Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-09 / 211. szám

1985. szeptember 9., hétfő Somogyi Néplap 3 Szeptember béke és szolidaritás mm Össze kell fognunk! Kiskertekben termett Ki ne emlékezne a meg­rázóképsorokra: a palesztin menekülttábor emberi tete­mekkel „kikövezett” utcájá­ra. Vagy: a reménykedve, mégis semmitmondó tekin­tettel anyjába kapaszkodó, csont és bőr etióp gyerékre. Vagy: a gumibottal agyba- főbe vert dél-afrikai fekete tüntetőkre. Visszavonhatat­lanul agyunkba vésődtek a fénykép- és filmfelvételek. És vailahol mélyen örülünk mi európaiak; nem kell közvetlenül átélnünk a bor­zalmakat, negyven esztende­je békében dolgozunk és van mit ennünk, de tudjuk, milyen a másmilyen álla­potban élés. Ez összefogás­ra, együttérzésre, segítésre késztet bennünket. Kimondva — kimondatla­nul érezzük: össze kell fog­nunk. A béke, a leszerelés, a válságok békés és igazsá­gos rendezése, az országok jobb együttműködésének ér­dekében. Segítenünk kell a haladó erőket, a fajüldözés ellen, a szabadságukért, a demokratikus jövőjükért küzdőket, a természeti ka­tasztrófa sújtotta országo­kat. Sokféleképpen igyekeznek tenni valamit a szocialista államok, köztük hazánk is. Külföldön és idehaza egy­aránt. Részt veszünk szá­mos nemzetközi szervezet munkájában, kifejezve tö­rekvéseinket, a szocialista országok állásfoglalását. Se­gélyszállítmányt küldtünk Etiópiába. Már kialakulóban az éhezők megsegítését cél­Iskola, sportkombinát, idegen­forgalom Siófok VII. ötéves tervé­nek településfejlesztési el­képzeléseit széles körben megvitatta a város lakossá­ga, következésképpen a nemrég megtartott tanács­ülésen a szokásosnál többen mondták véleményt dr. Ta­kács Antal pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztályvezető előterjesztéséről. Kérdést ti­zenöten intéztek az előadó­hoz, a vitában pedig húszán szólaltak föl. Mind a kérdé­sek, mind a hozzászólások a többi között azt az indokolt kétséget is kifejezték, hogy Magyarország második ide­genforgalmi központja va­jon megfelelően fejleszthe­tő-e abban az esetben, ha a város csák a 22 000 állandó Iákosa után kap normatív fejlesztési lehetőségét (fej­kvótát), holott a nyári sze­zonban néha 150—200 ezer ember (éves átlagban 60—80 ezer), ellátásáról kell gon­doskodnia? Tekintettel arra, hogy a terv még csupán koncepció (tehát módosít­ható), a tanácstagok erőtel­jesen hangsúlyozták azt a kívánságukat, hogy a város vezetői tegyék meg a szük­séges lépéseket avégett, hogy a balatoni idegenfor­galommal kapcsolatos gon­dokat, fejlesztési követelmé­nyeket országos szinten job­ban megismerjék és elis­merjék, következésképpen reálisan állapítsák meg a fejlesztési összeget: s lehe­tőleg az üdülőhelyi díj- és díjátalányból származó pénz ne tartozzék az úgynevezett szabályozott bevételek közé. A város közvéleménye a tervkoncepcióval kapcsolat­ban az iskolafejlesztést tart­ja a legfontosabbnak. Bőví­teni kell az általános isko­lákat, valamint a gimnáziu­mot és új iskolát is szüksé­ges építeni. Ugyancsak he­lyeselte a lakosság a csapa­dékvíz elvezetése végett tervezett munkálatokat és az új utak, járdák, étterem, sportkombinát, valamint a szociális lakások felépítését. zó magyar szuperkoncert. Bizonyára lesz, aki azt mondja: másoljuk a kettős koncertet. Igaz., nem a sa­ját ötletünk, hogy neves művészek fellépti díjukról lemondva hangversenyt ad­janak s a bevételt az éhe­zők javára fordítsák, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy tenni akarunk va­lamit a szárazság sújtotta vidéken élőkért. Másoknak is nyújtunk tá­mogatást. Angolának, Mo- zamibifcmak, Salvadornak, Nicaraguának és így tovább. E segélyszállítmányok élel­miszereket, ruhaneműt, gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket tartalmaz­nak és tartalmaztak. A Ma­gyar Szolidaritási Bizottság rendszeresen fogad sebesül­teket azokból az országok­ból, illetve mozgalmaktól, amelyek a harcmezőkön küzdenek a szabadságért, a társadalmi haladásért. Éven­te ö'tven-hatvan diák tanul­hat nálunk ösztöndíjasként közép- és felsőfokú tanin­tézményekben. Harmadik esztendeje érkeznek hozzánk hallgatók például Nicara­guából, a SWAPO-tóI és Mozambákból, hogy hat­nyolc hónapos speciális tan­folyamon ismerkedjenek meg a kukoricatermesztés­sel. Országszerte kedvező fogadtatásra, támogatásra talált a kambodzsai gyer­mekváros építésének gondo­lata. Százával jelentkeztek a magyar fiatalok, hogy részt vesznek a munkában. A lakásunkba kerülő ki­sebb bútorokról dísztár­gyaikról, lámpákról és egye­bekről gyakran kiderül, hogy önmagukban szépek ugyan, tehát nem véletlenül tetszettek a boltban, de ott- holn mégsem illenek az összképbe. Megbánjuk a vásárlást, és a nem egyszer hosszas keresgélés után ki­választott holmi nemhogy örömünkre szolgál, hanem akárhányszor ránézünk, föl­dühít. Az ilyesmit szoktuk aztán kedvesen elajándé­kozni „szeretteinknek”, vagy ha túl drága, megpró­báljuk valahogy eladni. Más országokban jóval könnyebb a vásárló helyze­te. Sok helyütt bevált ke­reskedelmi fogás, hogy az árult odaadják kipróbálásra, s ha nem tetszik, vissza le­het vinni. Sümegh Nándor- nét, a Somqgy Kereskedel­mi Vállalat igazgatóját kér­deztük: elképzelthető-e ilyen próbavásárlás nálunk is? — Szervezettan, meghir­detett, tehát közismert for­mában eddig nem létezett, a gyakorlatban viszont már előfordult ilyen eset. A ke­reskedőtől, a boltvezetőtől függött, hogy hajlandó-e kockáztatni, fölajánlja-e a bizonytalankodó vásárló­nak, hogy próbálja ki az árut otthon, s ha nem tet­szik, akkor hozza vissza. Egyébként a jogszabályok szerint is vissza kell vásá­rolni bizonyos árucikkeket bizonyos időn beliül, ha a vásárló kívánja. Ám hiába is tagadnánk, a kereskedők többsége nem nagyon igyekszik visszavenni azt, amit már egyszer eladott. A cserét általában minden további nélkül lehetővé te­szik, de a visszavásárlással hadilábon állnak. Ennek el­sősorban az az oka, hogy meglehetősen sok ilyenkor az adminisztráció, s mivel Mára elkészült Vietnamban az a gyermekgyógyászati pavilon, amelyet a Magyar Vöröskereszt rendezett be. A segítség minden for­máját fontosnak tartjuk. Nem is lehet teljes a felso­rolás ebben az írásban. Csu­pán érzékeltethetjük, ko­molyan gondoljuk azt, amit mondunk, s teszünk is érte. A sokrétű cselekvést példáz­zák a következők: Siófokon ülésezik szeptember 9—11. között az ENSZ apartheid­ellenes bizottsága; a rende­zéshez technikai segítséget nyújt az ország. A Magyar Szolidaritási Bizottság igen szép kivitelű naptárt hoz forgalomba a Piért vállalat­tal közösen és szolidaritási jelvény kibocsátásáról tár­gyal a postával. Nem egy magyar ember érzi lelkiismereti kérdésnek, hogy kísebb-nagyobb össze­geket fizessen havonta a szolidaritási alapra. Az együttérzést, a tenniakarást jelképezi egyik úttörőtábor lakóinak akciója: egynapi fagyipénzüket ajánlották föl a bizottságnak. Mindeneset­re hitet tettek a béke, a nemzetközi szolidaritás mel­lett. Akárcsak azok, akik részt vesznek a szolidaritási és antiimperialista akcióso­rozat bármelyik rendezvé­nyén. A találkozók, a nagy­gyűlések, a baráti eszmecse­rék a nyílt politizálás szín­terei lesznek és minden bi­zonnyal sok embert vonza­nak majd. H. T. amúgy sem könnyű manap­ság eladni, a bőitek nem szívesen mondanak le a be­vételről. Ennyit az akadá­lyokról. A dolog másik ol­dala ugyanis az, hogy az igazán jó kereskedő a vá­sárlóra nem „rásózni” igyekszik a portékát, hanem úgy akarja eladíni, hogy a vevő örüljön neki és leg­közelebb is vevő legyen. Ezért döntöttünk úgy, hogy három üzletünkben ajánlani fogjuk vásárlóinknak a próbát. — Miért épp háromban, és melyik háromban? — Ismétlem: volt példa ilyesmire. Ha a vevőnek nem jutott eszébe, hogy ezt kérje vagy a kereskedő nem ajánlotta föl, akkor semmi sem történt. Ezért intézményesítjük e mód­szert, és mivel újdonság, nem minden boltunkban vezetjük be. Ügy gondoltuk, hogy a Május 1. utcai villa­mossági boltban, az Ady Endre utcai üvegboltban és a Domus Áruházban legyen a próbavásárlás, ugyanis e három üzletünk árusít olyan cikkeket, amelyeknek esetében érdemes e mód­szert alkalmazni. — Mit lehet tehát kipró­bálni ? —_Nem akartunk merev határokat szabni, hiszen a módszernek épp a rugal­masság a lényege. Csillá­rok, dísztárgyak, kisebb bú­torok és hasonlók kerülhet­nek szóba. Az üzletvezetők­re bízzuk a döntést. Az alapelv természetesen az, hogy amit csak lehet, von­janak be ebbe a körbe. De nem oldható meg például, hogy egy függönyt méretre levágjanak, azután vissza­vegyék, az ilyesmit tovább­ra is ott, a boltban kell jól meggondolni. Ugyancsak nem adunk el így rádiót, Bemutatató a Dorottyában Két napig a kiskertek mesterei tizenegyedik alka­lommal megrendezett kiállí­tásán valóban a legjobb so­mogyi termelők mutatták be szorgos munkájuk, találé­konyságuk gyümölcsét a Do- rottya-szálló nagytermében. Százharminckét kiállító hoz­ta el kiskertje kincsét, és megjelentek a kertbarátok televíziót vagy étkészletet, mert ezekről a boltban is eldönthető, hogy jó-e, szép-e. De odaadunk pró­bára például! egy értékes vázát, egy állólámpát, egy szekrénykét, egy szőnyeget és még sok egyebet, amiről valóban csak otthon, a töb­bi bútor és dísztárgy kör­nyezetében derül ki, hogy illik-e a lakásba. — Mi a próba módja? — Ezekben a boltokban fölhívjuk vásárlóink figyel­mét a lehetőségre. Tehát aki kívánja, a vásárláskor je­lezze, hogy kipróbálni viszi az árut. Ezt feljegyzik, s ha a vevő öt napon belül visz- szaviszi a portékát, akkor visszavásárolják tőle. Ha nem viszi vissza, akkor ter­mészetesen semmi teendője sincs; ez aranyit jelent, hogy megfelelt az áru. Azt kérjük majd a vevőktől; alaposan nézzék meg, hogy mit vesz­nek, még kis hibás árut se fogadjanak el próbára, vagy az ilyen hibát külön jegyez­tessék föl, hiszen csak a változatlan értékű holmit vehetjük vissza. Ennyi a vásárló kockázata: ha még­sem tetszik, mondjuk, egy váza, de véletlenül megre­ped, akkor minden hiába . .. De ez a kockázat eddig is megvolt, még a sikeres vá­sárlások után is. Az árucik­kek köre bővülhet, a kísér­lettől függően más boltok is bevezethetik. Mi bízunk a sikerben. Azt hiszem, a vásárlók is bízhatnak benne. Megszűn­nek a viták. Az áruhoz „mellékelt” szolgáltatásként kapjuk a visszavásárlás le­hetőségét. Köteles a bolt visszaven­ni ... A kereskedő már ele­ve fölajánlja: tessék vissza­hozni, ha nem jó... Az eredmény ugyanaz. Mégis mekkora különbség van a kettő között! Luthár Péter nélkülözhetetlen seg'ítői: a gabonaipar, a növényvéde­lemmel foglalkozó vállalatok, valamint a felvásárlók, a Nagyatádi Konzervgyár, a Zöldért vállalat. A kistermelők a megyé­ben 49 ezer hektár mezőgaz­dasági területet művelnek, s jelentős szerepük van a me­zőgazdasági termékek előál­lításában: az országos terme­lés egyhanmadát adják, áru- értékesítésük meghaladja az 1,4 milliárd forintot. A kiállításon nemcsak a jól is­mert terményeket mutatták be, hanem sok újat, megle­pőt is. Csak ámult-bámult a látogató egyes, talán még sdha nem látott zöldségféle előtt. A Siófők és Vidéke Áfész szakcsoportjának tag­ja, Badacsonyi József alig győzött válaszolni a kérdé­sekre. Tulipánpaprikának nevezett különleges terménye nagy sikert aratott. Bognár János, nagyatádi kistermelőt már országszerte ismerik. A zöldségen és gyümölcsön kí­vül, a bemutatott képek ta­núsága szerint, különleges virágokat is gondoz. — Az őszibarackosomba dohányt ültettem az idén — mondja az érdeklődőknek. — Ez a leghatásosabb védeke­zés a levéltetvek ellen. A kézimunkafonal-ellátás javítására a Fonalkészítő Gyár új, nagy teljesítményű festőgépet állít üzembe. A motringos fonalat festő be­rendezés felszerelését a gyár szakemberei megkezdték, s a tervek szerint a próbagyár­tás után már októbertől az új gépen festik a fonalat. A gyapjú és a gyapjúval kevert szintetikus alapanya­gú kézimunkafonalak színe­zéséhez vásárolt berendezés üzembeállításával már az idén több fonalat küld a gyár az üzletekbe, mint ta­Égy-két kertbaráton lát­szik: jövőre ők is megpró­bálkoznak a biológiai nö­vényvédelemmel. Bognár Já­nosnak különösen szép bur­gonyája van és szép színű a kertjében termett banán­tök is. Az idén már citro­mot és fügét is szedett, jö­vőre pedig talán a banánfa is hoz gyümölcsöt. A gabonaipar a kisterme­lők részére szállított takar­mányféléket mutatta be, a Zöldért pedig azt, hogy a megyében lendületesen nö­vekszik a kiábertekből vásá­rolt termés mennyisége. 1981-ben a kistermelőik köz­vetlen áruszállítása nem ér­te el a 250 tonnát, az idén pedig várhatóan 1000 tonna lesz. Dr. Győri József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának veze­tője szombaton délelőtt adta át a kiállítás díjait. Négy kategóriában kaptak elisme­rő oklevelet, jutalmat a kis­termelők — összesen har­mincnégyen részesültek elis­merésben. A kiállításon be­mutatott termények sem vesznek kárba: a termelők a MÁV nevelőintézetnek aján­lották föl. valy, jövőre pedig 20—25 százalékkal nő a termelés. A zártrendszerű, automatikus festék-, hő- és időszafoályo- zóval ellátott berendezés több régi, elavult gépet vált fel. Azokat az új beindításá­val egyidejűleg leállítják, és elvégzik rajtuk a szükséges javításokat, a felújítást. Ugyancsak korszerűsítik a gyár másik részlegét; új, nagyteljesítményű gömbö­lyűét állítanak üzembe a régi, elavult gépek pótlásá­ra. Hazaviszi, kipróbálja... Ha nem tetszik visszaveszik Új lehetőség három kaposvári üzletben Több kézimunkafonal

Next

/
Thumbnails
Contents