Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

Somogyi Néplap 1985. november 23., szombat PÁRTFOGOLTAK AZ ORSZÁGBAN EGYEDÜLÁLLÓ Gumihengeren megtakarított valuta A hivatásos pártfogóik munkájuk egy részét a me­gyei bíróságon levő irodában végzik. Oda rendelik be azo­kat a pártfogoltakat, akikkel valamilyen gond van, ott kell jelentkezniük a frissen szabadult személyeknek, s ott kereshetik fel őket azok, akik ügy es-bajos dolgaikban szeretnének tanácsot, segít­séget kérni. — Doktor úr, legyen ked­ves, segítsen annyit: leg­alább néhány száz forint se­gélyt kapjak, hogy az ebé­demet be tudjam fizetni — kezdi a köszönés után mind­járt egy magas, cigány fér­fi, aki a feleségével lép a szobába. Javító-nevelő mun­kára ítélték, s a mozdula­tain látszik, hogy ma már túl van az első „felesen”. A pártfogó nem is „veszi be” a szöveget: — Ugyan, Józsi! Kevesebb pénzt költsön a kocsmában, akkor be tudja fizetni az ebédjét, s megcsináltathatná otthon az ablakokat is, ame­lyet már hónapok óta nem üvegeztetett be! Tudja, mi olyanokon próbálunk segí­teni, akik megérdeml i k.. Ma - gá viselkedjen jól, nehogy igazolatlan hiányzása legyen a munkahelyén, mert akkor ide kerül szembe, a börtön­be! A pártfogó nem véletlenül beszél ezúttal kissé nyersen. Helyszíni tapasztalatai ugyanis nem a legkedve­zőbbek. Egyik útja során a faluiban szembe jött vele dü­löngélve, a Józsi, hatalmas szatyorral a kézben. — Doktor úr, kéne egy kis pénz; egy ötszázas. Tudja, az erdészetnél most két hé­tig nincs munka, kevés a pénzem. — Mutassa a szatyrát! S, lám, Józsi szatyrából enni- és innivaló tömkelegé került elő. — Ezt meg milyen szociá­lis segélyből vette? — kér­dezte nevetve a pártfogó, s Józsi csak annyit tudott ki- nyögni.. i — Eij, maga mindig kibal- tázik velem ... Az igazi „hangyamunkát” a vidéki kiszállások jelentik, amikor a munkahelyeken, lakásokban, rendőrségeken, kocsmákban érdeklődnek a pártfogók a pártfogoltak vi­A Kaposvári Városi Ta­nács 36 hektárt parcelláz fel és ad tartós használatba á kertbarátoknak a töröaskei út mentén. Az út melle, i már renge­teg a hobbikért, s még min­dig van igény. A város kör­nyéki dombok „megtelték” már, sokan járnak ki Asza­lóra, Kaposhomokra, és ki tudja még hány helyre pa­radicsomot, paprikát, szőlőt termelnd. A régi kertbarát kör mozgalommá nőtte ki magát. Húsz ’ évié még csak kevesen kertészkedtek, ma­napság már egyre gyakoribb téma a munkahelyeken: ki mit dolgozott hétvégén a kertben, ki fedezett fel új növényt valamelyik szakúj­ságban, honnan lelhet magot szerezni az ismeretlen virág­hoz? Van, akit az lelkesít, hogy mennyi pénzt megspórol az­zal, hogy saját zöldségét, gyümölcslét eszi. Pedig több­nyire nem ez a kiskert elő­nye: hiszen némelyek akko­ra épületet építenek a telek­re, hogy az árából életük végéig primőrt ehetnének. A legnagyobb előnye szerintem az, hogy a reggel 7-kor böl­csődébe, óvodába, iskolába induló városi gyerek — aki esténként a tv előtt ül, és szinte semmit sem mozog —, itt végre kiuigrálhatjá magát. A kert szinte észrevétlenül nevel a szépség a természet szenetetére, a munkára. Az ülő foglalkozású felnőttiek — akik nem szívesen járnak a fárasztó bevásárlásra — itt jól kidolgozzák magukat: el­fáradnak és kikapcsolódnak. Tálán ezért mások itt az emberek. Manapság az egy lépcsőházban lakók legfel­jebb biccentenek egymásnak, ha muszáj, itt viszont alig győzik jótanáccsal ellátni egymást a szomszédok, és soha nem hiányzik a segít­selkedéséről, s a velük való személyes találkozáskor igyekeznek megbeszélni a gondokat. * * * Egy fiatal elvált asszonyt keresünk, aki szerette volna eltitkolni börtönviselt múlt­ját, mivel korábbi munka­helyéről az előítéletek miatt kellett távoznia. Az egykor szebb napokat látott szép­asszony épp ebédelni igyek­szik, amikor behívják a fő­nöki irodába. Visszahúzódón áll meg az ajtó mellett, a kérdésiekre tőmondatokban válaszol. Zavarban van. — Nyugodjon meg, a fő­nökének nem mi árultuk el, honnan jött. Ö már tudta ezt rég, mégsem szólt róla sen­kinek. Jól érzi itt magát a munkahelyen ? — Iigen. Nincs semmi baj. — És otthon? Minden rendben? — Igen... — a válasz azonban bizonytalan. A munkahelyi vezető céloz rá, hogy néha nagyon gondter­helten érkezik dolgozni az asszony. ö azonban nem akär erről beszélni. A munkában nincs vele gond. Mindent megcsinál, apáit mondanak neki. Az el­ső időszakban visszahúzódó volt, mára már felengedett, a munkatársai is megszeret­ték. Ügy tetszik, sikerül ne­ki a beilleszkedés. Otthoni körülményei azonban tőle (is) függnek. * * • Az egyik erdészet irodájá­ban három személyről ér­deklődünk. Szerencsénk van, a társadalmi pártfogó —aki közvetlenül ismeri az embe­reket — épp ott tartózkodik. 0 adja meg a felvilágosítást, hogy O. Károly épp a bíró­ságon van; belekeveredett egy ügybe, de csak mint ta­nút hallgatják ki. O. Ferenc­cel nincs semmi baj, rende­sen bejár a munkahelyére, dolgozik. A harmadik kere­sett személy azonban már nem dolgozik ott; állítólag Zalába ment az „olajosok­hoz” ... * * * A Nagyatádi Városi Taná­cson a munkalehetőségek fe­lől érdeklődünk. Kiderül, hogy a szabadulóknak szin­te semmit nem tudnak aján­lani. A vállalatok átszenve­Kiskertek^ ség. Közvetlenebbek, oldot­tabbak, jobbkedlvűek. A kiskertek egy jésze nagyüzemileg nem művelhe­tő terület, állami tartalék- föld, s aki termel, az nem megy vásárolni a piacra, és a kézimunka igényes növé­nyeket nem kell az amúgy is munkaerőgondokkal küsz­Minden reggel 6 órakor pontosan megszólal a spa-n- daui börtönben az ébresztőt jelző gong. A jelzés csupán a 7-es számú fogolynak szól. Rudolf Hess, életfogytiglan- na ítélt fogoly felkel, s aztán várja a reggelit. <5 a per kilencedik napján azt kérte, távolítsák el vád­lott-társait a teremből, mert nyilatkozatot kíván tenni. Kérését teljesítették, és ek­kor Hess ezt mondta: — Elnök úr i Jóllehet ezt a nyilatkozatot a pernek csu­pán egy későbbi szakaszán akartam megtenni, mégis ki­jelentem, hogy e perctől kezdve emlékezőtehetségem ismét rendelkezésükre áll. Ez a nyilatkozatom azonban nem érdlnlti azt az alapvető felfogásomat, amely szerint ez a bíróság nem illetékes arra, hogy fölöttem ítélkez­zék. A nyilatkozat megtétele után Hess isimét szimulált. Orvosprofesszorok akkorra már sorozatos vizsgálatok­kal megállapították, hogy a führer egykori helyettese zése után rendkívül nehézzé vált a helyzet. A munkaerő leépítések miatt még az érettségizettek, a gyors-gép­írók is csak nehezen tudnak elhelyezkedni. A szákmun- kásiok helyzete valamivel könnyebb, de a börtönből ér­kezők legtöbbje nem rendel­kezik semmiféle szakmával. — A helyzet egyre nehe­zebb — panaszkodik a párt­fogó. — A börtönben előír­ják, hogy a szabadulók ál­lami vállalatnál helyezked­jenek el. Aki pedig nem dol­gozik, az visszakerülhet a börtönbe. Mit csináljunk, há mi sem tudunk állást aján­lani a pártfogolnak? Csu- kassuik le? Ez ilyen esetben nem lehet megoldás. * « » A csurgói rendőrségen kö­zös egyeztetés és informá­ciócsere következik: kik a pártfogoltak és hogyan él­nek? K. Tamássál nincs minden rendben, A rendőrök szerint ő és apja is rendsze­resen iszik, gyakran vesze­kednek, pénzt követelnek egymástól. A fiú sokszor a disznóólban alszik mert ap­ja kizárja a lakásból. M. Gyula rendesen dolgozik, egykori élettársa időnként részegen megjelenik nála, „kiveri a balhét”. Különben viszonylag csendesen él. K. Jánosról nem tudnak a rendőrök, „eltűnt”. Ezúttal a pártfogó ad felvilágosítást: nem tűnt el, „csak” Veszp­rémben van. Egy ideig nem lesz vele gond, mivel „álla­mi megőrzésre”, börtönbe kerül. T. Zoltán rendesen dolgozik, nem