Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

1985. szeptember 2., hétfő Somogyi Néplap 3 INTENZÍV PÁLYÁN A szovjet élelmiszerprogram eredményei Kétszer vitatta meg az el­múlt két évtizedben az SZKP Központi Bizottsága teljes ülése a mezőgazdasági termelés fejlesztését: 1965­ben és 1982-ben. A két plé- nuim között eltelt tizenhét esztendőben számottevően fejlődött a szovjet mezőgaz­daság, s minőségileg is meg­újult. Ezt jelzi, hogy az ága­zat bruttó termelése 50 szá­zalékkal emelkedett .— ami nemzetközi összehasonlítás­ban is figyelemre méltó —, a munka termelékenysége 1,8-szeresére nőtt. A válto­zásokat a lakosság is érzé­kelte, hiszen a húsfogyasztás például 41 százalékkal bő­vült, tejből és tejtermékből 25 százalékkal, zöldségfélék­ből 35 százalékkal fogyasz­tottak többet a Szovjetunió­ban. Mindez annak eredmé­nye, hogy 17 év alatt a me­zőgazdaság fejlesztésére for­dított összegek megduplázód­tak, a termelés gépesítettsé­ge pedig háromszorosára nö­vekedett. Nagy utat tett meg a Szovjetunió agrárgazdasága, ám Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB akkori főtitkára a jövendő nézőpontjából mér­legelt, amikor azt mondta: „Nem állhatunk meg ezek­nél az eredményeknél, lát­nunk kell, hogy az élelmi­szer-probléma még jócskán napirenden van”. Ezért kidolgozták a Szov­jetunió élelmezési program­ját, amely 1990-ig határozza meg a mezőgazdaság felada­tait, s a nyolcvanas évek gazdasági stratégiáinak leg­fontosabb alkotórésze. A programot az SZKP KB 1982. májusi plénuma hagy­ta jóvá. A világ közvéleménye föl­figyelt a határozatra. Érthe­tő ez, hiszen a napi hírek között olvashatta minden­ki, hogy a fejlődő országok­ban éheznek, éhen halnak emberek, s a FAO adatai szerint egymillliárd ember hiányosan táplálkozik. A fejlett országokban pedig élelmi szer-fölösleg volt és van, mesterségesen csökken­tik a termelést, hogy az árak emelkedhessenek. Ebben az ellenitmondiáisos helyzetben joggal írta a Mezsdunarod- naja Zsizny: „...az a kö­rülmény, hogy egy olyan ál­laim, minit a Szovjetunió, nagyszabású élelmiszerprog- ramojt fogadott el, jelentősé­gében messze túllépi orszá­gunk kereteit.” A programban feszített, de teljesíthető követelmé­nyeket állítottak a mezőgaz­daságban dolgozók elé. Azt tűzték ki célul, hogy 1990- ig a gabonatermelés megha­ladja a 250 millió tonnát, ami már kielégítené a bel­földi szükségleteket, a hús­termelés pedig eléri a 20 millió tonnát. A terv megva­lósítását beruházási program is szolgálja: eszerint a be­ruházások egyharmadát az élelmiszer-termelés fejleszté­sére fordítják. A gazdaság- iányítási rendszert is a pogramhoz igazították. Na­gyobb önállóságot kaptak a kolhozok és a szovhozok, ja­vult a dolgozók anyagi ér­dekeltsége, emelkedtek a mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árai, s ennek nyo­mán kibontakozott a háztá­ji termelés is. A program teljesítését fo­lyamatosan értékelik. Közü­lük kiemelkedik az 1984 áprilisában tartott tanácsko­zás, melyen Mihail Gorba­csov, akkor még az SZKP KB titkára, foglalta össze az eredményeket és feladatokat. Megállapíthatta: egy év alatt A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS CÉLJAI Üzletközpont és új iskola A Barcsi Városi Tanács legutóbbi ülésén többek kö­zött a város VII. ötéves ter­vi településfejlesztési felada­tait tárgyalták meg. Az el­múlt öt évben dinamikusan fejlődött a város. Javultak a közlekedés feltételei, meg­kezdődött a vasútállomás és környékének rendezése, jobb lett az energiaellátás. A ki­emelkedő társadalompoliti­kai feladatok teljesültek. A tanácsülés résztvevői közül többen hangsúlyozták: differenciált tervezésre, konkrét