Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

1985. november 26., kedd Somogyi Néplap 5 Tudóskluto alakult tegnap Kaposváron, a Technika Há­zában. Feladata az lesz, hogy fórumot, találkozási, vala­mint eszmecsere-lehetőséget biztosítson a megyében' kü­lönböző területeken dolgozó és tudományos fokozattal rendelkező szakembereknek, valamint a kutatóknak és a kutatómunkát is szívesen vállaló fiataloknak. A klub házigazdája a MTESZ: összejöveteleinek ez az 'intézmény ad otthont. Költségeit viszont a tagdíjak­ból, valamint a megyei és a Kaposvári Városi Tanács anyagi támogatásából fedezi. A tegnap délutáni alakuló ülésen az elnevezés körül vi­ta támadt: volt, aki túl hi- val'kodónak tartotta. Akadt olyan is, aki attól tartott, hogy- ilyen ölnevezés mellett csak kevesen pályázhatnak a 'klubtagságra. Végül is a környező megyék hasonló feladatokat ellátó szerveze­teinek elnevezését is figye­lembe véve meghagyták tu- dósikliulbnak. Az elnevezésnél lényege­sebb a tartalmi munka, s mint az alakuló ülésen hangsúlyozták: rendezvé­nyeikkel a megye egyetemes fejlődéséhez is hozzá kíván­nak járulni, és alkalmat ke­resnék arra, hogy ismert szakemberek segítségével egy-egy tudományág országos helyzetét, törekvéséit megis­merjék. Kaposváron harmincán dol­goznak tudományos minősí­tés birtokában. A városi pártbizottság a hetedik öt­éves terv koncepciójának tár­sadalmi vitája során külön is kérte a véleményüket. Akko­ri tanácskozásukon vetődött fel a Wub megalakításának gondolata. Az előkészítő munka befejezése után teg­nap délután megalakult a tu­dásklub. Az alákuló ülésen — amelyen részt vett Csa­pó Sándor, a városi pártbi­zottság titkára is — dr. Ba­lassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese és Papp Já­nos, a városi tanács elnöke köszöntötte a meghívottakat. A résztvevők — egyetértve a klub célkitűzéseivel — el­fogadták szervezeti szabály­zatát és megválasztották tisztségviselőit. A klub elnö­ke Kanyar József, a törté­nettudományok doktora, a megyei levéltár igazgatója. Az elnökség tagja dr. Balas­sa Tibor, Papp János, vala­mint dr. Rozsos István kan­didátus, a megyei kórház se­bészeti osztályának vezetője és dr. Stejfler József kandi­dátus, a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola főigazgató­helyettese lett. Titkárnak dr. Csapó János kandidátus, a mezőgazdaságii főiskola labo- ratónium-vezetőjét, a megyei tanács tudománypolitikai tit­kárát választották. Az alakuló ülést követően Horn Péter az Akadémia le­velező tagja, a mezőgazda- sági főiskola főigazgatója tartott előadást a főiskolán folyó kutatások irányairól és a távlati stratégiáról. r­Uj skanzen Megkezdték az épületek felmérését, a helyreállítási munkák előkészítését a Szé­kesfehérvár szabadtéri mú­zeumának kijelölt területén, a leendő rácvárosi skanzen­ben. A település múltjának értékes és jellegzetes népi építészettörténeti emlékei — 10—12 még felújítható, más­félévszázados porta — talál­ható ezen a helyen. A város nagyüzemeinek, intézményeinek dolgozói vál­lalták, hogy az évek óta la­katlan épületeket eredeti állapotuknak megfelelően helyreállítják. Díszlet" készül Kaposváron, a Csi'ky Gergely Szín­ház díszletfestő mű­helyében készülnek azok a