Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-08 / 236. szám
1985. október 8., kedd Somogyi Néplap 3 Helyi érdek és a pártszervezet Valamikor a népgazdasági érdeket tartották egyedül jogosnak, a csoport és egyéni érdek társadalmi létjogosultságát pedig kétségbe vonták. Ez a nézet — uralkodó és hivatalos volta ellenére — sem tudta kiiktatni az elemi erővel jelentkező érdekhatásokat. Az egyéni és csoportérdek a íel- és elismerés híján ösztönösen, torzulásokkal, gyakran távlati és a közösségi érdekek rovására érvényesült, de érvényesült. Napjaink gazdaságpolitikája és irányítási gyakorlata elismeri a hármas érdektagozódást, épít rájuk, lehetővé téve és megkövetelve a különböző szintű érdekek egyeztetését, összehangolását, tudatos érvényesítését. Jó módszerekkel A párt gazdaságirányító és ellenőrző tevékenységének minden szinten — a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig — közös célja, vezérlő elve a népgazdasági érdek képviselete és érvényesítése. E munka eredményessége nagyrészt a feladat konkrétságától, értelmezésétől, és a jól megválasztott módszerek alkalmazásától függ. Az érdek egyáltalán nem elvont, nem elméleti feltételezés, a maga módján nagyon is konkrét. A gazdasági szabályozók, az irányítási mechanizmusok, az ösztönzési rendszerek, az ésszerű szervezeti megoldások, a piaci versenyszabályok közvetítik, lefordítják a tennivalókat egy-egy ágazat, vállalat, üzem, brigád és dolgozó nyelvére. Végül is megfogalmazódnak a mennyiségi és minőségi előírások, a takarékossági intézkedések, a jövedelemnövelési követelmények, és így tovább. A pártmunka a maga sajátos eszközeivel segíti, értelmezi ezt az érdekegyeztetési, mondhatni „érdeklebontási” folyamatot, és mozgósít a végrehajtásra. Tehát nem az egyéni vagy az üzemi érdekekkel, törekvésekkel szemben, hanem azokkal többnyire egybeesőén képviseli a népgazdasági érdekeket. Jól kitűzött célok alapján a pártirányítás és ellenőrzés szükségét látva, a pálya módosítását kezdeményezi, és nem a menetirány megváltoztatását. Az érdek, mint tudjuk, az emberi cselekvés fő mozgatórugója. Ennek érvényesülésével szemben a politikai módszerek alkalmazása, a meggyőzés, a felvilágosítás eleve hatástalannak bizonyul. Ezért az eredményes politikai munka számára is nélkülözhetetlen a jó szabályozás, a következetes belső szervezeti és érdekeltségi rendszer. Olyan gazdasági környezet kialakítása, amelyben ami jó és hasznos az egyénnek, az jó és hasznos a vállalatnak is. A vállalat gyarapodása pedig egyben a népgazdaság felvirágzását is szolgálja. Bizonyítanak a tapasztalatok A gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a különböző szintű pártszervek és szervezetek képesek elvi politikai munkával az érdekeket helyesen értelmezni, igényes mércét alkalmazni, az esetleges torzulásokat felfedni. Képesek a kollektíva mozgósítására, ha szükséges, a bajok felfedésére, orvoslására. Eligazodnak a vállalat és a kormányzati szervek vitáiban. Amikor nem a helyi „készülékben van a hiba”, javasolják a központi intézkedések, szabályozások módosítását, az érdekegyeztetés mechanizmusának javítását. Jól tudják, hogy csak ezért, mert „fentről” jön, nem feltétlenül szolgál minden lépés, intézkedés népgazdasági célokat. A pártszervezetek nem érthettek egyet például az átlagbérszabályozással, amely a kapun belüli munkanélküliséghez vezetett. Mint ismeretes, ennek a módszernek az alkalmazásával a jól dolgozókat csak úgy tudták megfizetni, hogy kispénzű, „vatta” embereket is alkalmaztak. Az ez év elejétől érvényes keresetszint szabályozás viszont érdekeltté teszi a vállalatokat a felesleges létszám leépítésében. A pártszervezetek, amelyek maguk is kezdeményezők voltak — nagyon helyesen — támogatják ezt a régóta sürgetett folyamatot. Közben persze felszínre kerülnek súlyos szociális problémák, azáltal, hogy esetenként a