Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

1985. november 26., kedd Somogyi Néplap 3 „Hamarosan kesztyűt varrunk" Napjainkban, indokoltan, egyre több szó esik a család, a családi nevelés szerepéről, növekvő fontosságáról, a szü­lőd felelősségről, még olyan, kiemelkedő jelentőségű doku­mentumban is megfogalma­zódik az, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata. Társadalmi szükségszerűség' diktálja az ilyen 'irányba for­dulást, mert m’inden tisztele­tet követelő eredmény ellené­re is sokasodnak a gondok a felnövekvő nemzedék egy részéneik felfogása, világlátá­sa, magatartása, társadalom­hoz, munkához, szülőkhöz fű­ződő viszonya miatt. S tart­hatjuk-e ezt magánügynek, a család belső bajának? Akik hajlanak erre a vélekedésre, azoknak ajánlhatjuk a Pa­rasztok világhírű szerzőjé­nek, Reymontnak szavait, aki szerint „a szülők mások számára nevelik a gyerme­keiket, nem a maguk számá­ra”. Ez az egyszerű és mégis mély gyökerű igazság érteti meg teljes valóságában a szülői felelősséget, hiszen a formálódó gyermek, az ifjú diáktársak, pedagógusok, maij darui munkatársaik, közle­kedők, vásárlók, orvosra vá­róik, szórákozók, hétvégi tel­kükön buzgólikodók partnere lesz ha partner lesz; ha úgy nevelték, hogy az legyen. Szélsőséges végpontokból indulva. A gyermekek okozta tűzeseteik száma öt év alatt megkétszereződött, s egyet­len esztendőt nézve 16 mil­lió forint közvetlen kárral járt. Tizenkét hónap alatt háromezer, tizennégy éven aluli gyermek volt baleset okozóija — például kerékpá­rosként! — és egyben áldo­zata, illetve közúti baleset áldozata. Folyamatosan nö­vekszik a fiatalkorú elitéltek száma a legutóbbi években, 1986-toan 4613, 1983-ban 5865 díjú kapott büntetést bűncse­lekmény elkövetése miatt. A fiatalkorúak közül évente sú­lyos testi sértésért 290—300, rablásért 330—340, lopásért 1800—1900, jármű önkényes elviteléért 480—500, ittas jár­művezetésért 190—200 főt vonnák felelősségre, s a fia­talkorú elítéltek húsz, hu­szonkét százalékánál kimu­tatható a bűncselekmény szo­ros összefüggése az alkohol­lal ... ! A törvény által el­marasztalt még nem felnőt­teknek több mint a fele ve­szélyeztetett családi környe­zetből kerül ki, azaz arányuk — az ilyen családoknak a társadalomban szerencsére töredéknyi súlya miatt — szembetűnően magas, meg­hökkentő. Szándékosan említettük a végletet, a közmagatartásból — Ég és föld a különbség a tanácstagok harmincöt év­vel ezelőtti és a mostani te­vékenysége között. Engem az első tanácsválasztáskor, 1950- ben választottak meg elő­ször öreglakon. Akkor még közvetlen utasításokon ala­pult minden. A tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak azt kellett tennie, amit a felsőbb szervek meghatároz­tak. Sokáig elnökhelyettes- kedtem. Akkoriban ötvenkét tanácstagunk volt, s egy-egy ülésre alig tudtunk annyi széket összeszedni. Hegedűs Lajos azok közé tartozik a megyében, akik harmincöt éve tanácstagok. Épp a közelmúltban kapta közesbe kerülő cselekedete­ket, ahova természetesen a gyermekeknek, az Híjaiknak csupán maroknyi — korosz­tályuk létszámához képest maroknyi, hatásában azon­ban le nem becsülhető —• csoportja jut el. Róluk tud­ni. ám kevésbé azokról, akik a szülői vajszívűségnek kö­szönhetően kitartatják magu­kat, mert keresik — de nem akarják meglelni... — a munkát, az állást, ami nekik való. Még kevesebbet tudni azokról, akik úgy ülnek be az iskolapadba, úgy 'kezdik pá­lyájukat, hogy a szülőktől hallott „jó tanácsok” külön­leges mikroprocesszorként vezérlik .magatartásukat; ne legyél élhetetlen, ügyeskedj, csak nem fogod azt a pisz­kos munkát csinálni... Amint e különleges szülői vezérlé­sek átfutnák a magánmaga­tartások áramkörein is, a barát-, a társválasztás tere­pén éppúgy, mint a nyilvá­nos helyöken való viselke­désben, a másokkal szembe­ni viszonyban, mindenütt és mindenben, ahol, amiben a személyiség megmutatkozik, megnyilatkozik. Nemcsak a tapasztalat, ha­nem a tudomány a maga kü­lönleges módszereivel is iga- zolója: a személyes példa mindennél nagyobb hatással van a nyiladozó értelmű, formálódó egyéniségű gyer­mekre, ifjúra. Számára a ta­nulás ilyen értelemben nem más, mint a példák követése, a hallottak, látottak átmáso­lása a maga életébe. Magyarázat, mentség sok­féle van a szülő számára — a munkahelyi lekötöttség, az életkörüllményék nehezebbé válása, a túlmunka kénysze­re, és így tovább —, ami­kor, mert becsületes, tisztes­séges, igyekvő ember riadtan néz szembe azzal, mit tett a gyerek, hova jutott, vagy ke­vésbé rtadtan, de megütköz­ve látja, hallja, hogyan vi­selkedik, mit mond csemeté­je. A magyarázatok, mentsé­gek egy része nem nélkülözi az objektív igazságot, mégis, a jövendő felnőtt társadalma miihez kezdhet az ökők és okozatok körül táncoló sza­vakkal?! Szavak? Talán se­gít az „almafa” és „alma” bonyolult kapcsolatrendázeré- ndk átvilágításában néhány bölcs szó, a 'keménykezű for­radalmáré, akiinek — Feliilksz Edimundoviics Dzerzsinszkij- ről írunk — kérlelhetetlen szigorúsága így lágyult el a témáról, témánkról gondol­kodva; „A gyermek csak azt képes szeretni, aki őt szereti, és csak szeretettel lehet nevelnli.” meg érte a Kiváló Társadal­mi Munkáért kitüntetést. A hatvannégy éves férfi ötödik éve nyugdíjas, a közéletben azonban tevékenyen részt vesz, mint fiatal korában. — Még egyéni gazda vol­tam, amikor tanácstag és 1958 őszén országgyűlési képviselő lettem. Száz hóna­pig tartott a képviselőskö- désem, egyszer kiszámol­tam ... Mint amolyan érdek­lődő fiatalembert mindig a legnehezebb helyekre küld­tek. Rám bízták például azt is, hogy vezessem le a ta­nács ülését. Amikor alakult a tsz, beléptem, sőt 1959-től 1971-ig én voltam az elnök. Akkor lettem párttag is. Ez 1961-ben volt. Elgondolkodik egy kicsit, majd így folytatja: — Én hoztam szóba elő­ször a szövetkezeti tagok nyugdíját az országgyűlés­ben 1962-ben. Elmagyaráz­tam milyen szépen gondos­kodhatnánk így az öreg pa­rasztemberekről ... Tímár Mátyás, az akkori pénzügy- miniszter azt mondta; erre még várni kell. Aztán né­hány év múlva napirendre került a téma. A Delta Sportáru- és Bőr­konfekció Szövetkezet len­gyeltóti részlegében csende­sen telnek a napok. Leg­alábbis egyelőre, mert ha­marosan új varrógépek zaja tölti be a termet. Húsz év után ezek a hetek már át­menetinek számítanak, so­kan nem is itt, hanem ott­hon varrják a labdát. A munkaasztalok mellett öt asszony — tízszer ennyien is elférnek itt — dolgozik fur­csa formájú fapréssel. Ebbe fogják be a félig kész lab­dát, hogy a már meglevőhöz hozzá ill esszék az újabb sok­szögű bőrdarabkát. Szekér lstvánné a részleg vezetője. Két évtizede bízták meg ezzel a feladattal. Azóta ő itt a főnök. — Nem szeretem ezt a szót — mondja, őszintén til­takozva e titulus ellen. — Egyenrangú félnek tekintek mindenkit, aki itt van. Jól és szorgalmasan dolgoznak az asszonyok, de most már ennyi idő után, úgy éreztem, tenni kell valamit, hogy könnyebb legyen a munka. Ezért is vagyunk most ilyen kevesen. De nem is tudom, sz!aibad-e beszélnem erről, hiszen a dönfést nem én hoztam, hanem az elnökünk. Persze a mi kérésünkre. Profilváltás lesz hamaro­san, s ennék szívből örülök. Nagyon nehéz a labdavar­rás; megviseli a kezet. A munkásvédelmi kesztyűket már géppel varrjuk, s az mégiscsak könnyebb. De megmarad a labdavarrás is, hogy legyen lehetőség a vá­lasztásra. Ki-kd azt csinál­hassa, amihez kedve és ere­je van. Talán a kedv és az ■ erő említése térítette el a helyi gondokról és örömökről a vezető gondolatait, vagy épp erről jutott eszébe gyerek­kora. Kitárulkozva, szépen beszél a múltról. — Az én szakmám szíj­gyártó. Meglehetősen szo­katlan foglalkozás ez egy nő esetében, de így alakult az életem. Édesapám mes­terségét örököltem, aki ko­rán meghalt; édesanyám egyedül nevelt bennünket, a négy lényt, és ezt a szakmát látta jónak. Sírtam is miat­ta három napot, mert szeret­tem volna továbbtanulni, de hiába. Az iskolát azért — akárhogy is volt — kitűnő­vel végeztem. Utána Pestre mentem, a Rákospalotai Bőr­díszműbe, de nem sok időt töltöttem ott. Férjhez men­tem, és 1954-ben ide költöz­tünk, Tátiba. Hiába telt el annyi év, nem tudom meg­szökni ezt a vidéket. Karca­gon születtem, ott nőttem föl; nékem az Alföld a leg­szebb. Fiatal kora óta tisztelik Hegedűs Lajost öreglakon és környékén. Elsősorban az emberségéért. Ö ezt a jó tu­lajdonságát annak köszönhe­ti,, hogy kemény munkában nőtt fel. Amikor meghalt az édesapja, a nagyszülők által összekuporgatott tizenöthol­das gazdaság özvegy édes­anyjára meg rájuk, a két testvérre maradt. A félárva Hegedűs-gyerekeknek hamar bele kellet tanulniuk a gaz­dálkodásba. Nem csoda, hogy fiatalon kiváló gazda, tekintélyes ember lett a fa­luban. S mivel ismerte a pa­raszti műnké nehezét, köz­életi emberként is megpró­bált segíteni társain, a leg­nehezebb időszakokban is. Barátságos, kedves ember. Ügy ismerik, ha összekoc­can valakivel a családban, estére kelve mindig elfelej­ti. Büszke a fiára, aki fő­mérnök, és a lányára, aki iskolaigazgató. Igen szereti két lányunokáját. A tévé előtt asztal, tele napilappal. Látszik, hogy az öreglaki Állami Gazdaság nyugdíjas telepvezetője és családja szeret olvasni. A könyvespolcok szintén ezt bizonyítják. Csöndes mosoly kíséri sza­vait. Nem hagy időt az em­lékeknek. Sóhajt, és mielőtt a múlt elragadná, gondola­tait frissen, lendületesen folytatja. — A gyerekeim már so­mogyiak. Külön van tőlünk mind a kettő, de itt, a kö­zelben. Mindig montam is nekik, nehogy messzire menjenek, mert magamról tudom, milyen honvággyal jár. De hát minek is mon­dom mindezt? Nehogy azt higgye, panaszkodom; nincs rá okom, hiszen megbecsül­nek a szövetkezetben. Mi­kor jelentkeztem, én voltam az első nő, akit felvettek be­dolgozónak. 