Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
4 Somogyi Néplap 1985. október 2., szerda A kiképzés nélkülözhetetlen KIHASZNÁLATLAN SZÁZMILLIÓK Vajon mi az óka annak, hogy az állami vállalatok és szövetkezetek úgyszólván észrevétlenül mentek el egy több százmillió forintos támogatási lehetőség mellett? Emlékeztetőül: több mint két éve, hogy megjelent az átképzési támogatásról szóló rendelet, amely kereken évi 200 millió forintban szabta meg azt az összeget, amely — a meglehetősen szigorúan meghatározott feltételek esetén — bármely vállalat, illetve szövetkezet számára jócskán megkönnyíitíhette volna a munkaerő-átcsoportosításból adódó átképzést. A rendelet értelmében az állami költségvetés bizonyos ideig gyakorlatilag átvállalta volna az átképzés költségeit, illetve az átcsoportosításból • szükségszerűen következő keresetkiegészítést. S nem véletlen a feltételes módban való fogalmazás, ugyanis kezdetben szinte általánosnak mondható érdektelenség fogadta — vállalati, munkáltatói körökben — a mindenki számára nagyon is kedvező rendelkezést. Ma már gyanítható, hogy azért is, mert az érdekelitek eleinte Mintha az utóbbi időben elszaporodtak volna a gazdasági jellegű bűncselekmények. De az is lehet, hogy csupán a rendőrség dolgozik egyre intenzívebben az ilyen ügyekben, épp a társadalmi veszélyessége miatt. A közelmúltban tárgyalt egy esetét a kaposvári bíróságon dr. Ifkovics István tanácsa. A vádlott: Németh Imre 36 éves balatonszemesi beruházási főelőadó. Bűnösnek találták jelentős értékre elkövetett devizagazdálkodás megsértésében, hivatali visz- szaélésben, és öt rendbeli hivatalos személy által elkö- vétett vesztegetés bűntettében. Ezért a bíróság 3 év — börtönben letöltendő — szabadságvesztésre ítélte, és 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Németh -még 1975-ben megismerkedett és összébarátko- zott az angol állampolgár Kovács Antallal, áki 1984- ben megvásárolt egy balatonszemesi lakóházat a Magyar- országon élő anyósa számára. Németh Imrét ibízrta meg, hogy a ház tataroztatását, rendbetételét végeztesse el. Kovács azért, mert a vádlott a felújítási munka lebonyolítását vállalta, s hogy nem tudtak e lehetőségről. Jellemző, hogy ahol először vették igénybe a támogatást — egy Szabolcs megyei vállalatnál —, ott is véletlenül bukkantak rá a rendeletre, éltek is — és nem eredménytelenül — a hirtelen jött alkalommal. Aztán hosz- szú hónapok teltek el anélkül, hogy bárki is érdeklődött volna a 200 milliós keret felhasználási lehetőségei iránt. Ma is ott tartunk, hogy több mint két esztendő elmúltával — az év végéig esedékes átképzési támogatásokat is beleszámítva — mindössze 15 vállalat vette igénybe ezt a fajta költség- térítést, nagyjából 30 millió forint összegben. Pedig időközben már az eredeti 200 milliós keretet is fölszabadították. Mii több, az elmúlt két évben módosították is az alap- rendeletet. Egyre kedvezőbb és még kedvezőbb feltételekkel kínálták a pénzt a munkáltatóknak, remélve, hogy ily módon is előmozdítható az olyannyira kívánatos termékszerkezet változás. Nem tudni még, hogy mi munkavégzéséhez gépkocsija legyen, 1984 májusában a Kpnzumex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül vásárolt részére 4800 dollárért egy Daihatsu személygépkocsit. Németh ott hibázott, hogy nem köthetett volna külföldi személlyel megbízásos szerződést, annak nem nyújthatott volna hitelt, s ellenszolgáltatás fejében nem fogadhatott volna el vagyontárgyat. INémath Imre 1971 óta a Balatonszárszói Nagyközségi Közös Tanácsnál dolgozott, 198Ö-tól mint beruházási főelőadó. Jogkörébe tartozott többek között magánszemé- mélyek építési, felújítási, átalakítási, bővítési, használatbavételi engedélyek kiadása, a itanács részére végzett munkáiknál a számlák ellenőrzése, leigazolása. A vádlott a fenti hatáskörét több esetben is saját zsebére használta ki. Felajánlotta egy fűrészesnek, hogy az vágja ki egy utcában a fákat. A Végén a 120 000 ezer forintos költségvetésből a munkadíj . 10 százalékát követelte, mondván^ hogy a munkát ő szerezte. Egy húz felújításánál 16 000 forintot kért, maljid a tanács megrenlesz a legújabb módosítás eredménye, iám az már biztos: az átképzési támogat ássál kapcsolatos eddigi érdektelenség két fő okra vezethető vissza. Az egyik: a vállalatok már-már közhely- szerű „költségérzéketlensége”. Gondoljuk csak meg: a támogatás a szó szoros értelmében vett ingyen pénz. Nem terheli a bérköltséget, tehát bér-, illetve kereseti adót sem kell utána fizetni. Ám a vállalatok olyannyira nem érzékelik a költségeket, hogy niég az efféle költség- jellegű juttatásokra is érzéketlenek ... A másik és leglényegesdbb ok: még ma sem, a termékszerkezet radikális átalakítását sürgető párt- és kormányhatározatok megjelenését követő tíz év után sem mozdul érdemlegesen a hazai gyártmánystruk- túra, s alig-alig lépünk előbbre a reménytelenül veszteségesen dolgozó vállalatok, munkahelyek felszámolásában. Témánk szempontjából az egyetlen pozitív példa a valamikor — és hosszú huzavona után megszüntetett — delte a balatonszemesi, és a balatonőszödi buszmegálló beüvegezését egy üveges kisiparosnál. Ügy gondolta, ebből is jár; neki némi készpénz. Egy férfi garázst szeretett volna építeni a házánál. Németh különböző építésrendészeti előírásokra hivatkozva nem akarta megadni az engedélyt, ám némi csúszópénz hatására mégis csak elkészülhetett a garázs. A vádlott még 1978-ban észrevette, hogy egy kőműves kisiparos nem az eredeti terv szerint építkezett. Közölte véle, hogy ezért ötvenezer forint bírságot is ki lehetne szabni. Végül javasolta a kőművesnek, hogy készíttessen tervmódosítást. Ez megtörtént, s így az illető megkapta a használatbavételi engedélyt. A dolog azonban nem zárult . le. Ugyanis Németh Imre is építkezett, s a kőműves nála is végzett 44 000 forint értékű munkát. A vádlott ezt a munka-díjat nem akarta kifizetni, mondván, hogy ő is eltekintett annak idején az ötvenezer forintos bírságtól. Bírósági ügy lett a dologból, végül mégis megegyeztek a peren kívül 30 000 forintban. Gyarmati László Irodágéptechnikai Vállalat kisvárdai üzeme, ahol a Medicor teremt vadonatúj forgácsoló üzemet, éppen az átképzési támogatás segítségével. Más és hasonló — az átképzési 'támogatással kapcsolatos rendelkezés értelmét, célját és lényegét illusztráló — esetről még az ez ügyben legilletékesebb szakemberek sem .tudnak. Inkább csak arról, hogy a támogatási alapból bizonyos — és gyakorlatilag elhanyagolható — összegeket afféle „bánatpénzként” használtak fel, a jelentéktelen, de különböző okok miatt végképp halaszthatatlan átcsoportosítások okozta személyes gondokat, vélt, vagy valós sérelmeket enyhítendő. Vagyis: a támogatási rendszer — s a mögötte álló tekintélyes pénzalap — ahelyett, hogy ösztönözte volna a kívánatos szerkezetátalakítást, afféle szűkkörű jótékonysági akcióként működött. Tegyük hozzá, ismételten, hogy nem véletlenül. Az átképzési támogatás rendszere változatlanul fennmarad — sőt, mint jeleztük, feltételrendszere szélesedett — és figyelemreméltó a szakemberek meggyőződés«; jóslata: lesz itt majd érdeklődés, ha valóban nem lesz más lehetőség, mint a gazdaság intenzív fejlesztése, s ha a régóta hirdetett, óhajtott és követelt szerkezetátalakítás végre kikerülhetetlen kényszerré rváMk. Persze: az összes irányítási és gazdaságszabályozása feltételével együtt. Vértes Csaba Az elmúlt években sikeresen folyt a polgári védelmi szervezetek fölkészítése a lakosságvédelmi és mentési feladatokra. A kiképzések során a polgári védelem szervezett erői, a szakszolgálatok és az önvédelmi szervezetek, valamint a különféle gazdasági egységek dolgozói, a tanácsi vezetők megismerték és elsajátították azokat a szakismereteket, amelyek birtokában képesek a polgári védelmi feladatok ellátására, illetve irányítására. A kiképzés legváltozatosabb formáit és módszereit alkalmaztuk és a jövőben is alkalmazni kívánjuk. A fő cél az, hogy a szak- szolgálati és önvédelmi szervezetek parancsnokai és beosztottai képesek legyenek arra, hogy háború vagy katasztrófa esetén a lakosságvédelmi, a mentési, mentesítési és helyreállítási feladatokat ellássák. A megyei, városi és üzemi gyakorllatainkoni résztvevők magas szakmai felkészültségről tettek tanúbizonyságot. A dolgozók szintén elismerésre méltóan vettek részt e munkában. A Berettyó—84 gyakorlatot megtekintette az Ország- gyűlés Honvédelmi Bizottsága, és magas szintű fegyelmezettséget, lelkes tenniaka- rást tapasztalt. Az eredmények felsorolásából az a kép alakulna ki az olvasóban, hogy minden rendben van. Pedig olyan helytelen jelenségekkel, véleményekkel találkozunk, amelyeknek nemkívánatos következményei lehetnek. Egyes vállalati vezetőknél olyan szemlélet kezd kialakulni, hogy a területükön létrehozott polgári védelmi erők, a dolgozók polgári védelmi felkészítése a vezetőnek, vagy az igazgatótanácsnak a döntése alapján menjen végbe. Mások szerint a korábbi években kiképzett állománynak csak akkor kellene kötelező kiképzést szervezni, ha azok polgári védelmi gyakorlaton vesznek részt. Ügy gondolják, hogy a dolgozók részére elég a tűzvédelmi és a balesetvédelmi oktatás. Véleményük szerint ma nincs szükség rendszeres kiképzésre. Gazdaságtalannak és feleslegesnek tartják a kiképzést, mert az gátolja a termelést, és a gazdasági munkaközösségek tevékenységét. Korábbi ellenőrzéseink során is találkoztunk hasonló véleményekkel, de mostanában ezek elszaporodtak. A helytelen szemlélettel ott találkozunk, ahol a vezető maga sem érti, hogy miért szükséges békeidőben felkészíteni az embereket a veszélyre. A polgári védelem a békés napokban előforduló helyzetekben is helytállásra oktat. Most, amikor az önállóság fokozódik, egyesek úgy gondolják, hogy a honvédelmi felkészítés az ő döntésük alapján valósul meg. Ezt a gondolatot a szövetkezeteknél, a tanácsi irányítású üzemeknél és a leányvállalatoknál támogatják elsősorban, ahol a korábbi években sem érte el a kiképzés szintje a minisztériumok irányítása alatt álló üzemekét. Ezék a cégek korábban kényszer- helyzetben voltak, mivel az irányító tröszt, vagy nagy- vállalat ezt a munkát szá- monkérte tőlük. Helyenként a kiképzést elintézik egy filmvetítéssel, vagy összekapcsolják a munkavédelmi, a tűzvédelmi és a polgári védelmi kiképzéssel. Ez vétkes mulasztás. Tűrhetetlen, hogy néhol a polgári védelmi oktatást az előírt hat-nyolc óra helyett 15—20 percre korlátozzák. Másutt egy gépelt oldalnyi anyagot olvastak fel az új belépők előtt, és ezzel befejezettnek tekintették a kiképzést. Ilyen helyzetben alakulhat ki az a helytelen vélemény, hogy a polgári védelmi oktatásnak nincs jelentősége. Az ilyen „kiképzésre” valóban nincs szükség! Mert károsabb, mint a másik véglet, az időt rabló, felesleges elméletieskedés. Arra a kérdésre, hogy ikell-e polgári védelmi kiképzés, vagy sem, arra igennel kell válaszolnia minden vezetőnek. A polgári védelem szervezetei hatékony segítséget tudtak nyújtani az elemi csapások után, az üzemekben, a közutakon, s a középületeknél bekövetkezett katasztrófahelyzetekben. 1970 óta hatszor volt árvíz hazánkban. Nem volt pánikhangulat, és a mentés mindenütt nyugodt körülmények között zajlott le a polgári védelmi szervezetek közreműködésével. Sok helyen következett be fertőző állatmegbetegedés, amelyeket mindig időben sikerült lokalizálni és megszüntetni. Ebben a munkában nagy tudással vettek részt a polgári védelem állat- és növényvédelmi szakszolgálatának beosztottai. Az ismereteket a polgári védelmi kiképzéseken tanulták. Joggal merül fel a kérdés: ki)k azok, akik útját fogják állni az ipari katasztrófáknak? Kik mérik fel a károkat, amelyek elemi csapás miatt vagy háborúban keletkeznek, ha nincsenek felkészült emberek? E feladatok tervezése, szervezése, irányítása és végrehajtása a világon mindenütt a polgári védelem szervezeteire vár. Az ismereteket, a szakmai tudást nem lehet egy-két napos kiképzésen megszerezni, de az 5—10 évenként rendezett üzemi gyakorlatok keretében sem. A kiképzést minden szinten rendszeresen és tervszerűen, valamennyi magyar állampolgárra kiterjesztve kell végezni. Jó lenne, ha ez a munka meggyőződésből, kötelességérzetből alakulna ki mindenütt. A polgári védelmi kiképzésnek, felkészítésnek vannak gyenge oldalai. Határozott céiunk megszüntetni a -vég nélküli kiképzést, az állandóan ismétlődő elméleti oktatást. Javítjuk az elméleti anyagokat, új módszertani utasítások, segédletek látnak napvilágot az ifjúság és a felnőtt lakosság számára. Meggyőződésünk, hogy ahol lelkiismeretesen, a követelményeknek megfelelően hajtották végre a kiképzést és tartalmas a felvilágosító munka, ott sem a vezetők, sem a dolgozók nem kérdőjelezik meg a kiképzés szükségességét. Dr. Berki Mihály vezérőrnagy a polgári védelem országos törzsparancsnoka Vásárlók figyelem! Fonyódon a TÉBA ÁRUHÁZBAN október 1-től október 6-ig konyha , fürdőszoba bútor előszoba bemutatót és vásárt rendezünk. Bő választékkal várjuk vásárlóinkat. A megvásárolt bútorok házhozszállítását térítés ellenében vállaljuk. ÁFÉSZ Balatonmáriafürdő (97074) Hivatali visszaélés Devizagazdálkodás és csúszópénz 1500—1600 vagon almát — naponta 15—20 vagonnal — dolgoznak fel az idén a nagyatádi konzervgyárban almasűrítménynek. Az almasűrítményt az NSZK-ba és Ausztriába exportálják. Az első 20 vagonos tétel már elment Ausztriába.
