Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-19 / 271. szám
1985. november 19., kedd Somogyi Néplap 5 Egy jeles somogyi orvos emlékezete TV-NÉZŐ Kevesen ismerik még Somogybán is dr. Wehle Ferdinand, egykori Somogy megyei főorvos nevét, még kevésbé kiemelkedő munkásságát, pedig kora tudományát meghaladó felkészültsége, példamutató emberi magatartása méltóvá tette a megbecsülésre. Érdemes arra, hogy most, halálának 125. évfordulóján tisztelettel idézzük emlékét. Nevét először Csorba József említi 1857-ben megjelent Somogy vármegye ismertetése című könyvében. Bergel József seborvos, a XIX. század somogyi krónikása „Kaposvár 40 év óta’’ című, 1877-ben megjelent kis könyvében megemlíti, hogy „1859-ben Wehle dr., az akkori megyei főorvos egy orvostudományi könyvtárt szervezett.” Tudunk még egy forrásról, amely Wehle magyar nyelvű orvosi tanulmánytervezetét közölte 1848- ból. Birtokomban van még egy fontos dokumentum, egy német nyelvű gyászjelentés, amelyben özv. Aloisia Wehle tudatja a maga és leánya, Wilhelmina nevében szeretett férjének, illetve apjának elhuny tát. A név: F erdinánd Alois Wehle, az orvostudományok doktora, számos tudós társaság tagja, Somogy megye császári és királyi fizikusa és a kaposvári közkórház igazgatója. Az évszám az impresszumból állapítható meg: 1860. Eduárd Bittermann nyomdája. A múlt század ötvenes éveinek megyefőnöki irataiból és a bécsi orvostudományi egyetem könyveiből sikerült fényt deríteni születési adataira is. Ezek szerint Alois Ferdinand Wehle 1820. augusztus 20-án született Reichenauban (Böhmen), s Mózes-hitű. Orvosi diplomáját a bécsi orvostudományi egyetemen nyerte el 1845. július 1-én. A diploma megszerzése után Magyarországra jött, 1847-ben járási orvos lett Mohácson. Mohácson a katonai kórházat fél éven át vezette. Nagy szerencséje volt Somogynak, hogy 1855-ben Wehle személyében szervezőképes, kitűnő szakembert neveztek ki megyei főorvosnak és kórházigazgatónak. Tökéletesen elsajátította nyelvünkét és ahol megengedhető volt, magyarul beszélt kollégáival és betegeivel is. Orvosi és emberi magatartására jellemző, hogy politikai vezető állása ellenére a legteljesebb egyetértésben dolgozott számos szabadságharcos orvossal és helyetteséül Töltényi János törzsorvost választotta, aki Kossuth hadügyminisztériumában volt egészségügyi tanácsos. Wehle legfőbb érdeme a somogyi orvosegészségügyi hálózat kialakítása volt. A megye területe közigazgatásilag már Wehle elődje, Csorba József idejében 7 járásra volt felosztva és ezeknek egyik központi fekvésű városa vagy községe volt a székhely. Wehle tervezete szerint ezekben egy-egy orvost helyeznek el. A köz- igazgatási és járási orvosi székhely azonos volta hasznosnak ígérkezett. Feltérké- peztette a járások községeit és személyesen választottaki annak a 3—4 körzetnek a területét, amelynél lehetségesnek látszott, hogy egy-egy orvos a nagyobb központi községből ellásson 8—10 kisebb települést. Somogy megye egészségügyi ellátását 7 járási és 26 körzeti orvossal akarta megoldani. A hatóságok és a községek segítségével sikerült elérnie, hogy minden járási és körzeti orvos a munkahelyén lakást kapjon. A szolgabírói hivatalok, az uradalmi tisztviselők és a községi tanácsok egyévi közös munkával megteremtették a megye orvosegészségügyi hálózatát. Az orvosok fizetését a központi hatóságok és a községek vállalták magukra. Szamarkand ősi emlékei „Hogy elvegyék igazságos büntetésüket” „A civilizáció nem tűrhet kompromisszumot" A vádirat, amelynek felolvasását a nürnbergi per első napján megkezdték, huszonnégy személyt és hat szervezetet sorolt fel. A személyek: Hermann Wilhelm Göring, Hitler egyik