csökkent munkaképességű dolgozóknak is ajtót mutatnak. A teljes foglalkoztatás feltételeinek megteremtése általános feladat, a válalatok a hatékony foglalkoztatásért felelősek. Ezt vállalják most a létszám leépítéseket kezdeményező gazdasági vezetők. Joggal. Előbb-utÓbb viszont központi intézkedésekkel kell segíteni, ösztönözni a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatását. Ebben a helyzetben a párt- szervezet úgy képviseli a népgazdasági érdekeket, és egyben a humánus megfontolásokat — nem szembehelyezkedve a szabályozó hatásokkal és a vállalati célokkal —, hogy helyileg ösztönzi, kezdeményezi olyan munkalehetőségek feltárását, ahol a csökkent munka- képességű dolgozók teljes értékű emberként dolgozhatnak, helytállhatnak. Az igényesség kötelessége Igényes szakmai munkával, bátran vállalkozó gazdaságvezetői koncepcióval, kockázatokkal is számoló vezénylettel lehet csak kikerülni a gazdasági hullámvölgyből. A pártszervezet nem csupán szemlélője, asz- szisztálója az erőfeszítéseknek. Ihletője, kezdeményezője, bátorítója a cselekvéshez nélkülözhetetlen szemléletbeli változásoknak. És mennyiféle tudatformáló lehetőség, kötelesség! Átlendíteni az egyes embert, vezetőt és vezetettet, a ki- sebb-nagyobb kollektívákat a holtponton. Áttörni a kezdeményezések és „ötletrohamok” útját álló konzervativizmus gátjait. Legyőzni a nem minden esetben népszerű intézkedések miatti szorongást, a kishitűséget; az újjal szembeni idegenkedés leküzdéséhez lelki erőt, bizalmat önteni az emberekbe. Soha nem volt olyan nagy szükség és lehetőség a hatásos eszmei-pártpolitikai munkára, mint éppen napjainkban. Az üzemek is, a pártszervezetek is a kiélezett nemzetközi gazdasági versenyben helytállásból vizsgáznak. Sikerre csak akkor számíthatunk, ha a dolgozó kollektívák legszemélyesebb ügyévé válik a „kitörés”. A hatásos érdekeltség és a magasfokú tudatosság a teremtő energiák felszabadulásán mérhető, s azon, hogy az egyén mit tesz saját maga és az ország boldogulásáért. Kovács József Hogyan legyünk gazdagabbak? Együtt, közös célokért Karód tavaly volt 850 éves. Az ünnepségről készült filmet nemrég mutatták be a lakosságnak egy falugyűlésen. Örömmel nézték a képsorokat az emberek, látták a község művelődési házát, így filmen is megörökítve. Volt azonban olyan hozzászóló, akii úgy vélte; húsz év előtt kellett volna belekezdeni a felújításba, és akkor ma nem az lenne a gond a faluiban, hogyan akadályozzák meg az elvándorlást. Kovácsitc Lajos tanácselnök éppen a hagyománytisztelettől vezérelve még az év elején belekezdett a művelődési ház felújítási munkáiba. Tizenötmillió forintba kerül a falunak az új ház, ez bizony sok pénz, nehéz előteremteni. Tavaly októberben adták ki a pénzügyminiszter rendeletét a településfejlesztési hozzájárulásról. A tanácstagok, az elöljárók hosszas megbeszélés után úgy döntöttek: legyen a falu első közös ügye m művelődési otthon megépítése. — Olyan célokat kell a lakosság elé tárni, amely mdndanmyiunkat érint, ami senkinek sem közömbös. Január elsejéig minden községben, városban lezárul a közvéleménykutatás. Megszűnik a községfejlesztési adó, s ha a lakosság nem szavazza meg a településfejlesztési hozzájárulást, a község lesz szegényebb —mondja a tanácselnök. — Karódon és társközségében, An- docson a lakók többsége már megszavazta a hozzájárulást: családonként ezer forintot. Mindkét településen feladatként jelöltük meg a belvíz elvezetést, az andocsliak ezen kívül új munkahely létesítését tűzitek ki célul, mii pedig a művelődési ház felújítását. Karódon és a hozzá tartozó társközségben a megyében az elsők között szavazták meg a településfejlesztési hozzájárulást. Szerencsés helyzetben vannak, mert az idén fizették utoljára a közművesítés befejezéséhez való hozzájárulást, a településfejlesztési alapba fizetendő ősz- szeg ennél jóval kevesebb. Egészséges rivalizálássá vált a Karád—And öcs között évtizedek óta fennálló feszült Viszony is, mindkét község az előibbreijutást, a gyarapodást tűzte ki célul. — Eddig rendben fizették az emberek a községfejlesztést, mert kellett. Legyintettek egyet, és azt mondták: ki tudja hová lesz a pénzük, ki lát ebből eredményt? — folytatja a tanácselnök.— Demokratikusabbnak, fele- lősségteltjesebibnek tartom az új formát, mert most a lakosság tudja mire fordítjuk a pénzüket, s időről-iidőre be is kelti számolnunk erről a falugyűlésen. Osztva-szorozva az összeget, nincs nagy különbség a régi és az új között. A kisiparosok jól jártak — húsz— harmincezer forint helyett most ugyanannyit fizetnek ók is, mint mások. A közös kasszába befolyt összeg azonban nagyjából ugyanannyi, mint amikor a községiéi jlesztés volt érvényben. Karádon egy, már megkezdett munkáihoz kérték az emberek segítségét. Magukénak érezték eddig is, számos társadalmi óra munkája, verejtéke van már az elbontott faiakban. A tervek szerint 1987 elejére készül el, még új tornaterem is épül a házihoz. De mi lesz azultón? — Jó lenne majd egy uszoda — gondolkodik hangosan KoVacsik Lajos —, és szép cél lenne .nálunk is új munkahely létesítése, hogy visz- szavárhassuk tanult fiataljainkat. Ha meggondolom, hogy valaha ötezer lelkes volt ez a falu, bizony, keserű lesz a szám íze. Kolip József hatvannégy éves, most Andocson él, de Karódról származott el. Azt mondja, ha jó embereket akar látni, Karódra jön, de élni ma már csak Andocson tud. — Kérdezték a szomszédok, Józsi bácsi, miinék szavazza meg azt a sok pénzt, maga már nyugdíjas, haszna nem llesz belőle. Hát ez bizony meglehet, de az utánam jövő nemzedék gazdagabb lesz, böldogább. Ha nem erre gondolnánk, még mindig facipőben járnánk, nem igaz? Klie Ágnes Segítőkész fiatalok Csurgón Mucsi Szilvia Rubina Edit Köszönőlevelek tanúsítják a csurgói 526-os számú Farkas János Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és Ruhaipari Szakközépiskola diákjainak önzetlen segítőkészségét. Az iskola tanulói többszörösen fölhívták már magukra a figyelmet szorgalmas munkájukkal. A méltóságteljes, hófehér oktatói épület is kezük munkáját dicséri. Hazánkban ez az egyetlen olyan intézmény, amely nyereség-érdekeltségű. Éves bevétele eléri a 9 millió forintot. Tanulói azonban nemcsak a saját környezetük, oktatási körülményeik javításán, buzgólkodnak, hanem a település idős lakosságának, mozgás- korlátozottjainak patroná- nálásában is nagy részt vállaltak. Humánus mozgalmuk múltjáról és jelenéről kérdeztük Németh Attiláné kollégiumi nevelőt. — Több családhoz, illetve magányosan élő idős emberhez járnak a gyerekeink hetente többször is — mondta, majd táskájából előkerültek a meleg hanigú köszönőlevelek. Idős házaspár írta meghatottam, hogy tüzelőhordás közben — kérés nélkül — vették ki kezükből a 'kosarat, majd a munka után rendet rakva távoztak a diákok. — A gyerekek önként jelentNémeth Attiláné keztek ezekre a feladatokra, megkeresik az időseket és felajánlva sgítségüket takarítanak, ebédet hordanak, mosnak és vasalnak, illetve nem feledkeznek meg a névnapokról, az ünnepekről sem. — A megyei KlSZ-bizott- ság tavaly pályázatot hirdetett Fiaitalok az idősekért címmel. Iskolánkból négy pályamunkát küldtünk be, gyerekeink második díjat nyertek. Mucsi Szilvia és Rubina Edit harmadéves női ruhakészítők vették át a dijat közösségük nevében. Ottjár- tunkkor szakmai gyakorlaton voltak a Napsugár Ipari Szövetkezetben. — Hogyan kezdődött? A kollégiumban szóltunk, hogy szívesen gondoskodnánk idős emberékről. Így kaptuk meg Nóra néni), egy nyugdíjas pedagógus címét, aki egyedül él — mondta Rubina Edit — Eleinte csak takarítottunk, majd segítettünk más háztartási munkáknál is. — Megemlékezünk a névnapjáról, születésnapjáról és a karácsonyt is megpróbáljuk színesebbé tenni — fűzte hozzá Mucsi Szilvia. — Nóra néni mozgásában korlátozott, nagy örömmel fogadott bennünket. Szinte saját gyerekeinek tekinti a hozzá járókat. — Szívesen mesél nekünk — szólt közbe Edit —, találkozásaink nagy élményt jelentenek. Ha nem is tudjuk elfelejtetni vele, de talán enyhítjük a magányát. A diákok egyik kedves patronáltja Rigó Piroska. A három diplomás asszonyt, aki ma is több társadalmi szerv tagja, könyvébe mélyedve találtuk otthonában. Mozgásában korlátozott, állapotát több mint tíz évvel ezelőtti autóibuszbaleset okozta. Idős édesanyjával él, egyikük sem tud kimozdulni otthonából. — Nem tudok meghatottság nélkül beszélni arról a társadalmi összefogásról, amely betegségünk óta körülvesz bennünket. Felsorolnom is nehéz lenne azokat, ákik segítenek. Hozzák az élelmiszert, a ruhákat, a könytár- ból, a könyvesboltból a könyRigó Piroska veket. De a szomszédok támogatását is említhetném. Ekkora segítőkészséget nem tudtam volna elképzelni. A gimnazista lányok és a szakmunkástanulók is segítenek. Behordják a tüzelőt, ellapátolják a havat és a házimunkáiban is megkönnyítik teendőinket. Volt olyan fiú, aki három évig idejárt hozzám, mintha a mienk lett volna. Az a tapasztalatom, hogy a sokszor elmarasztalt ifjúság tetteiben rengeteg tapintat és kedvesség van. Tamási Rita Videofelvétel a kongresszusról politikai könyvekből Kiállítások A következő hetekben ismét ráirányul a figyelem a politikai irodalomra. A Kossuth Kiadó megkezdte a fölkészülést az idei politikai könyvnapokra. Már érkeznek a könyvek, s készülnek az ajánlólisták a pártszervezeteknek, a politikai könyvterjesztőknek. Rugya Béla, a megyei ki- rendeltség vezetője sok újdonságról számolt be. — Az idei politikai könyvnapokat felhasználjuk arra, hogy minél több emberhez jussanak el a politikai művek. Épperi ezért idejében felhívjuk a figyelmet az újdonságokra, s néhány fontos régebbi könyvre is. Kétféle engedményes akciónk lesz. Általános kiadványokat és a marxizmus—leninizmus klasszikusainak műveit kedvezményesen, féláron kaphatják meg az érdeklődők. Az utóbbi elsősorban abban segít, hogy minél több propagandista vehesse meg a klasszikus műveket, s hasznosítsa a politikai oktatásban. Egy másik ajánlásunk’ a pártoktatáshoz kínál könyveket. Elsősorban lexikonokra, kézikönyvekre, szemléltető eszközökre hívjuk fel a figyelmet. Köztük van a XIII. pártkongresszusról kiadott dia, hangszalag és vi- deófelvétel is, a feladatlapokkal együtt. Ebből már több megrendelés érkezett, azonban a legtöbb helyen még nem tudják, hogy ez beszerezhető a pártoktatáshoz. A somogyi politikai könyvnapok hagyománya, hogy minden évben megszervezik az Egy diák, egy könyv-akciót. Elsősorban három kaposvári iskolára: az 503. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetre, a Táncsics, a Munkácsy gimnáziumra számítanak most is. A négyszázhat politikai könyvterjesztő sokat tesz azért, hogy újabb olvasókat toborozzon, minél több emberrel ismertesse meg a Kossuth Kiadó gondozásában megjelenő műveket. Különösen öntevékenyen ilyenkor, a politikai könyvnapok idején. Kiállításokat, könyvvásárokat szerveznek. Ebben mindig élen jár a Tungsram Kaposvári Elektronikai Gyára, a DRW kaposvári üzem- igazgatósága. Sok érdekes könyvet ígér a Kossuth Kiadó az idei politikai könyvünnepre. Köztük van a már nagyon várt Állami és tömegszervezetek Magyarországon című könyv, aztán Gramsci Politikai írásai, Balogh Hídverők Erdélyben című műve, Marx— Engels műveinek 47. kötete. A könyvnapokra várják Fává Szicíliai maffiáját, Hollós —Lajtai újabb közös munkáját, a Horthy Miklós útját, aztán a közkedvelt Évfordulók című sorozat 1986- os kötetét. Most először jelentkezik a Nők Magazinja évkönyvvel. Ebből hat és fél ezer jut Somogynak. Rugya Béla elmondta még, hogy a politikai könyvnapok somogyi rendezvénysorozatát Kaposváron nyitják meg könyvkiállítással egybekötve.
