Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-30 / 255. szám

1985. október 30., szerda Somogyi Néplap 3 A világnap jelentősége _______ T akarékos életmód KÉSZÜL AZ ÖTEVES TERV Napjainkban Somogybán is egyre nagyobb jelentősé­ge van a takarékosságnak. Az energiával, az anyagi ja­vakkal és a szellemi érté­kekkel gondosan kell gaz­dálkodnunk. Alapigazság, hogy az értékteremtő mun­ka határozza meg megyénk helyzetét, gazdaságát, az ál­lampolgárok jövedelmi vi­szonyait; ez teszi lehetővé, hogy az egyén a pénzével is takarékoskodjék. Évtize­dek óta az átfogó értelem­ben vett takarékosság hatja át azt az októberi rendez­vénysorozatot, amely a be­osztó életmód, a takarékos gazdálkodás jelentőségét igyekszik a szokottnál is jobban a közvélemény fi­gyelmébe állítani. Honnan ered e hagyományos meg­emlékezés? Hatvanegy évvel ezelőtt Európa, Ázsia és Ausztrália 28 országának képviselői Mi­lánóban vitatták meg a ta­karékossági mozgalom teen­dőit. E nemzetközi fórumon határozták el, hogy október utolsó napját a takarékosság világnapjává nyílvánítják. Csaknem másfél évszázada annak, hogy hazánkban megalakult a Hazai Első Ta­karékpénztár; ezt gyors egy­másutánban követték a töb­biek. A takarékpénztárak mindig a kisemberek, a be- osztóan élők bankjai vol­tak. Ezen a megbízható ala­pon nőtt fel és fejlődött ki az Országos Takarékpénztár mai hálózata. A takarékossági világnap­ról sok országban megemlé­keznek. Somogybán is ne­mes hagyomány az október végi eseménysorozat, amely­nek kiemelkedő állomása lesz a megyei rendezvény a siófoki művelődési központ­ban. „A takarékosság közös ügyünk,” E jelmondat sok mindent rejt magában. Az egyéni takarékosságon kívül ennek népgazdasági fontos­ságát is. Az ország takaré­kos gazdálkodása az egyes emberek életszínvonalának meghatározója. A népgazdaság VI. ötéves tervének fő célja a nemzeti vágyon gyarapítása. Ennek elősegítése érdekében, a ta­karékossági mozgalom foko­zásában sokat tett az Orszá­gos Takarékpénztár megyei szervezete is. A nemzeti va­gyon része például a lakás­alap, amelynek növelésében egyre nagyobb szerepe van a lakossági takarékosság­nak. Érdemes megemlíteni, hogy az OTP Somogy Me­gyei Igazgatóságának pénz­ügyi közreműködésével az idén 2000 lakás készül el megyénkben, s ezek közül saját beruházású 555 lakás. Lakosságunk hitelállomá­nya az OTP-nél, a postánál és a takarékszövetkezetek­nél 1985 végéig 6,8 milliárd forint körül alakul. Lénye­Jó hagyomány, hogy a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek megyei szövetsége a legfontosabb feladatok vég­rehajtására programot dol­goz ki, a megye szövetkeze­teinek küldötteivel s ezt megvitatva ezúton is közre­működik a célok elérésében. Legutóbbi, a közelmúltban tartott közgyűlésükön fontos témáról, Somogy termelőszö­vetkezeteinek . holnapjáról, a XIII. pártkongresszuson meghatározott feladatokról tanácskoznak a küldöttek. Az országos célok elérése a helyi sajátosságok függvé­nyében mást és mást kíván a gazdálkodó egységektől. Mégis léteznek olyan általá­nos élvék, követelmények, melyek minden üzemre egy­formán érvényesek. A köz­gyűlésen megvitatott és el­fogadott cselekvési program ezeknek a tennivalóknak a sorát tartalmazza. Ezen a közgyűlésen a szö­vetkezetek képviselői egyet­értettek abban, hogy me­ges az is, hogy az OTP me­gyei igazgatósága szorosan együttműködik a tanácsok­kal a lakásgazdálkodás ala­kításában, a telekellátás ja­vításában. 1985-ben 1017 la­kást és 345 telket értékesí­tettek. Pénzintézetünk a kü­lönböző lakossági hitelek­kel életszínvonalpolitikai cél­kitűzéseink megvalósítását segíti elő. Szólni kedl a hitelek for­rásáról, hiszen a takarék- pénztár csak az előzőleg összegyűjtött pénzt kölcsö­nözheti. Fontos feladatunk­nak tekinthetjük, hogy újabb és újabb betételhelye­zési formákkal, a meglevők korszerűsítésével buzdítsuk takarékosságra a lakosságot. Nagy népszerűségnek örvend az ifjúsági takarékbetét, a takaréklevél és több más, tartósan lekötött betét. Egy­re többen ismerik föl az át­utalási betétszámla előnyeit is. A munkabérátutalás, a takarékcsekk térhódításáért azonban még tenni kell. Idei újdonság,' hogy az OTP is bekapcsolódott a kötvény­piacba. . Előkészítés alatt van egy új konstrukció, az élet­biztosítással kiegészített nyugdíj-előtakarékossági be­tét. Az idei takarékossági Vi­lágnap alkalmából erről is meg kell emlékezni, hogy az Országos Takarékpénztár fejlődésének új szakaszába lépett, a változások korát éli. A pénzintézeti rendszer általános korszerűsítését meghatározó intézkedések alapján újszerű feladatok megoldására készülünk. Be­tétet gyűjt az OTP, hitelt folyósít és mind nagyobb mértékben segíti a vállalko­zókat is. Somogybán 1985- ben 11 magánvállalkozó 23 millió forint hitelt kapott, s az OTP három termelő egységben 39 millió forinttal tőketársként lépett be. Fon­tos célnak tartjuk, hogy a pénzintézetek között kibon­takozó versenyben — ame­lyet a reform hathatósan ösztönöz — tevékenységünk korszerűsítésével, az ügyfél- szolgálat további javításával tudjunk helyt állni. Október végén tehát a ta­karékossági világnappal ösz- szefüggő rendezvényeken a takarékosság gondolatáé a főszerep. Beosztóan élni, ta­karékosan gazdálkodni, a jó gazda módjára bánni ja­vainkkal, értékeinkkel — ez a kor parancsa és követel­ménye. Reméljük, hogy tár­sadalmunk valamennyi! réte­ge — fiatalok és idősek egyaránt — elkészíti a maga számvetését, kialakítja cél­jait, terveit, amelyektől jól tudja hogy csakis takarékos életmóddal érhetők el. Kovács Béla az OTP megyei igazgatója gyénkben a következő terv­időszakban 12—13 százalék­kal lehet növelni a terme­lést. Bogó Lászlónak, a szö­vetség megyei titkárának szóbeli kiegészítőjéből és a több órás vitából is kitűnt, ez a cél reálisan elérhető, de igen nagy erőfeszítést, meg­újulást kíván a gazdálko­dás, a szövetkezeti élet min­den területén. A kongresszusi határoza­tok végrehajtása, a VII. öt­éves terv nem indul kedve­ző gazdasági alapokról. A tartalékok fokozatos kimerü­lését, a nehezülő közgazda- sági viszonyokat jelzi, hogy ebben a tervidőszakban bár harminchat százalékkal nö­velik termelési értéküket So­mogy termelőszövetkezetei, nyereségük ezzel együtt csak tizenöt százalékkal lesz több, mint az előző tervciklusban. Jelentősen fokozódott az üzemek közötti differenciá­lódás, a folyamatosan szű­külő fejlesztési lehetőségek mellett nagyfokú a termelő­A hagyományokhoz híven, a karácsony előtti napokban minden bizonnyal összehív­ják az országgyűlést, hogy megtárgyalják a VII. ötéves terv törvényjavaslatát. Ahogy ilyenkor szokás, ezúttal is milliók ülnék majd otthon a tv-késizülékek előtt, s hall­gatják majd az expozét, amely szeriint 1986—1990 kö­zött a nemzeti jövedelem termelése 14—17, aiz iparé 13 —16, a mezőgazdasápé 10— 12 százalékkal növekedik. Áz előadás várhatóan kifejti, hogy bár a tervcélok látszat­ta mértéktartók, szerények, 1981—85-höz képest mégis a gazdásági élet megélénkülését és bíztató javulását tükrözik. De ne folytassuk tovább a jövőbe tekintést. Marosak azért sem mert (bár a felso­rolt számok már biztosnak ígérkeznek) az új, középtávú terv egyes részletkérdéseiről még vita folyik. Nézzük meg inkább, mi történik addig, amíg a törvényjavaslat a honatyák elé kerül. Ki fele­lős a terv javaslat kidólgozá-. sáért, a munkák irányítá­sáért? A tervhivatal irányításával Az utóbbi kérdésre vála­szolni a legkönnyebb, hiszen nyilván az OT tölti be a „karmester” szerepkörét. A nagy arányú munka résztve­vőinek felsorolása viszont sokkál nehezebb. Minden mi­nisztérium és országos főha­tóság (köztük például az Állami iBér- és Munkaügyi Hivatal, az Anyag- és Árhi­vatal) kiemelt részt vállal a tervjavaslat kidolgozásából. Hasonlókat mondhatunk a. Magyar Tudományos Aikadé- mia és egy seregnyi kutató­eszközök elöregedése, külö­nösen megsokasodtak a gondok a jelentősebb befek­tetéseket igénylő állatte­nyésztési főágazatban, — és lehetne sorolni tovább a je­lenlegi helyzet fő jellemzőit. A célul tűzött termelésnö­vekedés elérésének, — mely­hez feltétlenül párosulnia kell a hatékonyság javulá­sának, — feltételei vannak. Ahogy hangoztatta többek között Böhm József a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke, ezeket a feltételeket részben a szövetkezeteknek, részben a területi irányítóknak, rész­ben pedig a főhatóságoknak szükséges megteremteni. O is, mint annyian, összhang­ban a cselekvési program­ban megfogalmazottakkal, elengedhetetlennek tartja a technikai színvonal emelé­sét. (Ez a feladat egyébként kiemelt tennivalóként szere­pel abban a számítógépes vizsgálatban is, mely a szö­vetség közreműködésével el­infézet (világgazdasági, köz­gazdaságtudományi, sízocialó- giái, az MSZMP KB Társa- dalomtudbimányi Intézete stb.) szerepköréről. Végtére is egy ötéves terv kimunká­lása tudományos igényű és mélységű elemzéseket, prog- nózis'dkát követel. A segítőtársaik közé tarto­zik még mintegy H0 válla­lat (róluk még részleteseb­ben szólunk), a 19 megyei és természetesen a fővárosi ta­nács, 11 érdekképviseleti szervezet. A népgazdaság és a vállalatok Mór utaltunk rá: az OT mintegy 110 ipari, mezőgaz­dasági, építőipari, közlekedé­si, belkereskedelmi vállalatot kért föl, hogy készítse el stratégiai fejlesztési elgondo­lásait. Néhéz lenne ugyanis' megalapozott tervet kidol­gozni, ha azt sem tudnák, mire számítanak,, készülnek a gazdálkodó szervezetek. A 110 koncepciót áttanul­mányozva egyértelművé vált, hogy az alapvető dolgokban szinkronban vannak a válla­lati és népgazdasági elképze­lések: mindkét szinten dina­mikusabb gazdasági növeke­désre számítanák például. S aiz ás kiderült, hogy minden vállalat növekedni, fejlődni akar. Csakhogy ez a világ egyetlen országában sincs így. Ha az országhatáron túl te­kintünk, látjuk, hogy külföl­dön egyes iparágak, alágaza- tök igen gyorsan — mond­hatnánk: látványosan ,— iz­mosadnak (elektronika, ro­bottechnika, biotechnológia stb.), mások pedig stagnál­nak, sőt relatív, vagy abszo­lút imértékben Is veszítenek a súlyukból’. (Ilyen például a kohászat és haj'ógyár.tás.) ső ízben készült a VII. öt­éves terv megalapozásához. Nem kétséges, hogy a ki­merülő tartalékok ellenére, van egy sor üzemen belüli tennivaló a technológiák ja­vításától az érdekeltség fej­lesztésén keresztül a munka- fegyelem szilárdításáig. A mai viszonyok között — hangzott el a közgyűlésen — a gazdálkodás jövedelmező­ségének, a termelés növelé­sének csak egyetlen lehetsé­ges módja van; az üzemi teljesítmények növelése. Eh­hez viszont befektetés, anyagiak kellenek — ami minden üzemiben a legkeve­sebb. Ugyancsak a cselek­vési programra utalva ezért hívta fel nyomatékosan Böhm József a szövetkeze­tek képviselőinek figyelmét a tőkekoncentrációra, a tár­sulásokban, az összefogások­ban rejlő, még korántsem kellő módon kihasznált le­hetőségre. Mások — például Baranyó Károly szentbalázsi elnök, Lackner Csaba inkei Még a nálunk gazdagabb or­szágok is a nagy jövőjű ipar­ágakra összpontosítják erő­forrásaikat. Tehetünk-e mi másképp? Mindez szónoki kérdés, amely önmagában bordja a választ is. Ezért a tervjavas­lat — az örökzöld témának látszó anyag-, energiagazdál­kodás további korszerűsíté­se mellett — kiemelt támo­gatásban .részesíti például a gyógyszer- növényvédőslzer- és intermedier-gyártás, illet­ve az elektronikai alkatré­szek és részegységek központi fejlesztésiének programját. Üj program is .indul az elektronika alikaimazálsa és széles körű elterjesztése címmel. S magától értetődik, az államilag preferált válla­lati akciók közé tartozik a hiajtedhinológia, robottechni­kai, videotechnika gyártása, meghonosítása, elterjesztése ils. A megyék is terveznek Három és fél évtizede, amióta öltéves tervek készül­nek Magyarországain, mindig az volt a szokás, hogy a 19 megyei, s természetesen a fővárosi .tanács is elkészítette a maga középtávú program­ját. Ebben most sincs válto­zás. Mégis felületesség volna egyenlőségjelet tenni a múlt és a jelen közé, mert szem- beö.tlőek a különbségek is. Hogy miért, az némi in­doklást igényel. Ismeretes, hogy 1986. január 1-jével új gazdálkodási rendet vezetnek be a .tanácsoknál. A válto­zásnak az a lényege, hogy több pénz marad a vá­rosi és községi tanácsoknál; ez egy csapásra .igencsak megnöveli az önállóságukat s vele együtt a felelősségüket is. Bár 1968, a gazdáságirá­főkönyvelő — is hangot adott ennek a /leleménynek. A magasabb teljesítmé­nyeket biztosító feltételek sorában sok minden szóba került ezen a közgyűlésen. Dr. Csima Ferenc szennai elnök az ésszerű, racionális földhasználat fontosságát hangsúlyozta, Erdélyi Lajos somogysárdi elnök a hosz- szabb .távra szóló,. stabilabb szabályzók szükségességét hangsúlyozta, Herner Endre, a megyei pártbizottság- munkatársa a vezetési szín­vonal, a belső szervezettség, információs rendszer javítá­sát szorgalmazta. Az észre­vételek, a vélemények mind­egyike valamilyen módon kapcsolódott ahhoz a fel­adatsorhoz, melyet a kong. resszusi határozatok végre­hajtását segítő cselekvési program tartalmaz. Felelősségteljes tenniaka- rásról adtak bizonyságot So­mogy termelőszövetkezetei­nek küldöttei ezen a közgyű­lésükön. Ahogy mondta zár­szavában Bőgő László, ez az állásfoglalás biztosíték ah­hoz, hogy nagy igyekezettel jószándékú akarattal vég­zik Somogy szövetkezetei a XIII. kongresszuson megha­tározott feladataikat. nyitási reform első szakaszá­nak bevezetése óta a 'taná­csok önállósága fokozatosan növekedett, mégis érvényben .maradtak bizonyos tervle,bon­tásos módszerek. Ennek: egyik példája a célcsoportos lakás­építési keret: a> költségvetés adta, előírva, hogy csak er­re a célra .lehet felhasznál­ni. Japuár 1-jétől ez a keret .is megszűnik. A pénzügyi kormányzat ugyanis joggal mondhatja a tanácsoknak: jóval több pénz marad nála­tok, döntsetek a legjobb be­látásotok szerint! A megyék .tervkoncepciójá­ról ,is azt mondhatjuk, amit a 110 iparvállalatéról: az alapvető dolgokban összhang­ban vannak a makroökonó- miiai elgondolásokkal. De akadnak ellentmondások, vi­tatott részek is. A legtöbb megye például kevesebb álla­mi lakásépítést tervez, mint áhogy a népgazdasági terv- javaslatban elképzelték. E megyék arra hivatkoznak, hogy nagyon elmaradtak a csatornázással, szennyvíztisz­tító-művek létesítésével, nem halogatható tovább ez a be­ruházás. A szakszervezetek meg mások viszont azt mond­ják: már így is kevés az ol­csó bérű laikás, nem csök­kenhet tovább az arányuk. Ez bizony súlyos dilemma, amire rövidesen megoldást kell találni. Vigyázó szemeteket... Vigyázó szemeteket Párizsi­ra vessétek — írta hajdan ia költő, amikor még Francia- ország volt a forradalmak szülőhazája. Napjainkban — a .gazdaság meghatározó sze­repét ismerve — így módo­síthatjuk ezt a mondást: vi­gyázó szemeteket a KGST-re vessétek! A .tények: Magyarország nemzeti jövedelmének felét a külkereskedelmi forgalom­ban, mindenekelőtt asz euró­pai KGST-országokban. azok között is elsősorban a Szov­jetunióban kell realizálnunk. Értve ez alatt: bevételeink felét külföldön kell „megke­resnünk”. Olyan termékek tömeges exportjával, ame­lyekre ezeknek az országok- niaik szükségük van. Ezért imár 1983 ősze óta — akkor kezdődött el a VII. ötéves Iterv kimunkálása — tervegyeztető tárgyalások folynak .szocialista partne­reinkkel. Az elképzelések összehangolása jól halad, több országgal aláírtuk már az öt évre szóló kölcsönös áruszállítási, gazdasági együttműködési szerződésein­ket. Csak ilyen előzmények és ennyi munka után vállalkoz­hattak a ‘szakemberek laz öt­éves tervjavaslatra már pa­ragrafusokba foglalt megszö­vegezésére. A textus persze imég most is változhat, hi­szen gondosán át kell tanul­mányozni asz érdekképviseleti fórumok — KISZ, SZOT, TOT meg mások — módosító javasliafáit. Mire ezzel végez­nek, közeledik a karácsony, a parlamenti vi,ta időszaka. Magyar László Legfontosabb a teljesítmények növelése Program a kongresszusi határozatok teljesítéséért Mágneses adat­rögzítők A Magyar Optikai Mü­vek zalaegerszegi gyárá­ban megkezdték a 80 sávos, mágneses adat­rögzítő berendezések gyártását. A készülék tárolókapacitása több mint kétszerese az ed­dig gyártottakénak. Az idén 1500 floppyt bel­földi, valamint NDK, lengyel, jugoszláviai üze­mek által készített sze­mélyi számítógépekbe használják fel (MTI-fotó — Cziika László felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents