Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-23 / 249. szám

1985. október 23., szerda Somogyi Néplap 3 PARTON KÍVÜLI KOMMUNISTÁK Róluk nyiiiLvántantást ve­zetni nem kötelező, tagdíjat nem fizetnek, közülük tag­gyűlésien csak kevesen, és ritkáin vesznek részit, ám ha a párttagoknak munkát osz­tanak,, ők is kérnek maguk­nak, vagy az első szóda szí­vesén vállalnak a közös­ségért végzendő tennivalók­ból. Jőban-rofiszbain lehet rájuk számítani. Ott vannak a dolgozók törvényes érde­keit okosan, következetesen védelmez» szakszervezeti munkások, a szüntelenül kezdeményező, a választóit jó ügyért lelkesítő, jogos közösségi, vagy egyéni pa­naszok elintézésének útját fáradhatatlanul egyengétő tanácstagok között. Szeré­nyen és szorgalmasan dol­goznak á Hazafias Népfront­ban, az utca-, vagy lakóbi- zottságojkban, a szülői mun­kaközösségeikben, a különbö­ző társadalmi szervezetek­ben, egyesületekben. Ahányan, annyi félék, ami a képzettségüket, tehetségü­ket, családi viszonyaikat, érdeklődési körüket, anyagi helyzetüket illeti. Viszont egében teljesen hasonlítanak egymásra: önzetlenül, lelki­ismeretesen, képességük szerinti végzik társadalmi munkájukat, amint erejük­ből, idejükből telik, teljesí­tik a pártszervezet által közvetlenül, vagy közvetve adott megbízatásokat. Napjainkban, amikor oly sokan „hajtanak”, hogy le­gyen, ha még nincs, és több legyen, ha már van, ezek az elvtársaik — akik szívesen veszik, ha így szólítják őket — ha olykor csak jelképe­sen is, de többnyire igazán sokat fáradoznak a közös­ségért. Cselekedeteikkel na­ponta voksolnak a szocialis­ta haladásunkra, a gazdasá­gunk állapota miatt egyre niehezébb leckét adó, de mind sürgetőbbé váló szo­cialista demokrácia erősíté­sére. Munkával adnak na­gyobb nyomatéket a kétke­dőknek szánt érveiknek, amikor azok tőlük kérdezik: „hát érdemes?” Nemcsak érdemes — szól tömör vá­laszuk —, hanem szükséges is, mart nem elegendő csu­pán deklarálná, és azzal jó- szírvvel egyetérteni, hogy a szocializmus a pártonkívü- liéknek is épül. Értük, és általuk is történik mindaz, ami ezt a hazát valameny- nyiünket éltető, oltalmazó otthonává teheti. A párton- kívülá kommunisták kezét is fogva kapcsolódik a párt oly sok szállal a tömegeik­hez, akikkel barátaink köz­reműködése nélkül nehezeb­ben tudnánk igazán ered­ményes párbeszédet folytat­ni. Ha oly hűséges és cselek­vő hívei a szocializmusnak, mindig segíteni kész bará­tai a pántnak, akkor miért vannak a párton kívül? ön­ként adódó kérdés ez, de teljesen hiteles válaszért sziinte minden esetet külön- külön kellene megvizsgál­nunk. A paletta oly sokszí­nű. akár az élet. Van, aki­nek világnézete az a kü­szöb, amelyen nem tud mlég átlépni. Mások a párttagok­kal szemben támasztott szi­gorú követelmények teljesí­téséhez nem éreznek elegen­dő erőit. Akadnak, akik ria­dnának attól, hogy a piros könyv birtoklását egyesek karrierizmusnak minősítsék. Lelhetnek, akik pontosan tudják, hogy a pártba való felvételt munkával, maga­tartással, sok-sok tanulással kell kiérdemelni. Ügy érzik, ennek a pillanatnak az el­érkeztél nem ők hivatottak megállapítani. Nyilvánvaló, hogy a párt- szervezeteknek ez utóbbiak sorsára, fejlődésére indokolt a legnagyobb figyélmet for­dítaniuk. Teljesen bizonyos, hogy a párt erejét növelő, minőségi összetételét javító embereket elsősorban közöt­tük lehet megtalálni. S ha megleltük, akkor ne fukar­kodjunk a bátorítással. A legjobbak kiválogatása, fel­készítése a mindennapi pártmunka tartozéka. Ne áltassuk persze ma­gunkat, a pártonkívüli kom­munisták jelentős része — a már említett okok miatt is — esetleg soha nem lesz a párt tagja. De ha tapinta­tunk, türelmünk elegendő, akkor a hozzájuk fűződő barátságunk, együttműkö­désünk az eddiginél is gyü­mölcsözőbb lehet, különö­sen, ha önzetlen segítségü­kért illő megbecsülésben is részesülnek. Gyertyános Zoltán Kiemelt szerepe van az oktatásnak Számítástechnikai tanácskozás Kaposváron A városi közlekedésről tar­tanak országos konferenciát Egerben a Közlekedéstudo­mányi Egyesület és a hélyi szervek rendezésében. A ked­den kezdődött kétnapos ta­nácskozáson mintegy kétszáz közlekedési szakember vesz részt. A konferenciát Kerká- poly Endre, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékve­zető tanára, a Közlekedéstu­dományi Egyesület főtitkára nyitotta meg, majd Bakos Antal, a városi tanács elnök­helyettese köszöntötte a ta­nácskozás résztvevőit. A konferencia fő témája a település- és a közlekedés- fejlesztés összehangolása. Előadást tart Eger két kül­földi testvérvárosa képvise­letében Hervé Joubert, a franciaországi Macon pol­gármester-helyettese és Ar­min Woda, a drezdai Fried­rich List Közlekedéstudo­mányi Egyetem docense is. Városi közlekedési konferencia tot nem célszerű számító­géppel megoldani. Az alkalmazás lehetőségei mellett többek között arról is beszélt, milyen fontos szerepe van az oktatásnak a számítógépek és a progra­mok megismertetésében. Az alkatrészgyártókról szólva nem titkolta, hogy többek között ők is okozói annak, hogy nálunk ilyen drága a számítógép. 11 uaiiia\.t3iiwí,as Illan liapja.Il a mezőigazdásági szakembe­rek tartanak előadásokat és beszámolnak saját tapaszta­lataikról. Holnap a gépesí­tett ügyvitelszervezésről, ok­tatásról, forgalmazásról hallgatnak meg előadásokat a résztvevők. A rendezvény hátralevő két napján is megtekinthető a kiállítás és lehetőség lesz a vásárlásra is. Jobb munkakörülmények az élelmiszeriparban A hatodik ötéves terv idő­szakában végrehajtott üzemi rekonstrukciók, műszaki fel­újítások nyomán javultak a munkakörülmények az élel­miszeripaliban ; abban az ágazatban, amelyben e te­kintetben a korábbi években jelentős lemaradás mutatko­zott — ezt állapította meg az ÉDOSZ átfogó elemzése. A vizsgálat szerint az ága­zatban mintegy 50 ezer dol­gozó munkája vált egészsé­gesebbé és biztonságosabbá. Sokat segített a gyártástech­nológia korszerűsítése. Egye­bek között például a kapos­vári, a gyulai és a szegedi húsüzemiben, a törökszent­miklósi baromfifeldolgozó­ban és a zalai hűtőháziban fordítottak jelentős összege­ket a munka-környezet kor­szerűsítésére. Az anyagmoz­gatást jó ütemben gépesítet­ték, például a sütőiparban, ahol a felhasznált liszt hoz­závetőleg egynegyedét öm­lesztett állapotban szállítják, s konténerekre „bízzák” — mintegy 30 százalékos arány­ban — a késztermékek szál­lítását. A cukoriparban a gépesítés kiterjedt több olyan munkahelyre, ahol ko­rábban csak igen nehéz fi­zikai munkával boldogultak. Legutóbb az Ácsi Cukor­gyárban gépesítették a ter­melési folyamatokat, ideért­ve a belső anyagmozgatást, rakodást. A nehéz fizikai munkától mentesültek a ga- bonatáriházak dolgozói; a korszerű új létesítmények­ben nagy teljesítményű gé­pekkel oldják meg a termé­nyek továbbítását, mozgatá­sát. A szakszervezet vizsgá­lata szerint űz iparban, a gépesítés eredményeként mintegy 14—15 ezer dolgozó nehéz fizikai munkáját he­lyettesítik új gépekkel, szer­kezetekkel. A munkásvédelem során egyebek között a zajártalmat csökkentették, például a ga­bonaiparban és a hűtőhá- zaktoan. Mintegy 3000 dolgo­zó védelmét oldották meg hangszigetelésű vezérlőfül­kékkel, védőberendezések­kel. Régebben sok gond volt — mindenekelőtt a hús- és a baromfiiparban — a nem megfelelő padozatok­kal, padlókkal; lieenc alap­ján gyártott úgynevezett csú­szásmentes burkolóanyag;, il ebben a tervidőszakban a húsiparban már csaknem mindenütt elejét vették az ilyen baleseteknek. Korsze­rű öltözők és fürdők épültek, ilyen létesítménnyel gazda­godott például a kőbányai sörgyár, a kecskeméti ba- romfiüzem, a debreceni Tar­tósító Ipari Kombinát és a szekszárdi tejüzem. Az ÉDOSZ anyaga szerint mivel a hazai gépgyártás nem tudja kielégíteni az élelmiszeripari kisgépek iránti igényeket, a gyárak­ban az előkészítés, csomago­lás és rakodás még mindig túlságosan sok munkaerőt köt le, és rontja a jövedel­mezőséget. Valószínűleg a rendezőket is kellemes meglepetésként érte az a nagyfokú érdeklő­dés, amely tegnap A számí­tástechnika és alkalmazása ’85 címeit viselő kiállítás megnyitóját kísérte. A há­romnapos rendezvényso­rozatot Műdig István, a Neumann János . Számító- géptudományi Társaság So­mogy megyei szervezetének titkára nyitotta meg. Az el­nökségben helyet foglalt dr. Sarudi Csaba, a Somogy Megyei Tanács elnökhelyet­tese, Tolnai Sándor, a Váro­si Pártbizottság első titká­ra, dr. Kovács Győző, az NJSZT főtitkára. A kiállítókat és az édek- lődőiket dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Pártbi­zottság titkára és dr. Horn Péter, a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola főigazga­tója Köszöntötte. Mindket­ten hangsúlyozták, a számí­tástechnika egyre fokozódó szerepét, és éppen ezért örömmel üdvözölték a kiál­lítók között szép számban megjelent somogyi vállata- tokait. A részvételi arányuk jól jellemzi azt a változást, mondták, amely szinte a gazdasági élet valamennyi területén érezteti hatását. A két éve először megrende­zett hasonló kiállításnak még nem volt megyei kép­viselője, ma' pedig a részt­vevők mintegy 50 százaléka somogyi. Azoknlák, akik végignézik az Oktatási Igazgatóságon felállított standokat, bizo­nyára szembetűnő lesz, hogy a résztvevők milyen sokrétű alkalmazási lehetőséget mu­tatnak be. A felhasználók mellett itt vannak a gyártók is: Híradástechnikai Szövet­kezet, a Tungsram, a Video­ton. Az iparvállalatok közül a Húskombinát, a mezőgaz­dasági üzemek képviseleté­ben mint társrendező a Me­zőgazdasági Főiskola vesz részt, valamint a barcsi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet, a Bogiári Mező­gazdasági Kombinát, a KSZKV és a Teszöv. Jó alkalom ez a bemutat­kozásra az IKV, a Somogy megyei középiskolák és a SZÜV számára is, akik ez­úton is hirdetik és várják a jelentkezőket a milkroklu- boklba. Néznivaló tehát van bőven. Ezt, ahogy az első órákból, is kitűnt, a kisisko­lásoktól kezdve a már kép­zett szakemberekig ki is használják az érdeklődők. A felhasználhatóság sok­félesége egyben a buktatója is a számítógépek alkalma­zásának. Erre nyitóelőadásá­ban dr. Kovács Győző, a Neumann János Számító- géptudiományi Társasáig fő­titkára, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet igaz­gatója is ultalt, amikor a környezet, a munkaterület és a feladat kapcsolatáról szólt: — Már a felismerés is fontos, hogy hol, mikor, és mire használjuk, mire érde­mes használnunk a számító­gépet. Ki kell tudni monda­ni azt is, hogy adott felada­Lossan véget ér a hajózási szezon a Balatonon. Ok­tóber 27-ével kikötőbe vonulnak a hajók, s megkezdik ja­vításukat a Mahart siófoki leányvállalatának dolgozói. A balatoni hajók javitásán kívül dunai hajót is javítanak, a Bácska nevű dunai jégtörőt. Fotó: Gyertyás László

Next

/
Thumbnails
Contents