Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 209. szám Ára: 1,80 Ft 1985. szeptember 6., péntek Gorbacsov látogatása Nyugat-Szibéríában Nyugat-SziMria gázkiter­melő központjaival, UrengC]- jal és Szurguttal ismerkedett országjáró körútja második napján Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára csütörtökön délelőtt érkezett az Urengoji körzetbe, ahon­nan a szovjet népgazdaság működéséhez létfontosságú tíz nagy teljesítményű gáz­vezeték, s a Nyugat-Európá- ba irányuló gázszállítmá- nyóiknak épített csővezeték is indul. Megtekintette a körzet egyik központi be­gyűjtő, a földgázt vezetékes szállításra előkészítő állomá­sát. Az üzem dolgozóival be­szélgetve Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a szovjet népgazdaság fűtőanyag- és energetikai bázisának fej­lesztésében a tudományos- műsúalki haladás meggyorsí­tásának jut a legfőbb sze­rep. A nap második felét az SZKP KB főtitkára a tyu- mani terüiei máSfe nagy ipari központjában, Szurgut- ban töltötte, áhol előbb egy villamos erőművet tekintett meg, majd ellátogatott a kő­olaj- és gázkitermelő beren­dezések központi műszaki ki­szolgáló állomására. Az ipar- fejlesztés feladatairól szólva Gorbacsov itt hangsúlyozta, hogy a már alkalmazott technológiai eljárások tökéle­tesítéséről, a gépek és beren­dezések korszerűsítéséről át kell térni az alapvetően új, a jelenleginél sokkal maga­sabb műszaki szintet képvi­selő technológiai rendszerek alkalmazására, mivel csak így gyorsítható meg igazán a tudományos-műszaki iiatauä». Este az SZKP KB főtitká­ra a szurgulti városi pártbi­zottságon minisztériumi, vál­lalati, helyi párt- és tanácsi vezetőkkel a tyumeni terület kőolajiparának fejlesztéséről, az ezt szolgáló háttéripar te­vékenységének javításáról folytatóit megbeszélést. Mihail Gorbacsov még csütörtökön Szurgutból a te­rület központjába, Tyumen- be utazott. Tíxezer tonna búzavetőmag Kádár János fogadta Pablo Gomezt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a KB székhazában fogadta Pablo Gomezt, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt (PSUM) KB főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottsága meghí­vására, küldöttség élén, hi­vatalos látogatáson tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két ország, a két párt éle­téről, tevékenységéről, az MSZMP és a PSUM idő­szerű feladatairól, hazai és nemzetközi törekvéseiről. Kifejezték készségüket a két párt. kapcsolatainak to­vábbi elmélyítésére. Átte­kintették a nemzetközi po­litika időszerű kérdéseit, kü­lönös tekintettel az európai, valamint a közép-amerikai térségre. Véleményt cserél­tek a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom helyzetéről. A találkozón jelen volt Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője, valamint Jósé Vol- demlberg, a PSUM PB tagja, a KB titkára és Cuauthe- moc Sandoval, a PSUM KB tagja. Somogybán a Baranjka vezet A nyárvégi betakarítási munkákkal egyidőben foly­nak az előkészületek az őszi gabonavetés zökkenőmen­tes lebonyolítására a somo­gyi mezőgazdasági nagy­üzemekben. Nagy. feladat előtt állnak a gazdaságok, hiszen több tízezer hektáron kell földbe juttatniuk a bú­za, rozs, az őszi árpa mag­ját. Van-e, illetve lesz-e elég mag, mire a gépek megin­dulhatnak a vetésre előké­szített táblákon? — erről kértünk tájékoztatásit a Ve- tőmagtermelitető és -Értéke­sítő Vállalat dombóvári, dél- dunántúli területi központ­jának osztályvezetőjétől, Gábor Attilától. — A somogyi gazdaságik 9827 tonna őszibúza-vető- magot rendelteik. Mostanáig ennek a mennyiségnek a 40 százaléka került az állami gazdaságokba és a termelő­szövetkezetekbe, s október 1-ig várhatóan minden tétel a felhasználás helyén lesz. Őszi árpát 2331 tonnái kér­tek, itt a szállítások 90 szá­zaléka megtörtént, és szep­tember 10-ig a további igé­nyéket is kielégítjük. Rozs­ból 178 tonnát .rendeltek a somogyi üzemek, ennek a szállítása most. kezdődik, és szeptember 15—20. között befejeződik. Megtudtuk, hogy . az igé­nyelt búzavetőmaiginak több mint a fele — 51,3 százalé­ka — korai étkezési fajta, a többi középérésű étkezési, illetve takarmánybúza. A somogyiak a korai búzák közül a Baranjka és a Zag- repcsanka fajtákból kértek a legtöbbet (2350, illetve 1101 tonnát), a közópéiiésű- eknél pedig az MV—10-es vezeti a fajtalistát, őszi ár­pánál a kompolti korai lesz a meghatározó fajta: 83 szá­zalékkal részesedik majd a vetésekből. Az ellátóválilalat gondos­kodott a kisgazdaságok igé­nyeinek kielégítéséről is — arról, hogy a kiskertek tu­lajdonosai elegendő (és megfelelő fajtaválasztékd) őszi vetésű zöldségmagot szerezhessenek be. A dom­bóvári telepről megkezdték a zöldség- és fűmaigvak szál­lítását. A vetömagárusítés- sal foglalkozó somogyi bol­tok annyi őszi saláta, téli retek, sóska, spenót és fű vetőmagot kínálhatnak a kistermelőknek, amennyit korábban megrendeltek. Kü­lön igényeket is ktélcguc- nek ősszel telepíthető virág- hagymákból, például tuli­pán- és croccushagymából. A kiskerttulajdonosok meg­nyugtatására szolgálhat, hogy már a tavaszi veté­sekhez szükséges zöldség- magvaknak. és a. gazdasági növények — borsó, bab, lu­cerna — magjainak több mint egyharmada is a dombóvári raktárban van. A nyugatnémet parlament a genfi csúcsról Az NSZK kormánya „kü­lönleges jelentőséget,, tulaj­donít Ronald Reagan, és Mi­hail Gorbacsov novemberi, genfi csúcstalálkozójának — jelenítette ki Helmut Kohl kancellár a nyugatnémet parlament csütörtöki vitájá­ban elhangzott beszédében. Kohl szerint mindkét Nagy­hatalom a genfi csúcs sike­rét kívánja, amit a köl­csönösen intenzív előkészü­letek bizonyítanak. A nyu­gatnémet kormány bízik ben­ne, hogy Reagan és Gorba­csov találkozója előrelépés­hez vezet majd a biztonság­politika központi kérdéseiben és a kelet-nyugati párbeszéd­ben. Ez kedvező hatással lenne a két szövetségi rend­szer i&oi tagállamának érintkezésére is — állapítot­ta meg a kancellár, hozzá­téve: az NSZK különösen az NDK-val való viszony pozi­tív irányú fejlesztésében ér­dekelt. Hans-Jochen Vogel, a Né­met Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának el­nöke, bírálta a Kohl-kor- mány,t, elmosódottnak, fele­másnak, .bizonytalannak ne­vezve külpolitikáját olyan kérdésékiben, máuta.-tengyel határok vagy az amerikai űr­program (SPI). Ezt követően a kereszitény- liberális koalíció szónokai ismételten Amerika-ellenes- séggel próbálták vádolni a szociáldemokratákat, Volker Rühe, a CDU—CSU parlamenti frakciójának el­nökhelyettese például helyte­lenítette, hogy az SPD közös munkacsoportokat állít fel a szocialista országok pártjai­val leszerelési és más kérdé­sekkel kapcsolatban. Ez a „mellék vagy ellen külpoliti­ka” azt a látszatot kelti, mintha az SPD kormányként tevékenykedne, s egyúttal Washington irányából Moszk­va felé való közeledést je­lent — állította a keresz­ténydemokrata .politikus. Rü­he egyoldalú érvelése sze­rint a 'közép-európai, vegyi fegyverektől mentes övezet létrehozása csökkentené Nyu- gat-Európa biztonságát, s ki­zárólag a szocialista orszá­goknak kedvezne. A svájci külügyminiszter Budapesten Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására csü tör­tökön délben hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett Pierre Aubert, a Svájci Ál­lamszövetség külügyminisz­tere. A svájci diplomácia veze­tőjét a Ferihegyi repülőté­ren vendéglátója fogadta. Jelen volt Szőke György, hazánk berni és Paul Wip- fli, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövete. Pdenre Aubert, a Svájci Államszövetség külügymi­nisztere, 1927. március 3-án született La Chaux-de- Fonds-ban. Neuchatelben és Heidel- bergiben tanult jogot. Az egyetem elvégzése után 1952- től apja La Ohaux-de- Fonds-i ügyvédi irodájában dolgozott, elsősorban bünte­tő- és polgári ügyekkel fog­lalkozott. ** 1958-ban belépett a Sváj­ci Szociáldemokrata Pártba. 1960—1968 között La Cha- ux-de-Fonds város főtaná­csosa volt és az utolsó év­ben a tanács elnöki tisztét töltötte be. 1971—77. között a Neuűhatel-i Egyetem Ta­nácsának elnöke. Pienre Aubart-t 1978 ele­jén választotta meg. a Szö­vetségi Gyűlés szövetségi ta­nácsossá. A visszavonuló Pierre Grabert váltotta fel 1978. február l-én a kül­ügyi tárca élén, s az 1979 decemberében megalakult új kormányban is megtar­totta e tisztet. 1983-ban is­mét megválasztották kül­ügyminiszterré. Ebben az esztendőben a diplomáciá­ban betöltött vezető posztja mellett ellátta az államel­nöki tisztet is. Pierre Aubert külügymi­niszteriként 1978-ban már járt hazánkban. Magyar—francia külügyi eszmecsere Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár meghívá- vására szeptember 4—5. kö­zött látogatást tett hazánk­ban J ean-Michel Baylet francia külügyminisatériümi államtitkár. A feleik megbe­széléseket folytattak az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, különös figyelmet szen­teltek az európai béke és biztonság kérdéseinek, a bu­dapesti Európai Kulturális Fórum előkészületeinek. Át­tekintették a magyar—fran­cia kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésének lehető­ségeit is. A francia állam­titkárt fogadta Várkonyi Pé­ter külügyminiszter is. Összefogás a lakosságért Építők boltja Siófokon Tegnap a siófoki iparte­lepen a siófoki áfész a SÁÉV-vel közösen megnyi­totta az építők boltját. A térségben élők régi igényét elégíti ki ezzel a két gaz­dálkodó szervezet. A bolt — ahogy a nevében is sze­repel — az építkezőket vagy az otthonuk korszerűsítését végzőket segíti elsősorban az építőipari vállalat termé­keivel, különböző betonáruk, ajtók és ablakok árusításá­val. Fontos szolgáltatásokat Ls vállal az új bolt. Számos, az építkezéshez szükséges esz­közt — .például betonkeve­rőt, zsaluanyagot, állvány- szerkezetet — bérelhetnek itt az építkezők. De arra is berendezkedtek, hogy a bar­kácsoláshoz, a kisgazdasá­gok munkájához szükséges szerszámokat is kölcsönözze­nek az igénylőknek. Újdon­ság és hasznosnak ígérkezik, hogy hetente egy alkalom­mal, kedd délutánonként építőipari szakemberek szaktanácsokat adnak a ma­gánépítőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents