Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

1985. szeptember 14., szombat Somogyi Néplap 3 Javult, de nem eléggé Az építőanyag-kínálat változásai O szí műtrágyaellátás Somogybán a lakások nyolcvan százaléka épül ma­gánerőből. Az építősmyaigr kímélat a korábbi években szűkös volt, sokszor kiáb­rándító helyzetbe kerültek az építkezni szándékozók. A Tüzép-telepeken a vásárló többször érezte úgy: nem pénzért vesz valamit, ha­nem kegyes ajándékot kap, ha a jóságos eladó úgy akarja. Aki építkezett, az anyagköltség mellé rögtön fölírta a költségvetés elké­szítésékor a csúszópénze­ket ... Ez a helyzet tarthatatlan — állapította meg minden országos és helyi fórum, amely illetékes volt építő­anyag-ügyekben. Több in­tézkedés célozta a kereske­delem korszerűsítését, a termelés növekedését. Űj cégek léptek be a forgalma­zás láncolatába. A Tüzép is igyekezett a munkáját job­bítani. Sikerült-e itt, szűkebb hazánkban javítani a kíná­latot? — ezt tudakoltuk Szabó Gyulától, a megyei tanács építési osztályvezető­jétől, aki az utóbbi hetek­ben idejének nagy részétar­ra szánta, hogy alaposan megvizsgálja a forgalma­zást. — Az adatok is mutatják és személyesen is meggyő­ződtem róla: a kínálat ja­vult az idén, az alapvető gondok megszűntek, de az építőanyagot kereső embe­rek még mindig sok hibát találnak. Sajnos, a lemara­dás olyan nagy volt, hogy nem lehet egy csapásra be­hozni, pedig a sok magán- építkezés miatt az volna jó, ha minden anyagból nagy lenne a választék. A javu­lás így is biztató, s talán egy-két év múlva megköze­líthető lesz az ideális, min­denből bőséges anyagellátás. — Ha jól tudom, az em­berek többségé nem ilyen derűlátó, főképpen azok pesszimistáik, akik építkez­nek. — Nem múlt még el a korábbi évek amyágirnizériá- jániak az emléke. Nem cso­da, hogy nehéz elhitetni az emberekkel: tartós lesz a javulás. Legjobb, ha a té­nyeket nézzük, azokból sok minden kiviláglik. Az idén téglából túlkínálat van. A téglaipar készlete augusztus végén 17 millió darab tég­la volt, a kaposvári Tüzép- telepen is 15 millió forint értékű téglát raktároztak akkor. Tehát Somogybán most legalább annyi falazó­anyag van, amennyiből több mint hatszáz ház fölépíthe­tő. Ez igen nagy napi kész­let. Igaz viszont, hogy az új hőszigetelési szabványnak megfelelő anyagot nem mindig lehet megvenni, de a várakozási idő nem hösz- szú. — Állnak a falak. Tető kell, ajtó leéli, ablak... — A betonipairi művek, és megyénk vezetői többször is egyeztették elképzeléseiket. Vasbetonipari termékekből is jó a kínálat. A Tüzép-te­lepeken, sajnos, nem így van, de a BVM Legközelebbi — komlói — telepén, korlát­lanul vásárolhatók geren­dák, és a Tanép Kaposváron is forgalmazza a betonipar termékeit. Természetesen jó volna, ha a Tüzép kíná­lata is növekedne, néha azonban csiák az a baj, hogy az építkező nem tudja, hol keresse az árut. Pedig pél­dául a tanácsi építővállalat nemcsak forgalmazza a fö- démelemeket, hanem, ha kérik, föl is rakja a házra. Művezetést is biztosít a fö­dém építésekor. Az ajtók és ablakok kínálata szintén javult. Hiba viszont, hogy az úi hőszigetelésd előírás­nak .megfelelő aj,tők, abla­kok sokkal drágábbak, mint a hagyományosak, s néha indokoilaílamul sokba kérde­nék. A sok újfajta ajtó és ablak ára, bizony, fölborít­hatja a költségvetést. Ezien segít, hogy jelenleg is több­féle típust több helyen en­gedménnyel