Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
1985. szeptember 2., hétfő Somogyi Néplap 3 INTENZÍV PÁLYÁN A szovjet élelmiszerprogram eredményei Kétszer vitatta meg az elmúlt két évtizedben az SZKP Központi Bizottsága teljes ülése a mezőgazdasági termelés fejlesztését: 1965ben és 1982-ben. A két plé- nuim között eltelt tizenhét esztendőben számottevően fejlődött a szovjet mezőgazdaság, s minőségileg is megújult. Ezt jelzi, hogy az ágazat bruttó termelése 50 százalékkal emelkedett .— ami nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó —, a munka termelékenysége 1,8-szeresére nőtt. A változásokat a lakosság is érzékelte, hiszen a húsfogyasztás például 41 százalékkal bővült, tejből és tejtermékből 25 százalékkal, zöldségfélékből 35 százalékkal fogyasztottak többet a Szovjetunióban. Mindez annak eredménye, hogy 17 év alatt a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegek megduplázódtak, a termelés gépesítettsége pedig háromszorosára növekedett. Nagy utat tett meg a Szovjetunió agrárgazdasága, ám Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB akkori főtitkára a jövendő nézőpontjából mérlegelt, amikor azt mondta: „Nem állhatunk meg ezeknél az eredményeknél, látnunk kell, hogy az élelmiszer-probléma még jócskán napirenden van”. Ezért kidolgozták a Szovjetunió élelmezési programját, amely 1990-ig határozza meg a mezőgazdaság feladatait, s a nyolcvanas évek gazdasági stratégiáinak legfontosabb alkotórésze. A programot az SZKP KB 1982. májusi plénuma hagyta jóvá. A világ közvéleménye fölfigyelt a határozatra. Érthető ez, hiszen a napi hírek között olvashatta mindenki, hogy a fejlődő országokban éheznek, éhen halnak emberek, s a FAO adatai szerint egymillliárd ember hiányosan táplálkozik. A fejlett országokban pedig élelmi szer-fölösleg volt és van, mesterségesen csökkentik a termelést, hogy az árak emelkedhessenek. Ebben az ellenitmondiáisos helyzetben joggal írta a Mezsdunarod- naja Zsizny: „...az a körülmény, hogy egy olyan állaim, minit a Szovjetunió, nagyszabású élelmiszerprog- ramojt fogadott el, jelentőségében messze túllépi országunk kereteit.” A programban feszített, de teljesíthető követelményeket állítottak a mezőgazdaságban dolgozók elé. Azt tűzték ki célul, hogy 1990- ig a gabonatermelés meghaladja a 250 millió tonnát, ami már kielégítené a belföldi szükségleteket, a hústermelés pedig eléri a 20 millió tonnát. A terv megvalósítását beruházási program is szolgálja: eszerint a beruházások egyharmadát az élelmiszer-termelés fejlesztésére fordítják. A gazdaság- iányítási rendszert is a pogramhoz igazították. Nagyobb önállóságot kaptak a kolhozok és a szovhozok, javult a dolgozók anyagi érdekeltsége, emelkedtek a mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árai, s ennek nyomán kibontakozott a háztáji termelés is. A program teljesítését folyamatosan értékelik. Közülük kiemelkedik az 1984 áprilisában tartott tanácskozás, melyen Mihail Gorbacsov, akkor még az SZKP KB titkára, foglalta össze az eredményeket és feladatokat. Megállapíthatta: egy év alatt A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS CÉLJAI Üzletközpont és új iskola A Barcsi Városi Tanács legutóbbi ülésén többek között a város VII. ötéves tervi településfejlesztési feladatait tárgyalták meg. Az elmúlt öt évben dinamikusan fejlődött a város. Javultak a közlekedés feltételei, megkezdődött a vasútállomás és környékének rendezése, jobb lett az energiaellátás. A kiemelkedő társadalompolitikai feladatok teljesültek. A tanácsülés résztvevői közül többen hangsúlyozták: differenciált tervezésre, konkrét célkitűzésekre van szükség. Horváth Károly, a fejlesztési és pénzügyi tanácsi bizottság elnöke azt szorgalmazta, hogy mielőbb kerítsenek sort a vasútállomás belső területeinek felújítására. Ugyanakkor előrelépést sürgetve fölvetette a munkaképes korú érettségizett nők és az alacsony képzettségű cigány lakosság foglalkoztatását. Dr. Papp Ferenc, a Dráva szövetkezet elnöke kifejtette, hogy a városban az egy főre jutó kereset igen alacsony, kevés a szakmunkás. A termékszerkezet korszerűsítésével arányosan nagyobb figyelmet kell fordítani a képzettség növelésére. Beck János, az 1. számú általános iskola igazgatója elmondta, hogy a megye városai közül a barcsi tantermekben legmagasabb az osz- tálylétszá'm, ezért különösen fontosnak ítélte a fejlesztést. Feigli Ferenc, az ÉSZKV főmérnöke azt hangsúlyozta, hogy inkább kevesebb létesítményt kell építeni, de igényes, színvonalas kivitelben. Dr. Németh Jenő tanácselnök elmondta, hogy a területfejlesztési alap felhasználására két lehetőséget terjesztettek a tanács elé. Fontos, hogy a város ellátását, a lakosság életkörülményeit javítsák, ezért kívánatos egy üzletközpont kialakítása. Ezzel párhuzamosan fejleszteni kívánják az általános iskolai oktatás színvonalát, javítani a térség szakmunkás- képzésének feltételeit. Végül is a lakosság dönt, hogyan, milyen módon használják fel a pénzt úgy, hogy a város fejlődése a VII. ötéves tervben is töretlen maradjon. — 1983-;ban — 5 százalékkal nőtt átlagosan a mezőgazdaság bruttó termelése, egyes köztársaságokban azonban számottevően meghaladta ezt a növekedés. Kilenc év után először, valamennyi köztársaságban teljesítették az állattenyésztés felvásárlási terveit, s a hústermelés másfél millió, a tejtermelés 5,4 millió tonnáival emelkedett. A program kidolgozását követően tehát kedvező vál- tozáisok kezdődtek az élelmiszer-gazdaságban, ám mint Mihail Gorbacsov is hangsúlyozta, az ötéves tervidőszak három esztendejében a tervezettnél kevesebb gabonát, marha- és baromfihúst, valamint tejet termeltek. Az viszont kétségtelen: a Szovjetunió mezőgazdaságában hatalmas termelési potenciál jött létre, amely a program teljesítésének alapját jelenti. Az új követelményekhez \ igazítják a gazdaság irányítását, melynek egyes elemei még az exltenzív fejlődés szakaszában alakultak ki. Egyebek között napirenden marad az anyagi érdekeltség és ösztönös javítása, változnak az árképzés formái. Mindezek a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztését serkentik. Változik a beruházáspolitika: eddig a mező- gazdasági beruházásoknak kétharmada új építkezés voll)t, a jövőben legalább felét rekonstrukcióra fordítják. Az egész élelmiszenpnog- ram sarkalatos pontja a gabonatermelés, hiis'zen erre épül a hústermelés fejlődése is. A tenvék szerint jövőre már 10 millió hektáron vetnek gabonáféliéket, s a későbbiekben ez még növekszik, hogy a hazai igényeket kielégíthessék. A termelés fejlesztését kétféle tartalék kiaknázására alapozzák. A növénynemesítés, a szelekciós munka javításával növelhető a gabonafajták termőképessége, másfelől a korszerűtlen termelési technológiákat intenzívebb eljárásokkal váltják fel, így a növények termőképességét a mainál jobban kihasználhatják. A Szovjetunió élelmiszer- programjának eddigi eredményei jól körvonalazhatók. Jövőjét pedig az egész gazdaság tervszerű fejlesztése formálja, melyről így beszélt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára: „...erősíteni kell! a szocialista tulajdont, fokozni a vállalatok önállóságát, bővíteni jogkörüket, növelni teljesítményérdekeltségüket. Ez azt jeleníti, hogy a gazdasági fejlődést végeredményben teljes egészében az emberi érdekéknek kell alárendelnünk.” V. Farkas József A diákok is segítenek A közvetlen feldolgozásban mintegy 600-an vesznek részt a Nagyatádi Konzervgyárban, s bármilyen szorgosak is a kezek, nem győzik segítség nélkül a munkát. A nyári szünetben és most az iskolai szakmai gyakorlatokon is diákok segítenek az üzem dolgozóinak. Áru van bőven, összetételében azonban mégsem a legkedvezőbb, hiszen például Vásár volt Radgónában Vásár volt Radgónában, és pénteken — a zárást megelőzően — magyar vonatkozású üzlet is született a szlovén városban. Csaknem egymillió dollár értékű árucseréről írtaik alá megállapodást a szombathelyi és a szlovén vállalatok. A radgó- nlai vásár magyar napjának egyébként ez voiit a legnagyobb eseménye. A Mura mentén hagyományai vannak már a termék- bemutatóiknak. Az idei rendezvény sorrendben a hu- szohihairmadik volt, a kiállítók számát és az üzleti tárgyalások eredményességét tekintve azonban alighanem az első közé sorolják majd. A hangulatos város vásárának történetéből annyit kell tudni, hogy évtizedekkel ezelőtt mezőgazdasági és élelmiszeripari termékbemutatóval kezdődött. Ezt a jellegét mindmáig megőrizte ugyan, de az eladásra kínált termékek mellett felsorakoztak a gépgyárak is. Sorra jelenitek meg a külföldi kiállítók. Az idén rangos nemzetközi szemlévé lépett elő ez a bemutató, miközben megőrizte célját, azt, hogy keresztmetszetét adja Szlovénia gazdaságának, bemutassa a mező- gazdasági gép- és feldolgozó ipar újdonságait. Azt mondják, soha ennyi traktort, talajművelő gépet és technológiai gépláncot nem állítattak m!ég ki, minit most. A válsár katalógusában kifemc- száz kiállító nevét jegyezték föl: minden tizedik külföldről érkezett. A bejáratnál tizenöt ország zászlaját lengette a szél. A városiban három nyelven — szlovénul, németül és magyarul — mindenki el- bóldogul. A Mura egyben az osztrák—jugoszláv határ, és csupán egy iramodásnyira van a mi határunk. Érthető, hogy a vásár elsősorban a kishatármenti árucsereforgaiom megszervezésében játszik jelentős szerepet. Vas és Zala megyei vállalatok mutatták be termékeiket, s a magyar pavilonban tángyalóhelyiséget és kiállítási területet bérelt a Balaton Fűszért, a Zala megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalattal közösen. Egye- bdk között boglóri borokat és pezsgőt, nagyatádi íkon- zervét mutatott be, valamint információval szolgált a terület gazdaságáról, a kereskedelmi együttműködés lehetőségeiről. A vásáron — amelynek magyar napján részt vett dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője — elsősorban a lehetőségeket kutatták. Tény, hogy az idén visszaesett a kishatármenti árucserefoirgaiom. A boltokat járó vásárló tapasztalhatta, hogy hiába kereste például a polcokon a tavaiy megkedvelt jugoszláv sört. Kevesebb volt a hatját' másik oldaláról érkező száraztészta és kozmetikai cikk. A dél- és nyugat-dunántúli megyéket érintő árucsere- forgalomban alapvető szerepet játszik három ■ jugoszláv nagyvállalat. A Merca- tor Uni verzál, az ABC Po- murka és az Emona. Somogyiba a legtöbb termék a Mercaitor Univerzal lend- vai központján keresztül jut el. Ennél a vállalatnál is arról panaszkodnak, hogy az idén ősökként a forgalom. A tavalyi több mint kétmillió dolláros forgalom helyett — figyelembe véve az üzletkötés nehézségeit Is — az idei évre 1,6 millió dollár értékű áruval számoltak, de most már biztosra veszik, hogy 1,3 millió dollár értékűnél több nem érkezik a határ másik oldaláron. A nehézségek elsősoriban nem adminisztratív jellegűek, bár nem könnyű a különböző engedélyek beHatármenti áruforgalom szerzése. Az a legnagyobb faládát, hogy megtalálják a Magyarországra szállítandó áru ellentételét. A szlovén vállalatok elsősorban alapanyagokat szeretnének vásárolni Magyarországról. A lemdivai szálloda tavernájában, a Zlatorog sört Magyarországon készült palackból szolgálják föl. Tavaly a sörösüveg is ellentétele volt annak a 600 vagon sörnek, amely a Balaton. Fűszert közvetítésével érkezett Somogyba. A magyar napon a magyar kiállítás vendége voit dr. Frléc Borisz, a szlovén végrehajtó tanács elnökhelyettese, aki hosszan időzött el a Balaton Fűszért kiállításén, és részletes tájékoztatót ként Dévényi Zoltán igazgatótól. Búcsúzáskor így nyilatkozott : — Az eredményieknek örülhetünk. Olyan lépéseknek minősíthetjük ezeket, amelyek a kezdethez elég jók. Továbblépni csak a tapasztalatok felhasználásával lehet és kell. Ez sokrétű kereskedelmi munkát jelent. A kapcsolatok egyik formája a vásári együttműködés, a kölcsönös bemutatkozás. Azt tapasátalljuk, hogy a magyar Kiállítás szép, változatos és gazdag. Ez is bizonyítja, hölgy van mód a kapcsolatok bővítés éré. Szeretnénk olyan együttműködést kialakítani, amely kiterjed a gazdaság egyre több területére. A továbblépés alapja, hogy megismerjük a másik fél lehetőségét. Ehhez segítette a résztvevőket a tegnap zárult radgónai vásár. Dr. Kercza Imre uborkából a vártnál kevesebb termett, így az üvegekbe is, a megrendelőkhöz is kevesebb jut. A tervezett mennyiségnek csupán egy- hanmadát tudták felvásárolni. Várhatóan még Zala és Vas megyéből érkeznek újabb szállítmányok, de így is mindössze 2200 tonnát dolgoznak fel a 6400 helyett. Az uborka ■ hiánya érzékenyen érinti a .vállalatot, hiszen ebből szállították volna tőkés exportra a megrendeléseknek több mint a felét. Mint azt Jámbor László igazgató elmondta, most már bizonyos, hogy tőkés exporttervüket nem tudják teljesíteni. — Az uborkánál kisebb gondot, de ,azt okozott a paradicsom felvásárlása is. Ebből a tervünknek csak 80 százalékát tudjuk beszerezni. Ez összességében nem haladja meg az 1600 tonnát, így most meg kell gondolnunk, hogy a paradicsom alapanyagú termékeink közül melyiknek adjunk elsőbbséget a gyártásiban, ugyanis lecsónak, sűrített paradicsomnak, szovjet megrendelésre salátának, zakuszká- nak, valamint ivólének dolgozzuk föl a rendelkezésre álló mennyiséget. Lecsóból 1600 tonnát készítenek. Az ehhez szükséges paprikát sikerült megvásárolniuk, a paradicsomot még ki kell egészíteni. Már folynak a tárgyalások, hogy 300 tonna sűrítményt vásárolnak külföldről. A gyártást augusztus utolsó napjaiban kezdték, és várhatóan szeptember végén, október elején fejezik be. Ezenkívül folyik a zöldbab és a tök földolgozása is, az előbbiből 4000, tökből pedig 1200 tonna a gyár terve. Gyümölcsökből a zöldségfélékhez hasonlóan a tervezettnél kevesebbet sikerül felvásárolniuk. Jelenleg a körte, az őszibarack, a szilva és a léalma érkezik folyamatosan. Léalmából 16 ezer tonnát, az előbbiekből összesen 4500 tonnát dolgoznak föl. Munka tehát van bőven, elkel a helyi és a csurgói gimnázium tanulóinak a segítsége, akik egész szeptemberben a konzervgyárban dolgoznak. Naponta 90 tanuló segít majd elsősorban a csomagolásban. Így ők is hozzájárulnak ahhoz. ho; ■' a gyár, bár elmarad az lázi feldolgozási tervétől, . lyinál mégis több, > ,\s 1 58 ezer tonna i ul zon föl különböző és gyümölcskon? : v.' :• Lecsószezon a konzervgyárban
