Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

4 Somogyi Néplap 1985. október 3., csütörtök Városaink védelme Alagút­zsalusok , Növekszik a ház a Berzse­nyi utcában. Szokatlanul. Kőműves nem rakja a téglát, panelszerelő sem sürgölő­dik ... Néhány ember mozog itt-ott, furcsa szerkezeteket kezel, (betont töltöget, vár ... A kész falak közül kitolják a zsalut, a daru egy eme­lettel följebb teszi, és újra kezdődik az egész. Tahi József művezető mondta: — Sokat kínlódtunk az el­ső szintnél. Még a második­nál is. De most már gyor­sabban és jobban megy a munka. Még nem úgy, ahogy a „nagykönyvben megírták”, de ,talán a következő kapos­vári háznál már jól együtt lesz a csapat. A Heves Megyei Tanépnél — a rendszergazda cégnél —, Egerben tanulták meg a somogyi 'testvérvállalat szak­emberei a Peva alagútzsalus építési mód szakmai fogásait. Ma már csak a gyakorlat hiányziik, és még egy „apró­ság”: egyelőre kevesen van­nak az alagútzsalusok, kelle­ne még kétdiárom ember. Farkas Lajos brigádvezető szűkszavúan így foglalta ösz- sze a tudnivalókat: — Pontos és gyors mun­ka kell az alagútzsaluhoz. Nem ördöngösség egyébként, nem is könnyebb, nem is nehezebb, mint a többi mód­szer. Más. És előnye, hogy a ház olcsóbb, szebb és talán jobban használható, mint a régebbiek. Nekünk meg azért jó, mert ez a munka egy ki­Izocukorból cilromsav Egy, a napokban kötött magyar—osztrák megállapo­dás alapján izocukorból, vagyis a kukoricából bio­technológiai eljárással nyert folyékony édesítőszerből cit­romsavat készített osztrák partnerével a szabadegyházi Szeszipari Vállalat. A hazai üzemekben nincs citromsavgyártó technológia, így e fontos anyagot az élel­miszeripar és a vegyipar számára csak külföldről le­het beszerezni. 'A mostani megállapodás lehetővé teszi, hogy évi 5200 tonna izocu­korból — némi átdolgozási térítésért — 4000 tonna cit- romsavat kapjunk. A meg­állapodás 5 évre szól, s rendkívül előnyös, hiszen legalább 120 millió forintnyi devizakiadástól mentesíti évente a népgazdaságot, s a világpiaci árváltozástól füg­getlenül folyamatosan fede­zi a citromsav-szükségletet. ' A partnerek között tárgya­lások folynak arról is, hogy az átdolgozási díjat a sza­badegyháziak izocúkorban egyenlítenék ki, ezáltal még előnyösebbé válhat a megál­lapodás. Az izocukorból készült citromsavból az első 500 tonna már megérkezett a hazai felhasználókhoz. csit jobban tizet, mint az előzőek. Hasonlóan kevés beszédű fiatalember Várnagy Lajos ács, aki így beszélt az új­donságról : — Reméljük még egy-két taggal kiegészíthetjük a bri­gádot, és akikor épp annyian leszünk, ahány ember ren­desen el tudja végezni a munkát. Megszűnhet a vára­kozás, mer,t mindenütt épp a megfelelő időben ott dolgoz­hat az, akinek kell. Az egésznek ez a „titka”. Már így is gyorsabbak vágunk az átlagnál, tehát remélhetjük, hogy ki tudjuk hozni az alagútzsaluból azt, ami ki­hozható. Próbáltam őket tovább fag­gatni az új szerkezet külön­legességeiről és szépségéről. Alig egy-két szóval vála­szoltak, mozdulataikon lát­szott: inkább mennénék visz­Tudósitónktóll A kapos- } vári áfész es a Szövker társulás Ská- | la-Coop áru­háza készül J az őszi-téli csúcsforgalomra. Október el­ső napján Antal János áru­házigazgató éppen egy be­szerzési kőrútról tért vissza. Több szállítópartnernél járt, akiktől függ, hogy a Zselic teljesíteni tudja-e az éves kétszázharmincöt millió fo­rintos forgalmi tervét, amelyből több mint 72 mil­lió forint az év utolsó há­rom hónapjára esik. Termé­szetesen-számítanak a helyi nagykereskedelmi vállala­taikra is, amelyek minden­kor biztos támaszai voltak az áruháznak. Különösen kiemelkedő munkát végez a Zselic. ellátásában^ a Balaton Füszért, a Röviköt, a Tritex •és a Titán vállalatok helyi lerakatni. Az áruház él a többcsa­tornás beszerzés lehetőségei­vel. A Skála-Coop nagyker részlegei, raktárai rendsze­resen importálnak speciális cikkeket. Ilyenek a kozme­Várnagy Lajos sza az épület tetejére, mint beszélgetnének. Elbúcsúz­tunk hát. A művezető ma­radt. — Sikerült a két legkeve­sebbet beszélő beosztottját kiválasztanom . .. — Szűkszavúak, az bizo­nyos. De nem is lehet erről sokat beszélni. A látvány mindent -elárul, fölösleges hozzá a „körítés”. Meg az­tán: lehet, hogy nem beszé­desék, de a legjobb két em­berem. Tán épp azért. Nem traccsolnak, hanem a kezük jár. — Nemsokára végeznek itt. Hogyan tovább? — Kaposváron, a Németh István ‘fasorban folytatjuk, és Siófokon is bemutatkozik az alagútzsalu, a stadionbő- vítést rendelték meg tőlünk. L. P. tikai cikkek, háztartási és mosószerek, olcsó ágyne­műk, háztartási és híradás- technikai újdonságok, me­lyek egy része már meg is érkezett. Gondolnak a magasabb és alacsonyabb jövedelemmel rendelkező vásárlók igénye­inek kielégítésére. Ahhoz, hogy terveik valóra válja­nak, 70 millió forint értékű áru beszerzését keil elvégez­ni. Ennek biztosítéka az áruház jó kapcsolata eddigi szállítóival. A választék bővítése ér­dekében kihasználták a cse­rékben rejlő lehetőségeket. Szovjet, bolgár és csehszlo­vák testvérvárosok áruhá­zaival mintegy 10 millió fo­rint értékű árucserét szer­veztek. Ezt a módszert a jö­vőben tovább folytatják, il­letve bővítik. Az áruház ' osztályvezetői szorgalmukkal és hozzáérté­sükkel segítik a célokat. Az 'áruház közössége, az öt szo­cialista brigád, tovább foly­tatják a negyvenedik évfor­duló tiszteletére a munka­versenyt, igyekeznek válla­lásaikat teljesíteni. A felszabadulás után épült szocialista városaink kiviéte­lével a legtöbb megyeszék­helyünk és nagyvárosunk aggastyán! korba fordult. Az egész országot felölelő fel­mérések szerint vidéken a házak átlagos életkora 80 év; a műemlékek természe­tesen még régebbiek. Ám akinek szívéhez nőtt szülő­helye, nemcsak a leromlott műszaki állapotot veszi ész­re a házakon, hanem sokra tartja a városok történelmi hangulatát, a patinás épüle­teket. S nem lehet más szán­déka, mint mindnyájunk­nak: értékeinket, nemzeti vagyonúnkat védeni kell. Az elöregedett városok sajnos többnyire korszerűt­lenek is. Sok helyen megol­datlan a csatornázás, a köz­művesítés, és kevés a zöld­terület. A lakások többnyire alacsony komfontfokozatúak, és 30 százalékuk csupán egy­szobás. Ezeket nem pusztán védeni kell az idő viszon­tagságaitól, hanem a hosszú évek óta elmaradt felújítá­sokat, megóvásokat; karban­tartásokat is pótlólag elvé­gezni. Márpedig ez sok pénzbe kerül. A városok komplex vé­delmét rehabilitációnak hív­ják, és egyre gyakrabban találkozhat ezzel a fogalom­mal az újságolvasó. Ponto­san azóta, amióta megszűnt az erős társadalmi nyomás a tömeges lakásépítésre és egy kis lélegzethez jutottak, a városatyák. Most viszont már halaszthatatlan a fel­adat. És azzal is bővült, amivel a rehabilitáció több puszta felújításnál. Mert ez a most használatos fogalom nemcsak az épületek korsze­rűsítését jelenti, hanem a környezet megszépítését is. A rehabilitációval foglal­kozó szakembereknek több ok miatt fá|j a fejük. Leg­először is azért, mert ten­gernyi a dolguk. Évtizede­ken át sok városiban a leg­szükségesebb karbantartást sem végezték el, vannak még épületek, amelyek ma­gukon őrzik a második vi­lágháborús sérüléseket. Ezek kijavítása, és egyúttal a komfortfokozat emelése, a környezet megszépítése vár­hatóan többe kerül majd, mint új házakat, lakásokat építeni. Nemcsak azért, mert drágák az építőanyagok, ha­nem mert a kivitelezés is szükségszerűen eltér a nap­jainkban alkalmazott tömeg- termeléstől. Itt nem segít a házgyár, az iparosított épí­tési technológia — szinte mindent kisipari módsze­rekkel, elődeink gondossá­gával kell elvégezni. Sajnos ritka, és egyre ritkább a boltívet falazni tudó kőmű­ves is, kihaló szakmák so­ra keltene pedig a műemlé­kek, a századelőn épült la­kóházak megfiatalításához. A mindenhez értő öreg ipairosok helyett Pécsen pél­dául jugoszláv és lengyel építőmunkásoíkkail dolgoz­Korábban más rendszer szerint gyűjtötték a gépjár­művek adatait a rendőrség­nél, a tanácsnál, a biztosí­tónál. A gépjárművek szá­ma azonban rohamosan nőtt, a kézzel lapozgatott karto­tékok alapján egyre nehe­zebb a nyilvántartás, bonyo­lultabb az ügyintézés. A kartonos, rendszám szerinti nyilvántartás nehezítette a visszaélések gyors leleplezé­sét, s temérdek többletmun­kát adott az illetékeseknek. A személyi szám bevezetése még nyilvánvalóbbá tette egy egységes, korszerű gép­járműnyilvántartási rend­szer kialakításának szüksé­gességét. Az előkészítő munkában úttörő szerepet vállaltak a somogyi szervek. Május kö­zepe óta kísérletképpen gépi adatfeldolgozásra alkalmas rendszer szerint végezték a műszaki vizsgáztatáskor szo­tattak. Ebben a városbari, mint a legtöbb helyen, ne­hézkesen indult a tömbsze­rű rehabilitáció, elsősorban a gyakorlatlanság és a ne­héz területi adottságok miatt. Jó tíz év ment el azzal, hogy a földalatti pin­cerendszert kijavították, most azonban már a föld felszínén dől el, hogyan sí­kéiül egyetértést teremteni a rehabilitációban érdekelt számtalan szervezet, különö­sen a tanácsok és a lakos­ság között. Követésre méltó példáját nyújtja a baranyai főváros annak, miként le­het a lakók hathatós (támo­gatásával, pénzük bevonásá­val megoldani a rehabilitá­ció ügyiét. Ugyanitt alkal­mazták azt a módszert, hogy az. épületek kivitelezését vállalkozásba adták — igaz, ehhez olyan módon járult hozzá a város, hogy az át­meneti forráshiányok enyhí­tésére rehabilitációs pénz­ügyi alapot létesített. Am nem múlik minden a pénzen. Ment hiába, fordíta­nának körülbelül egymillió forintot egy lakás felújításá­ra, ha nincs a városnak pontos műszaki nyilvántar­tása az épületekről; ha nem tudni, hol futnak a vezeté­kek, s milyen azok állapota. Emiatt vajúdik Szegeden a rehabilitáció, ahol még egyetlen tömböt sem tudtak felújítva átadni, mert a házak eltérő pénzügyi, mű­szaki tulajdonságokkal ren­delkeztek. A nyilvántartás mellett fontos, hogy a mun­ka megkezdése előtt, és at­tól kezdve folyamatosan tá­jékoztassák a lakosságot. Miskolcon például hossza­dalmas előkészítés után jö­vőre látnak munkához^ ám biztos megéri a késedelem, mert ha előzetesen sikerül egyetértésre jutni az érde­kelteknek, az értelmetlenné teszi a menet közbeni vitá­kat. Győrben más utat vá­lasztottak : Városrekonst­rukciós Operatív Bizottságot hoztak létre, amelyben min­denki képviselve van, aki­nek szerep jut a tervezéstől a kivitelezésig a komplex felújításban. Hosszú távú programot ad ez a munka a városoknak: körülbelül 2000-ig kell el­végezni 20 városunkban 47 ezer lakás megújítását, és ezzel 190 ezer embernek ja­vulnak majd jelentősen az életkörülményei. Nemcsak a szám nagysága miatt óriási a feládat és a felelősség, hanem azért is, mert a vi­déki házak háromnegyede tanácsi bérlakás, s bennük idős emberek élnek; akik jelentős társadalmi, anyagi segítségre szorulva tudnak csak részt venni a rehabili­tációban. Ám az már a kez­deti, bizonytalan lépésekből is kiderült, hogy a lakosság városszeretetére, egészséges lokálpatriotizmusára kell, és lehet is, számítani. kásos adatfelvételt és adat- egyeztetést. A 82 000 somo­gyi gépjármű mintegy tized részének adatai kerültek ed­dig adatbankba. A nagy kö­rültekintést és szakértelmet kívánó munka eredményei is hozzájárultak, hogy e héttől a vizsgára vitt autók­ról és tulajdonosaikról or­szágszerte az új, sokoldalú­an hasznosítható, gépi fel­dolgozásra alkalmas adat­sort jegyzik fel. Az autók tulajdonosainak ezzel kapcsolatban semmi tennivalójuk nincs, csupán a személyi igazolványukat is vigyék magukkal a vizsgáz- tatóhelyre. A megyében az ismert nyolc műszaki, állomáson már rendelkezésre állnak az új — a személyi számot is feltüntető — adatlapok, s befejeződött a szakemberek felkészítése is. Elvetélt tervek — Milyen tervek nem va­lósultak. meg az utóbbi években és miért? — kér­deztük Szigetvári Györgytől, a Somogy Megyei Tanács Tervező Vállalatának igaz­gatójától. — 1975-ben a meg nem valósult tervek értéke 582 000 forint volt. Pénz­hiány miatt nem épülhetett meg a zákányi iskola, a ka­posvári aűtótaniskola, nem készülhetett el a gabonafel- vásárló emeletráépítése. 1976-ban természetesen nem épült meg a barcsi szülé­szet, mert Nagyatád vette át a szülő nők gondozását. Nem készültek el a kapos­vári szökőkutak és a mar­cali Simon-téri W.C. A kész tervek értéke 364 000 forint volt. 1977-ben a ‘ka­posvári cukorgyár nem épí­tette meg a lakásait, nem készült el a tanítóképző fő­iskola nagy előadóterme, nem épült fel a toponári is­kola — ugyancsak pénz hiá­nyában. Ekkor 1 millió 210 000 forintnyi szellemi munka ment veszendőbe. Ugyancsak pénzhiánnyal magyarázható, hogy 1978- ban nem készült el a me­gyei tanács átalakítása mú­zeummá, a nagyatádi Érti kastély, a kaposvári mű­vésztelep. Az IKV t más technológiával építette meg a lakásokat, a somogycsicsói szociális otthon felépítése pedig azért maradt el, mert nem lett volna gazdaságos. Nagybajomban ugyancsak technológiai váltás miatt angol licenc alapján épült meg az új általános iskola, így a mi terveinkre nem volt szükség. Nem kezdődött meg a zákányi 12 tantermes iskola építése sem, amely pécsi kivitelezéssel készült volna el. A veszteség 3 mil­lió forint. A kaposvári csecsemőott­hon és a szigetvári étterem pénzhiány miatt nem épült fel 1979-ben. Az elvetélt tervek értéke 754 000 forint. 1980-ban minden terv megvalósult, 1981-ben pénz­hiány miatt nem készült el a nagyatádi temető, a ka­posvári Mezőgazdasági Fő­iskola portája, és a somogy- vári kastély átalakítása 664 000 forint ment veszen­dőbe. 1982-ben minden terv megvalósult, 1983-ban pénz­hiány miatt nem készült el az igali reumatológiai inté­zet. 151 000 forint a tervek értéke. 1984-ben 1 171 000 forint értékű terv nem valósult meg. Nem épült fel a Vo­lán fonyódligeti szállója és a kaposvári csomagoló üzem. Kilenc év alatt összesen 7,5 millió forintot értek a megvalósítatlan tervek. Aki eddig valamilyen vál­tozás bejelentését elmulasz­totta, jobb ha még a vizsga előtt pótolja ezt a lakhelye szerint illetékes rendőrkapi­tányságon. A gép ugyanis nemcsak a rendszám, ha­nem a tulajdonos személyi száma, az alvázszám, sőt a szín egybevetése alapján pillanatok alatt rájön az esetleges „turpisságra”. A rendszámcserével vagy mo- torszámhamisítással próbál­kozó autótolvajok esélyei alaposan megcsappannak... A teljes hazai autópark adatai három év alatt vál­nak számítógéppel is feldol- gozhatóvá. A már rendelke­zésre álló adatokat egyenlő­re a SZÜV berendezései se­gítségével hasznosítják.- Az új nyilvántartási rend­szer sokoldalúbb, pontosabb, egyszerűbb és gyorsabb lesz az eddiginél. Télre készül a Zselic áruház Tízmillió forint értékű áruházi csere Szikora Katalin V. Ä, SOMOGYI KÍSÉRLET ALAPJÁN ÚJ rendszerű országos gépjármű nyilvántartás Tabi József és Farkas Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents