Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

1985. október 19., szombat Somogyi Néplap SZAKSZERVEZETEINK ÉS A VILÁG Aranyfedezet: a jó munka A Német Szövetségi Köz­társaságban a közelmúltban szociológusok, újságírók és a szakszervezeték képvise­lői vitatkoztak, s az egyik résztvevő — egy szocioló­gus — furcsa, meghökkentő kérdést tett föl: „Mai vilá- gunlkban, legalábbis a fej­lett és a közepesen fejlett országokiban, függetlenül a társadalmi berendezkedés­től, szükség van-e egyálta­lán szakszervezetekre?” Meg is magyarázta szokat­lan kérdését. Kifejtette, hogy — elsősorban Európá­iban — a kormányoknak, ha hatalmon akarnak maradni, megfelelő szociálpolitikai koncepcióval kell rendel­kezniük. Érdekük, hogy a munkaidő csökkentésével, új munkaihelyek létesítésé­vel foglalkozzanak. S még ha konzervatív beállítottsá­gúak is, tekintetbe kell ven­niük a bériből és fizetésből élők érdekéit. Szólt a kér­dező — hivatkozva az ál­tala említett magyar gya­korlatra — a szocialista országokról is, ahol a mun­kásérdekék védelme és kép­viselete az állami politika rangjára emelkedett. Fej­tegetésének igazságát senki nem vitatta, mégis a jelen levő szakszervezeti epiberek kristálytiszta logikával be­bizonyították, hogy a dol­gozó emberek képviselete ma feltehetően még sokáig csak a szakszervezetek ke­zében van megfelelő he­lyen. Persze nem lehet álta­lánosítani. A tőkés világ­ban éppúgy, mint a szocia­lista országokban, a szak­szervezetéknek minden korszakban ki kellett alakí­taniuk helyüket, szerepüket, hogy valóban eleget tehes­senek küldetésüknek.. A magyar szakszervezetek idejében fölismerték ennek a (fontosságát, s kellő já­tékteret biztosítottak ma­guknak a szocialista társa­dalmi rendszer keretein be­lül. Elérték, hogy a dolgozó embereket érintő egyetlen kérdésben sem születik döntés véleményük kikéré­se nélkül. Rendszeressé vál­tak a kormány és a SZOT vezetőinek konzultáció', egyeztető megbeszélései, örvendétes, hogy ma már a tárcák és az ágazati-szak­mai szakszervezetek vezetői is rendszeresen folytatnak véleménycserét. Kétségtelen, az itthoni si­kerek, eredmények terem­tettek lehetőséget, adtak te­kintélyt a .magyar szak- szervezetek számára a nem­zetközi életben való rész­véteihez. A SZOT-nak és a szakmai szervezeteknek va­lamennyi kontinensre kiter­jedő, kölcsönösen hasznos kétoldalú kapcsolatai van­nak, amelyek folyamatosan bővülnek. Az enyhülési folyamat kibontakozása és a nem­zetközi szakszervezeti moz­galom feléledése kölcsön­hatásban volt egymással. A hatvanas években a ma­gyar szakszervezetek veze­tői Ott voltak azon kevesek között, akika szakszervezeti mozgalomban a megkövese­dett bizalmatlanság, a köl­csönös gyanakvás feloldását kezdeményezték. Először a kétoldalú kapcsolatok jöt­tek létre, s később — ezek­re építve — sikerült kon­tinensünkön megteremteni a 'többoldalú érintkezést is. Genfiben, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ke­retében, kétévenként ta­lálkoztak egymással az európai szakszervezetek ve­zetői. A lengyel események­re való hivatkozással — nyugati részről — 1981 de­cembere óta szüneteltetik a genfi konferenciát, de egyre inkább felismerhető a köl­csönös szándék a közös munka felújítására. Amikor a nemzetközi szakszervezeti mozgalom helyzetével foglalkozunk, utalni kell a múltra is. A második Világháború végén, 1945-ben jött létre a Szak- szervezeti Világszövetség, amely a világ valamennyi fontos nemzeti központját egyesítette soraiban. Bebi­zonyosodott, hogy az egység nem illúzió, hanem meg­valósítható tehetőség. An­nak ellenére, hogy nap­jainkban a megosztottsága jellemző. A Szakszervezeti Világszövetség nemrég ün­nepelte fennállásának 40. évfordulóját. Ez alkalommal ismét Ih'itet tett a egység megteremtésének, helyreál­lításának gondolata mellett. Illúziók nélkül, a realitá­sok tisztaletbentartásával tette ezt. Nem a szervezeti, hanem az akcióegység meg­teremtését helyezte előtér­be, méghozzá konkrét cél­lal. Mert van egy kérdés, amelyben egyetértés mutat­kozik a különböző orientá­ciójú szákszervezetek kö­zött. Ez pedig a béke meg­őrzésének, az enyhülés vívmányai megóvásának a kérdése. A magyar szakszerveze­tek ezt már hagyományo­san feladatuknak tekintik, mind a kétoldalú, m'ind pe­dig a többoldalú érintkezés­ben. Lehetőségeinkét s egy­ben felelősségünket növe­li, hogy az SZVSZ elnöki tisztét a magyar szakszer­vezeték elnöke, Gáspár Sándor tölti be. A magyar szakszerveze­tek februári kongresszusá­nak középpontjában nyil­ván nem a nemzetközi kapcsolatok kérdésköre áll majd. Hiszen itthoni fela­dataink nagyobbak, na­gyobb erőfeszítéseket igé­nyelnek, mint valaha. Még­is fontos utalnunk a nehéz és következetes munkával kivívott nemzetközi tekinté­lyünkre. Erre ugyanis csak úgy tehettünk szert, hogy itthon kedvezően alakult helyzetünk. Hiszen a nem­zetközi kapcsolataink aranyfedezetét kizárólag csak az idehaza végzett eredményes munka adhatja. Thurzó Tibor Bélyegnapi ünnepség A Vigadó Galériában, az Eurofilex ’85 nemzetközi bé­lyegkiállítás helyszínén ren­dezték meg az 58. bélyegna- pi ünnepséget. Horn Dezső, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szö­vetségének elnöke ünnepi beszédében bejelentette, hogy „az év legszebb bélyege” cí­met a tavalyi bélyegnapra megjelentetett blokk nyerte, amely az Állami Nyomdá­ban készült Widerkomm Er­vin grafikusművész tervei alapján. Az ünnepségen Kiss Ernő, a Mabeosz főtitkára különfé­le vándordíjakat, kitünteté­seket nyújtott át a kiemel­kedő munkát végzett filate- ■listáknak. Az 58. bélyegnapra blok­kot és sort jelentetett meg a Magyar Posta. A Zombory Éva grafikusművész által tervezett, s habán kerámiá­kat ábrázoló bélyegeket első­napi bélyegzővel látták el a kiállítás helyszínén felállí­tott alkalmi postahivatalban. A minőség javítása Űj ösztönzők a sertéstenyésztés érdekében Somogy mezőgazdasági üzemeinek vezetői tegnap ta­nácskoztak Kaposváron. Megismerkedtek a sertés- és ba­romfitenyésztés ösztönzésére hozott új intézkedésekkel, s megvitatták az ezzel kapcsolatos legfontosabb teendőket. Gyors és félreérthetetlen segítséget kívánunk adni az üzemeknek — nemcsak a szavak igazolták ezt, hanem az is, hogy a csütörtöki mi­niszteri tájékoztató után teg­nap Kaposvárra összehív­ták a megye mezőgazdasági üzemeinek vezetőit. A ta­nácskozásnak — amélyem részt vett Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Faludi Endre, a Hús­ipari Tröszt vezérigazgató­ja és Magyar György, a MÉM munkatársa — egyet­len témája volt: mielőbb is- merjíéfc meg a légilletékeseb- bek azokat a fontos intéz­kedéseket, aimelyék a ser­tés- és baromfitenyésztés fejlesztésére ösztönöznek. Dr. Győri József, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályve­zetője tájékoztatójában el­mondta, hogy bár a hatodik ötéves tervben a tervezettet meghaladó mértékben nőtt a vágósertés-termelés, az utóbbi két évben a holnapi eredményeket veszélyezte­tő állománycsökkenés kö­vetkezett be. Többek között azért, ment a növekvő költ­ségek ellensúlyozására nem történtek árintézkedések, az aszály gondot okozott a ta- karmányellátésban, eladási —átvételi nehézségek ked­vetlenítették el a termelőket. A megfelelő belföldi ellátás, a következő évek biztos ex­portlehetőségei szükségessé teszik a jó minőségű sertés- és baromfi-termékek élőál- lításártak ösztönzését, ezért 1986. január 1-jétől fontos változások történnek a ter­melői árakban. A nagyüzemi sertések ki­lónkénti átlagára 1,50 fo­rinttal emelkedik, úgy, hogy egyszerűsödik az árrendszer és a minőség javítása érde­kében az I—IV. osztályú ha- sítdtt sertéseknél 2 forintos jövedeleminövelés érvénye­süli. (Például a 75—95 kiló közötti I. osztályú hasított sertések ára 52,10 helyett 55,20 forint lesz kilónként.) Ezenkívül az „osztályos” sertések felső súlyhatára ez év november 1-jétől a jövő év március 31-ig öt kilóval nő. A kistermelői sertések át­lagára kilónként 1,40-nel emelkedik, ezen belül a súlykatgóriák alapárai igen jelentősen módosulnak. (Pél­dául 3,80 forinttal fizetnek többet jövőre a 95—120 kiló közötti sertésekért.) Akik a szerződés megkötésékor kérik a sertések vágás utáni minősítését, a jelenlegi nagy­üzemi gyakorlat szerint az I. osztályú sertések után 2,10, a II. osztályú után 1,20, a III. osztályú után pedig 0,60 forint további minősé­gi felárat kapnak. A nagy­üzemeikhez hasonló módon, a bagyobb súlyra való ösz­tönzés érdekében, a kister­melőknél is 5 kilóval eme­lik a 95—120 kilogrammos súlykategória felső határát. A tanácskozáson is el­hangzott : az árintézkedések a mennyiség mellett egyér­telműen a jminőség javításá­ra ösztönzik a termelőket. Ez év november 1-jétől a jövő év első negyedének vé­géig a tröszit ötvenezer te- nyészkocasüldőt helyez ki a kisüzemekbe, a korábbinál magasabb ártámogatással. (Novemberben kétezer, de­cemberben, januárban, feb­ruárban kétezerötszáz, már­ciusban kétezer forintot biz­tosítanak kocánként.) A minőségi követelmények fokozása szükségessé teszi a takarmányozás javítását is. Segíti ezt, hogy január 1- j'étől a fehérjetakarmányok ára mérséklődik, s szigorúbb ellenőrzés mellett magasabb beilitartalmi értékű takarmá­nyokhoz juthatnak a terme­lők. A pecsenyeesirke-termelés növelésére már novemberi­jétől életbe lép a kilónkénti kétforintos felár, sőt a jövő év márciusának végéig to­vábbi 0,50 forintos időszakos felárat is meghirdettek. Nem vezetik be a nyári időszak­ra meghirdetett 1 forintos árcsökkenést sem. A tájékoztatót követő megbeszélésen kitűnt, hogy ezek az árintézkedések — figyelembe véve a nemrég napvilágot látott szabályozó- változásokat is — egy­értelműen a jövedelmezőség, a gazdaságosság javítását szolgálják mind a nagyüze­mekben, mind a kisterme­lőknél. Számos megszívle­lendő észrvétel is elhang­zott, például az, hogy a mi­nőség javítására buzdító ár­intézkedések sikere érdeké­ben feltétlenül javítani kell a kistermelők körében a ta­karmányozással kapcsolatos felvilágosító munkát. Kása Ferenc, a Kahyb igazgatója arról tájékoztatta a részve­vőket: az ösztönző intézke­dések sikerét úgy is segítik, hogy részletfizetésre biztosí­tanak tenyészkneákat. Ahogy összefoglalójában Tóth Ká­roly mondta: a legfontosabb most az, hogy józan meg­fontoltsággal minden üzem tekintse át sertéságazata helyzetét és döntsön a mai és a holnapi tennivalókról; ez összekapcsolódik a VII. ötéves terv készítésével is. V. M. Mozgó ABC-ből látja el Kaposváron a Ki­nizsi-városrész lakóit élel­miszerekkel és háztartási cikkel a Balaton Fűszert és a Kaposker, mivel a lakótelepi ABC-t átépítik. A moz­góból! dolgozói mindent megtesznek, nehogy az alap­vető élelmiszerekből hiány legyen. Naponta nyolc­száz ember fordul meg a boltban, s a forgalom meg­közelíti a havi nyolcszázezer forintot. Az autóbusz mel­letti ABC bővítése jó ütemben halad, s minden remény megvan rá, hogy karácsonyra ismét megnyíljék. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A somogyiak is élénk ér­deklődéssel figyelik a kong­resszusi központban kedden megnyílt nemzetközi tanács­kozást, amelyen tölbb mint nyolcszáz delegátus vesz részt: az európai kulturális fórum munkáját. A tanácskozáson harminchárom európai és két észak-amerikai állam képviselteti magát. A fó­rum tevékenységével és ered­ményével kapcsolatos remé­nyeink igencsak indokoltak, hiszen mi, somogyiak is ér­dekeltek vagyunk abban, hogy javuljon az államok közti együttműködés, bővül­jön a kultúra művelőinek kapcsolata és mód nyíljon a jó tapasztalatok, elgondolá­sok kölcsönös megismerésére. Az európai kulturális fórum — egyebek között — ilyen célokat is szolgál, s érthe­tő a fokozott érdeklődés a tanácskozás iránt, amelynek eseményeiről az újságok, a rádió, a tévé itthon és kül­földön folyamatosan tájékoz­tat. Szűkebb hazánk Balaton- parti városában, Siófokon hétfőn végre sor kerütt an­nak a létesítménynek a fel­avatására, amelyet régóta vártak a siófokiak és a környező több mint húsz te­lepülés Lakói: átadták a for­galomnak a város új autóbusz- pályaudvarát. A csaknem 48 millió fo­rintért megvalósított beruhá­zás tölbb érdekelt vállalat és a helyi tanács anyagi össze­fogásának gyümölcse, s most már a tizenkét helyközi és három helyi járatú autó­busznak épített kocsiállásról indulhatnak a buszok az igényesen kialakított állomá­son várakozó utasokkal. Kedden bjelovári jogász­küldöttséget fogadott Kapos­váron a Magyar Jogászszö­vetség Somogy megyei szer­vezete, ugyanezen a napon volt a IX. siófoki műszaki és közgazdasági hónap meg­nyitója a Dél-balatoni Kul­turális Központban. Ez utóbbi rendezvénysorozatnak az MTESZ Somogy Megyei Szervezetének siótfokii intéző bizottsága a házigazdája, de a program lebonyolításában a tudományos egyesületek Sió­fokon működő szervezetei, helyi csoportjai is részt vesznek. A mezőgazdasági üzemek­ben — termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban és a kistermelők parcelláin — most van az őszi munkák dandárja. Sokáig langymeleg, csapa­dékmentes napok segítették a földek munkásait; örülték is neki, meg nem is. A vetések­hez, a répa kiszedéséhez, a talajmunkákhoz, de még a szőlő, a gyümölcsök telített­ségének növeléséhez is jól jött volna az eső, ami fella­zította voLna a kőkeményre szikkadt talajt és hizlalta volna a gyümölcsöt. A kuko­ricabetakarításhoz viszont ilyen idő való, hiszen a szá­rítóknak kevesebb a dolguk a nedvességelvonással. Szólni kell róla, mert ez is hozzá tartozik a hét so­mogyi krónikájához: sok a figyelmetlenségből, szabály­szegésből származó baleset megyénk útjain. Számos sú­lyos, sőt életveszélyes sérü­léssel járó és egy halálos ki­menetelű esetről számoltunk be hétfőtől tegnapig. Ez is arra int: a gépkocsivezetés veszélyes üzem, s ennek tu­datában szábad csak a volán mögé ülni, kocsit vezetni a nyárinál ugyan mérsékeltebi), de -most is nagy forgalom­ban. Hernesz Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents