Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-03 / 232. szám
4 Somogyi Néplap 1985. október 3., csütörtök Városaink védelme Alagútzsalusok , Növekszik a ház a Berzsenyi utcában. Szokatlanul. Kőműves nem rakja a téglát, panelszerelő sem sürgölődik ... Néhány ember mozog itt-ott, furcsa szerkezeteket kezel, (betont töltöget, vár ... A kész falak közül kitolják a zsalut, a daru egy emelettel följebb teszi, és újra kezdődik az egész. Tahi József művezető mondta: — Sokat kínlódtunk az első szintnél. Még a másodiknál is. De most már gyorsabban és jobban megy a munka. Még nem úgy, ahogy a „nagykönyvben megírták”, de ,talán a következő kaposvári háznál már jól együtt lesz a csapat. A Heves Megyei Tanépnél — a rendszergazda cégnél —, Egerben tanulták meg a somogyi 'testvérvállalat szakemberei a Peva alagútzsalus építési mód szakmai fogásait. Ma már csak a gyakorlat hiányziik, és még egy „apróság”: egyelőre kevesen vannak az alagútzsalusok, kellene még kétdiárom ember. Farkas Lajos brigádvezető szűkszavúan így foglalta ösz- sze a tudnivalókat: — Pontos és gyors munka kell az alagútzsaluhoz. Nem ördöngösség egyébként, nem is könnyebb, nem is nehezebb, mint a többi módszer. Más. És előnye, hogy a ház olcsóbb, szebb és talán jobban használható, mint a régebbiek. Nekünk meg azért jó, mert ez a munka egy kiIzocukorból cilromsav Egy, a napokban kötött magyar—osztrák megállapodás alapján izocukorból, vagyis a kukoricából biotechnológiai eljárással nyert folyékony édesítőszerből citromsavat készített osztrák partnerével a szabadegyházi Szeszipari Vállalat. A hazai üzemekben nincs citromsavgyártó technológia, így e fontos anyagot az élelmiszeripar és a vegyipar számára csak külföldről lehet beszerezni. 'A mostani megállapodás lehetővé teszi, hogy évi 5200 tonna izocukorból — némi átdolgozási térítésért — 4000 tonna cit- romsavat kapjunk. A megállapodás 5 évre szól, s rendkívül előnyös, hiszen legalább 120 millió forintnyi devizakiadástól mentesíti évente a népgazdaságot, s a világpiaci árváltozástól függetlenül folyamatosan fedezi a citromsav-szükségletet. ' A partnerek között tárgyalások folynak arról is, hogy az átdolgozási díjat a szabadegyháziak izocúkorban egyenlítenék ki, ezáltal még előnyösebbé válhat a megállapodás. Az izocukorból készült citromsavból az első 500 tonna már megérkezett a hazai felhasználókhoz. csit jobban tizet, mint az előzőek. Hasonlóan kevés beszédű fiatalember Várnagy Lajos ács, aki így beszélt az újdonságról : — Reméljük még egy-két taggal kiegészíthetjük a brigádot, és akikor épp annyian leszünk, ahány ember rendesen el tudja végezni a munkát. Megszűnhet a várakozás, mer,t mindenütt épp a megfelelő időben ott dolgozhat az, akinek kell. Az egésznek ez a „titka”. Már így is gyorsabbak vágunk az átlagnál, tehát remélhetjük, hogy ki tudjuk hozni az alagútzsaluból azt, ami kihozható. Próbáltam őket tovább faggatni az új szerkezet különlegességeiről és szépségéről. Alig egy-két szóval válaszoltak, mozdulataikon látszott: inkább mennénék viszTudósitónktóll A kapos- } vári áfész es a Szövker társulás Ská- | la-Coop áruháza készül J az őszi-téli csúcsforgalomra. Október első napján Antal János áruházigazgató éppen egy beszerzési kőrútról tért vissza. Több szállítópartnernél járt, akiktől függ, hogy a Zselic teljesíteni tudja-e az éves kétszázharmincöt millió forintos forgalmi tervét, amelyből több mint 72 millió forint az év utolsó három hónapjára esik. Természetesen-számítanak a helyi nagykereskedelmi vállalataikra is, amelyek mindenkor biztos támaszai voltak az áruháznak. Különösen kiemelkedő munkát végez a Zselic. ellátásában^ a Balaton Füszért, a Röviköt, a Tritex •és a Titán vállalatok helyi lerakatni. Az áruház él a többcsatornás beszerzés lehetőségeivel. A Skála-Coop nagyker részlegei, raktárai rendszeresen importálnak speciális cikkeket. Ilyenek a kozmeVárnagy Lajos sza az épület tetejére, mint beszélgetnének. Elbúcsúztunk hát. A művezető maradt. — Sikerült a két legkevesebbet beszélő beosztottját kiválasztanom . .. — Szűkszavúak, az bizonyos. De nem is lehet erről sokat beszélni. A látvány mindent -elárul, fölösleges hozzá a „körítés”. Meg aztán: lehet, hogy nem beszédesék, de a legjobb két emberem. Tán épp azért. Nem traccsolnak, hanem a kezük jár. — Nemsokára végeznek itt. Hogyan tovább? — Kaposváron, a Németh István ‘fasorban folytatjuk, és Siófokon is bemutatkozik az alagútzsalu, a stadionbő- vítést rendelték meg tőlünk. L. P. tikai cikkek, háztartási és mosószerek, olcsó ágyneműk, háztartási és híradás- technikai újdonságok, melyek egy része már meg is érkezett. Gondolnak a magasabb és alacsonyabb jövedelemmel rendelkező vásárlók igényeinek kielégítésére. Ahhoz, hogy terveik valóra váljanak, 70 millió forint értékű áru beszerzését keil elvégezni. Ennek biztosítéka az áruház jó kapcsolata eddigi szállítóival. A választék bővítése érdekében kihasználták a cserékben rejlő lehetőségeket. Szovjet, bolgár és csehszlovák testvérvárosok áruházaival mintegy 10 millió forint értékű árucserét szerveztek. Ezt a módszert a jövőben tovább folytatják, illetve bővítik. Az áruház ' osztályvezetői szorgalmukkal és hozzáértésükkel segítik a célokat. Az 'áruház közössége, az öt szocialista brigád, tovább folytatják a negyvenedik évforduló tiszteletére a munkaversenyt, igyekeznek vállalásaikat teljesíteni. A felszabadulás után épült szocialista városaink kiviételével a legtöbb megyeszékhelyünk és nagyvárosunk aggastyán! korba fordult. Az egész országot felölelő felmérések szerint vidéken a házak átlagos életkora 80 év; a műemlékek természetesen még régebbiek. Ám akinek szívéhez nőtt szülőhelye, nemcsak a leromlott műszaki állapotot veszi észre a házakon, hanem sokra tartja a városok történelmi hangulatát, a patinás épületeket. S nem lehet más szándéka, mint mindnyájunknak: értékeinket, nemzeti vagyonúnkat védeni kell. Az elöregedett városok sajnos többnyire korszerűtlenek is. Sok helyen megoldatlan a csatornázás, a közművesítés, és kevés a zöldterület. A lakások többnyire alacsony komfontfokozatúak, és 30 százalékuk csupán egyszobás. Ezeket nem pusztán védeni kell az idő viszontagságaitól, hanem a hosszú évek óta elmaradt felújításokat, megóvásokat; karbantartásokat is pótlólag elvégezni. Márpedig ez sok pénzbe kerül. A városok komplex védelmét rehabilitációnak hívják, és egyre gyakrabban találkozhat ezzel a fogalommal az újságolvasó. Pontosan azóta, amióta megszűnt az erős társadalmi nyomás a tömeges lakásépítésre és egy kis lélegzethez jutottak, a városatyák. Most viszont már halaszthatatlan a feladat. És azzal is bővült, amivel a rehabilitáció több puszta felújításnál. Mert ez a most használatos fogalom nemcsak az épületek korszerűsítését jelenti, hanem a környezet megszépítését is. A rehabilitációval foglalkozó szakembereknek több ok miatt fá|j a fejük. Legelőször is azért, mert tengernyi a dolguk. Évtizedeken át sok városiban a legszükségesebb karbantartást sem végezték el, vannak még épületek, amelyek magukon őrzik a második világháborús sérüléseket. Ezek kijavítása, és egyúttal a komfortfokozat emelése, a környezet megszépítése várhatóan többe kerül majd, mint új házakat, lakásokat építeni. Nemcsak azért, mert drágák az építőanyagok, hanem mert a kivitelezés is szükségszerűen eltér a napjainkban alkalmazott tömeg- termeléstől. Itt nem segít a házgyár, az iparosított építési technológia — szinte mindent kisipari módszerekkel, elődeink gondosságával kell elvégezni. Sajnos ritka, és egyre ritkább a boltívet falazni tudó kőműves is, kihaló szakmák sora keltene pedig a műemlékek, a századelőn épült lakóházak megfiatalításához. A mindenhez értő öreg ipairosok helyett Pécsen például jugoszláv és lengyel építőmunkásoíkkail dolgozKorábban más rendszer szerint gyűjtötték a gépjárművek adatait a rendőrségnél, a tanácsnál, a biztosítónál. A gépjárművek száma azonban rohamosan nőtt, a kézzel lapozgatott kartotékok alapján egyre nehezebb a nyilvántartás, bonyolultabb az ügyintézés. A kartonos, rendszám szerinti nyilvántartás nehezítette a visszaélések gyors leleplezését, s temérdek többletmunkát adott az illetékeseknek. A személyi szám bevezetése még nyilvánvalóbbá tette egy egységes, korszerű gépjárműnyilvántartási rendszer kialakításának szükségességét. Az előkészítő munkában úttörő szerepet vállaltak a somogyi szervek. Május közepe óta kísérletképpen gépi adatfeldolgozásra alkalmas rendszer szerint végezték a műszaki vizsgáztatáskor szotattak. Ebben a városbari, mint a legtöbb helyen, nehézkesen indult a tömbszerű rehabilitáció, elsősorban a gyakorlatlanság és a nehéz területi adottságok miatt. Jó tíz év ment el azzal, hogy a földalatti pincerendszert kijavították, most azonban már a föld felszínén dől el, hogyan síkéiül egyetértést teremteni a rehabilitációban érdekelt számtalan szervezet, különösen a tanácsok és a lakosság között. Követésre méltó példáját nyújtja a baranyai főváros annak, miként lehet a lakók hathatós (támogatásával, pénzük bevonásával megoldani a rehabilitáció ügyiét. Ugyanitt alkalmazták azt a módszert, hogy az. épületek kivitelezését vállalkozásba adták — igaz, ehhez olyan módon járult hozzá a város, hogy az átmeneti forráshiányok enyhítésére rehabilitációs pénzügyi alapot létesített. Am nem múlik minden a pénzen. Ment hiába, fordítanának körülbelül egymillió forintot egy lakás felújítására, ha nincs a városnak pontos műszaki nyilvántartása az épületekről; ha nem tudni, hol futnak a vezetékek, s milyen azok állapota. Emiatt vajúdik Szegeden a rehabilitáció, ahol még egyetlen tömböt sem tudtak felújítva átadni, mert a házak eltérő pénzügyi, műszaki tulajdonságokkal rendelkeztek. A nyilvántartás mellett fontos, hogy a munka megkezdése előtt, és attól kezdve folyamatosan tájékoztassák a lakosságot. Miskolcon például hosszadalmas előkészítés után jövőre látnak munkához^ ám biztos megéri a késedelem, mert ha előzetesen sikerül egyetértésre jutni az érdekelteknek, az értelmetlenné teszi a menet közbeni vitákat. Győrben más utat választottak : Városrekonstrukciós Operatív Bizottságot hoztak létre, amelyben mindenki képviselve van, akinek szerep jut a tervezéstől a kivitelezésig a komplex felújításban. Hosszú távú programot ad ez a munka a városoknak: körülbelül 2000-ig kell elvégezni 20 városunkban 47 ezer lakás megújítását, és ezzel 190 ezer embernek javulnak majd jelentősen az életkörülményei. Nemcsak a szám nagysága miatt óriási a feládat és a felelősség, hanem azért is, mert a vidéki házak háromnegyede tanácsi bérlakás, s bennük idős emberek élnek; akik jelentős társadalmi, anyagi segítségre szorulva tudnak csak részt venni a rehabilitációban. Ám az már a kezdeti, bizonytalan lépésekből is kiderült, hogy a lakosság városszeretetére, egészséges lokálpatriotizmusára kell, és lehet is, számítani. kásos adatfelvételt és adat- egyeztetést. A 82 000 somogyi gépjármű mintegy tized részének adatai kerültek eddig adatbankba. A nagy körültekintést és szakértelmet kívánó munka eredményei is hozzájárultak, hogy e héttől a vizsgára vitt autókról és tulajdonosaikról országszerte az új, sokoldalúan hasznosítható, gépi feldolgozásra alkalmas adatsort jegyzik fel. Az autók tulajdonosainak ezzel kapcsolatban semmi tennivalójuk nincs, csupán a személyi igazolványukat is vigyék magukkal a vizsgáz- tatóhelyre. A megyében az ismert nyolc műszaki, állomáson már rendelkezésre állnak az új — a személyi számot is feltüntető — adatlapok, s befejeződött a szakemberek felkészítése is. Elvetélt tervek — Milyen tervek nem valósultak. meg az utóbbi években és miért? — kérdeztük Szigetvári Györgytől, a Somogy Megyei Tanács Tervező Vállalatának igazgatójától. — 1975-ben a meg nem valósult tervek értéke 582 000 forint volt. Pénzhiány miatt nem épülhetett meg a zákányi iskola, a kaposvári aűtótaniskola, nem készülhetett el a gabonafel- vásárló emeletráépítése. 1976-ban természetesen nem épült meg a barcsi szülészet, mert Nagyatád vette át a szülő nők gondozását. Nem készültek el a kaposvári szökőkutak és a marcali Simon-téri W.C. A kész tervek értéke 364 000 forint volt. 1977-ben a ‘kaposvári cukorgyár nem építette meg a lakásait, nem készült el a tanítóképző főiskola nagy előadóterme, nem épült fel a toponári iskola — ugyancsak pénz hiányában. Ekkor 1 millió 210 000 forintnyi szellemi munka ment veszendőbe. Ugyancsak pénzhiánnyal magyarázható, hogy 1978- ban nem készült el a megyei tanács átalakítása múzeummá, a nagyatádi Érti kastély, a kaposvári művésztelep. Az IKV t más technológiával építette meg a lakásokat, a somogycsicsói szociális otthon felépítése pedig azért maradt el, mert nem lett volna gazdaságos. Nagybajomban ugyancsak technológiai váltás miatt angol licenc alapján épült meg az új általános iskola, így a mi terveinkre nem volt szükség. Nem kezdődött meg a zákányi 12 tantermes iskola építése sem, amely pécsi kivitelezéssel készült volna el. A veszteség 3 millió forint. A kaposvári csecsemőotthon és a szigetvári étterem pénzhiány miatt nem épült fel 1979-ben. Az elvetélt tervek értéke 754 000 forint. 1980-ban minden terv megvalósult, 1981-ben pénzhiány miatt nem készült el a nagyatádi temető, a kaposvári Mezőgazdasági Főiskola portája, és a somogy- vári kastély átalakítása 664 000 forint ment veszendőbe. 1982-ben minden terv megvalósult, 1983-ban pénzhiány miatt nem készült el az igali reumatológiai intézet. 151 000 forint a tervek értéke. 1984-ben 1 171 000 forint értékű terv nem valósult meg. Nem épült fel a Volán fonyódligeti szállója és a kaposvári csomagoló üzem. Kilenc év alatt összesen 7,5 millió forintot értek a megvalósítatlan tervek. Aki eddig valamilyen változás bejelentését elmulasztotta, jobb ha még a vizsga előtt pótolja ezt a lakhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. A gép ugyanis nemcsak a rendszám, hanem a tulajdonos személyi száma, az alvázszám, sőt a szín egybevetése alapján pillanatok alatt rájön az esetleges „turpisságra”. A rendszámcserével vagy mo- torszámhamisítással próbálkozó autótolvajok esélyei alaposan megcsappannak... A teljes hazai autópark adatai három év alatt válnak számítógéppel is feldol- gozhatóvá. A már rendelkezésre álló adatokat egyenlőre a SZÜV berendezései segítségével hasznosítják.- Az új nyilvántartási rendszer sokoldalúbb, pontosabb, egyszerűbb és gyorsabb lesz az eddiginél. Télre készül a Zselic áruház Tízmillió forint értékű áruházi csere Szikora Katalin V. Ä, SOMOGYI KÍSÉRLET ALAPJÁN ÚJ rendszerű országos gépjármű nyilvántartás Tabi József és Farkas Lajos
