Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
1985. szeptember 14., szombat Somogyi Néplap 3 Javult, de nem eléggé Az építőanyag-kínálat változásai O szí műtrágyaellátás Somogybán a lakások nyolcvan százaléka épül magánerőből. Az építősmyaigr kímélat a korábbi években szűkös volt, sokszor kiábrándító helyzetbe kerültek az építkezni szándékozók. A Tüzép-telepeken a vásárló többször érezte úgy: nem pénzért vesz valamit, hanem kegyes ajándékot kap, ha a jóságos eladó úgy akarja. Aki építkezett, az anyagköltség mellé rögtön fölírta a költségvetés elkészítésékor a csúszópénzeket ... Ez a helyzet tarthatatlan — állapította meg minden országos és helyi fórum, amely illetékes volt építőanyag-ügyekben. Több intézkedés célozta a kereskedelem korszerűsítését, a termelés növekedését. Űj cégek léptek be a forgalmazás láncolatába. A Tüzép is igyekezett a munkáját jobbítani. Sikerült-e itt, szűkebb hazánkban javítani a kínálatot? — ezt tudakoltuk Szabó Gyulától, a megyei tanács építési osztályvezetőjétől, aki az utóbbi hetekben idejének nagy részétarra szánta, hogy alaposan megvizsgálja a forgalmazást. — Az adatok is mutatják és személyesen is meggyőződtem róla: a kínálat javult az idén, az alapvető gondok megszűntek, de az építőanyagot kereső emberek még mindig sok hibát találnak. Sajnos, a lemaradás olyan nagy volt, hogy nem lehet egy csapásra behozni, pedig a sok magán- építkezés miatt az volna jó, ha minden anyagból nagy lenne a választék. A javulás így is biztató, s talán egy-két év múlva megközelíthető lesz az ideális, mindenből bőséges anyagellátás. — Ha jól tudom, az emberek többségé nem ilyen derűlátó, főképpen azok pesszimistáik, akik építkeznek. — Nem múlt még el a korábbi évek amyágirnizériá- jániak az emléke. Nem csoda, hogy nehéz elhitetni az emberekkel: tartós lesz a javulás. Legjobb, ha a tényeket nézzük, azokból sok minden kiviláglik. Az idén téglából túlkínálat van. A téglaipar készlete augusztus végén 17 millió darab tégla volt, a kaposvári Tüzép- telepen is 15 millió forint értékű téglát raktároztak akkor. Tehát Somogybán most legalább annyi falazóanyag van, amennyiből több mint hatszáz ház fölépíthető. Ez igen nagy napi készlet. Igaz viszont, hogy az új hőszigetelési szabványnak megfelelő anyagot nem mindig lehet megvenni, de a várakozási idő nem hösz- szú. — Állnak a falak. Tető kell, ajtó leéli, ablak... — A betonipairi művek, és megyénk vezetői többször is egyeztették elképzeléseiket. Vasbetonipari termékekből is jó a kínálat. A Tüzép-telepeken, sajnos, nem így van, de a BVM Legközelebbi — komlói — telepén, korlátlanul vásárolhatók gerendák, és a Tanép Kaposváron is forgalmazza a betonipar termékeit. Természetesen jó volna, ha a Tüzép kínálata is növekedne, néha azonban csiák az a baj, hogy az építkező nem tudja, hol keresse az árut. Pedig például a tanácsi építővállalat nemcsak forgalmazza a fö- démelemeket, hanem, ha kérik, föl is rakja a házra. Művezetést is biztosít a födém építésekor. Az ajtók és ablakok kínálata szintén javult. Hiba viszont, hogy az úi hőszigetelésd előírásnak .megfelelő aj,tők, ablakok sokkal drágábbak, mint a hagyományosak, s néha indokoilaílamul sokba kérdenék. A sok újfajta ajtó és ablak ára, bizony, fölboríthatja a költségvetést. Ezien segít, hogy jelenleg is többféle típust több helyen engedménnyel árulnak. — Kész a szerkezet; csem- pézni, szerelni, padlózni kell... — A burkolóanyagok' kínálata megfelelő, ha csupán a mennyiséget nézzük. De kevés az olcsó fehér csempe. Akiknlek e@y kicsit több a pénzük, azok meg a választékhiányra panaszkodnak. Ez ma már főképp a kereskedelem hibája, a gyártók sokkal több féle csempét tudnának adni a kereskedőknek. A szerelési, gépészeti cikkek esetében kevés a javulás: nehezen szerezhetek be és nagyon drágák. — Szándékosan hagytam a sor végére a cserepet. Ezzel volt a legtöbb baj. — A hazai cserépből, tehát az olcsóbból, ma sincs sokkal több, mint régebben volt. Import égetett és betoncserépből viszont van elegendő, még engedménynyel is kapható néha. A betoncseréphez viszont másféle tetőszerkezet kell, s ha ezt nem tervezik be előre, akkor bajban vannak az építkezők. A cserépkínálat javítása tehát még mindig nem sikerült igazán, s ha már itt tartunk, meg kell említenem: mind több új építőanyagot gyárt az ipar és forgalmaz a kereskedelem. Ezekkel' másképpen kell építkezni, mint a hagyományos kisméretű téglával. Tehát a tervezők felelőssége is megnőtt, és az építkezőket is a korábbinál jobban kell tájékoztatni a teendőkről, az új anyagok által kínált előnyökről. Az építkezéskor ma már elengedhetetlen a szakértő elleniőrzés, a szakszerű művezetés. Igen. szigorúan be fogjuk tartatni azt az előírást, hogy minden magámépítkie- Zésen is (kell lennie felelős műszáki vezetőnek. Ez nem afféle hatósági kukacoskodás, hanem az építkező érdekeit szolgáló intézkedés. Ugyanis mind többször előfordul, hogy könttármódra végzett munka miatt félkész családi házakat le kell bontatni. — A sokszor emlegetett új hőszigetelési szabvány és a nagyobb szaktudást igénylő anyagok megjelenése tovább drágítja az amúgy sem olcsó építkezést. Elbírják majd az emberek a terheket? — Az újdonság nem okvetlenül drágább, s az esetleg mégis jelentkező többletköltségek hosszabb távon megtérülhetnek. Kaposváron — ahol a somogyi magánépítkezések fele megvalósul — többletkiadást jelent az is, hogy a jó minő- iségű téglát messziről kell ide szállítani. A megyeszékhelynek és vonzáskörzetének ezért mindenképpen szüksége van rá, hogy új téglagyár épüljön a város közelében. Ugyancsak szükség van arra is, hogy még több olcsó és a nagyon nagy szállítási költségektől kevésbé függő új építési technológiát használjunk Somogybán. Több ilyen létezik. A nagy tömegű, alapvető építési mód továbbra is a téglából való családi ház építés lesz, de kiegészítésképpen,, a választék bővítéséire, meg kellene honosítani egyéb módszereket is. Ez a klisebb-na- gyobb építőszervezetek feladata volna. Luthár Péter A megye mezőgazdáság! nagyüzemei az idei tavaszon a nitrogéntartalmú műtrágya — a pétisó — hiányára panaszkodtak, éhből ugyanis nem kaptak eleget, amikor nagyon nagy szükség lett volna rá. Mint Somogy- vári Lászlótól, a kaposvári Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat osztályvezetőj-e tájékoztatott: az őszi felhasználású műtrágyáknál nem kell ellátási gondokkal számolniuk a gazdaságoknak, ha csak azt a zavaró körülményt nem említjük, hogy az importból származó tHplefosz- fát hiányzik. Ez főiként a keverőtelepeken okoz gondot, azokban az üzemekben viszont, ahol nem keverik a műtrágyákat, önmagában kálium, foszfor és nitrogénműtrágya is elegendő áll rendelkezésre, illetve folyamatosan érkezik a gyárakból. Amivel egyelőre nem tudnak siókat kezdeni sem az Agrokemiél, sem a gazdaságokban, az a porszuper- i őszi át: a ma már széles körben elterjedt technológia nem alkalmas ennek a kiszórására. Az Agroker osztályvezetőjének véleményét megerősítette kiskorpádi tapasztalatunk. 1981 őszétől működik itt — igencsak korszerű körülmények1 és feltételek között — a nyolc termelő- szövetkezet, továbbá a ku- tasi és a bárdibükki állami gazdaság műitnágyaigényeit kielégítő Agrokémiai Gazdasági Társaság. Három évvel ezelőtt 30 ezer, két éve 28 ezer, tavaly pedig 26 ezer tonna műtrágyát adtak a kiskorpádi telepről aiz üzemnek. Naponta a két műszakban 300 tonna műtrágya kirakásária képesek — iparvágányon közvetlenül a telepre érkeznek a rakományok —, s ennék a meny- Hyiségnek a napi kiszolgálását is győzik. Nemes Tibor üzemvezetőtől megtudtuk, hogy a maximálisan gépesített telepről az idén — a tervek szerint — 26 ezer tonna műtrágyát adnak ki. A napokban napi 120—150 tuniniányiit visznek el a gazdaságok, d e a nagy felhasználás még csak ezután kezdődik. — az alap- műtrágyák kiszórásával. Itt is a káluimtartalmú műtrágyák bőségéről1 és a itriple- foszfát hiányáról hallottunk, s arról, hogy a jelenleg mutatkozó gond főként az üzemek dolgát nehezíti, ugyanis a különféle hatóanyagú műtrágyákkal többször kell majd a gépeknek végigjárni a táblákat, ezzel nőnek a taposási károk és a műtrágyázás költségei. A .kaposvári Agroker a lehetőségeihez képest igyekezett gondoskodni a téeszek és állami gazdaságok, illetve a keverőüzem igényeinek kielégítéséről. Ezt mutatja, hogy — hatóanyagban számítva a tonnákat — különféle nitrogéntartalmú műtrágyákból, az erre az évre rendelt mennyiség nagy résziét — a 27 500 tonnából 25 000 tonnát — már a rendeltetési helyére juttattak, s a kért 17 ezer tonna foszforból 15 000, a 22 000 tonna káliumból pedig 20 000 tonna a gazdaságok rendelkezésére áll. H. F. Árvízvédelmi és folyamszabályozási konferencia Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A héten megsokasodtak az ősz kezdetére utaló jelek. Ezek közé tartozott, hogy a mészkemence ünnepélyes begyújtásával kezdetét vette a 92. kampány a kaposvári cukorgyárban. A megyéből már megérkeztek az első szállítmányok, s folyamatosan hoznak répát a szomszédos megyékből is. A kampány során mintegy 210 ezer tonna nyersanyag feldolgozásával számolnak. A cukorrépabetakarítás mellett javában folyik már a napraforgó- és burgonya- betakarítás és a csaknem 100 ezer hektár őszi vetés- terület előkészítése. A héten tartották a megyében a legtöbb szakszer- vezetibizalmi-választó csoportértekezletet. A 118 ezer somogyi szakszervezeti tagot tömörítő 4700 kis munkahelyi közösség több mint felében már megválasztották a bizalmiakat és helyetteseiket, s például a Medosz-hoz tartozó szakszervezeti csoportokban a hét végéig be is fejeződik a választás. Az eddigi tapasztalatok alapján a csoportértekezleteken nemcsak a részvételi arány volt nagy, hanem sokan véleményt is mondtak, javaslatokat tettek. Viszonylag kevés helyen éltek viszont a dolgozók a titkos . és többes jelölés lehetőségével. A hét elején Berzencén és Siófokon tartottak magyar— szovjet barátsági nagygyűlést az őszi béke- és szolidaritási hónapok esemény- sorozata keretében. Aligha szabad ezeket a rendezvényeket formális megmozdulásoknak tekinteni. Az, hogy emberek százai emelik fel szavukat a fegyverkezés és elnyomás ellen, az ugyanúgy a cselekvő szolidaritás példája. mint a magyar segítséggel épült kambodzsai gyermekváros, a segélyszállítmányok, vagy a rövidesen hazánkba érkező etióp gyerekek vendégül látása. A békemunka éppen attól eredményes, hogy sokféle egymást erősítő módon példázza az összefogást és szolidaritást. E gondolat jegyében nyújtott technikai segítséget hazánk az ENSZ apartheidellenes bizottsága e heti ülésének Siófokon történt megrendezésében. Szerdára virradóra megint rengett a föld. A földmozgások központja ismét Ber- hida környékén volt, ám a Balaton somogyi oldalán — elsősorban Siófokon — is okozott újabb károkat. A napokban egymást követték a segítő társadalmi összefogás példáiról és a központi intézkedésekről szóló hírek. Az augusztus 15-e óta bejelentett 5800 földrengéskárnak csaknem a felét kifizette már az Állami Biztosító. Külön figyelmet érdemel azonban annak a több száz, jórészt idősebb embernek a gondja is, akinek nincs biztosítása és pénze sem a megrongálódott ház kijavíttatására. S bár a tél kezdetéig van még három hónap, a megoldás nem halasztható. A Balaton-parton került sor a héten két országos jelentőségű szakmai rendezvényre. Szépiákon a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület tartott kétnapos szimpoziont a számítástechnikának az ipari méréseknél történő hasznosításáról. 54 szakelőadás hangzott él a Siófokon tartott színdinamikai tanácskozáson. A szakemberekre alighanem ihle- tően hatott a színek legnagyobb varázslója, az ősz is, amely ugyan évmilliárdos „technológiával” dolgozik, mégis mindig új színekkel kápráztat el. Bíró Ferenc Pénteken befejeződött Mo- sonmagyaróvárott az országos árvízvédelmi és folyamszabályozási továbbképzési konferencia. A vízügy gyakorlati és elméleti szakemberei tanácskoztak négy napon át. Áttekintették az ország folyóinak, tavainak ár- vízvédelmi és szabályozási teendőit, értékelték a jelenlegi terviidőszakiban végrehajtott fejlesztéseket és tárgyaltak a hetedik ötéves tervidőszak munkálatairól. Részletes tájékoztatást hallgattak meg a bős (gapcsikovo)— nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről. A konferencián megvitatták az idei árhullámok levonulásának tapasztalatait. A Dunán, a Tiszán és számos magyarországi folyón alakultak ki olyan magas vízszintek, amelyek árvízvédelmi intézkedéseket igényeltek. Gát nem szakadt át, az áradások azonban mintegy 200 millió forint kárt okoztak az árvízvédelmi és folyamszabályozási művekben. Ezeknek a gyorsított helyreállítása megkezdődött. Ami az idei egyéb munkákat illeti: a Duna magyar- országi alsó szakaszán nagy arányú folyamszabályozásokat hajtanak végre, az árvíz- védelmi beruházásokat pedig elsősorban a Körösök vidékére koncentrálták. A Balatonnál és a Velen- céi-tónál is folytatódnák a partvédelmi munkák. Bala- tonb erény térségében másfél kilométeres kísérleti partszakaszt építenek ki. Különböző módszerekkel néhány- száz méteres partszakaszokat képeznek ki. Ezeken tanulmányozhatják majd a tájba illő esztétikai megoldásokat, a különböző műszaki lehetőségeket, és felmérhetik a költségeket is. A következő években azután a legjobbnak tartott módszer szerint rendezhetik tovább a Bala- ton-partot.
