Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-10 / 238. szám
1985. október 10., csütörtök Somogyi Néplap 5 Pódiuminterjú Csorba Győzővel Á költészet nem hal meg Különleges alkotásnak váltak részeseivé azok, akik a napokban a megyei könyvtár irodalmi estjének vendégei voltaik. Élő interjú, illékony mű született a pódiumon. Költő kérdezett költőt érzékenyen, léleknyi- tóan. Berták László mutatta be korunk egyik kiváló lírikusát a Baumgarten-, József Attila-, Kossuth-díjas Csorba Győzőt. — Csorba Győző akkor született, lantikor az öreg király meghalt. Jelent ez valamit \az életében? — Valóban: 1916. november 21-én este 9 óra tájiban születtem, amikor Ferenc József meghalt. Szó, ami szó, semmiféle kutyabőr nincs a birtokomban valamiféle nemesi származásról. Nagyapám csizmadia, majd vasúti kalauz volt. Apám MÁV- betűíró, címfestő. Anyai ágon parasztok voltak az őseim, s földjük nem lévén, kenyérsütésből tartották fenn magukat. Apám ... Pesten szolgált, de minden sztrájkban benne volt a vasúti főműhelynél, így aztán azt javasolták: menjen vidékre. Akkor költözött du- navecsei anyámmal Pécsre. 1900-at írtak, 1927-ben halt meg. Kilenc testvér közül a nyolcadik voltam. — Mikor jelentek meg az első Csorba-versek? — Tízéves koromban rossz versekkel kezdtem. Tizenhárom éves gimnazistaként kötelességemnek éreztem, hogy naponta verset írjak. Hatodikosként közölte versemet egy református lap. Saját költségemen 1938- ban jelent meg egy kötetem Pécsett, de csak 1955-ben látott napvilágot olyan könyvem, amiért honoráriumot kaptam. Pedig korábban már a Janus Pannonius Társaságnál kötetem, ófrancia fordításom látott nyomdát. így kezdett akkor mindenki: Weöres Sándor, Takáts Gyula ... Ma mások az indulás körülményei. Mikszáth, Jókai egy-egy művének kiadása lehetővé teszi a fiatal költő indulását; tőkét teremt erre. Nekem ezért a 200 pengőért, amibe a füzetnyi versem kiadása került, órákat kellett adnom pécsi diákoknak. A költői állapottal valahogy úgy vagyok, mint Kosztolányi: ma írtam verset — költő vagyok, de holnap írok-e, nevezhetem-e magam annak? — Huszonöt kötetnyi vers, műfordítás látott napvilágot Csorba Győzőtől, aki Pécsett eleven iirodalmi korszakokat élt meg, s szinte egyedül maradt hűséges a városhoz. — Az ófrancia fordításom megjelenése után tagjai közé választott a Janus Pannonius Társaság. A pénztárosi feladatkörrel is megbíztak. A Sorsunk című folyóirat szervezői között is ott lehettem 1941-ben. Várkonyi Nándorral akkor ismerkedtem meg. Makay Gusztáv irodalomtörténész, Weöres, Takáts, a Franciaországból akkor visszatért Martyn Ferenc nevét is említhetem. A későbbiek közül Kopányi György, Hunyady József, Galsay Pongrác, Rubin Szilárd, majd Őrsi Ferenc, Bertha Bulcsú, Lázár Ervin, Kalász Márton neve egy-egy korszakot jelez. A fiatalabbak indulásában volt némi szerepem, de elmondhatom, hogy én is sokat tanultam tőlük. — Mérce, próbakő lett Csorba Győző, aki a Dunántúl, majd a Jelenkor folyóirat szerkesztőségének is tagja. Közéleti költő-e? — Aki értéket hoz létre a művészet bármely területén, az közéleti ember. A szépség közösségi kincs. Minden olyan vers, mely nemcsak engem érint: közéleti. — „A líra korszerűtlen” — olvashatjuk néha. Fogy a versolvasók tábora. Miért ír a költő? — Azért, mert nem tudok nem írni. Biológiai-pszichológiai egyensúlyomhoz szükséges. Nehezen írok. De ha választanom kellene, ne írják, vagy ne egyek: írnék! Másoknak is használni általa, ezt szeretném. Ügy gondolom, amíg ember él a földön, a költészet nem hal meg. Nem féltem ... Ha a technika odáig fejlődik, hogy a? ember csak három munkanapot dolgozik, kénytelen lesz a művészetekhez fordulni, mert másként nem bírja ki az életet. L. L. Barátok, Harminöt éves a finn—magyar baráti társaság, tiszteletére könyv jelent meg. Hogy e látszólag protokoll-ízű hír mögött mi minden rejlik, azt csupán azok tudják igazán megmondani, akik átélték e hivatalosan is férfikorba lépett barátság egy-egy szép, vagy akár több megkapó pillanatát. Gondoljunk csak a testvérvárosokra. Immár csaknem húsz várost fűznek szoros, mi több, bensőséges szálak egymáshoz. Az egrieknek Finnország majdhogynem csak Pori, a pécsieknek Lahti, és a többieknek a maguk városa ott messze Észak-Európában. RokonokGYARMATI LÁSZLÓ: Magasles Oda (kéne menni! Fölé hajolni körmiedén, halvány puszival illetni azt a tükrözően-sima nyakat, a kemény vállalti, kezével beletúrni a barna fürtökbe, jOtt térdelni a gyékényen Bea mellett, gyönyörködni a piros bikini hívó ígéretében. Oda kéne menni! Mellé keveredni, boldogan átölelni és megcsókolni, mert ez lenne a legtermészetesebb ... az égig érő napsütésben is jelezni egybetartozásukat, jelezni a |közös éjszaka egy részét..., mem törődve a többiekkel, nem törődve az ismerősökkel, ismeretlenekkel ... Oda kéne menni! Talán azért, hogy a lebarnult, arányos itest fölé hajolva legyőzze önmagában a férfit, legyőzze a kívánást, legyőzze ... — mit győzzön le? Miért kéne? Hiszen iez képtelenség! Gyönyörű volt minden, a végkifejlet nélküli mámor. Nevetséges! Harmincöt évesen ilyen gyermeki-szűzen beleszeretni egy tizenkilenc téves lányba ... Nevetséges! Nevetséges? Inkább kimondhatatlan öröm megválaszolatlan kérdőjelekkel. Valóban beleszretett? Vagy csak az újszerűség izgalma kerítette a hatalmába? Oda kéne menni, s megbeszélni vele a továbbiakat. Vannak? Vagy vége az egésznek, mielőtt kialakult volna? Csak magát okolhatja, senki mást! Az összevont nagyvállalati tanácskozás ugyanúgy kezdődött, mint korábban bármikor. Az üzemrészek vezetői az ország minden tájáról itt gyűltek össze. Tanácskozás és egyben kirándulás, kikapcsolódás. Esténként mulatság, lazítás, éjszaka pedig a romantikus sátrak. Ezúttal az eső elmaradt, októberi nyár köszöntötte őket.. Oda kéne menni! Óvatosan melléheveredni, s úgy, hogy a többiek észre ne vegyék, oldalról kissé megcirógatni Bea bronzbarna csitrimellét. (Üjra érzi tenyerében a bizsergést, ajka bolyongani kezd a feszes halmokon.) RIADJ FÖL, ÁLMODÓ! A tanácskozáson a lány gyorsírással jegyzetelt... — Nem vettek föl az egyetemre, el kellett hát helyezkednem — mondta később. Oda kéne menni! Fölé hajolni könnyedén... Este táncoltak, azután minden olyan simán ment, mint egy rosszul megírt novellában. \Séta a közeli fenyvesben. Közben apróbb pihenők beszélgetésekkel, később egy- mástkereső kezeik, ajkaik játékával. Játék. JÁTÉK? Csak ennyi? Egy magaslesre akadtak. — Nézzük meg, mi van ott fönt! A létrán elöl haladt a lány, |feszes farmernadrágja ígéretesen simult alakjára. Leültek az ácsolt padra. Fegyver nem volt náluk, vadak csörtetése sem hallatszott. Nosztalgikus gyengédséggel simogatta az arcát. A könnyű hálószerű blúz alatt szabadon hívta kezeit a lány teste. Szomorú is lett, mert rádöbbent: kiöregedett már ebből, ez az ajándék csak ritka ékszer ... Nem törődött a lány tiltakozásával. Oda kéne menni! Bűnbánóan leguggolni mellé és elmondani mindent. Elmondani, hogy ... ugyan, mit szólIGALI TÁJ Bóka Dezső festőművész Kecskeméten, a Képcsarnok helyi bemultatótermében állította ki legújabb képeit. A somogyi születésű festő ma is gyakran fordul meg a meMiért bomlott fel a gyében, számos képén örökítette meg vidékünket. A képen Bóka Dezső: Igali táj Baglas? Megyénk amatőr mozgalmában a 30-as évek a „gyöngyös bokréták”, az 50-es évek pedig a falusi népi együttesek megszületésének időszaka volt. Az elmúlt évtizedekre tekintve alig működik olyan művelődési ház, mely tánccsoporttal ne rendelkezne. Sokáig úgy tűnt, hogy mindezzel a régi panak valljuk egymást, mégpedig olyan rokonoknak, akik egyben barátok is. Az sem véletlen, hogy a könyvet angol nyelven kézhez kapják a néhány nap múlva kezdődő európai kulturális fórum résztvevői, 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői is. Finnország és Magyarország elkötelezett híve az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak, az enyhülésnek, ezt számtalanszor bizonyították már tettekkel nemcsak a kétoldalú kapcsolatokban, hanem a nemzetközi porondon is. na hozzá? Kinevetné? Vagy talán megértené? Nem! Nem lehet odamenni! Nincs rá magyarázat: . miért hanyagolta tegnap ia lányt! Miért nem kérte este újra táncolni, miért nem beszélt meg vele randevút! Mással táncolt! Mással ment el. Lehet, hogy csak saját imagának csinál gondot az egészből? És ha a lány csak futó kalandnak tervezte az egészet, és nem is olyan, amilyennek ő látja, vagy ilátni szeretné? öregszik már, ez la baj! A lelkiismeretét vizsgálgatja ahelyett, hogy két kézzel markolna a kínálkozó lehetőségbe. Hát nem őrület? Oda kéne menni! Megmondani egyszerűen, őszintén, hogy tétovasága nem a véletlen műve. Hogy félelmében hagyta elúszni a kapcsolatot. Hogy a magaslesnek azért nincs folytatása, mert ... igen, meg kellene mondani, hogy nős, hogy két gyermek apja, hogy családját nagyon szereti és nem akar elválni tőlük... Vajon mi történne? Bea felülne a tűző napsütésben, és zokogni kezdene, vagy hangos (kacagásban törne ki: — Csak nem képzeled, hogy komolyan gondoltam a kapcsolatot? Melyik fájna jobban? raszti tánc színpadi produkcióvá válik, a csoportok zöme nem emelkedett megfelelő művészi fokra, megrekedt a színpadias tánckompozíciók bemutatásánál, eltekintett a korszerű művészi megfogalmazástól, majd egyik-másik felbomlott. — Vajon mi lehetett az oka a marcali Baglas népi együttes feloszlásának? — kérdeztük Gombai Győzőtől, a marcali művelődési központ igazgatójától. — A 60-as évek közepétől Mészáros Gyula vezette népi együttesünket. 1977-ben került a Baglas együttes élére Ureczki Csaba koreográfus. Ekkor öt munkatársunk foglalkozott néptánccal, Ureczki Csaba a régi táncanyagok színvonalas betanításán fáradozott. Munkája eredményeként a csapat arany minősítést nyert 1981- ben. A csoport számos külföldi úton vett részt, különböző fesztiválokon szerepelt. Ureczki Csaba a helyi tánccsoport vezetésével párhuzamosan vállalta a balatonszentgyörgyi Kis-Bala- ton, és a buzsáki hagyományőrző csoport irányítását. Hamarosan kiderült: három lovat nem lehet egyszerre megülni. A közben fellépő személyi gondok miatt a tánccsoport vezető nélkül maradt, több táncos is elhagyta a várost. 1982-ben Orbán Csaba került a csoport élére. Megpróbálta „ösz- szerázni” a maradék csapatot, ám a létszám néhány pedagógiai baklövés miatt tovább csökkent. 1983 végén már csak öt párból állt a csoport. Ebben a néhány évben viszatérő gondot akozott az utánpótlás és a kísérő zenekar hiánya, melyek végigkísérték a Baglas együttes fennállását. Orbán Csába távozása után középiskolásokkal próbáltuk Nemzetközi környezetvédelmi fotópályázatot hirdetett az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal, a KISZ Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa több Szolnok megyei rendezőszervvel közösen. A célja az ember és a környezet kapcsolatának gondolatébresztő bemutatása a fotóművészet eszközeivel, továbbá a környezetvédelem eredményeinek bemutatása és a figyeltem felhívása a környezeti ártalmakra. A pályázók színes és fekete-fehér képkategóriában egya létszámot növelni, csupán ketten jelentkeztek felhívásunkra. Amikor világossá vált, hogy nem sikerül új együttest kovácsolnunk, 1984-ben az utolsó próbát egy „fájdalommentes” búcsú zárta. — Valóban fájdalommentes volt ez a búcsú? — A haldokló együttest erőszakosan nincs értelme életben tartani. A szakemberek között sem volt határozott álláspont a táncanyag értékét tekintve: az egyik minősítőn jónak ítélték a koreográfiánkat, a másikon ugyanazt rossznak. Korábban a fiatalok lelkesek voltak, szabadidejük nagy részét tánccal töltötték, számos élmény kötötte őket a műfajhoz. Természetesen a lassú, de biztos sodródás a felbomlás felé, és a tény, hogy nincs többé csoport, nagy űrt hagyott bennük. És hogyan látja a feloszlás körülményeit Csikvári István, a Baglas népi együttes volt tagja, tánopedagógus ? — Együttesünk megszűnésének oka az utánpótlás hiánya volt. Tagokat csak abból a korosztályból toboroztak, mely már a felnőtt csoportot gazdagíthatja. Orbán Csaba új módszerekkel próbálkozott, mely fiatalítás nélkül nem vezethetett sikerre. Csikvári István 1982 óta foglalkozik utánpótlásneveléssel. Három csoportot — 6—7, 8—12 és 13—14 éveseket — avat be a néptánc rejtelmeibe, plántálja beléjük a műfaj szeretetét. A kis táncosok Lábodon a megyei néptáncversenyen első díjat nyertek, s a fiú szóló- díjat is ők vihették haza. Lehet, hogy 3—4 év múlva újra lesz felnőtt néptánc- csoport Marcaliban ? Tamási Rita aránt legfeljebb öt egyedi fotót, vagy egy — maximum — öt képből álló sorozatot küldhetnek be. A színesdia 'kategóriában öt egyedi diával lelhet nevezni. Nevezési lap a Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtól (5001 Szólnék, pf. 198.) igényelhető, ahová a pályamű- veket 1986. március 3-ig kell eljuttatná. A nyilvános zsűrizés után -elfogadott alkotásokat, 1986. júniusában teszik közszemlére. A legjobb pályamunkák készítői pénzjutalomban részesülnek. rokonok Nemzetközi környezetvédelmi fotópályázat