legközelebbi munkatársa, légügyi miniszter, a haditanács elnöke, és Hitler kijelölt utóda. Rudolf Hess, Hitler helyettese volt, Angliába repült a szovjetek ellen irányuló kü- Hönbéke ajánlattal. Fogságba, ma|jd a vádlottak padjára került. Joachim von Ribbentrop, a hitleristák külügyminisztere. Tábornoki rangot viselt az SS-ben. Külpolitúkuslkénl ő készítette elő a háborút. Emst Kaltenbrumnier SS- tábamok, a birodalmi biztonsági főhivatal vezetője. Alfred Rosenberg „főideológus”, az antiszemitizmus apostola. Hans Frank, Lengyelország főkormányzója, „az alsóbbrendű szlávok” kiirtásának irányítója.-Martin Bonmann, Hitler helyettese, Hitler öngyilkossága előtt menekült el a berlini birodalmi kancellária bunkerjéből, öt távollétében vádolták meg és ítélték el. Wilhelm Frick, volt belügyminiszter. Robert Ley, a Német Mun- kafront vezetője. Fritz Sauckei, a haditermelést szolgáló koncentróc - ős táborok megszervezője. Albert Speer, fegyverkezési és hadianyagieliátási birodalmi miniszter, a Todt- saervezet vezetője. Walter Funk, Hitter gazdaságii tanácsadója. Hjalmar Schacht, birodalmi gazdásági miniszter, a Német Birodalmi Bank elnöke. Franz von Papén, alkan- celliár, Hitler első kormányában, majd különböző különleges diplomáciai megbízatások teljesítője. Gustav Krupp von Bohlten, a Krupp-művek vezetője, a német gyáriparosok birodalmi egyesületének elnöke, aki vezető szerepet játszott Hitler hatalomra juttatásában is. Constantin von Neurath, külügyminiszter, Cseh- és Morvaország birodalmi pro- itefctorái. Baldur von Schirach, ifjúsági vezető. Anthur Seyss-Inquart, a megszállt lengyel területek helyettes főkormány zój a, majd Hollandia Gauleitere 1-ett. Julius Streicher, a Der Stürmer című antiszemita szennylap főszerkesztője. Wilhelm Keitel, a német véderő főparancsnokságának főnöke. Erich Raeder, a német haditengerészet legfőbb parancsnoka. Karl Dömitz, a fengeralláittjá- ró fegyvernem parancsnoka, Hitler öngyilkossága után annak akaratából átvette a kormányzást. Hans Pr.tzsohe, a hivatalos német hírszolgálati -iroda fő- szerkesztője. A vád alá helyezett csoportok és szervezetek közül vád alá helyezték a birodalmi kormányt: az SSd, -beleértve az SD-t, magában foglalva az úgynevezett általános SS-t, a fegyveres SS-t, a haliáilfejes SS-t, az SS rendőrezredeket, és az SS Reichs- führerénelk biztonsági szolgálatát: a Gestapo it, a birodalmi titkosrendőrséget: az SA-t, a nácipárt rohamosztagát, valamint a német véderő vezérkarát és főiparancsnokságát. Számos felelős személy hiányzott a vádlottak közül. A náci vezetők közül az összeomlás óráiban öngyilkos lett Hitler, aztán Goebbels, a „sánta ördög”, a birodalmi propaganda miniszter, továbbá Himmler, a titkosrendőrség és az SS feje. Sikerült Robert Leynek is a fogsorában rejtegetett cián- kális kapszula elharapásával kábítani életét. Gusltav Krupp von Bóhlent idős korára és „aggkor! agylágyulására” való tekintettél az amerikai ka-tonaorvosok felelősségre vonhataitlamnak nyilvánították. Lesznai Anna kertje Az álásokat országos pályázat útján töltötték be. Wehle minden pályázótól megkívánta, hogy kifogástalanul tudjon magyarul és németül. A helytartótanács a felterjesztett orvosokat 1857- hen mind kinevezte. S ezzel „a szegény adózó nép" egész, ségügyi ellátatlansága Somogy b an megszűnt. Elévülhetetlen érdeme a városi kórház továbbfejlesztése. A kaposvári kórházat 1846. november 2-án nyitották meg; létrehozatala,ban nagy része volt Csorba József megyei főorvosnak. A kórház alapítványi jellegű, magánszövetkezésben létrejött intézmény volt, saját felvételi bizottsággal. Mivel csak az alapítványon: Icama- taival gazdálkodhattak, évente mindössze hat ágyon kezelhették a betegeket. Az évi betegforgalom 20—40 között mozgott, az első évben összesen 105 beteget vettek fel. Két évig katonai kórházként működött. A forgalom 1851iben kezdett emelkedni, amikor Töltényi János vette át az igazgatói munkakört. 