Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

1985. szeptember 12., csütörtök Somogyi Néplap 5 Vendégfogadót alakítanak át Otthona lesz a művelődésnek Berzencén Tervek és lehetőségek A várdombi nyár rendez­vényei Berzencére csalogat­ták a környék fiataljait. So- mogyudvarhellyel együtt 4500 lelket számlál a tele­pülés. A libalegelőből ren­dezett park lett, az elhanya­golt épületekből takaros ott­honok. Újonnan épült szol­gáltató intézmények jelzik az utóbbi néhány esztendő szépítő munkáját. Hogy ilyenné válhatott a falu, abban nagy szerepe van annak is, hogy a sze­rényebb anyagi lehetősége­ket kiegészítette a lakók társadalmi összefogása. — Hosszú ideje sorvadt a település — mondta Kak- rik János tanácselnök, — s most, hogy biztos az itt élők megélhetése, egyre töb­bet fordítunk a tárgyi felté­telék javítására. Az intéz­mények fejlesztésére 140 millió forintot kívánunk for­dítani a következő tervidő­szakban. 1974-ben egy tíz­tantermes iskolát építettünk, 1979—80-ban tornatermet és kiszolgálóhelyiséget toldot­tunk hozzá. Most a közmű­velődésnek kell otthont ad­nunk. Jelenleg csak egy klubhelyiségünk van, ame­lyet egy füstös garázsból alakítottunk át. A Sefag- tól megvettünk egy, a szá­zadfordulón épült és akkori­ban vendégfogadónak hasz­nált épületet, megvan már a felújítási terv is, Makovecz Imre építész készítette. Az udvarban egy 770 négyzet- méter alapterületű, 200 sze­mély befogadására alkalmas szabadtéri színpadot terve­zünk: úgy gondoljuk, hogy komplex közművelődési köz­pontot alakítunk ki. Az emeleti részen könyvtár, a földszinten klubszoba lesz, négy tanteremmel. Erre kö­rülbelül tízmillió forintunk lesz, a hiányzó hatmilliót támogatásként szeretnénk elnyerni. Berzence hagyománytisz­telő, az öntevékeny csopor­tokban százan tevékenyked­nek. A népművelő — Mes­ter József — a nehéz körül­mények között is összetart­ja a közösséget, tartalmas programokat kínálva. Októ­ber 4-én Berzencén, 11-én pedig Somogyudvarhelyen lesz falugyűlés, ahol a la­kosság elé tárjuk tervein­ket. Foszák József, a tanács gazdasági műszaki ellátó szolgálatának vezetője húsz­tagú karbantartó brigádot irányít. Gyors és alapos munka végezhető. A felaján­lott társadalmi munkaórák száma is bizonyítja: Berzen­ce lakói is vágynak már egy közös otthonra. JACK LEMMON Mikor lehet egy magyar filmrajongó részese egy majdhogynem intim holly­woodi ünnepségnek? Ha ki­nyitja a tévékészülékét hol­nap este. Igaz, az esemény öt esztendővel ezelőtt zaj­lott le, az ünnepelt az idén már betöltötte a hatvanat. De barátai, pályatársai 55. születésnapjának tisztele­tére . rendezték azt a partyt, amelynek felvételeit most a magyar nézők is láthatják. James Stewart, Jane Fonda, Walter Mattban és mások gyűltek össze akikor Jack Lemmon köszöntésére. A pályán nem kevés ön­bizalommal indult. Rövid katonáskodás, a Harward egyetem elvégzése és zongo­ratanulás után, 1946-ban ap­ja szerény anyagi támogatá­sával John Uhler Lemmon elindult New Yorkba, hogy — ahogy mondta — „a kö­vetkező Gershwin legyek, és hogy megmentsem az ame­rikai színházat.” A megmeri - tendők nemigen méltányol­ták ezt az igyekezetét, mert a fiatalember epizódszere­peket játszott, azokat is csak ritkán, a legtöbbször munka nélkül volt. Aztán megkap­ta első szerződését egy mu- sic bahiba, feladatokat ad­tak neki a tévéknél. 1950- ben már a Broadway szín­padjain tűnt fel, és 1954- ben állt először a felvevőgé­pek elé. Ettől kezdve gyors kar­riert futott be. A hatvanas években már a vezető hol­lywoodi színészek között tartják számon. A kritikák dicsérik technikáját, kife­jezőeszközeit és -mindenek­előtt intelligenciáját. Van, aki forrón szereti, Mister Roberts (ezért 1955-ben a legjobb epizódszerepért járó Osear-díjat kapta meg), A legénylakás, Irma, te édes — siker siker után. 1973-ban a Mentsétek meg a tigrist cí­mű filmben nyújtott alakí­tásáért elnyerte az aranyo­zott szobrocskát, az Oscar- díjat. Nagy rendezőkkel (John Ford. Billy Wilder, Blake Edwards), neves kollégákkal (Romy Schneider, Shirley MacLaime, Tony Curtis, Ma­rilyn Monroe) dolgozott együtt, hogy csak néhány nevet soroljunk fel. Végül, de nem utolsósorban, Wal­ter Matthau, a gyakori part­ner és jóbarát. Üjább és újabb filmek követték egymást, köztük újabban politikai töltésűek is — bár Lemmon közvetle­nül nem Dolitizál —, mint a Kína-szindróma és az El­tűntnek nyilvánítva. Ez utóbbiban nyújtott ragyogó teljesítményéért Cannes-ban a legjobb férfialakítás díjá­val tüntették ki. Kölykös gumiarcán elmé­lyültek a ráncok, de szemé­nek meleg tekintete, szomor­kás mosolya a régi. Sokol­dalú tehetségéről bizonyo­Lényegóben egy pók­ról van szó. Hosszú lábú világosbarna színű pókról, amelyik min­den különösebb bejelentés nélkül beköltözött a fürdő­szobába. Nyilvánvalóan a helytelen nevelés következ­ményeként, én mindig is un­dorodtam a különböző rova­roktól, apróbb szárnyas lé­nyektől, amelyek a különbö­ző 'időpontokban megzavar­ták a környezetem. Ilyen ál­lat a pók is, nem való la­kásba, szobába. Ezt a hosszú lábú jószágot mégis kezdet­től fogva békén hagytam, talán mert a pókoktól olyan szókatlan tartózkodással vet­te birtokába a fürdőszobát. A hosszú fal sarkában rendezte be rezidenciáját, és alig-alig zavart. Az első he­tekben inkább csak eltűrtem; talán közrejátszott ebben a babona is, hiszen a pókot agyonütni szerencsétlen­séget jelent, míg megtűrni maga a boldogság ígérete. Nem mintha valaha is hit­Nagy Előd tárlata Kaposváron Helyreállították a római mauzóleumot Pécsett befejező szakaszá­ba érkezett a székesegyház előtt feltárt római mauzó­leum helyreállítása. A 2000 éves város olyan történelmi és művészeti emlékkel gaz­dagodik általa, amely egye­dülálló értékű hazánkban, sőt egész Közép-Európában. A legelső * keresztény épít­mények egyike volt Pannó­niában; a IV—V. század fordulóján emelhették a hajdani római város — So­pianae — temetőjében, a mai Szent István téren. Je­les egyházi vagy, világi sze­mély nyughelye volt. A tér rekonstrukciója — a székesegyház előterét dí­szítő lépcső bontása — so­rain bukkantak rá az őske­resztény sírtemplomra 1974- ben. A nagy jelentőségű ró­mai Mötet Fülep Ferenc ré­gész, a Nemzeti Múzeum főigazgatója tárta föl. Két­szintes építmény került napvilágra: alul a sírkamra, benne márvány szarkofág és színes falfestmények, fe­lette az egyhajós, íves záró- dású templom. A bibliai je­leneteket ábrázoló freskók európai ritkaságnak számí­tanak ; Olaszországon kívül csak a jugoszláviai Dalmá­ciában találhatók hozzájuk hasonló római falképek. A tervezők és az építők bravúros megoldást találtak arra, hogy az érdeklődők megtekinthessék a sírkam­rát és mégis védve legyen a további pusztulástól, ugyan­akkor az építmény ne bont­sa meg a székesegyház előt­ti tér klasszikus összhang^- ját. Bachmann Zoltán épí­tész terved alapján amfi- teátrumszerű keretbe fog­lalták a műemléket, s ez most ismét a római kor eredeti térszintjéről tekint­hető meg. sodhatunk meg, ki tudja hányadszor, a Sztárok kö­szöntik Jack Lemmont című tévéprogramban, amelynek zeneszámait egy kivételével az ünnepelt — számos diai és filmzene írója — szerez­te. Viszontlátásra holnap 22 óra 30 perckor az 1-es mű­sorban! Erdős Márta tem voilna az ilyen dolgok­ban, de a vékony, kecses lá­bú lény olyan esendő volt tétova próbálkozásaiban, ahogyan időnként megpróbált a fényre kúszni, hogy in­kább hagytam1. A kertes há­zakba amúgyis bejönnek hí­vatlan bogárvendégek, s gon­doltam, pókom majd rendet tesz közöttük, elvégre nem várhatja tőlem, hogy az élel­mezéséről miagam gondos­kodjam. Telt-múlt az idő, és a vi­lágosbarna póknak már ne­ve is völt. Gerzsonnak hív­tuk. S mind nagyobb bátor­sággal tartózkodott például a mosdókagylóban és a für­dőkádban. Próbálkozásait azonban kegyetlenül megto­roltam. Mindössze sarokban Szeptember végéig Nagy Előd Budapesten élő festő­művész tárlatának ad ott­hont a kaposvári ifjúsági ház. Az alkotó 1967-ben vé­gezte a Képzőművészeti Fő­iskolát Kmetty János, Eigel István és Szentiványi Lajos tanítványaként. Európa sok országában járt tanulmány­úton, hazánkban eddig har­minc önálló kiállítással állt közönség elé. Jelentős alak­ja hazánk képzőművészeti életének: több alkotótelep létrehozásában játszott út­törő szerepet. Kaposvári tárlata jórészt az utóbbi évek legjelentő­sebb alkotói témáját, a pak­si atomerőmű építkezését öleli fel. Nagy Előd 1979 óta rendszeres látogatója Paksnak, figyelemmel kö­veti és megörökíti a jelen­tős munka mozzanatait. Vázlataiból és festményed­ből napló hitelességiével bon­takoznak ki a beruházás egyes fázisai, A felvonulási terület, A hidroakkumulá- tor beemelése, a Cellák. Ri­deg színekkel, merev vona­lakkal, szinte mérnöki pon­tossággal állnak előttünk a hatalmas daruk, a komor Szombattól ismét sor ke­rül a Hungaroton-hangle- mezhetekre. A dorogi gyár termékéi között ezúttal is számos olyan újdonságot ta­lálunk, amely — túlzás nél­kül állíthatjuk — szenzáció­nak ígérkezik. A tizenhárom kiadvány közül elsőként a Szent Er­zsébet legendája című orató­rium teljes felvételét kell említenünk, amely Liszt Fe­renc születése 175. évfordu­lójának afféle előzeteseként jelenik meg Joó Árpád vé­dő 'megtűrni, minden egyeb területet bitorló készségét eleve pusztulásra ítéltem. Ér­dekes módon tudomásul vet­te ezt) S a továbbiakban nem kísérelte meg, hogy több bázist építsen ki. Én meg lassan elkezdtem azt hinni, hogy az ízeltlábúak eme képviselője értelemmel is rendelkezik. Csoda tudja, milyen hosszú ideig élnek a pókok, de Ger- zson megünnepelte egyéves, majd kétéves ott-tartózkodá- sát is a fürdőszobánkban, s gondolom már matuzsálem­nek számított. Talán fur­csán hangzik, de éjszakáit mindig a fürdőkádban töl­tötte, ám az első bizonyta­lan hajnali fényjelzésre — vassaerkezeték, a monumen­tális épületek. Képeit nézve kihalt tájon, a gépek, a technika világába járunk. Embereket nem látni ezen a vidéken. Pedig az építkezés főszereplője végülis maga az ember. Hogy mégis hi­ányzik az alkotómunkát megörökítő képekről, talán azzal magyarázható: ez a munka monumentalitásával túllép az emberi léptéken, az általunk megszokott mik- rokömyezethez talán nem is arányítható. Az expresszív realizmus­sal megfestett sorozat doku­mentumértékű. Festőink kö­zül kevesen vállalkoznak rá, hogy fiwielmüket folyamato­san egy nagy ipari vállalko­zás felé irányítsák. Nagy Elődnek viszont a szívéhez nőtt ez a téma: önmagát is paksi környezetben, védősi­sakban, mintegy munkás­ként örökíti meg. A kiállítás mégis arról tanúskodik, hogy a festőt nem kizárólag a technikai fejlődés foglalkoztatja Jó néhány tájképén az eltűnő­ben levő világot ázrázolja. Az Elhagyott tanya, a To­ngarom, a Romos tanya gaz­zényletével, a címszerepben Marton Évával. A másik „kuriózumalbum”: Wagner zenedrámája, a Parsifal, amelyet a 'két évvel ezelőtti budapesti bemutatón rögzí­tették Ferencsik János zenei irányításával. A főszerepeket Kasza Katalin, Molnár And­rás és Polgár László énekli. Ugyancsak Feremcsúk emléké­re, s természetesen az ő di­rigálásával jelenik meg Haydn nevezetes B-dúr mi­séje. A nagy dirigens talán legkiemelkedőbb tehetségű sürgősen szedve hosszú lá­bait — elvonult saját biro­dalmába. Kisfiam még alig próbálgatta a szavakat, s né­ha mikor Gerzson álomszu­szék módon időzött a kád­ban, „hess, hess” noszogatás­sal késztette távozásra. Ezt a pók minden további nélkül tudomásul vette. Fiam sosem félt bogártól, lepkétől, mind­egyikkel azonnal barátságot kötött (volna), és el volt ke­seredve, mikor a kiszemelt társak nem voltak erre haj­landók. Gerzson tehát családtag lett. önálló társunk, akire mindig is figyeltünk. Aztán egyszer valamelyikünk szüle­tésnapiját ünnepeltük, és sok vendég érkezett hozzánk. Va­laki kiment a fürdőszobáiba, s én már csak azt hallottam: — Juj, egy pók! — s mu­tatóujja rátapadt Gerzson esendő testére. Megölte — mert 6 volt az erősebb. Klie Ágnes Pillantás múltba, jövőb< Verte roskatag épületei el- lenképét adják a modem építkezésnek. A magasbaitö- rő merev formákkal szem­ben itt kidőlt-bedőlt falak, roskadozó kémények idézik a miagyar vidék egykori ar­culatát. A tákosi templom tömör, fekete-fehér tömbjét is ívelt, szelíd vonalak ha­tárolják. A tanyaképek szín­világa is kontrasztot ad a technika éles acélszürkéihez, vad narancs- és citromsár­gáihoz. Itt az alkony lágy lilája, a burjánzó növényzet meleg zöldesbamás elmosó­dott árnyalatai az uralkodó- ak. Emberrel itt sem talál­kozunk, de más okból. Ez az életforma a múlté, ha fáj is talán, ettől búcsúzni kell, át kell adni a helyet a jövő­nek. A kiállítást még néhány hagyományosnak nevezhető csendélet és portré teszi vál­tozatosabbá. A tárlat fő erénye mégis abban rejlik, hogy korunk nagy változá­sait, a régiről az újra való áttérést örökíti meg, laz ipari alkotómunka jelentősé­gének állít emléket. tanítványa, Fischer Ádám óperaritkaságot, PaiSiello A sevillai borbély című művét vezényelte lemezre Olyan re­mek énekes szólisták közre­működésével, mint Laki Krisztina, Gregor József és Gáti István. A barokk hang­szeres muzsika hívei vado­natúj Bach-, Händel- és Vi- valdi-felvételekhez juthatnak hozzá a hanglemezhetéken — Kocsis Zoltán és a Liszt Ferenc Kamarazenekar in­terpretálásában. Igazi ritkaságot kínál a Hungaroton a népzene hívei­nek is: azt a — Kallós Zol­tán gyűjtése alapján össze­állított — négylemezes albu­mot, amely az erdélyi Mező­ség legszebb, legértékesebb dállamait tartalmazza. Az irodalomharátok Csokonai Karnyóné avagy a vénasz- szony szerelme című szín já­tékának felvételére takaré­koskodhatnak : a mulattató darab főszerepeiben Kiss Manyi, Tompa Sándor, Tö- rőcsik Marit és Darvas Ivánt halljuk. Hasonlóan kacagta­tó élményt kínál az Egyszer volt Budán kutyavásár című lemez. A Mátyás királyról fennmaradt tréfás története­ket bizonyára elsősorban a gyermekek hallgatják majd élvezettel. Másféle esztétikai szépséggel kecsegtet a világ- irodalom legszebb szerelmes verseiből Gazdag Gyula ál­tal összeállított album. Az előadók közt a Csiky Ger­gely Színház több művésze, így Helyey László, Jordán Tamás, Kulka János és Má­té Gábor is szerepel. Szombattól október 1-ig a hanglemezek egyenként húsz forinttal olcsóbban kaphatók. A PÓK függő hálóját voltam hajlan­Tersztyánszky Krisztina HUNGAROTON-HANGLEMEZHETEK Parsifal és Szent Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents