Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 254. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 29., kedd EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUM Munkabizottsági ülések Tegnap délután ünnepé­lyes kereteik között avatták fel a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épületét. Az esemé­nyen megjelent Horváth Ist­ván, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, valamint a kormány több más tagja. Ott voltak a létesítmény tervezé­sében és megvalósításában közreműködő hazai és kül­földi szervek, vállalatok kép­viselői. Jelen volt Artur Agstner, az Osztrák Köztár­saság budapesti nagykövete. Elsőként Urbán Lajos köz­lekedési miniszter mondott beszédet. Elégedetten állapí­totta meg, hogy az óránként ezer utas kiszolgálására al­kalmas forgalmi épület és kapcsolódó objektumai jó minőségben, a tervezett ha­táridőre, az előirányzott költségkereten belül elké­szültek. Köszönetét fejezte ki a létesítmény megalkotásá­ban részt vevőknek, majd így folytatta: — A Ferihegyi repülőtér az eddig elvégzett fejleszté­sek eredményeként Európa korszerű repülőtereinek so­rába emelkedik. Megszűnik a zsúfoltság, kultúrálttá vá­lik az utasok, kísérőik és a várakozók repülőtéri tartóz­kodása. A fejlesztési prog­ram tervszerű megvalósítása Jövedelem­A jövő évi jövedelem- és keresetszabályozásról tájé­koztatták hétfőn az újságíró­kat a Pénzügyminisztérium, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal képvise­lői a Parlamentben. Békési László pénzügymi­niszter-helyettes elmondot­ta: a jövedelem- és kereset- szabályozásban 1986-ban nem tervez alapvető változást a kormányzat, de néhány pon­ton módosításra kényszerült. Erre azért van szükség, hogy kellő feltételeket teremtse­nek a jövő évi népgazdasági terv megvalósításához. Az 1986-os tervjavaslat tovább­ra is a gazdasági egyensúlyi viszonyok szilárdítását, az életszínvonal megőrzését tű­zi ki célul, s emellett nagy súlyt helyez a gazdaság jö­vedelemtermelő képességé­nek növelésére, a műszaki fejlesztés gyorsítására. Ezek­hez a célokhoz igazodva a szabályozás a korábbinál erőteljesebben kíván ösztö­nözni a hatékonyság növelé­sére, az exporttermelés bő­vítésére, az ésszerűbb taka­rékosságra. A pénzügyminiszter-he­lyettes a továbbiakban arról beszélt, hogy a népgazdaság teljesítménye rni^tt a költ­ségvetés mérlege az idén tükrözi a Magyar Népköztár­saságnak azt a politikai szándékát, hogy barátságban legyen a világ valamennyi országával és szélesre tárja kapuit a hozzánk látogató külföldiek előtt. Az új for­galmi épület példája a népek közötti békés gazdasági együttműködésnek is, hiszen abból az osztrák idegenfor­galmi hitelből létesült, amely korszerű szállodák és közúti határátkelőhelyek építését segítette elő hazánkban. Urbán Lajos beszédét kö­vetően Leopold Gratz oszt­rák szövetségi külügyminisz­ter — aki Várkonyi Péter külügyminisztér vendége­ként tartózkodik hivatalos látogatáson Magyarországon — lépett a mikrofonhoz. Emlékeztetett arra, hogy a most elkészült épület alap­kövét két évvel ezélőtt, 1983. novemberében együtt tette le Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nöke és Fred Sinowatz oszt­rák szövetségi kancellár. Rá­mutatott: ennek az épület­nek a létrejötte kézzelfogha­tó példája az országaink kö­zötti együttműködésinek. A forgalmi épület egyike azok­nak a létesítményeknek, amelyek a két ország között 1978 óta meglévő, a magyar idegenforgalmi infrastruk­túra korszerűsítését célzó együttműködés alapján jött várhatóan a korábban szá­mítottnál nagyobb mérték­ben romlik. Mivel az állami terhek jövőre sem csökken­nek — hiszen nincs mód a vállalati támogatások, illetve a fogyasztói ártámogatások radikális leépítésére —, a költségvetés kiadásai 1986- ban tovább növekednek. Az ehhez szükséges jövedelme­ket a gazdálkodó szférából kell elvonni. Ennek megfele­lően változik a gazdasági szabályozás. Kollarik István pénzügy­minisztériumi főosztályveze­tő a konkrét változásokat is­mertette. Elmondotta, hogy jövőre öt százalékkal emel­kedik a vállalati nyereség­adó. Ugyanakkor kedvezőbb feltételeket kívánnak terem­teni az exportképesség javí­tásához, a műszaki fejlődés­hez. Ezért január 1-től csak 8 százalék felhalmozási adó terheli az exportfejlesztő be­ruházásokat — és néhány más, a kormányprogramban szereplő teljesítést —, 1986 második felétől pedig általá­nosan 18-ról 15 százalékra csökken a felhalmozási adó. Január elsejével számos olyán kedvezmény megszű­nik, amelyet a gazdaságirá­nyítás 1985-ben átmeneti jel­leggel vezetett be. Az intéz­Utashíd — busz helyett. A háttérben az 53 méter magas irányítótorony. létre. Ezek a létesítmények az elmúlt években bizonyo­san hozzájárultak a magyar idegenforgalom gyors fellen­düléséhez, különösen a Ma­gyarország és Ausztria kö­zötti kétoldalú turistaforga­lom fejlődéséhez. — Az eddigi kontaktusok révén szerzett jó tapasztala­tok hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben további köl­csönös előnyöket szolgáló kooperációs lehetőségeket ta­láljunk minden területen. Az együttműködés eredményei azonban szélesebb összefüg­gésekre is rávilágítanák: pél­damutató baráti, jószomszédi kapcsolatokat fejeznek ki, amelyek a különböző társa­dalmi rendszerekhez tartozó országok között jötték létre. Feladatunk abban áll, hogy e kapcsolatokat ne csak fenntartsuk, hanem tovább is fejlesszük — mondotta vé­gezetül Leopold Gratz, majd felkérte az építő cégek kép- visélőjét, hogy adja át ma­gyar megbízóinak az épüle­tet. A létesítmény jelképes kulcsát Sárospataki Zoltán vette át. Ezután Urbán La­jos kitüntetéseket adott át az épület-komplexum megal­kotásában kiemelkedő mun­kát végzett dolgozóknak. kedés célja, hogy egységes- sebbé, kiegyenlítettebbé vál­jon a szabályozás. A tőkeáramlás feltételeit a szabályozás több új intézke­déssel javítja. Jövőre a használt állóeszközök eladá­sa, illetve vétele felhalmozá- siadó-mentessé válik. Há­roméves vagyon- illetve nye­reségadó kedvezményt kap­nak azok az újonnan alakuló keresikgdoházak, amelyeket az alapítók közös tőkebefek­tetéssel hoznak létre. Ugyan­csak kedvezően változik a gépkölcsönzés céljából vásá­rolt berendezések, termelő- eszközök felhalmozási adója, ez az általánosnál kisebb, 8 százalék lesz. Ezután Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese el­mondotta, hogy az idén be­vezetett vállalati keresetsza­bályozási rendszer főbb ele­mei nem változnak. Az ed­digi tapasztálatok szerint azok megfelelően szolgálják gazdaságpolitikai, s ezen be­lül is bérpolitikai céljaink megvalósítását, a dolgozók keresetének a vállalati telje­sítményekhez kapcsolódó alakulását, a munkaerővel való hatékonyabb gazdálko­dást. A keresetszabályozás néhány elemének jövő évi módosítására ázoinban szűk­Hazánkba érkezett Erich Honecker Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására hétfő este baráti munkaláto­gatásra Budapestre érkezett Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az NDK Államtanácsának elnöke. Kíséretében van Her­mann Axen, az NSZEP Poli­tikai Bizottságának tagja, a kb titkára és Frank-Joachim Hermann, a kb póttagja, ál­lamtitkár. az államtanács elnöki hivatalának vezetője. Erich Honeckert és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Ká­dár János, valamint Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tit­kára és Kótai Géza, a KB tagja, a KB külügyi osztá­lyának vezetője fogadta. Je­len volt Roska István, ha­zánk berlini, valamint Karl- Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete is. Oláh István Kuvaitba utazott Az Oláh István, hadsereg- tábornok, honvédelmi minisz­ter vezette katonai küldött­ség vasárnap befejezte szíriai tárgyalásait. Oláh Istvánt és a delegációt fogadta Háfez Asszad, az Arab Újászületés Szocialista Pártja (BAATH) főtitkára, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke. A szívé­lyes, elvtársi légkörű talál­kozón jelen volt Musztava Tiassz hadseregtábornok és Széphelyi Zoltán, hazánk da­maszkuszi nagykövete. A magyar katonai küldött­ség hétfőn továbbutazóit Kuvaitba. ség van, hogy a bérpolitikai intézkedések igazodjanak az 1986. évi gazdasági célokhoz, elsősorban az áremelkedések mérséklődéséhez. Az adózás szigorítása a ke­resetek növekménye után fi­zető vállalatokat a kereset- szint-szabályozást alkalma­zóknál nagyobb mértékben érinti, itt ugyanis minden adósávban nőnek a terhek. Nem marad változatlan a központi keresetszabályozás sem, ahol az idei 5,5 száza­lékos adómentes keresetnö­velés lehetőségével szemben jövőre csak négy százalékkal emelhetik dolgozóik fizetését adó nélkül a vállalatok. A keresetszabályozás új eleme, hogy jövőre a vásár­lóerő szabályozása érdeké­ben az átlagkeresetek 10 szá­zalékon felüli növelését a vállalatok — bármely kate­góriába tartoznak is — csak további magas különadó fi­zetésével valósíthatják meg. Ezek a szigorítások nem csökkentik jelentősebben a vállalatok ösztönzési lehető­ségeit — mondotta az ÁBHM elnökhelyettese —, hiszen a jól működő vállala­tok még így is négyszerié nagyabb béremelést valósíta­nak meg, mint a gyengébben gazdálkodók. A Budapesten ülésező euró­pai kulturális fórumon ezen a héten is munkabizottságok­ban folyik az eszmecsere. Hétfőtől egy héten át azt vi­tatják meg, milyen lehetősé­gek vannak a kapcsolatok és cserék előmozdítására, for­matervezés, az építészet és a műemlékvédelem, illetve a filmművészet, valamint a rá­dió és televízió kulturális műsorai terén. A napirendben szereplő té­mák megvitatására olyan ne­ves szakemberek érkeztek Budapestre, mint Ludwig Deiter, NDK-beli professzor, Guergui Sztoilov bolgár épí­tész az építőművészek nem­zetközi szövetségének elnö­ke, Dame Jennifer Jenkins brit műemlékvédelmi szak- emiber, Mario Bottá svájci építész, és Valentyin Petyer- burscev professzor, az orosz- országi műemlékvédelmi tár­saság első elnökhelyettese. Jobbító szándékkal, vitázó kedvvel gyűltek össze tegnap délután az Oktatási Igazga­tóság nagytermében a kapos­vári népfrontaktivisták. Dr. Kanyar József, a városi nép­frontbizottság elnöke köszön­tötte a résztvevőket és az elnökségben helyet foglaló Papp Jánost, a városi tanács elnökét, Tolnai Sándort, a városi pártbizottság első tit­kárát, Rostás Károly megyei népfrontelnököt, Harangozó Gyulát, a városi népfrontbi­zottság titkárát és Garai Ist­vánt, a HNF Országos Taná­csának munkatársát. Vitaindítóként meghallgat­ták Harangozó Gyula beszá­molóját az elmúlt öt év mun­kájáról. A városi népfront­titkár előadásában áttekintést adott a népfrontmozgalom eddigi eredményeiről, s a jelen gondjairól is. Éppúgy terítékre került a rossz közlekedés, mint a város új arculatának kialakítása. Szólt a népfront VIII. kongresz- szusának előkészületeiről, il­letve a párt XIII. kongresz- szusa iránytmutató kezde­ményezéseinek napi felada­tokká való átültetéséről. Nemcsak Kaposvár fejlődésé­ről esett szó, hanem a lakos­ság példamutató összefogá­sáról is: a megyeszékhely la­kói negyvenmillió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek a múlt évben. A beszámoló után a vitára került sor. A szünet előtt két felszólaló mondta el véle­ményét: Somogyvári József és dr. Kevy Ferenc. Számos gondot sorakoztatták föl az eredmények mellett. Somogy­vári József a városszépítők javaslatát tolmácsolva meg­szívlelendő bejelentést is tett: Kaposvár lakossága állítson szobrot Széchenyi Istvánnak Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe hétfőn a nagykövetsé­gen rendezett bensőséges ün­nepségen átnyújtotta Övári Miklósnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának a Népek Barátsá­A magyar küldöttség tag­jai közül Merényi Ferenc, a Szépművészeti Múzeum fő­igazgatója, Borvendég Béla, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, Der- csényi Dezső műemlékvédel­mi szakember az Icomos magyar nemzeti hizot'tsáigá- nak elnöke, Gergely István, az iparművészeti főiskola rektora, és Pohárnok Mihály művészetknitikus vesz részt az első munkacsoport tevé­kenységében, A filmművészettel, vala­mint a rádió és a televízió kulturális műsoraival foglal­kozó munkabizottság ülésein többek között jelen van Beá­ta Tyszkiewiez lengyel és Delphine Seyrig francia film­színésznő. Gian Luigi Rondi olasz filmkritikus, valamint Jerzy Kawalerowicz lengyel, Szergej Geraszimov és Elem Klimov szovjet filmrendező. abból az alkalomból, hogy a legnagyobb magyart 150 év­vel ezelőtt választották a'vá­ros első díszpolgárává. A szünetben dr. Kanyar József a városi népfrontbi- zottság elnökét kérdeztem a szobor létréhozlásának esé­lye írói. — Magam is támogatója vagyok ennek a javaslatnak arról, nem is beszélve, hogy már Széchenyi István apja is sokat tett a megyénkért So­mogy megyei főispánként. A köztéri szobrokban szegény Kaposvár várja polgárainak főbólintását ebben a nemes ügyben. A szünet útán követke­zett a felszólalások sora. So­mogyi Zoltánná a város la­kóinak közgondolkodásáról, a lakótelepeken és a családi házakban lakók viselkedés­beli különbségeiről beszélt. Papp János hangsúlyozta, hogy a tanácstagok 63 szá­zaléka kicserélődött, s e vér- frissítés jó hatással van a munkára. Szólt az előttünk álló feladatokról, a város ké­pének nagyszabású alakításá­ról, és a szobor ügyében is letette vöksát. Rostás Károly a népfrontaktívák feladatai­ról beszélt, tekintettel a kö­zelgő VIII. kongresszusra. A délután már estébe nyúlt mire minden felszólaló el­mondta véleményét. A vita összefoglalója után megala­kult a városi népfrontbizott­ság, majd megválasztották a városi elnökséget, vezetősé­get, a tisztségviselőket és a munkabizottságok vezetőit. A városi népfrontbizottság elnöke ismét dr. Kanyar Jó­zsef lett. Megválasztották a megyei népfrontbizottsági tagokat1 és a megyei népfrontértekezlet tagjait is. ga Érdemrendet. A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa a két nép testvéri barátsága és együttműködése erősítése ér­dekében kifejtett tevékenysé­géért, 60. születésnapja al­kalmából adományozta .a magas kitüntetést. és keresetszabályozás 1986-ban Nyílt várospolitikát, közös gondolkodással Megalakult a kaposvári népfrontbizottság Óvári Miklós szovjet kitüntetése Repülőtér avatás Ferihegyen Á tervezett határidőre, költségkereten belül elkészült

Next

/
Thumbnails
Contents