Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

1985. október 8., kedd Somogyi Néplap 5 Szőlőskertek szépségkirálynője Prof. Röntgen 89 évvel ez­előtt szokása szerint azon az estén is későn fejezte be kí­sérletét. Amikor eloltotta a világítást, a sötétben egy furcsa, zöldes fényre lett fi­gyelmes. Kiderült, hogy el­felejtette kikapcsolni azt a készüléket, amellyel kísérle­tezett. A jelenség felkeltette az érdeklődését. Újból be­kapcsolta a készüléket, és a furcsa fény megint megje­lent a készülék közelében le­vő bárium platincyanourból álló kristályokból. Ezt azért tartotta érdekesnek, mert a cső, amellyel kísérletezett, vastag kartonnal volt körül­véve. Ahányszor kikapcsolta a feszültséget, a fényjelen­ség megszűnt, bekapcsolás­nál újra megjelent. Magya­rázatot keresett a jelenség­re. Levette a csövet, és he­lyette két fémgömböt szerelt fel, amelyet spirállal kötött össze. A két gömb között ke­letkező szikrák nem váltot­ták ki a kristályok világítá­sát. Érthető volt, hogy a csőből olyan sugarak kelet­keznek, amelyek átmennek a kartonlapon, és a kristá­lyok világítását váltják k! A tudós néhány hétig bezár­kózott a laboratóriumába, behatóan tanulmányozta a sugarakat, amelyeket X-su- garaiknak nevezett el. Nagyon keveset tudunk Röntgen életéről. Ennek oka az egyénisége. Zárkózott, pu­ritán, szerény ember volt, kevés emberrel érintkezett. Kívánsága szerint halála után minden kéziratát el­égették. Annyit azonban tu­dunk, hogy 1845-ben szüle­tett Németországban, az ap­ja német, az anyja holland volt. 1868-ban megszerezte a gépészmérnöki oklevelet, egy évvel később a doktori cí­met, és 1888-ban Virtsburg- ba professzorrá nevezték ki a fizikai fakultáson. Az X- sugarakkal szerzett tapasz­talatait megjelentette „Új­fajta sugarakról” írt közle­ményében. Röntgen 1896-ban egy tu­dományos ülésen ismertette és demonstrálta felfedezé­sét, és felvételt készített az ülés elnökének kezéről. Az előadást és a demonstrációt rendkívüli elismeréssel és ovációval fogadták. Az elnök rendkívül értékesnek tartot­ta a felfedezést, és nagy jö­vőt jósolt neki. Javaslatára az X-sugarakat egyhangúlag Röntgen-sugaraknak nevez­ték el. Néhány nap múlva Vürst- burg lakossága nagy ünnep­séget rendezett a tudós tisz­teletére. Aznap zárva voltak az üzletek, az utcákon tö­megek gyűltek össze, szólt a zene, az egyetemisták fák­lyás menetben vonultak föl, és Röntgen nevét kiáltozták. A fizikai fakultás előtt lel­kesen üdvözölték a profesz- szort. Röntgen megköszönte az üdvözléseket, és beszédet mondott a tudomány nagy jelentőségéről. Később újabb tanulmányt írt, amely fran­cia, olasz, orosz és angol nyelven is megjelent. Az új sugarak híre villám­gyorsan terjedt az egész vi­lágon. Edison, a híres felta­láló négy nap múlva megis­mételte és megerősítette Röntgen kísérletét. A vilá­gon mindenhol előadásokat tartottak, és demonstrálták azokat röntgenfelvételekkel. A korszakalkotó felfedezés azonban nemcsak pozitív ha­tást váltott ki. Egyes rossz­indulató fantaszták elter­jesztették a hírt, hogy a su­garakkal az emberek gondo­Lapszélre firkált sorok A műsorújság betűktől mentes helyei és a Lapszélek fehér csíkjai csaknem meg­teltek a múlt héten irkafir­kával. A memória mankói ezek a megjegyzések. Ked­den megkezdődött a József Attila kortársai sorozat. Ör­kény István beszélt szabato­san, lényegretörő monda­tokkal, „egyperces stílus­ban”. Az arca olyan volt, mint a beszéde; a vonások a véglegesség érzetét keltet­ték bennem. S ez a lényeget közlő visszaemlékezés egy- szercsak drámává vált. Ott és akkor, amikor arról be­szélt, hogy nem mondta meg soha József Attilának, mek­kora költő. Adósságait emle­gette: másokkal szemben is lett volna ilyen tartozása. Nézett szembe a kamerával egy végtelennek tűnő hosszú pillanatig... Itt ért véget a vallomása. Ennél az antiör- kényi, kegyetlen pillanatnál, mely bennünk is megkavarta a nyugalmat: vajon elmond- tam-e ennek, vagy annak, amit fontosnak tartok róla? Míg új a szerelem — ezt a Móricz-regényt választot­ta megfilmesítésre Szőnyi G. Sándor. A fájdalmasan nagy írók, mint Móricz Zsigmond is, még történelmi regénye­ikben is önmagukat, legkö­zelebbi ismerőseiket viszik papírra, kölcsön véve tulaj­donságaikat. Ebben a re­gényben egy az egyben az író jelenik meg Dús Péter alakjában, Városy (!) Ágnes színésznő figurájában Simo- nyi Mária, a kor egyik ki­sebb csillaga mutatja meg azt az arcát, amilyennek Móricz látta. Második, ugyan­csak sikertelen házasságá­nak első epizódjait írta meg 1938-ban e regényében. S mint a valóságban is, ott le­beg az egész történés alatt az első feleség — Holics Janka — árnya, az önkezű halál rettenete. Móricz Lili 1973-ban adta közre apja le­veleit Simonyi Máriához. Ez az anyag értő dramaturg után kiált: hogyan fordul a szerelem közönybe... A té­véfilm két különböző életvi­telű ember viszonyában azo­kat a hajszálrepedéseket mu­tatta meg, melyek idővel a házasság épületét omlasztják össze. A nagyvilági életvitel­hez szokott művészasszonyt Sunyovszky Szilvia alakítot­ta, a népi származék szob­rászt Kállai Ferenc játszot­ta, s talán éppen ez hiány­zott a figurából: ez a Dús Péter annyira urbánus alkat itt, hogy a „berbécstokány puliszkával” nem lehet a kedvenc étele ... Márk Iván operatőri mun­kája, Banovich Tamás dísz­letei, s a valódi helyszínek teszik emlékezetessé Maár Gyula Szép história című té­véfilmjét. Engem mindig meglep — még az áltörté­nelmi filmekben is —, hogy bár a ruha más századi, a beszédstílus egészen mai. Ta­lán van arany középút. Sütő András legalábbis meglelte drámáiban. Petőfi versibe írta, Jókai Mór modelljének tekintette Lenkey Jánost, a magyar szabadságharc tábornokát. Fekete Sándor drámát írt végzetes aradi fogságáról; ebbe szavakkal belesűrítette Lenkey minden fontos élet­mozzanatát. Televíziónk leg­jobb „történésze”, Hajdufy Miklós rendezte — helyen­ként szikrázva — izzó tévé­játékká. örömünkre kapos­vári színészre osztotta a fő­szerepet; Lukáts Andor kü­lönösen az elmeborulás jele­neteit játszotta emlékezete­sen. Később azonban mintha már nem is Lenkey lett vol­na fontos az író számára; Ernst őrnagy és Böhm főor­vos kétfajta értelmiségi ma­gatartást ütköztető szópár- -,'baja feledtette velünk a tá­bornokát, akinek haláláról is csak odavetett mondatban értesülünk először. Leslkó László Somogyi pásztorművészet dr. Hiev Ilia fX. Somogyi Röntgennapok Az indokolatlan vizsgálat káros Tegnap Siófokon, a 43-as Állami Építőipari Vállalat üdülőjében megkezdődtek a megyei tanács egészségügyi osztálya és a megyei kórház által szervezett IX. Somogyi Röntganiniapok. Dr. Varga Levente, a me­gyei kórház főigazgató fő­orvosa üdvözölte az ország számos részéről megjelent, mintegy kétszáz röntgen or­vost, majd dr. Ujsághy Er­zsébet megyei főorvos nyi­totta meg a rendezvényt. Beszédében kitért arra, hogy ezeken az eszmecseréken mindig összegzés hangzott el e fontos tudományágnak a fejlődéséről, hiszen a ra- diölógia és a hozzá csatla­kozó diagnosztikai eljárások egyre nélkülözhetetlenebbek az orvosok számára. Ma már gyorsabb, pontosabb, a be­tegek részére egyre keve­sebb megpróbáltatást jelen­tő eljárások segítik a be­tegség megállapítását. Nem véletlen tehát, hogy e terü­let fejlesztése a VII. ötéves terv szákmai irányelveiben is kiemelt helyet foglal el. A fejlesztéseknek azonban imindig 'határt szabnak a-z anyagi eszközök, ezért meg kell ragadni minden olyan lehetőséget, amely a jelen­legi' felkészültség mellett segíti elő a jobb, hatéko­nyabb munkát. A tanácskozás első napi­rendi pontjaként A Somogy megyei röntgen orvosok számoltak be munkájuk eredményeiről. A Pécsi Or­vostudományi Egyetem és a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem röntgeniklini- káinak professzorai értékes előadásokkal emelték a ren­dezvény szakmai színvona­lát. Szó esett a vizsgálatok .területeiről, a kutatások irányvonaláról és jelentősé­géről, valamint a fejlesztési lehetőségekről. A MEDICOR Művek meg­hívott szakembere ismertet­te a röntgen- és képtechni­ka fejlesztésében elért ered­ményeket.1 A szakág rendkívül költ­séges; e legegyszerűbb rönt­gen készülék is 1 millió fo­rintba kerül, s a filmek, vegyszerek sem olcsók. Az indokolatlanul kért vizsgá­lat pazarlást jelent és ká­ros a beteg sugárterhelése szempontjából is. Ez lesz az egyik fő téma, melyet ma az országos intézetek vezető professzorai vitatnak meg. A kerékasztal beszélgetést dr. Csákány György professzor, az Országos Röntgen és Su­gárfizikai Intézet igazgatója vezeti. Célja egységet te­remteni néhány vitatott kérdésiben, mely a trauma­tológiai röntgen-d iagno.sati ­ka igazságügyi vonatkozásá­val kapcsolatban merült fel. latában lehet olvasni, átha­tolnak az épületeken, és mindent lehet látni, ami a szomszédban történik. Egyes újságok azt jósolták, hogy az ólom drágább lesz az arany­nál, mivel ezzel lehet véde­kezni a sugár ellen. Mások azt állították, hogy a halot­takat lehet feltámasztani, és az öregeket megfiatalítani. Ügyes üzletemberek kihasz­nálva az alkalmat, olyan ru­hákat és kalapokat reklá­moztak, amelyek megakadá­lyozzák a titkos gondolatok kiolvasását. Más cégek sze­rették volna nagy összege­kért megvásárolni a talál­mányt. A professzor azon­ban mereven elzárkózott ezek elől, mondván, hogy a sugarakat az emberiség ja­vára kívánja felhasználni. Voltak, akik a felfedezés be­tiltását, a feltaláló megbün­tetését követelték. A bécsi polgármester rendeletben tiltotta be a sugarak alkal­mazását. Ezek azonban nem zavarták a tudóst további kutatásaiban. 1901-ben Röntgen volt az első fizikus a világon, aki megkapta a Nobel-díjat. Utolsó éveiben magányo­san élt, dolgozott, de sokan már megfeledkeztek róla. 1923-ban Münchenben halt meg rákban, 78 éves korá­ban. Találmánya csaknem 90 éve szolgálja az emberiséget. Több mint két évszázad somogyi pásztorfaragásaiba ad bepillantást a megyei múzeum tegnap megnyílt első időszaki néprajzi kiállítása. A legrégebbi dobozka az ezerhétszázas évek közepéről származik, a díszítmények technikáját tekint­ve azonban még ennél! is régebbi korokat idéznek a kiállított tárgyak. A tárlókban elhelyezett anyagban., melynek nagy része Gönczi Ferenc gyűjtése, megtalálhatók a pásztorélet mindennapi használati tárgyai és az ünnepi, művészi fara­gások egyaránt. Akik látták a vasárnapi széspégk irálynő-választást a televízióban, nehezen hiszik él, hogy a csupa ragyogás, csupa fény vetélkedést köve­tő napon poros, elhagyott utakon kell autóznia annak, áki beszélni szeretne Mol­nár Csillával, a Magyaror­szág szépe cím tulajdonosá­val. A fonyódi Karikás Fri­gyes gimnázium harmad­éves tanulója ugyanis a ba- latoniboglárli állami gazdaság viszpusztai szőlősében szüre­tel társaival együtt. Természetesen azon nem lepődhetünk meg, hogy osz­tálytársai az ő élménybeszá­molóját hallgatják éppen, amíg a gazdaság traktora nem hozza az üres ládákat. — A vezetőség reggel mondta, hogy kifizetik a na­pomat, ne dolgozzak, de mégis eljöttem. Segítek az osztálytársaimnak — mondja Csilla, öltözéke semmiben sem különbözik társaiétól, az ilyenkor legkézenfekvőbb farmernadrágból és pólóból áll. Közösen próbáljuk össze­állítani az élső helyezésért járó ajándékok listáját. A Miss Európa verseny febru­árban tlesz Máltában, de meghívást kapott Ausztria versenyére is. Ezen kívül még egy egyiptomi, valamint egy Becs—Róma—Athén út is vár rá. Sok ünneplésben volt ré­szem a verseny után, de leg­jobban akkor hatódtam meg, amikor vasárnap késő este hazaérkeztem. A fonyó- di vasútállomáson nagy tö­meg várt, még a hangosbe­mond ón is üdvözöltek, és na­gyon sok virágot kaptam. — Milyen ajánlatokat ad­tak a különböző cégek, vál­lalatok? — Volt eze'k között rek­lámszerződés, filmezés, hanglemezkészítés. Egyelőre még egyikre sem adtaim vá­laszt, hiszen elsődleges cé­lom, hogy a gimnáziumot be­fejezzem. Kozmetikus sze­rettem volna lenini eddig, er­ről most sem mondtam le, tervem az is, hogy megta­nulok varrni, és saját ötle­teimet készítem el. Minden képpen a d'ivat-szalkmában szeretnék dolgozni. — Hogyan jelentkezett a versenyre? — Egyik osztálytársam es Barátnőm olvasta a felhívást Biztatott engem is, hogy jelentkezzem. Ő azonban az elődöntők során kiesett, ne­kem több szerencsém volt. Sokáig eszeimbe sem jutott, hogy megnyerhetem, hiszen volt olyan élődöntő, amikor többen megelőztek. Az ered­ményhirdetés előtt azonban sokan gratuláltak már, és mondták, hogy csak én nyer­hetem meg. Azt mondják, hogy a képernyőn úgy lát­szott, nem izgulok, pedlig be­lül szinte remegtem. Minidezieket olyan egysze­rűséggel és természetességgel Micsoda must lesz e kezek nyomán ... mondja Csilla, amely nélkü­löz minden pózt, és felvett allűröket. Úgy végzi munká­ját, mint régebben, és azt te­szi, amit osztálytársai tesz­nek. Nem zavarja, hogy so­kan azt hiszik majd: a Ba- latoniboglári Mezőgazdasági Kombinát mustja édesebb lesz, ha Magyarország leg­szebb hölgye szedte a szőlőt. Varga István A Röntgen-sugár felfedezése TV-NÉZŐ FONYÓDON A KORONA |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents