Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-07 / 235. szám
1985. október 7., hétfő Somogyi Néplap 3 Á marcali épitőszövetkezet újdonságai Piacot keresnek a csoszogónak Aszfaltvágó dízelmotorral A cég alaptevékenysége az építőipar. Jelenleg Kételyein építik a marcali áfész leendő műanyaggranulátum üzemét, amelyben -használt pvc-zsákokat dolgoznak majd föl. Több kastély rekonstrukcióját is vállalták, s mint a szövetkezet vezetői elmondták: jól jövedelmez a fölújítás annak ellenére, hoigy kezdetben attól féltek, nem 'h-oz elegendő nyereséget az aprólékos és igényes munka. Több díja|t nyert már aszfalt- és betonvágó gépével a Marcali! Építőipari Szövetkezet. Az a szerkezet, amelyet mos-t gyártanak, már alig hasonlít az első darabra. A továbbfejlesztett változat Trabant-motorral készül, és ahhoz, hogy vágás közben előremenjen, nem kell emberi erő. A szövetkezet szakemberei most egy más-odik típus kifejlesztésén dolgoznak, Ezt egy erősebb dízelmotorral szerelik föl, így vastagabb útburkolatokat is föl lehet majd vágni vele Kísérleteznek a vízszintesen vágó változattal is, amelyet falszi getelések előkés zítés ekor lehet alkalmazni. A gép nemcsak a téglafalat tudja majd átvágni, hanem a kő- és betonfaiakat is, s a rést ki lehet tölteni .szigetelőanyaggal. A szövetkezet lakatosrász- legéri. kívül az asztalos- üzemben és a műanyagmű- hélyfben is több újdonság készül. A vízi csoszogónak piacot keresnek. Ez a több helyütt sikerrel bemutatott találmány . két hosszúkás, csónakszerű testből áll, a sífutáshoz hasonló mozdulatokat kell tenni és így lehet velük a vízen járni. Szórakoztató és izomzat- fejlesztő eszköz a csoszogó; de egyelőre még minies kereskedelmi forgalmazója. A faüzemben télen akarják foglalkoztatni az ácsokat, akik -hétvégi házakat gyártanak. A tetszetős házikóival az őszi BNV-n mutatkozik be a szövetkezet, de már ed-dliig is többet eladtak és több megrendelő várakozik az újábbakra. SOMOGYI KÖTVÉNYEK Befejeződött Lj autóbuszok lakossági pénzből? A kötvény, mint a beruházási forrásszerzés, a pénzbefektetés új — vagy ha úgy tetszik, felújított — formája, egyre szélesebb körben ismert. Hogyan éltek eddig a somogyi gazdálkodó egységek ezzel a lehetőséggel? Erről kérdeztük a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei igazgatóját, Műdig Istvánt. — Más megyékkel összehasonlítva is figyelemre méltó volt a gazdálkodó egységek kockázatvállalási készsége, önmegújító törekvései Közülük eddig öt bocsátott ki lakossági kötvényt ösz- szesen 122 millió forint értékben. Az első mégr tavaly júliusban a Somogyker volt, amely a pénzt elsősorban az árualap bővítésére, a választék gazdagítására használta. A Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát fő célja a forgóalapféltöltés és a gyártmányválaszték bővítése volt. A balatonmáriai áfész ipari tevékenységét fejlesztette. Ezen belül például exportra termelő kábelsaru üzemet hoztak létre Szőkedencsen. A gyártmány és gyártásfej- 1-esztést szolgálta a barcsi U-nitech kötvénye. A legutóbbi kibocsátó a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezei volt, ahol a választékot és a belföldi árualapot kívánják növelni. — Milyen volt a kötvények iránti érdeklődés? — A kibocsátást követően egy hónap alatt valamennyi elkelt. Szót érdemel, hogy a kötvények jó részét az érintett gazdálkodó egységek saját dolgozói jegyezték, s ez nem csupán bizalmat jelent munkahelyük iránt, hanem azt is, hogy növ-ekszik egyes beruházások társadalmi ellenőrzése, fokozódik a közös célokért érzett felelősség és tenni akarás. Aki gyűjtött pénzét üzeme fejlesztéséhez adja, az biztosan nem lesz közömbös annak eredményességével kapcsolatban. — A lakossági kötvények visszafizetéséért az állam vállal kezességet, de vajon milyen garanciákat kap az állam? — A kötvények kibocsátását sokrétű elemző munka előzi meg. Szakembereink részletesen megvizsgálják, hogy az adott cégnek —gazdálkodása, fejlesztési elképzelései alapján — mennyi időn belül van biztos esélye a kötvények visszafizetésére. Az is alapkövetelmény, hogy a tervezett fejlesztés egybeessen a népgazdasági érdekekkel és célokkal. A megyében kibocsátott kötvények lejárati ideje 6 és 9 év között változik, a kamat 11 százalék. — iNöveli-e a kötvény- vásárlás a lakossági takarékosságot, vagy csupán a betétek átrendeződését jelenti? — Természetesen, hiszen ez a forma új rétegeket is megtakarításra késztet. A kötvénykibocsátás nagyságrendje sem olyan, hogy veszélyeztetné a hagyományos takarékossági formákat. Ha mégis van minimális betételvonó hatása, az sem tekinthető károsnak, hiszen ez a pénz nem páncélszekrénybe kerül, hanem népgazdasági célú fejlesztéseket szolgál, — Végül is milyen arányban vállal ebben kockázatot a kibocsátó vállalat, a kötvényvásárló és az állam. — A legnagyobb kockázatot a fejleszteni kívánó cég vállalja. Sokkal nagyobbat, mintha a banktól kérne fejlesztési hitelt. Az esetleges kudarc ott ugyanis csak szűk körben válik ismertté, a kötvénykibocsátó viszont ország-világ előtt teszi kockára hitelét és presztízsét. — Lát-e további lehetőségeket kötvénykibocsátásra? — Feltétlenül. Jelenleg például a 13-as Volán Vállalattal folynak a tárgyalások'. A kötvény ellenértékét, az autóbuszpark felfrissítésére kívánják fordítani. Bátorítom ebben a megye tsz-eités vállalatait is. A kötvénykibocsátás eredményességét ugyanis elsősorban a tervezett fejlesztés életrevalósága, megtérülési gyorsasága határozza meg, s nem a nagyüzem mai tőkeereje. B. F. a magyar kórházszövetség V. kongresszusa Nyíregyházán szombaton befejeződött a magyar kórházszövetség V. kongresszusa. A hazali egészségügyi intézmények gyógyító, ápoló, gazdasági szakemberéit tömörítő szövetség háromnapos tanácskozásán mintegy háromszázan vettek részt, köztük a lengyel, az NDK- beli és szovjet társszövetségek képviselői. A kétévenként megrendezésre kerülő kongresszus ez alkalommal az egészségügyi intézmények irányításával vezetésével, szervezésével foglalkozott központi témaként, szinte valamennyi részterületen a lakosság egészségügyi ellátásának javítását előtérbe helyezve. A főbb témaköröket nyolc székcióülésen Vitatták meg, az előzetesen tanulmányozásra kiadott nyolcvan írásos (beszámoló alapján ugyancsak nyolcvanan fejtették kli véleményüket. .Hangsúlyosan fogalmazódott meg az a követelmény, hogy az irányításnak, a vezetésnek sajátos eszközeivel hozzá kéül járulnia a kórházak gazdaságosabb működéséhez is, és a gyógyítás színvonalának növeléséhez, is. Rámutattak a felszólalók az egészségügyi közigazgatás át- szervezésénídk jó eredményeire, de az irányításból hiányzó láncszem miatti gondokra is. Áz NDK ünnepe Harminchat éve, 1949. október 7-én alakult meg Európa legfiatalabb országa, az első német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság. Nehéz körülmények között született. A második Világháború tanulságait levonva, a fasizmus maradványaival következetesen leszámolva kezdte meg az országépítést, a szocializmus alapijainak lerakását a kommunisták irányításával. A 17 millió lakosú NDK területi nagysága alapján csupán a századik helyet foglalja el a Föld államainak sarában, mégis a világ tíz vezető ipari országa közt tartják számon. Az ipar termelése három és fél évtized alatt több mint tizenháromszorosára nőtt. A mezőgazdaság megduplázta hektáronkénti hozamát. Olyan új iparágak jöttek létre, mint a vaskohászat, a nehézgép-, a mezőgazdasági gép- és hajóipar, amelyek a hagyományos vegyiparral együtt meghatározzák az ország gazdasági életét. A Német Szocialista Egységpárt kezdettől fogva célul tűzte ki a lakosság anyagi, szellemi, kulturális jólétének állandó növelését. Ezt a feladatot Sikerrel hajtják Végre, Bizonyíték erre a nagyarányú Lakásépítési és felújítási program, amelynek eredményeként az utóbbi tizenöt évben a lakosság több mint egy- iharmada, hat millió ember költözhetett új vagy felújított, minden kényelemlmel ellátott lakásba. A világszerte rosszabbodó külgazdasági körülmények ellenére, az NDK sikereket ér el a gazdasági építésben. A múlt évben a nemzeti jövedelem 5,5 százalékkal nőtt: a növekedés 90 százalékát a termelékenység emelkedésével érték el. Gabonából rekordmennyiséget, 11,5 mlilllió tonnát takarítottak be. Az ipari termelés 4,5 százalékkal emelkedett. Az NDK megalakulása óta mindent megtesz a béke megóvásáért. Az első német állaim, amely nem támaszt területi követelést egyetlen más állammal szemben sem. A máSilk német állammal, a Német Szövetségi Köztársasággal 1972-lben megkötött alapszerződés garantálja mindkét német állam szuverenitását: kapcsolataikét a különböző rendszerű államok békés együttélésére alapítja. Az NDK következetes, békepolitilkláljával, aktív nemzetközi tevékenységével nagy tekintélyt vívott ki magának a világ haladó erői körében. A Varsói Szerződés és a KGST tagjaiként hozzájárul a szocialista közösség állama ihalk fejlődéséhez, egységük erősítéséhez. Határozottan kiáll az enyhülés folyamatának megszilárdításáért, az európai biztonság erősítéséért, a társadalmi haladásért. Hazáink és az NDK kapcsolatai sokrétűek, szerteágazóak, kiterjednek az élet münden területére. Ezer meg ezer szál fűzi össze a két országiét, a legmagasabb rangú vezetők rendszeres tanácskozásaitól a szakértők eszmecseréin, a kulturális cseréken át a turisták utazásáig. Ezeket a szálakat kívánjuk erősíteni a kölcsönös érdekek alapján. Gáti István Munkánk középpontjában az ember Szombaton tartotta megyei küldöttértekezletét a Kereskedelmi, Pénzügyi és Ven- diéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének Somogy megyei bizottsága. Tavali Béla, a megyébizotltság titkára terjesztette elő az ötéves munkáról szóló beszámolót. — Ha visszagondolunk az öt év előtti választásokra, elmondhatjuk, hogy sok szorongás forrása volt az akkori, nehezebb gazdasági helyzet teremtette környezet — mondta többek között a titkár. — Megváltozott igények szerint kellett átértékelnünk munkánkat, és fel kellett ismernünk, hogy az érdekképviselet alapja a gazdasági feladatok teljesítése. A megválasztott bizalmi emberiek igyekeztek a körülményeknek megfelelően végezni munkájukat, és most, hogy új választás előtt állunk, továbbra is egyetérthetünk abban: legfőbb kincsünk az emberek bizalma. Ezt kell megőriznünk, ez a biztosíitié- kuink a jó munkavégzéshez. A beszámolót hozzászólások követték. Elsőként Bakai János, a- SZOT Dél-dunántúli Üdülési Igazgatóságénak vezetője szólalt fel. Hangsúlyozta, hoigy az üdültetés szinte az egyetlen olyan szakszervezeti feladat, amely megőrizte az eredeti elképzelést. Jövő évtől azonban ebben is változások lesznek. A főidiényben például 14 nap helyett csak 12 napig üdülhetnek a dolgozók, a térítési díjak is növekednek. Magasabb színvonalú, jobb minő* ségű kiszolgálást várnak az emberék. A követkéz! öt év kiemelt feladata tehát az üdülők további korszerűsítése. Sándorfi Ferencné, a Somogy megyei Vendéglátó VállálatO't képviselve a munkaterületükön tapasztalható nehézségekről beszélt. Nagy a fluktuáció ési kevés a bér; a dolgozók más, jobban fizetett, kényelmesebb munkalehetőséget keresnek és tajálnaik. Oláh Józsefné, a Balaton Fűszért aktívája a kereskedelmi etika fejlődését hangsúlyozta. Javasolta, hogy más ágazatokhoz hasonlóan a KPVDSZ .tagjainak is legyen úgynevezett kereskedők napja. Tihanyi Péterné a kaposvári áfésiz gondjairól beszólt. Az elmúlt években végzett hálózatfejlesztés ellenére a kereskedelmi tevékenység hatékonysága romlott. A rendeletiben előírt hatnapos nyitvatartás tovább nehezíti a helyzetet, sok dolgozó keres más munkaihelyet. Varga Józsiéi, az SZMT titkára a szakszervezeti munka lényegéről beszélt. Kifejtette, hölgy valósághű érdekek képviseletét vállalja csak a szakszervezet,, és hogy szükség van azok rangsoro- Tásiárs Köbér Mihály, a KPVDSZ központ képviseletében ösz- szegezte a hozzászólásokat. — A hat-, esetenként hétnapos nyitvatartási rend csak 1 következmény — mondta. — Bizonyítéka annak, hogy valamit elrontottunk, ez pedig a hétközbeni nyitvatartási rend. Ha hamarosan nem találunk megoldást, talál helyettünk más. Kedvezőtlenebb lesz ez számunkra,, mintha magunk gondolkodnánk, és a közvélemény továbbra sem lesz megelégedve. Az ágazat dolgozói csak olyan megbecsülésre tarthatnak igényt, amilyet önmaguk, a saját területükön meg tudnak szerezni. Az egyéneknek kell kiharcolni az élismerést, és akkor majd mások fogják meghirdetni a kereskedők napját. A küldöttértekezleten megválasztották az új megyebizottságot, valamint a KPVDSZ XXXIII. kongresz- szusára a küldötteket. A megyei bizottság titkárának ismét Tavali Bélát szavazták meg az elnök dr. Nagy Gyu- íá lett. K. A.