árulnak. — Kész a szerkezet; csem- pézni, szerelni, padlózni kell... — A burkolóanyagok' kí­nálata megfelelő, ha csupán a mennyiséget nézzük. De kevés az olcsó fehér csem­pe. Akiknlek e@y kicsit több a pénzük, azok meg a vá­lasztékhiányra panaszkod­nak. Ez ma már főképp a kereskedelem hibája, a gyártók sokkal több féle csempét tudnának adni a kereskedőknek. A szerelési, gépészeti cikkek esetében kevés a javulás: nehezen szerezhetek be és nagyon drágák. — Szándékosan hagytam a sor végére a cserepet. Ez­zel volt a legtöbb baj. — A hazai cserépből, te­hát az olcsóbból, ma sincs sokkal több, mint régebben volt. Import égetett és be­toncserépből viszont van elegendő, még engedmény­nyel is kapható néha. A be­toncseréphez viszont más­féle tetőszerkezet kell, s ha ezt nem tervezik be előre, akkor bajban vannak az építkezők. A cserépkínálat javítása tehát még mindig nem sikerült igazán, s ha már itt tartunk, meg kell említenem: mind több új építőanyagot gyárt az ipar és forgalmaz a kereskede­lem. Ezekkel' másképpen kell építkezni, mint a ha­gyományos kisméretű téglá­val. Tehát a tervezők fele­lőssége is megnőtt, és az építkezőket is a korábbinál jobban kell tájékoztatni a teendőkről, az új anyagok által kínált előnyökről. Az építkezéskor ma már elen­gedhetetlen a szakértő elleni­őrzés, a szakszerű műveze­tés. Igen. szigorúan be fog­juk tartatni azt az előírást, hogy minden magámépítkie- Zésen is (kell lennie felelős műszáki vezetőnek. Ez nem afféle hatósági kukacosko­dás, hanem az építkező ér­dekeit szolgáló intézkedés. Ugyanis mind többször elő­fordul, hogy könttármódra végzett munka miatt fél­kész családi házakat le kell bontatni. — A sokszor emlegetett új hőszigetelési szabvány és a nagyobb szaktudást igény­lő anyagok megjelenése to­vább drágítja az amúgy sem olcsó építkezést. Elbírják majd az emberek a terhe­ket? — Az újdonság nem ok­vetlenül drágább, s az eset­leg mégis jelentkező több­letköltségek hosszabb távon megtérülhetnek. Kaposvá­ron — ahol a somogyi ma­gánépítkezések fele megva­lósul — többletkiadást je­lent az is, hogy a jó minő- iségű téglát messziről kell ide szállítani. A megyeszék­helynek és vonzáskörzetének ezért mindenképpen szüksé­ge van rá, hogy új téglagyár épüljön a város közelében. Ugyancsak szükség van ar­ra is, hogy még több olcsó és a nagyon nagy szállítási költségektől kevésbé függő új építési technológiát hasz­náljunk Somogybán. Több ilyen létezik. A nagy töme­gű, alapvető építési mód to­vábbra is a téglából való családi ház építés lesz, de kiegészítésképpen,, a válasz­ték bővítéséire, meg kellene honosítani egyéb módszere­ket is. Ez a klisebb-na- gyobb építőszervezetek fel­adata volna. Luthár Péter A megye mezőgazdáság! nagyüzemei az idei tavaszon a nitrogéntartalmú műtrá­gya — a pétisó — hiányára panaszkodtak, éhből ugyan­is nem kaptak eleget, ami­kor nagyon nagy szükség lett volna rá. Mint Somogy- vári Lászlótól, a kaposvári Mezőgazdasági Termelőesz­köz-kereskedelmi Vállalat osztályvezetőj-e tájékozta­tott: az őszi felhasználású műtrágyáknál nem kell el­látási gondokkal számolniuk a gazdaságoknak, ha csak azt a zavaró körülményt nem említjük, hogy az im­portból származó tHplefosz- fát hiányzik. Ez főiként a keverőtelepeken okoz gon­dot, azokban az üzemekben viszont, ahol nem keverik a műtrágyákat, önmagában kálium, foszfor és nitrogén­műtrágya is elegendő áll rendelkezésre, illetve folya­matosan érkezik a gyárak­ból. Amivel egyelőre nem tudnak siókat kezdeni sem az Agrokemiél, sem a gaz­daságokban, az a porszuper- i őszi át: a ma már széles körben elterjedt technológia nem alkalmas ennek a ki­szórására. Az Agroker osztályveze­tőjének véleményét megerő­sítette kiskorpádi tapaszta­latunk. 1981 őszétől műkö­dik itt — igencsak korszerű körülmények1 és feltételek között — a nyolc termelő- szövetkezet, továbbá a ku- tasi és a bárdibükki állami gazdaság műitnágyaigényeit kielégítő Agrokémiai Gaz­dasági Társaság. Három év­vel ezelőtt 30 ezer, két éve 28 ezer, tavaly pedig 26 ezer tonna műtrágyát adtak a kiskorpádi telepről aiz üzemnek. Naponta a két műszakban 300 tonna mű­trágya kirakásária képesek — iparvágányon közvetlenül a telepre érkeznek a rako­mányok —, s ennék a meny- Hyiségnek a napi kiszolgá­lását is győzik. Nemes Tibor üzemvezető­től megtudtuk, hogy a ma­ximálisan gépesített telepről az idén — a tervek szerint — 26 ezer tonna műtrágyát adnak ki. A napokban na­pi 120—150 tuniniányiit visz­nek el a gazdaságok, d e a nagy felhasználás még csak ezután kezdődik. — az alap- műtrágyák kiszórásával. Itt is a káluimtartalmú műtrá­gyák bőségéről1 és a itriple- foszfát hiányáról hallottunk, s arról, hogy a jelenleg mu­tatkozó gond főként az üzemek dolgát nehezíti, ugyanis a különféle ható­anyagú műtrágyákkal több­ször kell majd a gépeknek végigjárni a táblákat, ezzel nőnek a taposási károk és a műtrágyázás költségei. A .kaposvári Agroker a lehetőségeihez képest igye­kezett gondoskodni a téesz­ek és állami gazdaságok, il­letve a keverőüzem igényei­nek kielégítéséről. Ezt mu­tatja, hogy — hatóanyagban számítva a tonnákat — kü­lönféle nitrogéntartalmú műtrágyákból, az erre az év­re rendelt mennyiség nagy résziét — a 27 500 tonnából 25 000 tonnát — már a rendeltetési helyére juttat­tak, s a kért 17 ezer tonna foszforból 15 000, a 22 000 tonna káliumból pedig 20 000 tonna a gazdaságok rendel­kezésére áll. H. F. Árvízvédelmi és folyamszabályozási konferencia Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A héten megsokasodtak az ősz kezdetére utaló jelek. Ezek közé tartozott, hogy a mészkemence ünnepélyes be­gyújtásával kezdetét vette a 92. kampány a kaposvári cukorgyárban. A megyéből már megérkeztek az első szállítmányok, s folyamato­san hoznak répát a szom­szédos megyékből is. A kampány során mintegy 210 ezer tonna nyersanyag fel­dolgozásával számolnak. A cukorrépabetakarítás mellett javában folyik már a napraforgó- és burgonya- betakarítás és a csaknem 100 ezer hektár őszi vetés- terület előkészítése. A héten tartották a me­gyében a legtöbb szakszer- vezetibizalmi-választó cso­portértekezletet. A 118 ezer somogyi szakszervezeti ta­got tömörítő 4700 kis mun­kahelyi közösség több mint felében már megválasztották a bizalmiakat és helyettesei­ket, s például a Medosz-hoz tartozó szakszervezeti cso­portokban a hét végéig be is fejeződik a választás. Az eddigi tapasztalatok alapján a csoportértekezleteken nemcsak a részvételi arány volt nagy, hanem sokan vé­leményt is mondtak, javas­latokat tettek. Viszonylag kevés helyen éltek viszont a dolgozók a titkos . és többes jelölés lehetőségével. A hét elején Berzencén és Siófokon tartottak magyar— szovjet barátsági nagygyű­lést az őszi béke- és szoli­daritási hónapok esemény- sorozata keretében. Aligha szabad ezeket a rendezvé­nyeket formális megmozdu­lásoknak tekinteni. Az, hogy emberek százai emelik fel szavukat a fegyverkezés és elnyomás ellen, az ugyanúgy a cselekvő szolidaritás pél­dája. mint a magyar segít­séggel épült kambodzsai gyermekváros, a segélyszál­lítmányok, vagy a rövidesen hazánkba érkező etióp gye­rekek vendégül látása. A békemunka éppen attól eredményes, hogy sokféle egymást erősítő módon pél­dázza az összefogást és szo­lidaritást. E gondolat jegyé­ben nyújtott technikai se­gítséget hazánk az ENSZ apartheidellenes bizottsága e heti ülésének Siófokon történt megrende­zésében. Szerdára virradóra megint rengett a föld. A földmoz­gások központja ismét Ber- hida környékén volt, ám a Balaton somogyi oldalán — elsősorban Siófokon — is okozott újabb károkat. A napokban egymást követték a segítő társadalmi összefo­gás példáiról és a központi intézkedésekről szóló hírek. Az augusztus 15-e óta beje­lentett 5800 földrengéskár­nak csaknem a felét kifizet­te már az Állami Biztosító. Külön figyelmet érdemel azonban annak a több száz, jórészt idősebb embernek a gondja is, akinek nincs biz­tosítása és pénze sem a megrongálódott ház kijavít­tatására. S bár a tél kez­detéig van még három hó­nap, a megoldás nem ha­lasztható. A Balaton-parton került sor a héten két országos jelentőségű szakmai rendezvényre. Szép­iákon a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület tartott kétnapos szimpoziont a számítástech­nikának az ipari mérések­nél történő hasznosításáról. 54 szakelőadás hangzott él a Siófokon tartott színdinami­kai tanácskozáson. A szak­emberekre alighanem ihle- tően hatott a színek legna­gyobb varázslója, az ősz is, amely ugyan évmilliárdos „technológiával” dolgozik, mégis mindig új színekkel kápráztat el. Bíró Ferenc Pénteken befejeződött Mo- sonmagyaróvárott az orszá­gos árvízvédelmi és folyam­szabályozási továbbképzési konferencia. A vízügy gya­korlati és elméleti szakem­berei tanácskoztak négy na­pon át. Áttekintették az or­szág folyóinak, tavainak ár- vízvédelmi és szabályozási teendőit, értékelték a jelen­legi terviidőszakiban végre­hajtott fejlesztéseket és tár­gyaltak a hetedik ötéves terv­időszak munkálatairól. Rész­letes tájékoztatást hallgattak meg a bős (gapcsikovo)— nagymarosi vízlépcsőrend­szer építéséről. A konferencián megvitat­ták az idei árhullámok levo­nulásának tapasztalatait. A Dunán, a Tiszán és számos magyarországi folyón alakul­tak ki olyan magas vízszin­tek, amelyek árvízvédelmi intézkedéseket igényeltek. Gát nem szakadt át, az ára­dások azonban mintegy 200 millió forint kárt okoztak az árvízvédelmi és folyamsza­bályozási művekben. Ezek­nek a gyorsított helyreállítá­sa megkezdődött. Ami az idei egyéb mun­kákat illeti: a Duna magyar- országi alsó szakaszán nagy arányú folyamszabályozáso­kat hajtanak végre, az árvíz- védelmi beruházásokat pedig elsősorban a Körösök vidé­kére koncentrálták. A Balatonnál és a Velen- céi-tónál is folytatódnák a partvédelmi munkák. Bala- tonb erény térségében másfél kilométeres kísérleti part­szakaszt építenek ki. Külön­böző módszerekkel néhány- száz méteres partszakaszokat képeznek ki. Ezeken tanul­mányozhatják majd a tájba illő esztétikai megoldásokat, a különböző műszaki lehe­tőségeket, és felmérhetik a költségeket is. A következő években azután a legjobb­nak tartott módszer szerint rendezhetik tovább a Bala- ton-partot.

Next

/
Thumbnails
Contents