Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-30 / 255. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 255. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 30., szerda Magyar—NDK megbeszélések Kádár Jánosnak, a Magyar- Szociailista Munkáspárt főtitkárának meghívására október 28—29-én baráti münka- látogaitóst tett Budapesten Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságénak főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Kíséretében volt Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságéinak tagja, a KB titkára és Frank- Joachim Herrmann, a kib póttagja, államtitkár, az államtanács elnöki hivatalának vezetője.-Kedden délelőtt Kádár János Erich Honeckerrel, Szűrös Mátyás, a KB titkára Hermann Axennel folytatott szívélyes, báráti légkörű megbeszéléseket. Délután a Parlament de- legációs termében a 'két párt főtitkára aláírta a magyar— NDK -gazdasági és műszaki- tudományos együttműködés 2000-iig szóló hosszú távú programját. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt Losonczi Pál, az -Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese és -az MSZMP Politikai Bizottságának többi tagja, valamint a Központi Bizottság -több titkára, továbbá párt- és állami szerveink számos vezetője. Ezt követően az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki ki Tanácsa és Minisztertanácsa a Parlament vadásztermében ebédet adott Erich Homecker és kísérete tiszteletére. Kádár János pohárköszön- tőjébem hasznosnak és eredményesnek minősítette a Budapesten folytatott megbeszéléseket, s -annak a meg- győződiésének adott hangot, hogy a mostani tárgyalások eredményeként még gyümölcsözőbbé és tartalmasabbá váLnak a két párt, a két kormány és a két nép kapcsolatai. Er-iCh Honeoker válaszában hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseket a kölcsönös megértés, a teljes egyetértés és -nézetazonosság jellemezte. Látogatása és tárgyalásai — mondotta — tovább erősítették a sokoldalú együttműködés szálait, s az mindkét nép érdekeit szolgálja. Erich Hanecker és kísérete kedden délután elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, Szűrös -Mátyás és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. Jelen volt Roska István, a Magyar Népköztársaság berlini és Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Baráti munkatalálkozó Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke 1985. október 28—29-én baráti munkalátogatást tett a Maigyar Népköz társ aságban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista épí- tőmunika eredményeiről és feladatairól. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megvitatták a két párt és testvéri ország együttműködésének helyzetét és áttekintették ennek fejlesztési lehetőségeit. Aláírták a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programját. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatok az élet minden területén jól fejlődnek. Kiemelték, hogy a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján folytatott együttműködés kedvezően járul hozzá a két ország szocialista fejlődéséhez. Megerősítették, hogy mindkét párt szilárd törekvése a kölcsönösen előnyös kapcsolatok elmélyítése. Megkülönböztetett figye- met fordítottak a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kérdéseire. Kedvezően értékelték, hogy az 1986— 1990. közötti évekre szóló (Folytatás a 2. oldalon) Szerződéses üzletvezetők tanácskozása Kedden az Építők székházéban a Belkereskedelmi Továbbképző Intézet országos tanácskozást rendezett a kereskedelem és a vendéglátás szerződéses vállalkozóinak részvételével. Herner Ernő, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője tájékoztatást adott a szerződéses üzemeltetési forma eddigi — immár csaknem ötéves — tapasztalatairól. Elmondta, hogy a bevezetéskor kialakított alapelvek azóta is helytállónak bizonyultak. A tapasztalatok szerint a szerződéses üzletek vezetői jól élnek az önállósággal és a nagyobb kockázatviselés adta lehetőségekkel. Kellő ösztönzést jelent, hogy az érdekeltség nemcsak a jövedelmek alakulására hat, hanem, mivel nincs biztosított bér, aki rosszul dolgozik, a befizetett óvadékot, illetve a befektetett tőkét is elveszítheti. A módszer hatékonyságát bizonyítja, hogy a vásárlók elégedettek, a szerződéses boltok forgalma nagyobb, mint a hagyományos üzleteké. A vállalatok, szövetkezetek is jól jártak, hiszen az eredményesen dolgozó üzletek évente 3—3,5 milliárd forintot fizetnek be számúkra. A tapasztalatok szerint a szerződéses üzletekben hatékonyan használják fel az erőforrásokat: a korábbiaknál 10—15 százalék kall kisebb létszámmal érik el a nagyobb bevételt, s számos üzletben és vendéglátó helyen változatlan területen és eszközállománynyal két-háromszorosára növekedett a forgalom. A minisztérium képviselője szólt a problémákról is. Elmondotta: a leggyakoribb panasz, hogy a szerződéses boltokban kevés olcsó cikket kínálnak, a presszókból például gyakran eltűnik a sütemény, az élelmiszerüzletekben pedig a szeszes italok arányát növelik az alap- élelmiszerek rovására. Előfordul az is, hogy udvariatlanok a boltosok, s változatlanul sok esetben megkárosítják a vevőket. Az üzletek és vendéglátó helyék szerződésibe adása még korántsem fejeződött be: az erre az üzemeltetési formára alkalmas negyvenezer boltból, vendéglőből, presszóból, bisztróból eddig mindössze 11 500-,at adtak á:t a vállalatok, szövetkezetek. Több helyütt nem sikerült a dolgozók érdeklődését felkél- teni, meggyőzni őket ,a vállalkozás előnyeiről. Itt további feladatok várnak a vállalati központokra, sőt a szerződésbe adáson túlmenően meg kell tanítaniok a gazdálkodásra, a működtetés szabályaira is a vállalkozókat. A továbbiakban szó volt a pénzügyi szabályozásról is, amely a jövő év január elsejétől megváltozik. A Pénzügyminisztérium jelenlevő képviselője elmondotta, hogy a költségvetés nem törekszik többlet-adóbevételre, az új rendelkezések célja az, hogy a szerződéses üzletvezetők jövedelmük után, ne pedig az árbevétel szerint fizessék az adót. A befizetés módja kétféle léhet majd, vagy átalányadó, vagy pedig úgynevezett önadóztatási módszer, az általános jövedelemadózás elvei szerint. A tanácskozáson részt vevő szerződéses vendéglátók hozzászólásukban egyebek közt elmondták: sok hátrányát érzik annak a kettősségnek, hogy üzleteiket hol a vállalat részeként, hol pedig mint magánvendéglátó- hélyet veszik figyelembe. Szóltak arról is, hogy a jelenlegi öt évben megszabott időnél hosszabb távú szer- dődések megkötésére lenne igényük a vállalkozás biztonsága érdekében. Sokan ugyanis úgy érzik, hogy bizonytalan kimenetelű vállalkozásba fektetik tőkéjüket és így nem szívesen ruháznak be nagyabb összegeket. Kádár János Angliába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja a brit kormány meghívására október 31-én, csütörtökön hivatalos látogatásra Nagy-Britannia és Északírország Egyesült királyságba utazik. Elutazott az osztrák külügyminiszter Leopold Gratz, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere kedden Budapesttel ismerkedett. Felkereste a Tolbuhin körúti nagyvásárcsarnokot, majd a városnéző körút a Magyar Nemzeti Múzeumban folytatódott, ahol megtekintette a koronázási ékszereket. Programja a Magyar Nemzeti Galériában tett látogatással fejeződött be. Leopold Gratz délután elutazott Budapestről. Az osztrák diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúztatta. Az elutazásnál jelen volt Nagy János hazánk bécsi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Leopold Gratz osztrák szövetségi külügyminiszter Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására október 27. és 29. között hivatalos látogatást tett hazánkban. Leopold Gratz találkozott Németh Károllyal, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettesével, és fogadta őt Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az osztrák külügyminiszter részt vett és beszédet mondott a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épületének megnyitásán. Az MTI értesülése szerint Leopold Gratz és- magyar vendéglátója, Várkonyi Péter a hivatalos tárgyalásokon áttekintette a két ország kapcsolatainak helyzetét, s e kapcsolatokat jószomszédinak, problémamentesnek minősítették. A nemzetközi helyzet értékelése során kitűnt, hogy az alapvető kérdésekben a két fél álláspontja igen közel áll egymáshoz. A tárgyalásokon síkraszálltak a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a helsinki folyamat továbbviteléért. Kiemelték az európai kulturális fórum és a jövő évben Bécsben rendezendő találkozó fontos szerepét az enyhülés továbbvitelében,, valamint az európai ibéke és biztonság megszilárdításában. Az osztrák külügyminiszter a nagykövetségen rendezett fogadáson találkozott az európai kulturális fórum munkájában részt vevő magyar küldöttség és a semleges, valamint az el nem kötelezett országok delegációinak képviselőivel'. Leopold Gratz hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást elfogadta. Az alkotó művészek egyuttmukodeserol EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUM Jó légkörben folyik az euró- pia kulturális fórum munkája a Budapest Kongresszusi Központban. Az MTI értesülései szerint több neves építész és műemlékvédelmi szakember szólalt fel a képzőművészietekkel foglalkozó munkabizottság keddi ülésén, elemezve a szakmai együttműködés kérdéseit. A (tanácskozáson felszólalt többek között Merényi Ferenc, a Szépművészeti Múzeum -főigazgatója, a magyar delegáció tagja is. Beszámolt arról, hogy a mélyreható gazdasági és társadalmi változások Magyarországon gyökeresen átformálták a települések képét, az egész településhálózatot. A lakosságnak több mint egyharmada jutott olyan korszerű lakáshoz, amely régebben csupán egy szűk réteg kiváltsága volt, a közösségi létesítményeknek egész sora jött létre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a demokratikus társadalom a környezettel kapcsolatos felelősségét csak akkor képes betölteni, ha a lakosság megalapozott vizuális- és építészeti kultúrával 'rendelkezik. Kiemelte az építészeti kultúra terjesztésének, egymás nemzeti értékeinek, eredményei megismerésének fontosságát, az építészek rendszeres tapasztalatcseréjének szükségességét. A műemlékvédelemről szólva elmondta, hogy Magyarországon' a sajátos történelmi múlt következtében az építészeti múlt értékeinek megkülönböztetett jelentősége van. Hazánkban komoly igondot fordítanak a történelmi értékek felkutatására, tudományos feldolgozására, szakszerű helyreállítására, fenntartására és védelmére. Fontos, hogy az épületek ne legyenek csak szemlélődésre, '.tanulmányozásra szolgáló múzeum- iá rgyá'k — mondotta —, még akkor sem, ha esetenként a célszerű használat és a műemléki szempontok összeegyeztetése nem kis anyagi, szakmai és üzemeltetési gond. Merényi Ferenc végezetül kiemelte: a közös európai kulturális hagyományok fenntartásában és továbbépítésében jelentős szerep hárul az építészeti emlékek védelmére. Szorgalmazta a műemilék- nyilvántartás egységesítését, a legújabbkori műemlékvédelem sajátos szempontjainak kidolgozását. Az alkotó művészekkel foglalkozó munkabizottság keddi tanácskozásán többen szóltak az euro- és intervízió együttműködésének kérdéseiről', valamint arról, hogy a szocialista országok jelentős filmalkotásai nehezen jutnak el a nyugati államok közönségéhez. A munkacsoportban Elem Klimov szovjet filmrendező, a szovjet delegáció tagja többek között elmondta legújabb filmjére utalva: a művészet kötelessége, hogy megmutassa a rosszat is, hogy azzal szembesüljön a közönség. iKlimov méltatta a kulturális fórum jelentőségét, s szólt arról az elképzelésről, hoigy nemzetközi összefogással egy többrészes film készüljön, amely bemutatná: a háborús pusztítások milyen hatással voltaik az emberi civilizációra. Erre azért van szükség — mondotta —•, mert az emberekben tudatosítani szükséges a háborús veszélyt. Kedden felszólalt Szinetár Miklós rendező, a Magyar Televízió elnökhelyettese is. 'Megállapította, hogy bár különbözőképpen látják a kultúra dolgát a világban, 'de fontos annak közös felismerése, hogy Európát és kultúráját a jövőben ne a távolodás, hanem a közeledés jellemezze, s hogy szükség van az alkotók egymás közötti jobb megértésére és fokozott együttműködésére. A maigyar kulturális éleit a maga nyitottságával eddig is sókat tett a kultúrák közeledéséért. A filmművészét problémáiról szólva elmondta, az európai filmpiacon a művészfiillm lehetőségei jelentősen beszűkültek. Az európai összefogás szükségességét hangsúlyozta, mondván, hogy ha a művészeti értékeket meg akarják’őrizni, támogatni szükséges azokat országonként és együttesen is. Ugyanakkor .támogatni kell az emberiesség elveit valló művésizfilmeket is.
