéretü­ket, s határidő telőtt lehető­vé tették a villamos vonta­tásé vasiúti forgalom megin­dítását. Elmondotta azt is, hogy a környezetet nem szennyező, nagy teLjesítmé- nyű villamos: mozdonyok ré­vén csaknem a harmadára csökkenthetik a korábbi dí­zelvontatás költségeit, s a felújított vágányhélózaton száz, helyenként százhúsz kilométeres óránkénti sebes­séggel robogó villanyvonatok Pécs és Budapest közötti menetideje is lerövidíthető egy egész órával. A Közlekedési Miniszté­riumi államtitkár kiváló munkáért kitüntetést nyúj­tott át több közreműködő­nek. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A TERVJAVASLAT VITÁJA A VII. ötéves népgazdasá­gi tervjavaslatról és a terv megvailósítását eilősegítő Szakszervezeti feladatokról tárgyalt pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácskozáson Falu végi Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke is részt vett. Gál László, a SZOT titká­ra, a napirend előadója rá­mutatott: a terv javaslát minden korábbinál mélyre­hatóbb társadalmi vitában formálódott, s e folyamat­ban a szakszervezetek is fel­adataiknak megfelelően vet­tek r|észt. Véleményezték a terv gazdaságpolitikai, mű­szaki-gazdasági, iparfejlesz­tési, szociálpolitikai elgon­dolásait csakúgy, mint a népgazdíatsá'gi terv egészét. Számos javaslatot, észrevé­telt tettek a termeléspalitiká- ra és az életszínvonalpoliti­kára egyaránt. A szakszervezeti javasla­tok végső egyeztetésére a kormány és a SZOT vezetői­nek legutóbbi megbeszélésén került sori; a kormány kép­viselői hangoztatták, hogy kellő figyelemben részesítik a szakszervezeti kezdemé­nyezéseket és azokat a terv végl^Sen tésekor hasznosít­ják- — Természetesen nem tudtuk minden törekvésün­ket maradéktalanul érvénye­síteni — mondotta. — Né­hány életszínvonalpolitikai kérdésiben a jogos igények láttán gyorsabb fejlődésre tettünk javaslatot. Erre azonban csak a tervezettet meghaladó gazdasági növe­kedés esetén kerülhet sor. A szakszervezetek úgy látják, hogy a tervezők eredményes munkát végeztek, a törvény­javaslat megfelel a XIII. pártkongresszus határozatá­nak. A terv az egész társa­dalom programja, céljait a szakszervezetek is támogat­ják, végrehajtásáért minden szükséges erőfeszítést meg­tesznek — mondotta. Az előadó a törvényjavas­lat fő vonásait elemezve ki­fejtette, hogy a VII, ötéves tervben megfogalmazódik a minőségen alapuló hatéko­nyabb fejlődés kibontakozá­sa, a műszaki haladás meg­gyorsítása, s mindezek ered­ményeként a lakosság élet­színvonalának és életkörül­ményeinek folyamatos javí­tása. A gazdasági növekedés­ben tervezett lépésváltás el­sősorban a hatékonyság eme­lését veszi számításba, de növekednek a termelés fej­lesztésére fordítható források is. A terv a gazdasági ered­ményekkel arányos életszín­vonal-emelkedést tűz ki cé­lul. A termelő infrastruktú­rában — a szakszervezeti ja­vaslatokat is figyelembe vé­ve — kiemelt szerepet kap a távközlés. Jelentősen csökken a fogyasztói árak növekedési üteme. Továbbra is fenn kell tartani a teljes foglalkozta­tást, s egyben meg kell te­remteni a munkaerő struk­turális változásának feltéte­leit. A szákszervezetek olyan foglalkoztatáspolitikát tá- mogatnak, ámely felgyorsít- já a munkaerő átcsoportosí­tását a gazdaságtalanul ter­melő helyekről azokra a A VII. ötéves tervről tárgyalt pénteken a SZOT

Next

/
Thumbnails
Contents