úgy, mint O. György, akit próbára bocsá­tottak. Él el társa elköltözött, 6 pedig a szőlőhegyen egy présházban él. Alkalmi mun­kákkal keresi a megélhetésé­hez szükséges pénzt. • * * Egy-egy ilyen körút során gyűlnek a pártfogoltak „fe­kete és piros pontjai” a fel­ügyeleti anyagban. Vannak, akiket a szabályok megsze­gése vagy bűncselekmény el­követése miatt újra bíróság elé kell állítani, mások jó magaviseletükkel kiérdemlik a magatartási szabályok, kö­töttségek enyhítését. ködő gazdaságokkal termel­tetni. Valaki azt mondta: egyre több lesz a kertbarát, mert a magyar embernek a véré­ben Van a föld szeretete. Mánapság sok szó esik á la­kótelepi életmódról és a pa­nelról. Meggyőződésem, hogy a panelház kényelme és a kiskert biztosította termé- szetközelség együtt jelent igazán ideális életmódot. Kapossy Béla semmiféle komoly betegség­ben nem szenved. Az angol fővádló mondta: — Megállapítom, hogy Hess nem emberéletek meg- kímélése céljából repült Angliába, hanem kizárólag antotak érdekében, hogy Né­metországnak módot nyújt­son a Szovjetunió elleni há­ború során a kétfrontos harc elkerülésére... Amikor a nürnbergi per során emlékezetének elvesz­tését színlelte, azért tette, hogy ne kelljen elmondania a kényelmetlen valóságot. És ha beszél, ez tálán nemcsak számára lett volna kényel­metlen, hanem bizonyos brit köröknek ia. Az utollsó spandaui fo­golyról, illetőleg a „Hess- rejtélyről” számos könyv je­lent meg. Egyike a legérde­kesebbeknek az a vaskos kö­tet, amit egy bizonyos Euge­ne K. Bírd íít. Könyvében hosszasain taglalja, mennyit beszélgetett a fogollyal, mi­ként koccintottak sherryveL Együtt szidták a „kegyetlen szovjet őrökét”, akik — eb­Augusztusfoan kezdődött a próbaüzem, október elsején pedig megindult a termelés. A tágas, világos csarnok­épületben — az országban egyedülálló ipari tevékeny­ségként — a legkülönbözőbb méretű gumihengereket ja­vítják, újítják itt fel. Nem volt ünnepélyes ava­tás. Az előzmények A hetvenes éviek végén a gazdálkodási mélyponton volt a tabi Béke Tsz. Az egyedi veszteségrendezés­kor született intézkedésso­rozat alapján döntöttek a gumifutózó üzem kialakítá­sáról, műszaki guimialkatré- szek gyártásáról. Kovács Ferenc elnök mondja: — Ügy gondolták már ak­kor, hogy az ipari tevé­kenységben is szakosodúink, s ha fejlesztünk, akikor az* 1 a gumiipar területén tegyük. A futózás megkezdésiével csaknem egyidőben, már 1981-ben felvetődött a gumi­hengerfelújítás gondolata. Hazai vállalkozó nem lé­vén, a gumihengerek felújí­tását, javítását Ausztriában, az NSZK-ban, Olaszország­ban, Angliában végezték rendkívül magas járulékos költséggel, devizáért. — A szövetkezet évi mint­egy egymillió dollár import­tot tud megtakarítani az üzem létesítéséhez szőlősé­ből áll „kegyetlenségük” — az amerikai őrség tagjaival ellentétben, mindmáig min­dig a közösen kidolgozott és elhatározott előírásokhoz tartják magúkat. Aztán egyszer csak Hess elismerte: tudott a Barba- rossa-tervről. A dolog úgy történt, hogy Bird részletek­ben átadta elolvasásra Hess- nek a róla szóló könyv kéz­iratát. Az egyik bekezdésben Bírd azt írta, hogy Hess az angolokat tájékoztatni tudta volna Hitler küszöbönálló szovjetellenes támadásáról, mert egyike volt azoknak a keveseknek, akik be voltak avatva a hat héttel később végrehajtott akcióba. A be­kezdést-aztán Bird — Hess jelenlétében — áthúzta. — Miért húzta ezt át, Mr. Bird? — kérdezte Hess. — Mert amikor leírtam, feltételeztem, hogy ez az igazság — válaszolta a szer­ző. — ön azonban azt mondja nekem, hogy nem tudott semmiről. Ezért át­húztam az egészét.^. — Ezredes, azt szeretném, ges kétszázhúszezer dolláros géppel. Már az első piackutatás azt bizonyította, hogy erre á tevékenységre rendkívül szé­leskörű az igény. A gumi­henger a papír-, a nyomda-, a textil-, a bőr-, az élelmi­szer- és az építőiparban, va­lamint egy sor más ágazat technológiájában olyan al­katrész, amely nélkül nincs termelés. — Az októberi indulás óta tapasztaltuk — mondja az elnök —, hogy nagyobb a kereslet erre a tevékenység­re, mint gondoltuk: száz­húsz vállalatnak, üzemhek újítottunk fel gumihengere­ket. (Pedig az importot kiváltó gép helye még üres a csar­nokban: a munka csak kézi erővel indulhatott meg. Fél szekrény irat Fél szekrényt töltenek meg ennek az üzemnek az iratai. Négy év tárgyalás, bukta­tóit, korlátáit, próbálkozásait bizonyítjlák. — Ma már inkább a ta­nulságok az érdékesek. Be­szélünk például az export­növelés és az import csök­kentés fontosságáról, de va­lahogy senki sem minősíti, értékeli a háttéripar szere­pét. Sokkal nagyobb figyel­met kellene erre fordítani 1 A keserves huzavona legfőbb oka az importgép volt: az egyik minisztérium azért ha az egész bekezdés úgy martadba, ahogyan van — réagált Hess. — Akkor tehát tudott a Barbarossa -akcióról ? — Igen. Tudtam róla! Többet nem volt hajlandó mondani. Akadnak a világon ma olyanok, akik nemcsak Hess szabiadonbocsátását akarják, hanem az egész nürnbergi pert „elhibázottnak” tart­ják. Mondván: a győztesek bosszút álltak a legyőzőite­ken. Csakhogy ez hamis ér­vélés. És akik ebből indul­niem tartotta fontosnak, meri végül is ez ipari tevékenység, a másik azért, mert mező- gázdasági üzemről van szó. JéSzándékan múlott, hogy a külkereskedelmi bank lizm- gelésne vállalta és a jövő év első negyedében végre itt lesz a gép. Mi pedig hozzá­fogtunk, mert rendíthetetle­nül hittük, hogy sikerül. — De hiányzik a gép. — A felújítás során a fém­tiszta hengerre a gumifelvi­tel történhet kézi és gépi technológiával. Az eredeti elképzelés szerint is kézi technológiára terveztük a termelés harminc, gépi tech­nológiára a hetven százalé­kát. A gép azért létkérdés, mert gyorsabb, pontosabb, biztonságosabb. Nekünk azt a minőséget kell biztosítom, amit nyújtottak eddig devi­záért például!- Angliában. Százhúszmilliós termelés A hetveomilllió forintos beruházást igénylő üzem gazdasági társulásban mű­ködik. Tágjai a Taurus, az OTP vállalkozási irodája és a tabi Béke Tsz. A Taurus biztosítja a meglehetősen drága, speciális alapanyagot, felelősséget vállalva- ennek minőségéért, a szövetkezet kötelessége a munka, a ter­melés magszervezése, a kí­vánt mennyiségű és minő­ségű termék előállítása. — Kezdetben, hetvenmiliió forint termelési ériték előál­lítására terveztük ezt az üze­met, már ma bizonyosnak létszák a száz-százhúszmállió forint. Eredetileg úgy gon­doltuk, hogy a hengerfelújí­tásra azonban akkora az igény, hogy egyelőre csak ezzel foglalkozunk. A három műszakban és folyamatosan, szombaton és vasárinap is működő üzem­ben ha tvan-hatva nőt embei telált mu/nkát. — Néhányan a Taurusnál ismerkedtek meg a szakmá­val — mondja Gál Tamás, az üzem vezetője. — Vissza­érkezve ők tanítják be a többieket. — A gazdasági célon túl — teszi hozzá Kovács Fe­renc — minket az is veze­tett, hogy a társközségiekben helyben biztosítsunk foglal­koztatást. Bábonymegyer most egy szép, korszerű üzemet kapott. Meggyőző­désem, hogy ez a tény a község egész helyzetére több vonatkozásban is kedvezően hiat. Vörös Márta nak ki, el akarják feledni a nürnbergi per lényegét. Azt, amit a világtörténelemben először a Nemzetközi Kato­nái Törvényszék úgy fogal­mazott meg: „Valamely: tá­madó háború kirobbantása nem egyszerű nemzetközi bűncselekmény, hanem a legsúlyosabb: egyéb háborús bűncselekményektől abban különbözik, hogy a többi bűncselekmény összes bor­zalmait halmozottan foglal­ja magában”. Végié Pintér István Gyarmati László „Hogy elvegyék igazságos büntetésüket-’ A 7-es számú fogoly A vádlottak az ítélet indoklását hallgatják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents