Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 280. szám Ara: 1,80 Ft 1985. november 29., péntek Ülésezett az ipari bizottság Az országgyűlés ipari bi­zottsága csütörtöki ülésén a Parlamentben megvitatta az Ipari Minisztérium tájékoz­tatóját az ágazat 1986—1990. évi iparfejlesztési elképzelé­seiről. Az ülésen részt vett és felszólalt Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese és Melega Tibor külkereskedelmi miniszter- helyettes. Kapolyi László ipari mi­niszter szóbeli kiegészítést fűzött az előterjesztéshez. Rámutatott: az elkövetkező évékiben az ipar csak akkor tud megfelelni a társadalmi kívánalmaiknak, ha meg tud­ja gyorsítani a szerkezetvál­tás folyamatát. A településfejlesztési hozzájárulásról Irányelveket adtak ki A településfejlesztési hoz­zájárulás január 1-jei beve­zetésének előkészítése során az ezzel kapcsolatos jogsza­bály egyes rendelkezéseit a tapasztalatok szerint sok he­lyütt eltérően értelmezik. A lakosságot és a tanácsokat egyaránt foglalkoztató kér­déseik — kik a fizetésre kö­telezhetők, a mentességiben részesíthetők és a szavazás­nál a tanács kinek a szava­zatát veheti figyelembe — megválaszolására a pénzügy- miniszter és a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nöke irányelveket adott ki. Az irányelv értelmében a hozzájárulás fizetésére az kötelezhető, aki a település­fejlesztési hozzájárulás. alap­ját képező lakáshasználat­tal (lakásbérlettel, társbér­lettel, személyi tulajdonú la­káshasználattal) rendelkezik, valamint az, akinek szemé­lyi tulajdonában, illetve tar­tós használatában egyéb in­gatlan van és részére a ren­delet nem biztosít mentessé­get. Egyéb ingatlannak szá­mít a jogszabály szerint: a személyi tulajdonban levő üdülő; az önálló ingatlannak minősülő — vagyis önálló helyrajzi számú — műhely, üzlet, műterem; a nem la­kásbérlet (társbérlet) alap­ján hasznosított lakástulaj­don; a személyi tulajdoniban és tartós használatban lévő, magánerőből beépíthető la­kó- és üdülőtelek. A rendelet alapján a la­kók mentesülnek a hozzájá­rulás fizetése alól, ha az együtt lakó család egy főre számított jövedelme nem haladja meg a 2500 forintot. A helyi tanács rendelete azonban indokolt esetben to­vábbi mentességet és ked­vezményt is engedélyezhet. Előnyben részesítheti például nemcsak a lakástulajdonoso­kat, hanem azokat is, akik úgynevezett egyéb ingatlan­nal rendelkeznek. A mentes­ség megállapításakor az egy főre számított jövedelem meghatározásánál az együtt lakó házastárs és más nagy­korú közeli hozzátartozó jö­vedelmét kell figyelembe venni. Közeli hozzátartozó­nak számít a házastárs, az egyenesági rokon, az örök- befogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe­fogadó, a mostoha- és a ne­velőszülő, valamint a test­vér. Figyelmet érdemel, hogy a család átlagjövedelmének meghatározásánál a kisko­rúak keresetét nem lehet számításba venni, viszont az egy főre jutó átlag megha­tározásánál őket is figye­lembe kell venni. Az átlagjövedelem-számí­tás alapja a nettó jövedelem, tehát a nyugdíjjárulékkal, jövedelemadóval csökkentett kereset, illetőleg jövedelem, í gy tehát a jövedelemszáimí- táls alapját képezi: a mun­kaviszonyból és szövetkeze­ti tagsági viszonyból, vala­mint a jövedelemadó-köteles tevékenységből származó nettó kereset, illetőleg jöve­delem; a nyugdíj és a nyug­díjszerű rendszeres ellátás, valamint a keresetpótló jut­tatás — táppénz, gyed és gyes stb. —, ha az a hat hó­napot meghaladja. A 310 fo­rintos általános bérpótlékot a munkaviszonyból szárma­zó nettó jövedelemhez kell számítani. Az egy főre jutó jövede­lem kiszámításánál nem le­het figyelembe venni a lak­bérhozzájárulást, a családi pótlékot, az árvaellátást, a sagélyjelleigű ellátásokat. Ugyanúgy j öv edtelemcs ok­ként» tényező a fizetett gyermektartásdíj is. A hozzájárulás fizetése álól mentességet vagy ked­vezményt igénylők — az e célra készített űrlapokon — nyilatkozat formájában tá­jékoztathatják a helyi taná­csot átlagjövedelmükről. Kereseti igazolásra tehát nincs szükség. Kérhetik a mentességet, illetőleg a ked­vezményt azok is, akiknek egy főre számított jövedel­me meghaladja a joigsza- bályban vagy a tanács ren­deletében meghatározott ösz- szöget, de anyagi és szociá­lis körülményeik kérésüket indokolttá teszik. Ebben az esetben a helyi tanács pénz­ügyi feladatot ellátó szak­igazgatási szervéhez kell farduljniuk. A településfejlesztési hoz­zájárulás fizetésére tehát — a szavazás eredményétől függően — mindazok köte- lezhetőek, akik a felsorolt in­gatlanok valamelyikét hasz­nálják, bérlik vagy tulajdo­nukban tartják, és nem mentesülnek a hozzájárulás megfizetése alól. Ha egy személynek több, a rende­letben felsorolt, ingatlana van, és nem- mentesül a hozzájárulás fizetése alól, mindegyik ingatlan után. kü­(Folytatás a 2. oldalon) Budapest után Bécs A budapesti kulturális fó­rumot — jóllehet nem sike­rült záróokmányban meg­egyezni — mindenképpen pozitívan értékeljük — je­lentette ki Leopold Gr atz osztrák külügyminiszter. A 35 ország vezető kulturális * személyiségeinek első párbe­széde egy sor igen konkrét javaslatot hozott; ezt érté­kelni kell, s jövőre Bécsben az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó tanácskozáson, tovább kell foglalkozni velük. Gratz az európai biztonság és együttműködés kérdései­ről tartott előadást az oszt­rák külpolitikai társaságban, és főként a Bécsben 1986 őszén összeülő újabb össz­európai konferencia kilátá­sait elemezte. A külügymi­niszter véleménye szerint az európai biztonsági folyamat- riaik a szabályozó szakaszból már gyakorlati, az ajánláso­kat megvalósító szakaszba kell lépnie. Az 1986-os bécsi konferen­cián. különösen fontos lesz a gazdasági, a tudományos, a műszaki és a környezetvé­delmi együttműködés, az úgynevezett második kosár, amelyet Madrid óta valame­lyest elhanyagoltak — mon­dotta Leopold Gratz. Jugoszlávia ünnepel ' Jugoszlávia ma nemzeti ünnepét, a köztársaság napját ünnepli. Az idei ünnepet a fasizmus fölött aratott győze­lem és a köztársaság kikiáltásának 40. évfordulója jegyé­ben tartják meg szerte az országban. A belgrádi központi ünnepségen tegnap a szövetségi nemzetgyűlés díszülésén a képviselőkön kívül részt vettek az ország párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, a nép­felszabadító háború még élő kiemelkedő harcosai, a tudo­mányos és művészeti élet neves személyiségei. Uiijaz Kur- itesi, a nemzetigyűlés elnöke beszédében összegezte az el­múlt négy évtized szocialista építőmunkájának eredmé­nyéit. Egyidejűleg a fővárosban 24 ágyú 15 díszsortüze, a köz­társasági székvárosokban pedig 12 löveg 10 díszlövése köszöntötte az ünnepet. Délben a föderáció palotájában Radovan Vlajkovics, az á 11 ajnlelnökség elnöke fogádást adott. Koszorúzást ünnepséget rendeztek a fasiszta meg­szállás öllen vívott felszabadító harcokban elesett jugosz­láv és szovjet hősök emlékműveinél. A köztársaság napjáról díszülésen emlékeztek meg a köztársasági és a tartományi képviselőházak is. A köztár­sasági és tartományi elnökségek ebből az alkalomból köz­kegyelmi rendeletet adtak ki. Az ünnep előestéjén kiosztották a jugoszláv állami dí­jakat. Több százan kaptak rnasas kitüntetést. Óvári Miklós Hajdú-Biharban Óvári Miklós, az MSZMP •Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára Hajdú-Biihar megyébe látogatott. A vendéget szer­dáin este Debrecenben Siku- la György, a megyei pártbb zottság első titkára és Sza­bó Imre, a megyei tanács el­nöke fogadta, majd tájékoz­tatta Hajdú-Bihar politikai, társadalmi és gazdasági éle­téről. Óvári Miklós tegnap fölkereste a Biogal gyógy­szergyárat, majd a megyei pártbizottság székhazában rendezett aktívaülésen idő­szerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott tájékoz­tatót. Programja Hajdúbö­szörményben folytatódott. A PB tagját a városi első tit­kár tájékoztatta a város éle­téről, fejlődéséről. Fölkeres­te a Béke tsz-rt, s megtekin­tette a szövetkezet új szak­munkástanuló otthonát és a szakosított sertéstelepet. A Balaton Fűszért ünnepe Mi már olyannak ismertük meg a Balaton Fűszértet, mint almiilyen ma: emelővil­lás targoncák tucatjai és két­száz hidraulikus emelő dölgo- zik a raktárházakban, ahol százezer rakodólapon tárol­ják az árut. Évente 300 va­gon kávét, 100—150 kamion banánt, 300 vagon narancsot, 800 millió forint értékű édes­séget és ugyanennyit érő konzervet, egy és negyed milliárd forint értékű vegyi és kozmetikai terméket és még sok mindent hoznak for­galomba. Hol van az az idő. amikor a vállalat vagyona mindössze másfél millió fo­rintra rúgott a mostani, áru­ból és eszközből álló 650 milliós vagyonértékkel szem­ben? A tegnapi ünnepi ese­mény emlékezetünkbe idézte azt az időt... Kaposváron, a Dorottya szálló nagytermében ünnepé­lyes keretek között- emlékez­teik meg a Balaton Fűszért dolgozói, alapítói és törzsgár- dataigljái a vállalat 35 évvel ezelőtti alapításáról. Az ün­nepségen Szentgróti János főosztályvezető köszöntötte a megjelenteket, köztük Molnár Károlyt, a Belkereskedelmi Minisztérium nyugalmazott miniszterhelyettesét, dr. He­gedűs Jánost, a minisztérium pártbizottságának titkárát, Tóth Károlyt, a megyéi ta­nács elnökihelyettesét, Naszá- ri Erzsébetet, a megyéi párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának politikai munka­társát és dr. Exner Zoltánt, az SZMT vezető titkárát. Ezután Dévényi Zoltán, a Balaton Fűszért igazgatója szólt arról a három és fél évtizedes útról, melyet a vállalat az alapítástól mos­tanáig megtett. Harmincöt évvel ezelőtt alakult meg az első állami nagykereskedelmi vállalat, azzal a céllal!, hogy átvegye a magán nagykereskedőktől az alapvető élelmiszerek el­osztását, és az állami intéz­kedéseknek megfelelően léhe- tőség szerint jól osszák el a rendelkezésre álló árualapot, összevonások, (beolvadások követték egymást, mígnem kialakult a vállalat jelenlegi szervezete, a kaposvári szék­helyű Somogy és Zala me­gyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, a mai Balaton Fűszért. — A vállalat alapításának időszakában és az azt követő évékfoen a szocialista keres­kedelem dolgozója társadalmi munkás is volt: a munka után népnevélés, agitálás, a mezőgazdaságii termelés segí­tése következett, s az áru éj­szakái, vasárnapi átvétele, a rakodás — tekintet nélkül a beosztásokra — mindenkinek feladata és szívügye volt — mondta Dévényi Zoltán. — Akkor az egyévi forgalom 45 millió forint volt, az idén 5,5 milliard körül várható ... A vállalat igazgatója elis­meréssel szólt azokról a fia­talemberekről, akik annak­idején kevés szakmai tudás­sal, nagykereskedelmi isme­retek nélkül lelkesen láttak hozzá azoknak az eredmé­nyeknek a megalapozásához, mélyeiknek ma tamiűi lehe­tünk. Hűségük a vállalathoz, a szocialista kereskedelemhez ma is példaként szolgál, s ez a példa követőkre is ta­lál — hallhattuk Kerényi Ákosnétól, a vállalati köz­pont osztályvezetőjétől. A Balaton Fűszért fiatál dolgo­zói nevében mondott köszö­netét a vállalat vezetőinek, az alapítóknak, az idősebb munka társaknak azért, hogy segítették a fiatalok pálya­kezdését, beilleszkedését, tá­mogatták azokat, akik a munka mellett tanultak. Molnár Károly nyugalma­zott miniszterhelyettes a vál­lalat eredményéit és az eb­ben részes mintegy ezer dol­gozó sikeres erőfeszítéseit méltatta. Dr. Exner Zdltán hangsúlyozta: Zala és So­mogy áruellátását jól szol­gálja a Balaton Fűszért, s elismerés illeti a partnerek­kel kialakított szoros mun- kakapcsolatolkért. Képesek voltak a folyamatos megúju­lásra, a dinamikus fejlődésre, s ezekre a képességekre a jövőben is szükség lesz a fel­adatok megoldásánál. A felszólalásokat követően Dévényi Zoltán emlékpla- ítoettet és jutalmat adott át tizenhárom ma is aktív és huszonöt nyugdíjas alapító­nak, a 20, 25, illetve 30 éve a vállalatnál dolgozó törzs- gárdatagöknak, majd az ala­pítás 35. évfordulójára emlé­keztető plakettet adott át a Balaton Fűszért régóta szoros munkaikapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek, intézmények vezetőinek. Az ünnepség az Intema- oionálévai ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents