Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
1985. november 26., kedd Somogyi Néplap 3 „Hamarosan kesztyűt varrunk" Napjainkban, indokoltan, egyre több szó esik a család, a családi nevelés szerepéről, növekvő fontosságáról, a szülőd felelősségről, még olyan, kiemelkedő jelentőségű dokumentumban is megfogalmazódik az, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata. Társadalmi szükségszerűség' diktálja az ilyen 'irányba fordulást, mert m’inden tiszteletet követelő eredmény ellenére is sokasodnak a gondok a felnövekvő nemzedék egy részéneik felfogása, világlátása, magatartása, társadalomhoz, munkához, szülőkhöz fűződő viszonya miatt. S tarthatjuk-e ezt magánügynek, a család belső bajának? Akik hajlanak erre a vélekedésre, azoknak ajánlhatjuk a Parasztok világhírű szerzőjének, Reymontnak szavait, aki szerint „a szülők mások számára nevelik a gyermekeiket, nem a maguk számára”. Ez az egyszerű és mégis mély gyökerű igazság érteti meg teljes valóságában a szülői felelősséget, hiszen a formálódó gyermek, az ifjú diáktársak, pedagógusok, maij darui munkatársaik, közlekedők, vásárlók, orvosra váróik, szórákozók, hétvégi telkükön buzgólikodók partnere lesz ha partner lesz; ha úgy nevelték, hogy az legyen. Szélsőséges végpontokból indulva. A gyermekek okozta tűzeseteik száma öt év alatt megkétszereződött, s egyetlen esztendőt nézve 16 millió forint közvetlen kárral járt. Tizenkét hónap alatt háromezer, tizennégy éven aluli gyermek volt baleset okozóija — például kerékpárosként! — és egyben áldozata, illetve közúti baleset áldozata. Folyamatosan növekszik a fiatalkorú elitéltek száma a legutóbbi években, 1986-toan 4613, 1983-ban 5865 díjú kapott büntetést bűncselekmény elkövetése miatt. A fiatalkorúak közül évente súlyos testi sértésért 290—300, rablásért 330—340, lopásért 1800—1900, jármű önkényes elviteléért 480—500, ittas járművezetésért 190—200 főt vonnák felelősségre, s a fiatalkorú elítéltek húsz, huszonkét százalékánál kimutatható a bűncselekmény szoros összefüggése az alkohollal ... ! A törvény által elmarasztalt még nem felnőtteknek több mint a fele veszélyeztetett családi környezetből kerül ki, azaz arányuk — az ilyen családoknak a társadalomban szerencsére töredéknyi súlya miatt — szembetűnően magas, meghökkentő. Szándékosan említettük a végletet, a közmagatartásból — Ég és föld a különbség a tanácstagok harmincöt évvel ezelőtti és a mostani tevékenysége között. Engem az első tanácsválasztáskor, 1950- ben választottak meg először öreglakon. Akkor még közvetlen utasításokon alapult minden. A tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak azt kellett tennie, amit a felsőbb szervek meghatároztak. Sokáig elnökhelyettes- kedtem. Akkoriban ötvenkét tanácstagunk volt, s egy-egy ülésre alig tudtunk annyi széket összeszedni. Hegedűs Lajos azok közé tartozik a megyében, akik harmincöt éve tanácstagok. Épp a közelmúltban kapta közesbe kerülő cselekedeteket, ahova természetesen a gyermekeknek, az Híjaiknak csupán maroknyi — korosztályuk létszámához képest maroknyi, hatásában azonban le nem becsülhető —• csoportja jut el. Róluk tudni. ám kevésbé azokról, akik a szülői vajszívűségnek köszönhetően kitartatják magukat, mert keresik — de nem akarják meglelni... — a munkát, az állást, ami nekik való. Még kevesebbet tudni azokról, akik úgy ülnek be az iskolapadba, úgy 'kezdik pályájukat, hogy a szülőktől hallott „jó tanácsok” különleges mikroprocesszorként vezérlik .magatartásukat; ne legyél élhetetlen, ügyeskedj, csak nem fogod azt a piszkos munkát csinálni... Amint e különleges szülői vezérlések átfutnák a magánmagatartások áramkörein is, a barát-, a társválasztás terepén éppúgy, mint a nyilvános helyöken való viselkedésben, a másokkal szembeni viszonyban, mindenütt és mindenben, ahol, amiben a személyiség megmutatkozik, megnyilatkozik. Nemcsak a tapasztalat, hanem a tudomány a maga különleges módszereivel is iga- zolója: a személyes példa mindennél nagyobb hatással van a nyiladozó értelmű, formálódó egyéniségű gyermekre, ifjúra. Számára a tanulás ilyen értelemben nem más, mint a példák követése, a hallottak, látottak átmásolása a maga életébe. Magyarázat, mentség sokféle van a szülő számára — a munkahelyi lekötöttség, az életkörüllményék nehezebbé válása, a túlmunka kényszere, és így tovább —, amikor, mert becsületes, tisztességes, igyekvő ember riadtan néz szembe azzal, mit tett a gyerek, hova jutott, vagy kevésbé rtadtan, de megütközve látja, hallja, hogyan viselkedik, mit mond csemetéje. A magyarázatok, mentségek egy része nem nélkülözi az objektív igazságot, mégis, a jövendő felnőtt társadalma miihez kezdhet az ökők és okozatok körül táncoló szavakkal?! Szavak? Talán segít az „almafa” és „alma” bonyolult kapcsolatrendázeré- ndk átvilágításában néhány bölcs szó, a 'keménykezű forradalmáré, akiinek — Feliilksz Edimundoviics Dzerzsinszkij- ről írunk — kérlelhetetlen szigorúsága így lágyult el a témáról, témánkról gondolkodva; „A gyermek csak azt képes szeretni, aki őt szereti, és csak szeretettel lehet nevelnli.” meg érte a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést. A hatvannégy éves férfi ötödik éve nyugdíjas, a közéletben azonban tevékenyen részt vesz, mint fiatal korában. — Még egyéni gazda voltam, amikor tanácstag és 1958 őszén országgyűlési képviselő lettem. Száz hónapig tartott a képviselőskö- désem, egyszer kiszámoltam ... Mint amolyan érdeklődő fiatalembert mindig a legnehezebb helyekre küldtek. Rám bízták például azt is, hogy vezessem le a tanács ülését. Amikor alakult a tsz, beléptem, sőt 1959-től 1971-ig én voltam az elnök. Akkor lettem párttag is. Ez 1961-ben volt. Elgondolkodik egy kicsit, majd így folytatja: — Én hoztam szóba először a szövetkezeti tagok nyugdíját az országgyűlésben 1962-ben. Elmagyaráztam milyen szépen gondoskodhatnánk így az öreg parasztemberekről ... Tímár Mátyás, az akkori pénzügy- miniszter azt mondta; erre még várni kell. Aztán néhány év múlva napirendre került a téma. A Delta Sportáru- és Bőrkonfekció Szövetkezet lengyeltóti részlegében csendesen telnek a napok. Legalábbis egyelőre, mert hamarosan új varrógépek zaja tölti be a termet. Húsz év után ezek a hetek már átmenetinek számítanak, sokan nem is itt, hanem otthon varrják a labdát. A munkaasztalok mellett öt asszony — tízszer ennyien is elférnek itt — dolgozik furcsa formájú fapréssel. Ebbe fogják be a félig kész labdát, hogy a már meglevőhöz hozzá ill esszék az újabb sokszögű bőrdarabkát. Szekér lstvánné a részleg vezetője. Két évtizede bízták meg ezzel a feladattal. Azóta ő itt a főnök. — Nem szeretem ezt a szót — mondja, őszintén tiltakozva e titulus ellen. — Egyenrangú félnek tekintek mindenkit, aki itt van. Jól és szorgalmasan dolgoznak az asszonyok, de most már ennyi idő után, úgy éreztem, tenni kell valamit, hogy könnyebb legyen a munka. Ezért is vagyunk most ilyen kevesen. De nem is tudom, sz!aibad-e beszélnem erről, hiszen a dönfést nem én hoztam, hanem az elnökünk. Persze a mi kérésünkre. Profilváltás lesz hamarosan, s ennék szívből örülök. Nagyon nehéz a labdavarrás; megviseli a kezet. A munkásvédelmi kesztyűket már géppel varrjuk, s az mégiscsak könnyebb. De megmarad a labdavarrás is, hogy legyen lehetőség a választásra. Ki-kd azt csinálhassa, amihez kedve és ereje van. Talán a kedv és az ■ erő említése térítette el a helyi gondokról és örömökről a vezető gondolatait, vagy épp erről jutott eszébe gyerekkora. Kitárulkozva, szépen beszél a múltról. — Az én szakmám szíjgyártó. Meglehetősen szokatlan foglalkozás ez egy nő esetében, de így alakult az életem. Édesapám mesterségét örököltem, aki korán meghalt; édesanyám egyedül nevelt bennünket, a négy lényt, és ezt a szakmát látta jónak. Sírtam is miatta három napot, mert szerettem volna továbbtanulni, de hiába. Az iskolát azért — akárhogy is volt — kitűnővel végeztem. Utána Pestre mentem, a Rákospalotai Bőrdíszműbe, de nem sok időt töltöttem ott. Férjhez mentem, és 1954-ben ide költöztünk, Tátiba. Hiába telt el annyi év, nem tudom megszökni ezt a vidéket. Karcagon születtem, ott nőttem föl; nékem az Alföld a legszebb. Fiatal kora óta tisztelik Hegedűs Lajost öreglakon és környékén. Elsősorban az emberségéért. Ö ezt a jó tulajdonságát annak köszönheti,, hogy kemény munkában nőtt fel. Amikor meghalt az édesapja, a nagyszülők által összekuporgatott tizenötholdas gazdaság özvegy édesanyjára meg rájuk, a két testvérre maradt. A félárva Hegedűs-gyerekeknek hamar bele kellet tanulniuk a gazdálkodásba. Nem csoda, hogy fiatalon kiváló gazda, tekintélyes ember lett a faluban. S mivel ismerte a paraszti műnké nehezét, közéleti emberként is megpróbált segíteni társain, a legnehezebb időszakokban is. Barátságos, kedves ember. Ügy ismerik, ha összekoccan valakivel a családban, estére kelve mindig elfelejti. Büszke a fiára, aki főmérnök, és a lányára, aki iskolaigazgató. Igen szereti két lányunokáját. A tévé előtt asztal, tele napilappal. Látszik, hogy az öreglaki Állami Gazdaság nyugdíjas telepvezetője és családja szeret olvasni. A könyvespolcok szintén ezt bizonyítják. Csöndes mosoly kíséri szavait. Nem hagy időt az emlékeknek. Sóhajt, és mielőtt a múlt elragadná, gondolatait frissen, lendületesen folytatja. — A gyerekeim már somogyiak. Külön van tőlünk mind a kettő, de itt, a közelben. Mindig montam is nekik, nehogy messzire menjenek, mert magamról tudom, milyen honvággyal jár. De hát minek is mondom mindezt? Nehogy azt higgye, panaszkodom; nincs rá okom, hiszen megbecsülnek a szövetkezetben. Mikor jelentkeztem, én voltam az első nő, akit felvettek bedolgozónak. 1966-,ban alakult meg ez a részleg, azóta legalább kétszáz asszonyt tanítottam labdavarrásra. A szövetkezetnek huszonöt éve vagyok a tagja, húsz éve választottak be a vezetőségbe. FELÚJÍTOTT Saját erőből korszerűsítették és ismét üzembe helyezték a Mecseki Szénbányák már csaknem egy évtizede működő ASCS típusú fejtésbiztosítóját. A komlói bányaüzem Béta aknájában dolgozó Julius Fucik brigád — Ügy voltam vele, hogy már nem akartam a tanácstagságot tovább vállalni. Rábeszéltek, hogy vállaljam a kettős jelölést egy asszonynyal. Az emberek többsége rám szavazott, sőt még öreglak társközség elöljárója is én lettem! A lengyeltóti tanácselnöktől és a vb-titkártól tudom, hogy mindig figyelnek a véleményére. Az ő javaslatára emelték fel háromról ötezer forintra azt a pénzt, amely- lyel egy-egy tanácstag ren- délkezik. Most, amikor az áfész kereskedelmi ellátásáról tárgyaltak, kaptak tőle néhány fricskát. Azt kérte, hogy jobban karolják fel a fiatal boltosokat, mert csak úgy tanulják meg igazán a szakmájukat. — Életemben sokfélé céllal jártuk végig a családokat — kezdte Lajos bácsi. — Most azért, hogy megkérdezzük a véleményüket a településfejlesztési hozzájárulásról. örültem, hogy az öreglakiak támogatták az ügyet. Megértették ugyanis, hogy ez közös érdekünk. Lajos Géza Mikor kimondom, nekem is soknak látszik ez az idő. — Akkor volt ideje bőven, hogy átgondolja, miként kellene továbblépni. — Tíz éve várok rá, hogy itt változás legyen. Most végre megérett az idő. Úgy látom, sikerül a tervem, még mielőtt nyugdíjba megyek (két évem van hátra), és a kesztyűvarrásra is meg todom tanítani az asszonyokat. — Az aszonyok, hogy fogadták a változást? — Mindenki ürömmel néz a változás elé. Ilyen hosszú idő után természetesen mindannyian izgatottan várjuk a jövő évet. Mert úgy tervezzük, hogy januárban már kezdhetjük a kesztyűvarrást is. BÁNYAGÉP bányászai naponta száz-háromszáz tonna szenet termelnék a felújított berendezéssel. A Béta aknai gépészet a vállalat komlói gépüzernével és a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettel összefogva mentette meg a fejtésbiztosítót a kiselejtezéstől. Az egykor huszonnégymiMió forintért vett berendezést hárommilliós ráfordítással tették alkalmassá korábbi feladatának az eddiginél is sokoldalúbb, biztonságos megoldására. A meredek dőlésű széntelepek frontfejtéseinek biztosítására — a bányászok védelmére — alkotott szerkeztet a korszerűsítés eredményeként mozgékonyabbá vált, mivel harminc pajzsából hetet hidraulikával is fölszereltek. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy ne csak a föld tömegvonzását és a felülről ránehezedő nyomást, hanem önerejét is használni tudja haladásához. Eddig csak az 50 fokosnál nagyobb dőlésű telepekben lehetett alkalmazni, most pedig akár 30 fokos lejtésű munkahelyen is dolgozni tudnak vele a bányászok. Korszerűsítés nyomán számottevően növekedhet a berendezés kihasználtsága* gyakrabban áthelyezhető más fejtésekbe, s ezért az eddigi évi 4—5 hónap helyett lényegesen többet és folyamatosabban .Működhet. A felújított fej tesbi ztos í t ó üzembiztonságát, láncgyalujának korszerűsítésével már a közeljövőben tovább növelik. Kedvező változások a munkaerő- gazdálkodásban (Tudósítónktól.) A városi és a városikörnyéki népesség foglalkoztatásának tapasztalatait összegezték a napokban Nagyatádon. Megállapították, hogy az 1984. január elsején történt közigazgatási átszervezés jelentős változásokat hozott a' munkaerő területi elhelyezkedésében. A város lakosainak száma két év alatt 1200-zal gyarapodott, beleszámítva a hozzákapcsolt öt- vösikónyi lakosságát is. Ugyanakkor csökkent az eljáró és a bejáró munkások száma. A legszembeötlőbb változás a mezőgazdaságban dolgozók számának a növekedésében következett be. A községekben alacsonyabb a munkaképes korúak, és magasabb a nyugdíjkorhatáron felüliek száma. A városiban és környékén teljesnek mondható a munkaképes korú lakosság foglalkoztatása, de változatlanul számottevő eltérések vannak a különböző területek ellátottságát illetően. Hiány van a háromműszakos női betanított munkásból és szezonban az építőipari szak- és segédmunkásokból. Fölösleg van a szakképzetlen, egymű- szakos foglalkoztatást igénylő női munkaerőből. Esetenként gondot okoz a csökkent munkaképességűek elhelyezése. A munkaerő iránti kereslet alakulása a munkaerő- mozgásra is erőteljesen hatott.. Meghatározója volt ennek a kötelező közvetítés megszüntetése, a pályakezdőknél a 3 éves kötöttség feloldása és az új gazdasági szervezetek — kisvállalat, szakcsoport, vgmk — létrehozása. Az időnként és helyenként jelentkező munkaerőhiány pótlásában megnövekedett a vállalati gazdasági munkaiközösségek szerepe. Tevékenységük általában jól szervezett. Eddig 21 vgmk alákult 300 taggal. A 12 egyéb gazdasági munkaközösségben félszázan, az autójavító kisszövetkezetben pedig 70-en dolgoznak. Jelentős még a kisipari szolgáltatásban és a szövetkezeti szakcsoportokban dolgozók száma és tevékenysége is. A falvak népességmegtartó képességének biztosításával összefüggésben egyre nagyobb szerep jut a tsz-ek melléküzemágaiban történő foglalkoztatásnak. A tsz-ek foglalkoztatási szerkezete jelentősen változott, módosult a foglalkoztatottak tevékenységi jélleg szerinti összetétele. Csökkent az alaptevékenységben dolgozók és nőtt az ipari és szolgáltató területen tevékenykedők száma. Több a szakmunkás is. A város- környékhez tartozó valamennyi tsz-ben végeznek ipari tevékenységet. Legjelentősebb ezek közül a se- gesdi, a kutasi és a görgete- gi szövetkezetek melléküzemága. Tovább fejlődött a bedolgozó rendszer. A jelenlegi kesztyűvarrási lehetőségen túl most szervezik Nagyatádon a csurgói Faktor szociális foglalkoztató városi bedolgozó hálózatát, amely lehetővé teszi a tevékenységi kör bővítését is. Tsz-küldöttközgyűlés A Békés megyei mezőgazdasági szövetkezetek küldöttközgyűlését hétfőn tartották Békéscsabán az ifjúsági házban. A megve téeszeit képviselő mintegy kétszáz küldött részvételével megrendezett közgyűlésen jelen volt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, s a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek számos vezetője is. A tanácskozáson elsősorban a íéesxtagok anyagi érdekeltségének kérdéseit, az' új keresetszabályozás bevezetésének tapászialataíiti vitatták meg. Az a bizonyos almafa kirívó, a törvénnyel összeütM. O. Á társközség képviselője Nagy Zsóka