1966-,ban alakult meg ez a részleg, azóta leg­alább kétszáz asszonyt taní­tottam labdavarrásra. A szö­vetkezetnek huszonöt éve vagyok a tagja, húsz éve vá­lasztottak be a vezetőségbe. FELÚJÍTOTT Saját erőből korszerűsí­tették és ismét üzembe he­lyezték a Mecseki Szénbá­nyák már csaknem egy év­tizede működő ASCS típusú fejtésbiztosítóját. A komlói bányaüzem Béta aknájában dolgozó Julius Fucik brigád — Ügy voltam vele, hogy már nem akartam a tanács­tagságot tovább vállalni. Rá­beszéltek, hogy vállaljam a kettős jelölést egy asszony­nyal. Az emberek többsége rám szavazott, sőt még öreglak társközség elöljáró­ja is én lettem! A lengyeltóti tanácselnök­től és a vb-titkártól tudom, hogy mindig figyelnek a vé­leményére. Az ő javaslatára emelték fel háromról ötezer forintra azt a pénzt, amely- lyel egy-egy tanácstag ren- délkezik. Most, amikor az áfész kereskedelmi ellátásá­ról tárgyaltak, kaptak tőle néhány fricskát. Azt kérte, hogy jobban karolják fel a fiatal boltosokat, mert csak úgy tanulják meg igazán a szakmájukat. — Életemben sokfélé cél­lal jártuk végig a családokat — kezdte Lajos bácsi. — Most azért, hogy megkér­dezzük a véleményüket a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lásról. örültem, hogy az öreglakiak támogatták az ügyet. Megértették ugyanis, hogy ez közös érdekünk. Lajos Géza Mikor kimondom, nekem is soknak látszik ez az idő. — Akkor volt ideje bőven, hogy átgondolja, miként kel­lene továbblépni. — Tíz éve várok rá, hogy itt változás legyen. Most végre megérett az idő. Úgy látom, sikerül a tervem, még mielőtt nyugdíjba me­gyek (két évem van hátra), és a kesztyűvarrásra is meg todom tanítani az asszonyo­kat. — Az aszonyok, hogy fo­gadták a változást? — Mindenki ürömmel néz a változás elé. Ilyen hosszú idő után természetesen mindannyian izgatottan vár­juk a jövő évet. Mert úgy tervezzük, hogy januárban már kezdhetjük a kesztyű­varrást is. BÁNYAGÉP bányászai naponta száz-há­romszáz tonna szenet termel­nék a felújított berendezés­sel. A Béta aknai gépészet a vállalat komlói gépüzernével és a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettel össze­fogva mentette meg a fej­tésbiztosítót a kiselejtezéstől. Az egykor huszonnégymiMió forintért vett berendezést hárommilliós ráfordítással tették alkalmassá korábbi feladatának az eddiginél is sokoldalúbb, biztonságos megoldására. A meredek dőlésű széntele­pek frontfejtéseinek biztosí­tására — a bányászok védel­mére — alkotott szerkeztet a korszerűsítés eredményeként mozgékonyabbá vált, mivel harminc pajzsából hetet hid­raulikával is fölszereltek. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy ne csak a föld tömeg­vonzását és a felülről ráne­hezedő nyomást, hanem ön­erejét is használni tudja haladásához. Eddig csak az 50 fokosnál nagyobb dőlésű telepekben lehetett alkalmaz­ni, most pedig akár 30 fokos lejtésű munkahelyen is dol­gozni tudnak vele a bányá­szok. Korszerűsítés nyomán szá­mottevően növekedhet a be­rendezés kihasználtsága* gyakrabban áthelyezhető más fejtésekbe, s ezért az eddigi évi 4—5 hónap helyett lénye­gesen többet és folyamato­sabban .Működhet. A felújí­tott fej tesbi ztos í t ó üzembiz­tonságát, láncgyalujának kor­szerűsítésével már a közeljö­vőben tovább növelik. Kedvező változások a munkaerő- gazdálkodásban (Tudósítónktól.) A városi és a városikörnyé­ki népesség foglalkoztatásá­nak tapasztalatait összegez­ték a napokban Nagyatádon. Megállapították, hogy az 1984. január elsején történt közigazgatási átszervezés jelentős változásokat hozott a' munkaerő területi elhe­lyezkedésében. A város lako­sainak száma két év alatt 1200-zal gyarapodott, bele­számítva a hozzákapcsolt öt- vösikónyi lakosságát is. Ugyanakkor csökkent az el­járó és a bejáró munkások száma. A legszembeötlőbb változás a mezőgazdaságban dolgozók számának a növe­kedésében következett be. A községekben alacsonyabb a munkaképes korúak, és ma­gasabb a nyugdíjkorhatáron felüliek száma. A városiban és környékén teljesnek mondható a mun­kaképes korú lakosság fog­lalkoztatása, de változatlanul számottevő eltérések vannak a különböző területek ellá­tottságát illetően. Hiány van a háromműszakos női beta­nított munkásból és szezon­ban az építőipari szak- és segédmunkásokból. Fölösleg van a szakképzetlen, egymű- szakos foglalkoztatást igény­lő női munkaerőből. Eseten­ként gondot okoz a csökkent munkaképességűek elhelye­zése. A munkaerő iránti ke­reslet alakulása a munkaerő- mozgásra is erőteljesen ha­tott.. Meghatározója volt en­nek a kötelező közvetítés megszüntetése, a pályakez­dőknél a 3 éves kötöttség feloldása és az új gazdasági szervezetek — kisvállalat, szakcsoport, vgmk — létre­hozása. Az időnként és he­lyenként jelentkező munka­erőhiány pótlásában megnö­vekedett a vállalati gazdasá­gi munkaiközösségek szerepe. Tevékenységük általában jól szervezett. Eddig 21 vgmk alákult 300 taggal. A 12 egyéb gazdasági munkakö­zösségben félszázan, az autó­javító kisszövetkezetben pe­dig 70-en dolgoznak. Jelen­tős még a kisipari szolgálta­tásban és a szövetkezeti szakcsoportokban dolgozók száma és tevékenysége is. A falvak népességmegtar­tó képességének biztosításá­val összefüggésben egyre na­gyobb szerep jut a tsz-ek melléküzemágaiban történő foglalkoztatásnak. A tsz-ek foglalkoztatási szerkezete je­lentősen változott, módosult a foglalkoztatottak tevékeny­ségi jélleg szerinti összeté­tele. Csökkent az alaptevékeny­ségben dolgozók és nőtt az ipari és szolgáltató területen tevékenykedők száma. Több a szakmunkás is. A város- környékhez tartozó vala­mennyi tsz-ben végeznek ipari tevékenységet. Legje­lentősebb ezek közül a se- gesdi, a kutasi és a görgete- gi szövetkezetek mellék­üzemága. Tovább fejlődött a bedolgozó rendszer. A jelen­legi kesztyűvarrási lehetősé­gen túl most szervezik Nagy­atádon a csurgói Faktor szo­ciális foglalkoztató városi bedolgozó hálózatát, amely lehetővé teszi a tevékenységi kör bővítését is. Tsz-küldött­közgyűlés A Békés megyei mezőgaz­dasági szövetkezetek küldött­közgyűlését hétfőn tartották Békéscsabán az ifjúsági ház­ban. A megve téeszeit kép­viselő mintegy kétszáz kül­dött részvételével megrende­zett közgyűlésen jelen volt Szabó István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, s a megye párt-, állami és társadalmi szervei­nek számos vezetője is. A tanácskozáson elsősorban a íéesxtagok anyagi érdekeltsé­gének kérdéseit, az' új kere­setszabályozás bevezetésének tapászialataíiti vitatták meg. Az a bizonyos almafa kirívó, a törvénnyel összeüt­M. O. Á társközség képviselője Nagy Zsóka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents