Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
2 Somogyi Néplap 1985. október 12., szombat BEFEJEZTE ŐSZI ÜLÉSSZAKÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) Straub F. Brúnó (országos listán megválasztott képviselő) akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alel- nöke hangsúlyozta, hogy a környezettel való helyes gazdálkodásnak egyre nagyobb szerepet kell kapnia mind a gazdasági, mind a politikai, mind a kulturális munkában. A somogyi felszólalás élénk visszhangot váltott ki Dr. Vida Kocsárd somogyi képviselő sikerrel tartotta meg szűzbeszédét. Dr. Vida Kocsárd (Somogy mi, 6. vk.), a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat balatoni igazgatóságának vezetője az idegenforgalom jelenlegi helyzetével foglalkozott, megemlítve, hogy az a jövőkutatók véleménye szerint az ezredfordulóra az egyik legjövedelmezőbb iparággá fejlődik. Már jelenleg is a külkereskedelem dolláraktívumának 25 százaléka az idegenforgalom terven felüli többletbevételéből származik. Az eredmények ugyanakkor nem szülhetnek megelégedettséget, hiszen az infrastrukturális hiányosságok és a szolgáltatások helyenként alacsony színvonala miatt nem növekedtek kellő mértékben az idegenforgalomból származó bevételek, bár évről évre egyre többen látogatnak hazánkba. A továbbiakban a képviselő a Balatonról szólt, kiemelve: a tó vízminőségének romlása megállt, sőt az utóbbi években néhány partszakaszon javult is. Köszönhető ez annak a megkülönböztetett figyelemnek, amelyet a kormány fordított, s remélhetőleg a jövőben is fordít erre a kérdésre. Ugyanakkor feszültségek keletkeztek a tóparti települések élelmiszerellátásában. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: kedvezőtlen az a gyakorlat, amely az egész évben át üzemelőkkel azonos módon bírálja el a szezonálisan, 3— 5 hónapig nyitva tartó üzleteket és szolgáltató egységeket. Emiatt ugyanis a szezonálisan működő üzletek tevékenysége veszteségessé vált. A jövőre bevezetendő, úgynevezett fejkvótáról (az állandó lakosság számának megfelelő költségvetési támogatásról) szólva úgy vélte: ez a pénzforrás az idegenforgalomban érintett települések szalmára nem hoz majd kedvező változást. Hiszen például Siófokon, ahol 20—21 ezer állandó lakos él, az idegenforgalmi szezonban naponta 60—80 ezren is nyaralnák, de a hétvégeken 140 ezer ember fordul meg. Nem jelentenek megoldást e problémára a korábban bevezetett üdülőhelyi díjak sem, mert nem nyújtanak többlet- forrást az egyes települések fejlesztéséhez, ugyanis a szabályozott, csak bizonyos célokra fordítható tanácsi bevételek közé tartoznak. Végezetül több javaslatot fogalmazott meg. Kérte, hogy a Balaton vízminőségének javítását a kormány a VÍI. ötéves tervben is kiemelten kezelje, akárcsak a tavat környező települések fejlesztésének kérdését. Ugyancsak szorgalmazta, hogy a szabályozók ismerjék el a szezonalitást, elsősorban az élelmiszer-kereskedelemben és a szolgáltatások területén. Javaslatot tett arra is, hogy a jövőben az üdülőhelyi díjak ne tartozzanak a tanácsi szabályozott bevételek körébe. Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.), a szegedi Tv-Stú- dió szerkesztő-riportere hangsúlyozta: a tömegkommunikációs szerveknek rendkívül nagy szerepük van a közihangulat alakításában. Feladatuk megfelelő elvégzéséhez arra is szükség lenne, hogy mindenütt tekintsék a sajtót olyan partnernek, amely reálisan tud beszélni az ország dolgairól, felelősséggel képes a közvéleményt tájékoztatni. • • » E napirendhez több hozzászólás nem volt. A felszólalásokra Lázár György, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Bevezetőben a kormány nevében megköszönte, hogy a vitában felszólaló, véleményét kifejtő valamennyi képviselő egyetértett a kormány munkaprogramjával. Ígéretet tett arra, hogy a felmerült észrevételeket, javaslatokat az elkövetkező hetekben feldolgozzák, nagy részüket a VII. ötéves tervjavaslat véglegesítésekor hasznosítják, illetőleg a terv részét képező társadalmi, gazdasági programok kidolgozásakor, vagy — ha az lehetséges — haladéktalanul érvényesítsék. Kifejezte azt a véleményét: a vita is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány még megalapozottabb javaslatot terjeszthessen majd az Országgyűlés elé a VII. ötéves tervről. Elismerően szólt a hozzászólások oldottságáról, arról, hogy minden kérdésről — a valaha talán kényesnek nevezettekről is — azzal a természetes nyíltsággal esett szó, ami csak a közvéleményünket jellemző demokratikus légkörben lehetséges. A program végrehajtásának feltételéiről szólva a Münisz- tentanács elnöke egyetértett azokkal a felszólalókkal!, akik feszítettnek, de reálisnak értékelték a kormány előterjesztésében fogiáit feladatsort. Több képviselő foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy eddig tartalékaink felszínre hozásában a szükséghez képest lassabban haladtunk előre. Az észrevételekhez hozzáfűzném: nálunk sokkal gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozóik a törvényes munkaidőnek csak körülbelül 80 százalékát használják ki, mint ahogy az ma nálunk törbériilk. — Más tényezőket is említhetek: például állóeszközeink, megtevő termelő berendezéseink kihasználtságát, vagy exportált termékeink „életkorát”. Kezünkben van egy jelentős eszközállomány, nagy szellemi kapacitással számolhatunk, s ezeket pótlólagos beruházások nélkül, vagy kevés pótlólagos beruházással is jobban fel kell használnunk. Ez is segíthet abban, hogy erőforrásokat teremtsünk, elvégezhessük az elengedhetetlen befektetéseket, s ezután még gyorsabban haladhassunk előre. — A Minisztertanácsban kialakult gyakorlat szerint — hangsúlyozta — a kormánytagok úgyszólván egyetlen, a sajtó .útján hozzánk érkező jelzést sem hagynak figyelmen kívül, s az esetek nagy részében ezekből olyan intézkedések születnek, amelyék létező problémák megoldását szolgálják. A miniszterelnök válasza után határozathozatal következett. Az Országgyűlés a kormány programját tartalmazó előteiljesztést jóváhagyólag — egyhangúlag —tu- domásiul vette. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1984. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Követelmény —ésszerű gyorsítás A tavalyi pénzügypolitikai törekvések a népgazdaság több éve előttünk álló céljait szolgálták: a külgazdasági 'egyensúly javítását, a külföldi adósság csökkentését, és a lakosság fogyasztásának szerény mértékű emelését. E célok szolgálatában a költségvetés a jövedelmek átcsoportosításával elősegítette, hogy a megtermelt nemzeti javedelem elosztása igazodjék a külső egyensúly követelményeihez; a belföldön fel nem használható jövedelmet megtakarítsuk, és létrejöjjenek az életkörülmények javulásának, a kulturális és szociális ellátásnak a tervezett anyagi feltételei — mondotta a miniszter. A költségvetés hiánya közel áll a tervezetthez: az 1983 évi kereken 6 miilliárd- dal szemben 3,6 miilllárdot tett ki, azaz alig tért el attól, amit az Országgyűlés jóváhagyott. A kiadások közül a legnagyobb tétel a költségvetési intézményeké és á társadalombiztosításé. Ezekre kereken 300 milliárd forintot fordítottunk, ami 9 százalékkal több, mint az előző évi. Igyekeztünk megfelelni a takarékosság követelményének úgy, hogy biztosítani tudtuk: a szociális, kulturális és az életszínvonalat közvetlenül szolgáló kiadások valamivel gyorsabb ütemben nőttek, mint ahogyan 1983-ban. Lehetőség nyílott új szociálpolitikai intézkedések végrehajtására is, amelyek több mint 3 milliárd forinttal növelték a lakosság jövedelmét. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély, és meghatározott körben a nyugdíjak összegét emelni tudtuk. Szeptember 1-től 10 százalékkal növekedett a pedagógusok fizetése. A kormányzat változatlanul nagy figyelmet fordított a lakásépítésre, 70 ezer új lakás épült, bár közülük kevesebb az állami bérlakás, mint a korábbi években. A nehéz körülmények között természetesen nőtt a pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok száma. De a közhiedelemmel ellentétben, azért ez sem általános jelenség. A vállalatok többsége növelte eredményességét. Tavaly 600 olyan vállalat volt, ahol a nyereséget egyik évről a másikra több mint 20 százalékkal sikerült növelni. Ezzel szemben 48 nem mező- gazdasági vállalat zárta ösz- szasen 2 milliárd forint veszteséggel gazdálkodását. Az alaphiányos vállalatok száma körülbelül száz, ebből mintegy tizenötöt tekintünk olyannak, amely valóban súlyos gondokkal küszködik és a terhek részbeni rendezése 3 milliárd forinttal terhelte az állami költségvetést. Az 1985-ös év nehéz körülmények között indult, és az erőfeszítések ellenére sajnos kiderült, hogy nem egyszerűen téli problémákról van szó. Az eredmények csak igen lassan javulnak. Már most világos, hogy az állami költségvetés hiánya meg fogja haladni azt, amit az Országgyűlés jóváhagyott, és úgy vélem, hogy éppen a struktúra átalakítása, a kedvező folyamatok élénkítése, a szociális-kulturális stabilitás indokolja, hogy ne ragaszkodjunk mereven a jóváhagyott hiány adatához, hanem a lehetséges keretek között a gazdaság eredményességét szolgáló támogatások terén tegyünk lépéseket. Nagyon időszerű és sürgető az MSZMP Központi Bizottságának 1984 áprilisi állásfoglalásában meghatározott komplex gazdaságirányítási feladatok végrehajtása. A szabályozókat, az intézményi és döntési rendszert megújító munkában elengedhetetlennek tartjuk a költségvetés megreformálását is. Ennek a folyamatnak egyes lépései már az 1986. évi költségvetésben is tükröződni fognak. A sokszor terhesnek tartott pénzügyi feltételek enyhítését tehát nem a hatékonysági követelmények csökkentésének, hanem a pénzügyi rendszer ösztönző ereje fokozásának, a teljesítmények és jövedelmek igazságosabb ösz- szehangolásának kell szolgálnia. Feladatnak tekintjük a vállalatok és a lakosság önkéntes megtakarításainak további ösztönzését, mert ez is segíti abban, hogy a költség- vetési terhek mérséklődjenek. A lakossági adórendszerben méltányoeabb közteherviselést eredményező intézkedéseket kell hozni mind az adó-, mind pedig az illetékrendszerben. A pénzügyminiszter végül elmondotta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alapvetően pozitívan értékelte a pénzügyi és költség- vetési politika szerepét, de rámutatott arra a jogos igényre is, hogy a költségvetési tervezés legyen megalapozottabb, az évközi módosítások valóban csak az észDr. Hetényi István pénzügyminiszter beszél. szerű rugalmasság igényéhez igazodjanak. Tények és adatok az, 1984. évi állalmi költségvetés végrehajtásáról. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai a következők szerint alakultak: Milliárd forintban! Bevételek 1983. tény 1984. tény Vállalati gazdálkodó szervezetek befizetései 443,7 468,2 Lakossági befizetések Költségvetési szervektől 37,6 45,1 származó bevételek 46,0 49,5 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és egyéb forrásokból származó bevételek 13,1 10,1 Bevételek összesen: 543,7 572,9 Kiadások Milliárd 1983. tény forintban! 1984. tény Felhalmozási kiadások és hitelfedezeti alap feltöltése 67,0 71,6 Vállalati gazdálkodószervezetek támogatása és fogyasztói ártámogatások 162,4 146,7 Költségvetési szervek kiadásai 172,4 183,8 Társadalombiztosítási kiadások 107,2 120,0 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő és egyéb kiadások 40,8 54,5 Kiadások összesen: 549,8 576,6 Hiány 6,1 3,7 A költségivettésii bevételek mintegy 82 százalékát kitevő vállalati és szövetkezeti befizetések közül elsősoriban a társadalombiztosítási járulék és a nyereséget terhelő adók emelkedtek. A támogatáscsökkenés legnagyobb része abból adódott, hogy a fogyasztói árikiegészítések mérséklőditek. A kifizetett bérekkel és jövedelmekkel, valamint a kisvállalkozások terjedésével függ össze az, hogy 1984-ben erőteljesen nőttek a költségvetésnek a lakosságtól származó bevételei. A lakosság 1983-hoz képest több mint 20 százalékkal nagyobb összeget fizetett be a költségvetésbe társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék címén., A lakossági adók és illetékek 2,6 milliárd forinttal haladták meg az 1983. évit. A költségvetés felhalmozási célokra fordított kiadásának nagyobbik hányada — mintegy 80 százaléka — a központi és a vállalati szövetkezeti beruházások finanszírozását, kisebbik része pedig a magánerőből való lakásépítés támogatását és bizonyos gazdálkodószervezetek fejlesztési forrásainak kiegészítését szolgálta. Az oktatás^ a kultúra, a sport és a tudományos kutatás 1984. óvd kiadása 54 milliárd forint volt, az előző évinél 2,7 milliárd forinttal több, 1054 új tanterem létesült. A gyermek- és ifjúságvédelem ráfordításai 1984-ben 11,5 százalékkal növekedtek. Bővültek a nagykorúvá vált állami gondozottak önálló életkezdését segítő pénzkeretek. A társadalombiztosítás kiadása 120 milliárd forint volt, 12 százalékkal több, mint 1983-iban. Az 1984-|ben végrehajtott szociálpolitikai intézkedések 3,6 milliárd forinttal itőivelték az érintettek jövedelmét. Az intézkedések keretében például január 1- től a családi pótlék és a jövedelempótlék összege gyermekenként havi 70 forinttal egészült ki. A családvédelemre fordított kiadás 24,1 milliárd forint volt, 3,3 milliárd forinttal (15,9 százalékkal) több, mint 1983-ban. Varga Gyula (Zala m. 2. vk.), az MSZMP Zala megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára, a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondotta, hogy a kormány által benyújtott, a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés állandó bizottságai felelősen és nagy aktivitással vitatták meg. A bizottságokban hatvanegy képviselő szólalt fel, tett javaslatot a gazdaság kedvező folyamatainak erősítésére, a kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1984. évii költségjvetésénék végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Vida Miklós (Budapest, 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója interpellált a kormányhoz új egységes energiatörvény megalkotása ügyében. — Hat olyan törvényűn! van, amely teljes egészéber vagy résziben foglalkozik so energiahordozók, illetve különböző előállított energia- fajták termelésével, szétosz tásával és felhasználásával Ezek többsége 10—20 éves úgynevezett kerettörvény amelyeket számos végrehaj tási szabályozás követett korszerűsítésük ma már in dókéit. Az interpellációra a kor mány nevében Kapoly László ipari miniszter vá lasíolt. — A kormány egyelőn nem tervezi az egysége, energiatörvény kidolgozás á — mondotta. — Voltak ezze kapcsolatban korábban 4, kezdeményezések, erre vonat kozó Vizsgálatok. Az elem zések arra a következtetésn jutottak — az akkori félté telek között —, hogy egyelő re nem időszerű ilyen tör vénynek a megalkotása. Az ipari miniszter válaszé az interpelláló képviselő é az országgyűlés egythangúla tudomásul vette. Az elnöklő Sarlós István- az ülésszakot bezárva megemlékezett egy száz esz tendővél ezelőtti eseményről akkor tettek az első kapává gásokat az Országház építke zésén. Ezzel az Országgyűlés két napos őszi ülésszaka — ame lyen Sarlós István és Cser venka Ferencné felváltva el nökölt — véget ért.