1855 második felében következett be a nagy fordulat. A megyei bizottmány Wehle kezében egyesítette a vármegye egészségügyének irányítását: kinevezték megyei főorvosnak és kórházigazgatónak. Wehle a katona betegeket azonnal kiköltöztette a börtön-kórházba és az agg- ápoldába, ezt követően felújíttatta a kórházat, s az ágyak számát 36-ra emelte. Jól felszerelt orvosi könyvtárral akarta feltenni a koronát somogyi működésére. Erőfeszítéseit siker kísérte. Wehle nem törődve halálos betegségével, megoldotta élete nagy feladatát: Somogy megye betegellátásának korszerűsítését. dr. Franki József Ahogy a rádió mellett hétről-hétre elidőzhetünk egy-egy költőnk szép verseit hallgatva, úgy örül a szemünk a televízió A hét műtárgya című sorozatának. A képzőművészet mintha mostohagyereke lenne a Magyar Televíziónak, pedig a vizuális kultúráért a tömekkom- munikációs lehetőségek közül itt vannak a legnagyobb tehetőségek. Jobban taníthatna látni és még több műalkotással megismertethetné a televízió nagyszámú közönségét. Vasárnap este örömmel néztem idős Hans Holbein Mária halála című gyönyörű alkotását, melyet oly remekül tudott kielemezni az érzékeny kamera, illetve az operatőr — jelen esetben Szabados Tamás. Igazában nem verhetem el a port a televízión, amiért keveset foglalkozik a képzőművészetekkel, hiszen ha a Telepódiumban is elhangzik Dr. Fehér Zsuzsa dr. neve, akkor „valami van” ... Nekem az a paródia tetszett, amely a Telepóddum humorát megkérdőjelezte. A szombat esti Mindent egy helyen című kabaré-blokk szerzőgárdája nem remekelt. Igazában nem kabarét láttunk, hanem ötlettelen, olykor egészen lapos viccelődéssel ütötte el az időnket a műsor. A szakmunkáshiány nem vicc, tehát alkalmas arra, hogy a -humor eszközeivel szóljunk róla. Mert a humor komoly dolog, ha jól csinálják. De jelen esetben a felszínen bukdácsolt az irónia. Ha fejbevemének, sem emlékeznék mindegyik jelenetre, de az Antigoné-paródián most is töröm a fejem, mit nem vettem benne észre, amiért nem esett le a húszfillér ... A Telepóddum szombati műsoröszeáliításának színvonala nagyon hasonlított neves fővárosi művészek vidéki hakniműsora. Lehet, hogy a televízióban a kabaré vidéknek számít? Ellenben lenyűgözve néztem és hallgattam Lesznai Anna szép írásait, rajzainak gyermeki tisztaságát. Most lenne száz éves a költőként,' íróként, iparművészként egyaránt jelentősét alkotott Lesznai Anna. Az Edénkért című megemlékezés azokban is fölébreszthette az érdeklődést művészete iránt, akik még nem ismerték. A Nyugat első nemzedékéhez tartozott, első verseskötetét Ady Endre méltatta: — Ez a könyv asszonykönyv, asz- szonyosan művészkedő, de emberjesen -becsületes: a nővérünk könyve — írta róla. Barátságukat Lesznai Anna azzal is kifejezte, hogy több Ady-'köteit borítóját megtervezte. Jellegzetesek -magyaros omamentikájú rajzai, szecessziós ihletésű textíliái, melyekkel a hazai közönség a Nyolcak 1911-es kiállításán ismerkedhetett meg Budapesten. Lesznai Anna sorsa azokéval tett rokon, akik kénytelenek voltak elhagyni a szeretett szülőföldet. A harmincas évek végétől Nem Yorkban élt, élete alkonyán még két alkalommal hazalátogatott, de idegenben halt meg 1966-bian. Néhány éve egy szép könyve jelent meg, meséi, rajzai az édenkertet idézik. Leveszem a könyvespolcról, mert most egyszerre hiányozni kezdett Lesznai Anna bája, szép szavú múzsája... Horányi Barna CSALÁDI SZŐTTES Nemzedékek egy fedél alatt Generációk élnek együtt a kaposvári Donner városrész egyik családi házában; őket kereste fel a Családi szőttes című rendszeresen jelentkező rádiós műsor gazígy huszonegyen álltak a Nemzetközi Katonai Törvényszék elé. Az angolszász perrendtartást követve először a fővádlók emelkedtek szólásra. Jackson, az Egyesült Államok képviseletében, Shawross, Anglia, Menthon Franciaország, Rugyenkó a Szovjetunió nevében terjesztette elő a vádat. Jackson rámutatott: — E pert az a körülmény teszi jelentőssé, hogy az itt ülő foglyok sötét befolyást képviselnek, mely akkor is leselkedni fog még a világban, mikor az ő testük már porrá változott. A faji gyűlölet, a terror és erőszak, a kihívás és a kegyetlen hatalom élő jelképei ők: a vad nacionalizmusé és militariz- musé, az ármánykodásé és háborúé, melybe nemzedékről nemzedékre újból és újból beletaszították Európát. Az itt ülő emberek olyan mértékben azonosították magukat az általuk kiagyalt filozófiával, és az általuk vezetett erőkkel, hogy velük dája, László Lajos. Az adást vasárnap hallottuk a Kossuth adón. Szívmelengető riport volt arról, hogyan tarthat össze kötőanyagként a szeretet, a kölcsönös megbeszemben minden gyengeség bátorítást jelentene mindazoknak a bűneiknek, melyek nevükhöz fűződnek. A civilizáció nem ,tűrhet kompromisszumot ezekkel a társadalmi erőkkel: hiszen újra elevenné válhatnának, ha tétovázva bánnánk ezekkel az emberekkel, kikben az említett erők egyelőre még tovább élnék. Rugyenkó így fejezte be beszédét: —A fasiszta terror sok millió ártatlan áldozatának szent emléke nevében, a világ békéjének megszilárdítása nevében, a népek jövőbeli biztonsága nevében a vádlottak elé terjesztjük teljes bűniLajstromukat. Az egész, emberiség számláját terjesztjük eléjük. Es most jöjjön az igazságszolgáltatás! Nem léhet azt mondani, hogy ezekután nyugodtan töltötték a vádlottak az éjszakát a különleges gonddal őrzött zárkáikban. Pintér István (Folytatjuk.) csülés — melytől nem idegen a fegyelem, a „követelek, mert tisztellek” elve sem — három nemzedéket. Vermesék jó példa elidegenedésre hajlamos világunkban arra, hogyan lehet az együttélésre nevelni a családtagokat. Vermeseknél az együttélés előnyeit ismerhette meg a szerkesztő-riporter jóvoltából a hallgató, aki szinte vendége lett fél órára ennek a rokonszenves famíliának. Az összefogás ereje csodákat tud művelni; amolyan földi csodákat. Itt egy félig-med- dig romos házból — verejté- kes varázslattal — emeltek emberi otthonnak falakat. Teremtésnek nevezték ezt, s joggal. A férfiak falakat húztak — mondta valamelyikük —, a nők fészekmeleggé tették az otthont. Anyaközpontú család ez; éreztük a riportból. Valóságos vallomásokat hallottunk az anyáról; lám, itt minden nap anyák napja! Kirajzolódott a hallgató előtt a szeretet szociogram- ja. Ugyanakkor kritikus önjellemzéseknek is tanúi lehettünk. A nemes szigorúság elsősorban önmagukra érvényes. Apróságnak tűnő, de az összképet tekintve lényeges mozaikokból építkezett László Lajos e dokumentumműsorában is. Néhány hangsúlyos mondat megragadt bennem a családtagok vallomásaiból : „... A szeretet nem szorítható térbe.. Mindenkinek lehet örömet okozni valamivel... Nagyon jó érzés, ha adni tudok ... Bármilyen gondom van, elmondhatom bármelyik családtagnak ... A korkülönfoség nem jelent semmit ha a gondolkodás friss marad...” Azt hiszem, a nagycsalád harmóniája ilyen szólamokból formálódhatott a riportműsorból megismert szelíddé, érzelemgazdaiggá. Példát állított elénk László Lajos. Talán éppen ez a műsor hat majd máshol is meggyőző erővel, az emberséges életre „nevelve”. • L L. A vádlottak a tárgyalás szünetében.