hátterek, bú­torok, szobrok, ame­lyek nélkül szinte el­képzelhetetlen egy színházi előadás. Festők, asztalosok, varrónők készítik el a megálmodott díszle­teket a tervek alap­ján. Femina-díj: Krisztus kegyelme nélkül Irodalmi díjak A Goncourt-díj és a Re- naudot-díj odaítélése után Párizsban a Femina- és a Meriicis-díjak kiosztásával folytatódott az irodalmi dí­jak év végi sorozata. A Medicis-díjat Michel Braudßu kapta Egy szenve­dély születése című regé­nyéért. Ez a mű korábban már a Concourt-díjra is je­lölve volt. A Femina-díj idei nyerte­se az argentin származású Hector Bianciotti mégpedig Krisztus kegyelme nélkül cí­mű regényével. Ezt a két irodalmi díjat egyébként külföldi íróknak is kiosztják; ők külön kate­góriába kerülnek elbírálásra. A Femina külföldi díját J. M. Coetzee dél-afrikai író kapta Michael K. élete és kora című könyvéért, míg a Medicis külföldi díját az is­mert amerikai író, Joseph Heller nyerte el Isten tudja című regényéért. A két külföldi kitüntetett közül Coetzee díja érdemel külön figyelmet. A fehér dél-afrikai író díja várható­lag felhívja a szélesebb iro­dalmi közvélemény érdeklő­dését egy olyan íróra, aki az apartheid-rendszer bátor iro­dalmi képviselői közé tarto­zik, mint Nadine Gordimer, André Brink vágy Breyten Breytenbach. Eddig három regénye jelent meg francia nyelven. TV-NEZO Szemtől szemben Bármennyire sokat bírál­ják is a magyar televíziót, azt még a legkíméletlenebb tollú kritikusak is elismerik, hogy van néhány kiemelke­dő személyisége, aki munká­jával méltán vív ki elisme­rést. Igaz, rögtön meg kell jegyeznünk, hogy nem na­gyon dúskál ilyen munka­társakban a televízió, de lé­gyen bármilyen magas a mérce, mindig találunk an­nak megfelelni képes egyé­niségeket. Ki tagadhatná, hogy ezek közé tartozik Chrudinák Alajos is, akit ta­lán leginkább megilletne a jó értelemben vett száguldó riporter jelző azok közül, akik napjainkban vállalják Egon Erwin Kisch szép, de sok nehézséggel járó hivatá­sát. Már a kabarék tréfa­szerzői is fölismerték azt az összefüggést, hogy a Kö- zelJKeletről van szó, akkor az valamilyen módon kap­csolatban van Ohrudinákkal, s ha Chrudinák megjelenik a Közel-Keleten, akkor ott valami okvetlenül történik. Neki köszönhető, hogy a rendkívül bonyolult helyze­tekben a magyar nézőnek van némi el igazodási pontja, ha teljességében és ponto­san nem is látja az össze­függéseket. De ki is tudhat­ja hitelesen, mi történik? Néha azonban van olyan ér­zésünk, hogy Chrudinák mindent tud. Olyan ártat­lannak tetsző kérdéseket ké­pes föltenni, amelyek halla­tán Dszumblatt habozik, Arafat mérgesen fölpattan, és a magyar riporter szemé­re veti, ogy már ő is az el­lenség népes táborát gyara­pítja. S az az érzésünk, hogy többé nem fog válaszolni egyetlen kérdésre sem. Az­tán néhány hónap múlva egy műsorban viszontlátjuk. Ke­délyesen érdeklődik Chrudi­nák egészsége felől, és saj­nálkozását fejezi ki, hogy régen nem találkoztak. A néző pedig csak egyetlen dolgot neim ért: vajon milyen módon éri el a riporter, hogy elfoglalt politikusok . üljenek le beszélgetni egy magyar riporterrel. Miért fontos ne­kik, hogy megtudják róluk Közép-Európában, milyen álláspontot képviselnek ők több ezer kilométerrel odébb. Gyanítom, nem sok nyu­gati újságíró rendelkezésére állt eddig Kadhafi ezredes sem, hogy kifejtse miféle mozgatóerők késztették ne­vezetes Zöld Könyvének megírására', hogy mit is ért a dzsamahirija filozófiája alatt. Nem lepődtünk meg azon, hogy Líbia első embe­re szakított időt arra, hogy mindezt elmondja C'hrudi- nákngk, aki kérdéseivel be­bizonyította : egyenrangú partnere annak is, aki a Kö­zel-Kelet politikájának egyik irányítója. A Szemtől szemben című műsor múlt heti adásában éppen az volt a nagy érték, hogy sikerült a kuriózumok között is kuriózumot találnia Chrudináknak. Kadhafi ez­redes — függetlenül politi­kai nézeteinek elemzéséiül — jelenség, ahogy ül, ahogy gesztikulál, ahogy néz (rend­szerint nem arra, akivel be­szél). Mindezt Crudhinák természetesnek fogadta el, meghagyva a nézőnek azt a jogot, hogy döntse el ő, mit miért csinál, alkosson véle­ményt önállóan. És ez talán a legnagyobb titok: bizonyos pontokon mellőzi a magya­rázatokat és a nézőre bízza a végső következtetés levo­nását. Varga István Nemzedékek a történelemben Bereményi Géza; Á tanítványok Talán nem tévedünk na­gyot, ha azt állítjuk, hogy a hatvanas évek elején öntu­datra ébredt Ifjúság életérzé­seit, sorsának ellentmondá­sait irodalmunkban Bere­ményi Géza fogalmazta meg leghitelesebben, leginkább egyéni hangvétellel. Rá is, mint generációjára, jellemző a folytonos útkeresés, ezt nyo­mon követhetjük néhány műfaj-változtatásában is. Ép­pen csak befejezi 1970-ben az egyetemet, amikor megjele­nik első kötete, azután több mint tíz évig a Cseh Tamás énekelte dalok szerzőjeként hallunk róla. Több drámát írt, filmfor- gatókönyv-iróként az egyik QD VASÁRNAPI EBÉD A férfi szemmel látható­an feszeng az elegáns öl­tönyben. Rajta kívül még hatan ülnek az étteremben, egy család, két cserfes kis­lány, a szülök és leghátul a fiatal pár. Bizonytalan mozdulattal tartja a férfi az étlapot, elő­ször a levesek kínálatát böngészve. Már a húsleves­nél elakad. — Ez biztosan nem Olyan, mint amilyet az asszony főzött — gondolja, és máris beléhasít a bizony­talan fájdalom. Soha többé nem eszik olyan húslevest. A 'múlt héten mondták ki a válást, rá két napra el is költözött a közös lakásból. A hétköznapok még teltek úgy-ahogy, ebédre sem igen volt gondja, evett az üzemi konyhán, de ez u vasárnap! — A húsleves után rán­tott szelet volt mindig. Hányszor mondtam, főzne valami mást, unom már az örökös rántott húst, az el­maradhatatlan salátát, de ne adj isten, hogy hallgatott volna {rám. — Ingerült moz­dulattal csapja össze az ét­lapot, rá isem \néz a pincér­re. — Húslevest kérek és egy adag rántott bordát salátával. Az asszony reggel óta ide­gesen tesz-vesz a konyhá­ban. A gyerekeket behes- sentette a kisebbik szobába, ne lábatlankodjanak, amíg az ebédet készíti. Még pén­teken kiment a piacra, vett egy tyúkot és egy kiló sze- lidgesztenyét. A szomszéd- asszony tisztította meg a baromfit, csak nézte, ho­gyan kell forrázni, tollazni az állatot, ő maga sosem csinált ilyet. — Pörköltnek készítem — határozta el — vagy ránt­sam inkább? — Bizonyta­lansága nem tartott sokáig, eszébe jutott a sok vita a rántott húsról, a vasárnapi egyenebédről. Pörkölt lesz tehát, apróléklevessel. És gesztenyepüré tejszínhab­bal. Galuskát szaggatott a pörkölthöz, szépen meg is terítette az asztalt. Alig múlt dél, amikor ebédhez hívta a gyerekeket. Két szál rózsa került az asztalra. Ült a három ember a nagy asztal mellett a tá­nyérokon lassan megfagyott a paprikás zsír, összeesett a tejszínhab a püré tetején. — Valahogy nincs étvá­ggnam — állt fel az asz- szony, és a gyerekek csen­desen követték. k. á. legsikerültebb magyar fil­met, a Megáll az időt jegyzi. Mindez elég ahhoz, hogy ne keltsen meglepetést, inkább feszült várakozást a hír: Be­reményi elkészítette első já­tékfilmjét A tanítványok címmel. Az írónál megszo­kott mai témát azonban kez­detben most hiába keressük, holott eddigi alkotásainak legfőbb jellemzője volt a je­lenből és az úgynevezett tör­ténelmi félmúltból való épít­kezés. Még családregénynek szánt művében, a Legendá­riumban is minden szál a hetvenes évek Magyaror­szágára fut össze. Ezzel szemben a film a második világháború előtti Magyaror­szágon játszódik, 1938 és 1941 között. Magyary pro­fesszornak, és kutatócsoport­jának a munkáját mutatja be úgy, hogy közben képet ka­punk a történelmi háttérről ds. Már eddig is tudtuk, most azonban újra bebizonyoso­dott, hogy egy valamit Bere­ményi tud legjobban a ma­gyar irodalomban: adott tör­ténelmi időben gondolkodni úgy, hogy a mondanivaló egyetemes érvényű legyen. Elég egy évszámot és egy helyet mondani, és Beremé­nyi má-ris tudja, kik mozog­nak abban a térben és idő­ben, mik cselekedeteik indí­tékai, és ez a képessége még olyan apróságokra is kiter­jed, mint a filmben a bár műsorának korhű slágerei, díszletei stb. Bár a történet dr. Magyary Zoltán emlék­iratai nyomán készült, mégis a Bereményi által tudott színtéren mozog a főhős, Fe­hér József. A világra rácso­dálkozó, faluról Pestre ke­rült fiatalember egy dolgot tud csak igazán: tanulni. Ez a képessége azonban az ér­dekek és értékek kusza szö­Eperjes Károly vevényű világában alaposan próbára tétetik. Jellegzetes alakokkal, találkozik fejlő­dése során: Török Imrével (aki talán a néppárt vezéré­vel, Kovács Imrével azonos, de nem érdemes azonosságo­kat keresni, Bereményi na­gyobb művész annál, mint­sem ilyen viszonylag kézen­fekvő párhuzamokkal meg­elégedjék), találkozik egy összeomlás előtti napjait élő osztály képviselőjével, Alex gróffal és a kor több tipikus figurájával. Azután egyszerre napjaink Budapestjén találjuk magun­kat, egy éjszakai metrón tör­ténő hétköznapi ismerkedés­nek vagyunk tanúi. Beremé­nyi csavar ugyanis egyet az időn, az addig Fehér Józse­fet szenzációsan alakító Eperjes Károly tulajdon fiát alakítja. Mostani magát pe­dig nem mindennapi lele­ménnyel édesapjára, idősebb Eperjes Károlyra bízta Be­reményi. Ez a ritka rendezői bravúr már önmagában is szimbólumok, különböző ér­telmezési lehetőségek soroza­tát -adja. Míint ahogy a film befejezése is. Az idős Magya­ry professzor fiáival a Hullám­fürdőbe megy, és fürdés köz­ben elmerül a vízben. A tör­ténelem hullámai ezek, egy nemzedék, egy hit értelmet­len .kimúlása? Ki tudja. Min­denesetre a fürdőben folyik tovább az önfeledt szórako­zás. Süt a nap, a teraszokon fiatalok napoznak. V. I. Tudósklub alakult Kaposváron

Next

/
Thumbnails
Contents