Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
1985. szeptember 2., hétfő Somogyi Néplap 5 Országos tanévnyitó Köpeczi Béla mondott beszédet Vasárnap Kazincbarcikán, a Dózsa György úti új általános iskola aulájában tartották az 1985/86-os oktatási év országos tanévnyitó ünnepségét. Az ünnepségen részt vett Köpeczi Béla művelődési miniszter, ott voltak a megye és a város párt-, állami és tár-, a dalmi szerveinek képviselői. A tanévnyitón Köpeczi Béla mondott ünnepi beszédet. Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az új tanévet Kazincbarcikán, a szocialista építőmunka jelképes helyén, országunk egyik fiatal városában nyithatom meg, amely alig több mint három évtizedes fejlődése során nemcsak az-iparban ért el kitűnő eredményeket, hanem a művelődésben is. Ebben az évben a tanév kezdetét még ünnepélyesebbé teszi az a történelmi tény, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztus 16-án, tehát éppen 40 éve hozott határozatot arról, hogy a népiskola, valamint a gimnázium és a polgári iskola első négy osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni. Ma csaknem minden gyermek az előírt időben végzi el a nyolc osztá’yt, s az általános iskola mindenki műveltségének megalapozója. Hogy ezt a feladatát el tudja látni a maga teljességében, az eddiginél hatékonyabban és eredményesebben kell működnie. Úgy véljük, hogy ez az óhaj közvéleményünk helyeslésével találkozik, amely sokszor joggal bírálja az oktatás alacsony hatékonyságát és a nevelés érzelmi-erkölcsi szegénységét. Egy másik fontos esemény, amelyre emlékeznünk kell, az oktatásról szóló törvény, amelyet az országgyűlés ez évben fogadott el. Ez a törvény átfogja az oktatás egészét az óvodától az egyetemig, és egységes szellemben rendezi az oktatási rendszer működési, irányítási szabályait, határozza meg az oktatásban részt vevők, pedagógusok, tanulók, szülők jogait és kötelességeit. A törvény épít az 1984 tavaszán elfogadott fejlesztési programra, amelyet megerősített a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Olyan törvénnyel és programmal rendelkezünk, amelynek kialakításában a társadalom széles körei, és mindenekelőtt a pedagógusok személyesen is részt vettek. Az észrevételeket tekintetbe vettük, s joggal állíthatjuk, hogy az elhatározott reformok a többség egyetértésével találkoznak, még ha (természetesen továbbra is vannak ellenvélemények és megoldásra váró kérdések. A nagy többséggel való egyetértésre támaszkodva kezdtük meg a végrehajtás munkáját. A közeljövőben az egyik legfontosabb feladatunk az oktatás tartalmi korszerűsítésének folytatása. Most már mindenütt bevezettük az új tanterveket és tankönyveket, és sok tantárgyban megfelelő pedagógiai tapasztalatokkal rendelkezünk a szükséges korrekciók bevezetésére. Kerülni akarunk minden kapkodást, erősíteni a szükséges stabilitást, szervezetten és jól előkészítve bevezetni az elkerülhetetlen változást. A korszerűsítést szolgáló szakmai programokat vitára bocsátjuk és kérjük — mindenekelőtt a pedagógusok véleményét. A tartalmi korszerűsítést szolgálják azok a kezdeményezések is, amelyek a számítástechnikai oktatás ki- szélesítését célozzák, vagy hatékonyabbá akarják tenni az idegen nyelvek oktatását. Ezzel párhuzamosan szeretnénk az anyanyelvi kultúra jelentőségére felhívni a figyelmet, a helyesírás és a helyes beszéd követelményeire. A kifejezés a gondolat tükre, s a nyelv tudatos elsajátítása és kulturált használata a nevelésnek is egyik fontos eszköze. Ebben az esztendőben vezetjük be a szakoktatásban a technikus- képzést, s ezzel teljesítjük az ipar és a mezőgazdaság egyik régi kívánságát. A fejlesztési programnak megfelelően kezdjük meg a nevelőtestületek önállóságának növelését, a diákönkormányzati szervek tevékenységének fejlesztését szolgáló intézkedések bevezetését. Demokratikusabb és egyben nyitottabb iskolát akarunk, olyat, amely támaszkodni tud a szülőik és a szélesebb közösség ösztönzésére, bírálatára, anyagi és erkölcsi segítségére. Az oktatási törvény és a fejlesztési program egyaránt meghirdette a pedagógus munkájának előtérbe állítását és megbecsülését. Az első feltétel a pedagógusképzés megjavítása és a rendszeres továbbképzés megszervezése, amelynek bevezetésére e tanévtől kezdve kerül sor. A pedagógusok önállósága, kezdeményezése, felelősségvállalása mind elengedhetetlen követelmény, ha a neve- lésben-oktatásban előbbre ákarunk jutni. Sokan beszélnek mostanában az értékzavarról, arról, hogy megromlottak az erkölcsök, hogy meglazultak az emberi kapcsolatok, hogy sokan értelmetlenül élnek. Az iskola nem tudja megváltoztatni a valóságot és feloldani annak ellentmondásait, megszüntetni torz megnyilvánulásait. Gazdasági, társadalmi, politikai eszközök szükségesek ahhoz, hogy a nemes eszmék, a humánus erkölcsök, az igaz, a jó és a szép érvényesülhessenek. Nem szabad azonban lebecsülni a kulturális-tudati tényezők jelentőségét sem, s ezek érvényesítésében a fő helyet az iskola foglalja el, amely hazánkban másfél millió fiatalt, nevel. Az ifjúságnak föl kell mutatni mindazt, amiért érdemes tanulni, dolgozni, élni. Az iskola szemléletével, rendjével, példamutatásával szolgálni tudja olyan tulajdonságok kifejlesztését, mint a munka megbecsülése, az értelmes fegyelem, az egymás iránti tisztelet, amelyek nélkül a társadalomban nem lehet élni vagy legalábbis nem lehet emberségesen élni. Mindezt nem a család nélkül, hanem a családdal és azokkal a közösségekkel együtt, amelyekkel az ifjú kapcsolatba kerül. Minden szülő, minden pedagógus hisz abban, hogy az embert nevelni lehet, ne szégyelljük ezt a meggyőződésünket hangosan és főleg hatásosan hirdetni. A szocialista nevelőiskola — amely a célunk — egyszerre akar hatni értelemre és érzelemre a múlt és a ma Jó példáival, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeivel, azzal a pedagógiai akarással, amely olyan nagy jelentőségű volt mindig az emberek formálásában. Kívánom, hogy az 1985/86- os tanév jó eredményeket hozzon a nevelésben és az oktatásban. Kívánom, hogy a társadalom szerető gondoskodással foglalkozzék az oktatás ügyével, amely az egyik legnagyobb emberi és nemzeti ügy. Jól szervezett, magas színvonalú, nyugodt légkörben folyó munkát kívánok mindenkinek, és örömet is a munkában tanulóknak, pedagógusoknak, szülőknek! Az országos tanévnyitót az iskola avatásával kötötték össze. A bükkaljai bányaüzem által adományozott iskolazászlót Tuskán József, a bányaüzem igazgatója adta át Balogh Istvánnénalc, az új iskola igazgatójának. Ezerrel több a középiskolás Somogy megyében befejeződött az iskolák felújítása és tatarozása. Az első óra kezdetét jelző csöngetés után megszépült tantermekben kezdheti meg a tanulást 42 988 általános- és 13 500 középiskolás diák. Barcson négy, Nagyatádon hat, Csurgón nyolc tanteremmel bővítették a középiskolákat. Az agrárüzemek munkaerőutánpótlását segíti az idei ősztől a szeptember 3-án nyíló csurgói, tizennégy tantermes mezőgazdasági szakmunkásképző iskola, a sző- csénypusztai erdészeti szakmunkásképző intézet pedig két tanteremmel gyarapodott. • Az általános iskolai hálózat Somogybán huszonhat tanteremmel bővült, Vízváron új tornatermet adtak át. Siófokon és a környékbeli iskolákban a földrengés miatt valamelyest elhúzódik a felújítás. Tavaly 1123 tanulóval nőtt az általános iskolai létszám, az idén csak kétszázzal több fiatal iratkozott be. A kis településeken alacsony létszámúak az osztályok, a városokban viszont — a tanterembővítés ellenére — a korszerűbb oktatási formákat is akadályozó nagy létszámú osztályokkal dolgoznak a pedagógusok. Az 1984/85-ös tanévben az általános iskolát 4369 diák fejezte be sikeresen. 769-en a megye 8 gimnáziumának 23 első osztályában, 926-an szákközépiskolákban és 2272- en szakmunkásképző iskolákban folytatják tanulmányaikat. Számottevő túljelentkezés volt a barcsi erdészeti szak- középiskolába, a kaposvári közgazdasági szakközépiskola valamennyi szakára és az ipari szakközépiskolába, ahol technikusképzés folyik. Meglepően kevesen jelentkeztek viszont a barcsi vízügyi szak- középiskolába annak ellenére, hogy az intézmény technikusképzést is indít. Valamennyi továbbtanulni szándékozó fiatal ma megkezdheti tanulmányait. SZOBORAVATAS MARCALIBAN Nos/lopy, a forradalom embere Szombaton Marcaliban fel- avaititák Marton László háromszoros Munkácsy-díjas szobrászművész NoszLopy Gáspár című alkotását. A Noszflopy nevét viselő álíta- látoos iskola előtti téren elhelyezett emlékplasztikánál dr. Balassa Tibor, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese mondott avatóbeszédet. Elismerés illeti a várost — mondita —, hogy figyelmet fordít a szellemi élet gyarapítására, a múlt értékeinek megmentésére és a Marcalihoz kötődő neves személyiségek emlékének megőrzésére. A város eddig sem feledkezett meg nagy fiáról, Noszlopy Gáspárról. Emlékét utcanév, filmszínház, a bíróság épületén emléktábla és a nagy múltú általános iskola nevében őrzi. A felavatott köztéri szobor a múlthoz fűződő emlékek ápolását, az ifjúság hazafias nevelését és a város esztétikai gazdagodását is szolgálja. Dr. Balassa Tibor röviden ismertette Noszlopy Gáspár életútját, a neves történelmi személyiség sorsát, akimék neve az 1848—49-es szabadságharccal forrott össize. A csurgói és a kaposviálri gimnázium után a pápai református jogakadémiáin tanáraitól szívta magába a felvilágosodás, a magyar nyelv és irodalom szerete- tét, mely később a forradalmárok táborába irányította. A maircaili járás szólgabíná- jakíént megtiltotta a jobbágyok testi fenyítését, nagy gondot fordított a jobbágy- gyerekek ítaníttatására. Többszőr fogságba esett, megszökött, majd 1852 őszén Pesten elfogták és 1853 márciusában erős katonai biztosítás mellett kivégezték. 32 éves korában adta életét a szabadságharcért, ahogy a korábbi években megjósolta: „Én a forradalom embere vagyok, s mint ilyen hatok is meg!” Marton László szobrászművész nem a megszokott ábrázolási módot választotta. Alkotása nem díszmagyarban, magas talapzaton álló, győzedelmes népvezért örökít meg, hanem a kilátástalan helyzetiében is tenni, cselekedni akaró embert állította elénk. A védekező testtartás, a riadt tekintet mégsem a vesztésit láttatja velünk az előrehajló alakban, hanem a hőst. A művész nem a felismerhető embert, hanem Noszlopy Gáspár emlékét öntötte bronzba. Az ünnepség végén az általános iskola diákjai elhelyezték a kegyelet koszorúit a 165 éve született Noszlopy Gáspár emlékplasztikájánálL Á 35. bányásznapot köszöntötték Baranyában A Mecsek jövője biztosított ÜNNEPSÉGEK, EZREKET VONZÓ RENDEZVÉNYEK Baranya megyében a bányásznapi ünnepségek már a múlt hét elején megkezdődtek. A bányaüzemekben sor került a kiválóan dolgozó bányászok kitüntetésére, a hűségjutalmak kiosztására, a ma már nyugdíjban lévő egykori bányászok »köszöntésére. A megyei ünnepséget szombaton rendezték a Pécsi Nemzeti Színházban, ahol Deák László, az MSZMP KB tagja, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára mondott ünnepi beszédet. Este a hagyományoknak megfelelően került sor Csertetőn a bányász mártírok emlékművéhez szervezett fáklyás felvonulásra. Itt Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Kegyelettel emlékezett meg a pécsi bányászok felszabadulás előtti küzdelmeiről, a csertetői sortűz áldozatairól, majd visszatekintett a felszabadulás utáni fejlődésre, foglalkozott a jelennel, a jövővel. Hangsúlyozta, hogy a bá- nyászság jövője, megélhetése biztosított, és ami a Mecseket illeti, a liászprogram még az itt élő unokának is biztos kenyeret ad. Az ünnepi beszédet követően megkoszorúzták a mártírok emlékművét, majd az ünnepség látványos tűzijátékkal ért véget. Vasárnap a bányászok tiszteletére több érdekes és szórakoztató rendezvényre került sor. Pécsen, a Széchenyi téren fúvószenekari koncert és népi együttesek műsora szórakoztatta az érdeklődőket. Délelőtt 10 órakor nyíltak meg a sétatéren a megyei és a központi hírközlő szervek pavilonjai a sajtóutcában. A Dunántúli Napló vendégei voltak a PMSC válogatott labdarúgói, közismert képzőművész, akik az az érdeklődőknek autogram- mot adtak. Sor került vidám ajándéktombolára is. Az MTV pécsi stúdiója és a Dunántúli Napló tehetségkutató pályázatot hirdetett, ahol a legszínvonalasabb produkciókat a sajtóutcában mutathatták be, s ezt a filmstúdió filmszalagra rögzítette. A Magyar Rádió pécsi stúdiója a sajtóutcából közvetítette vasárnapi szórakoztató műsorát. Bemutatkoztak a sajtóutcában a Pécsi Nemzeti Színház művészei is. A szabadtéri színpadon több órás művészi műsor szórakoztatta a vendégeket. Este került sor az újságírók és a színészek labdarúgó-mérkőzésére. M. E. Megkérdeztük az illetékest Az óvodai helyzetről Tavaly és az idén Kaposváron és környékén valamennyi óvodába jelentkezőnek helyet tudtak biztosítani az illetékesek. Most Garat Lászlót, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjét kérdeztük: — A demográfiai helyzet alakulásának következtében évről évre csökkenő gyermeklétszámmal van dolgunk. 1983-ban 3229, tavaly 3154 volt, az idén pedig csak 2943 óvodása lesz a megye- székhelynek úgy, hogy az elutasítottak száma 53-ról 30-ra, az idén pedig 18-ra csökkent. — A város óvodai ellátottsága eléri, sok szempontból meghaladja az országos átlagot — mondta Garai László. — Csökkent a zsúfoltság. 1980 körül 140— 150 százalékos kihasználtsággal működtek az óvodák, 1985-re 106 százalékra sikerült ezt csökkenteni. Megkezdtük a szükséghelyek, a kollégiumi óvodák felszámolását, a nyáron például lehetővé vált a Dimitrov utcai egység egy részének átalakítása a középfokú oktatás céljára. További célunk a fogyatékos gyermekek óvodai elhelyezése: az ellátatlanabb területeken (Kaposfüred, To- ponár) új óvodák építése, a meglevők állagának fenntartása, a központi fűtés általánossá tétele. A következő években az óvodáskorú gyerekek létszámának növekedése nem várható, így a rendelkezésünkre álló anyagi eszközökkel a színvonalat javítani tudjuk. H. L.