célkitűzésekre van szükség. Horváth Károly, a fejlesztési és pénzügyi taná­csi bizottság elnöke azt szor­galmazta, hogy mielőbb ke­rítsenek sort a vasútállomás belső területeinek felújításá­ra. Ugyanakkor előrelépést sürgetve fölvetette a mun­kaképes korú érettségizett nők és az alacsony képzett­ségű cigány lakosság foglal­koztatását. Dr. Papp Ferenc, a Dráva szövetkezet elnöke kifejtette, hogy a városban az egy főre jutó kereset igen alacsony, kevés a szakmun­kás. A termékszerkezet kor­szerűsítésével arányosan na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni a képzettség növelésére. Beck János, az 1. számú ál­talános iskola igazgatója el­mondta, hogy a megye váro­sai közül a barcsi tanter­mekben legmagasabb az osz- tálylétszá'm, ezért különösen fontosnak ítélte a fejlesz­tést. Feigli Ferenc, az ÉSZKV főmérnöke azt hang­súlyozta, hogy inkább keve­sebb létesítményt kell építe­ni, de igényes, színvonalas kivitelben. Dr. Németh Jenő tanácsel­nök elmondta, hogy a terü­letfejlesztési alap felhaszná­lására két lehetőséget ter­jesztettek a tanács elé. Fon­tos, hogy a város ellátását, a lakosság életkörülményeit javítsák, ezért kívánatos egy üzletközpont kialakítása. Ez­zel párhuzamosan fejleszte­ni kívánják az általános is­kolai oktatás színvonalát, ja­vítani a térség szakmunkás- képzésének feltételeit. Végül is a lakosság dönt, ho­gyan, milyen módon hasz­nálják fel a pénzt úgy, hogy a város fejlődése a VII. öt­éves tervben is töretlen ma­radjon. — 1983-;ban — 5 százalékkal nőtt átlagosan a mezőgazda­ság bruttó termelése, egyes köztársaságokban azonban számottevően meghaladta ezt a növekedés. Kilenc év után először, valamennyi köztár­saságban teljesítették az ál­lattenyésztés felvásárlási ter­veit, s a hústermelés másfél millió, a tejtermelés 5,4 mil­lió tonnáival emelkedett. A program kidolgozását követően tehát kedvező vál- tozáisok kezdődtek az élel­miszer-gazdaságban, ám mint Mihail Gorbacsov is hangsú­lyozta, az ötéves tervidőszak három esztendejében a ter­vezettnél kevesebb gabonát, marha- és baromfihúst, va­lamint tejet termeltek. Az viszont kétségtelen: a Szov­jetunió mezőgazdaságában hatalmas termelési potenciál jött létre, amely a program teljesítésének alapját jelen­ti. Az új követelményekhez \ igazítják a gazdaság irányí­tását, melynek egyes elemei még az exltenzív fejlődés sza­kaszában alakultak ki. Egye­bek között napirenden ma­rad az anyagi érdekeltség és ösztönös javítása, változnak az árképzés formái. Mind­ezek a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztését ser­kentik. Változik a beruhá­záspolitika: eddig a mező- gazdasági beruházásoknak kétharmada új építkezés voll)t, a jövőben legalább fe­lét rekonstrukcióra fordítják. Az egész élelmiszenpnog- ram sarkalatos pontja a ga­bonatermelés, hiis'zen erre épül a hústermelés fejlődése is. A tenvék szerint jövőre már 10 millió hektáron vet­nek gabonáféliéket, s a ké­sőbbiekben ez még növek­szik, hogy a hazai igényeket kielégíthessék. A termelés fejlesztését kétféle tartalék kiaknázására alapozzák. A növénynemesítés, a szelek­ciós munka javításával nö­velhető a gabonafajták ter­mőképessége, másfelől a korszerűtlen termelési tech­nológiákat intenzívebb eljá­rásokkal váltják fel, így a növények termőképességét a mainál jobban kihasználhat­ják. A Szovjetunió élelmiszer- programjának eddigi ered­ményei jól körvonalazhatók. Jövőjét pedig az egész gaz­daság tervszerű fejlesztése formálja, melyről így beszélt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára: „...erősíteni kell! a szocialista tulajdont, fokozni a vállalatok önálló­ságát, bővíteni jogkörüket, növelni teljesítményérde­keltségüket. Ez azt jeleníti, hogy a gazdasági fejlődést végeredményben teljes egé­szében az emberi érdekék­nek kell alárendelnünk.” V. Farkas József A diákok is segítenek A közvetlen feldolgozásban mintegy 600-an vesznek részt a Nagyatádi Konzervgyár­ban, s bármilyen szorgosak is a kezek, nem győzik se­gítség nélkül a munkát. A nyári szünetben és most az iskolai szakmai gyakorlato­kon is diákok segítenek az üzem dolgozóinak. Áru van bőven, összetéte­lében azonban mégsem a legkedvezőbb, hiszen például Vásár volt Radgónában Vásár volt Radgónában, és pénteken — a zárást megelőzően — magyar vo­natkozású üzlet is született a szlovén városban. Csak­nem egymillió dollár értékű árucseréről írtaik alá megál­lapodást a szombathelyi és a szlovén vállalatok. A radgó- nlai vásár magyar napjának egyébként ez voiit a legna­gyobb eseménye. A Mura mentén hagyomá­nyai vannak már a termék- bemutatóiknak. Az idei ren­dezvény sorrendben a hu- szohihairmadik volt, a kiállí­tók számát és az üzleti tár­gyalások eredményességét te­kintve azonban alighanem az első közé sorolják majd. A hangulatos város vásárá­nak történetéből annyit kell tudni, hogy évtizedekkel ez­előtt mezőgazdasági és élel­miszeripari termékbemuta­tóval kezdődött. Ezt a jelle­gét mindmáig megőrizte ugyan, de az eladásra kínált termékek mellett felsorakoz­tak a gépgyárak is. Sorra jelenitek meg a külföldi ki­állítók. Az idén rangos nemzetközi szemlévé lépett elő ez a be­mutató, miközben megőrizte célját, azt, hogy keresztmet­szetét adja Szlovénia gazda­ságának, bemutassa a mező- gazdasági gép- és feldolgozó ipar újdonságait. Azt mond­ják, soha ennyi traktort, ta­lajművelő gépet és techno­lógiai gépláncot nem állítat­tak m!ég ki, minit most. A válsár katalógusában kifemc- száz kiállító nevét jegyezték föl: minden tizedik külföld­ről érkezett. A bejáratnál tizenöt ország zászlaját len­gette a szél. A városiban három nyel­ven — szlovénul, németül és magyarul — mindenki el- bóldogul. A Mura egyben az osztrák—jugoszláv határ, és csupán egy iramodásnyira van a mi határunk. Érthe­tő, hogy a vásár elsősorban a kishatármenti árucserefor­gaiom megszervezésében játszik jelentős szerepet. Vas és Zala megyei vállala­tok mutatták be termékei­ket, s a magyar pavilonban tángyalóhelyiséget és kiállí­tási területet bérelt a Bala­ton Fűszért, a Zala megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalattal közösen. Egye- bdk között boglóri borokat és pezsgőt, nagyatádi íkon- zervét mutatott be, vala­mint információval szolgált a terület gazdaságáról, a ke­reskedelmi együttműködés lehetőségeiről. A vásáron — amelynek magyar napján részt vett dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Dóri János, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályve­zetője — elsősorban a lehető­ségeket kutatták. Tény, hogy az idén visszaesett a kisha­tármenti árucserefoirgaiom. A boltokat járó vásárló ta­pasztalhatta, hogy hiába ke­reste például a polcokon a tavaiy megkedvelt jugoszláv sört. Kevesebb volt a hatját' másik oldaláról érkező szá­raztészta és kozmetikai cikk. A dél- és nyugat-dunántúli megyéket érintő árucsere- forgalomban alapvető sze­repet játszik három ■ jugo­szláv nagyvállalat. A Merca- tor Uni verzál, az ABC Po- murka és az Emona. So­mogyiba a legtöbb termék a Mercaitor Univerzal lend- vai központján keresztül jut el. Ennél a vállalatnál is ar­ról panaszkodnak, hogy az idén ősökként a forgalom. A tavalyi több mint kétmillió dolláros forgalom helyett — figyelembe véve az üzletkö­tés nehézségeit Is — az idei évre 1,6 millió dollár értékű áruval számoltak, de most már biztosra veszik, hogy 1,3 millió dollár értékűnél több nem érkezik a határ másik oldaláron. A nehézségek el­sősoriban nem adminisztratív jellegűek, bár nem könnyű a különböző engedélyek be­Határmenti áruforgalom szerzése. Az a legnagyobb faládát, hogy megtalálják a Magyarországra szállítandó áru ellentételét. A szlovén vállalatok elsősorban alap­anyagokat szeretnének vásá­rolni Magyarországról. A lemdivai szálloda taver­nájában, a Zlatorog sört Ma­gyarországon készült palack­ból szolgálják föl. Ta­valy a sörösüveg is ellenté­tele volt annak a 600 vagon sörnek, amely a Balaton. Fű­szert közvetítésével érkezett Somogyba. A magyar napon a magyar kiállítás vendége voit dr. Frléc Borisz, a szlovén vég­rehajtó tanács elnökhelyet­tese, aki hosszan időzött el a Balaton Fűszért kiállítá­sén, és részletes tájékoztatót ként Dévényi Zoltán igazga­tótól. Búcsúzáskor így nyi­latkozott : — Az eredményieknek örülhetünk. Olyan lépések­nek minősíthetjük ezeket, amelyek a kezdethez elég jók. Továbblépni csak a ta­pasztalatok felhasználásával lehet és kell. Ez sokrétű ke­reskedelmi munkát jelent. A kapcsolatok egyik formája a vásári együttműködés, a kölcsönös bemutatkozás. Azt tapasátalljuk, hogy a magyar Kiállítás szép, változatos és gazdag. Ez is bizonyítja, hölgy van mód a kapcsolatok bővítés éré. Szeretnénk olyan együttműködést kialakítani, amely kiterjed a gazdaság egyre több területére. A továbblépés alapja, hogy megismerjük a másik fél lehetőségét. Ehhez segítette a résztvevőket a tegnap zá­rult radgónai vásár. Dr. Kercza Imre uborkából a vártnál keve­sebb termett, így az üve­gekbe is, a megrendelőkhöz is kevesebb jut. A tervezett mennyiségnek csupán egy- hanmadát tudták felvásárol­ni. Várhatóan még Zala és Vas megyéből érkeznek újabb szállítmányok, de így is mindössze 2200 tonnát dolgoznak fel a 6400 helyett. Az uborka ■ hiánya érzéke­nyen érinti a .vállalatot, hi­szen ebből szállították vol­na tőkés exportra a megren­deléseknek több mint a fe­lét. Mint azt Jámbor László igazgató elmondta, most már bizonyos, hogy tőkés export­tervüket nem tudják teljesí­teni. — Az uborkánál kisebb gondot, de ,azt okozott a pa­radicsom felvásárlása is. Eb­ből a tervünknek csak 80 százalékát tudjuk beszerezni. Ez összességében nem halad­ja meg az 1600 tonnát, így most meg kell gondolnunk, hogy a paradicsom alap­anyagú termékeink közül melyiknek adjunk elsőbbsé­get a gyártásiban, ugyanis lecsónak, sűrített paradi­csomnak, szovjet megrende­lésre salátának, zakuszká- nak, valamint ivólének dol­gozzuk föl a rendelkezésre álló mennyiséget. Lecsóból 1600 tonnát ké­szítenek. Az ehhez szükséges paprikát sikerült megvásá­rolniuk, a paradicsomot még ki kell egészíteni. Már foly­nak a tárgyalások, hogy 300 tonna sűrítményt vásárolnak külföldről. A gyártást augusztus utolsó napjaiban kezdték, és várhatóan szep­tember végén, október ele­jén fejezik be. Ezenkívül fo­lyik a zöldbab és a tök föl­dolgozása is, az előbbiből 4000, tökből pedig 1200 tonna a gyár terve. Gyümölcsökből a zöldség­félékhez hasonlóan a terve­zettnél kevesebbet sikerül felvásárolniuk. Jelenleg a körte, az őszibarack, a szil­va és a léalma érkezik fo­lyamatosan. Léalmából 16 ezer tonnát, az előbbiekből összesen 4500 tonnát dolgoz­nak föl. Munka tehát van bőven, elkel a helyi és a csurgói gimnázium tanulóinak a se­gítsége, akik egész szeptem­berben a konzervgyárban dolgoznak. Naponta 90 tanu­ló segít majd elsősorban a csomagolásban. Így ők is hozzájárulnak ahhoz. ho; ■' a gyár, bár elmarad az lázi feldolgozási tervétől, . ­lyinál mégis több, > ,\s 1 58 ezer tonna i ul ­zon föl különböző és gyümölcskon? : v.' :• Lecsószezon a konzervgyárban

Next

/
Thumbnails
Contents