Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

4 Somogyi Néplap 1985. szeptember 21., szombat Nőn A FORGALOM A BARCSI HATÁRÁTKELŐHELYEN Dollár a zsebben, videó a pléd alatt Csendes, napsütéses reg­gel. Lassan felnyílik előttünk a barcsi határátkelő sorom­pója, Az országból kifelé ve­zető oldal néptelen, csak a másikon álldogál néhány Ju­goszláviából érkező autó. Ko­rán van még — s különben is: utószezon. — Az i,gazi csúcsidény mindig a július—augusztus — mondja Mezei József pénz­ügyőr százados, a barcsi vámhivatal parancsnoka. — Előfordult, hogy egy-egy hét­végi napon hatezren is át­lépték az országhatárt. Bi­zony, a mii kis haltánátkelőhe- lyünk olyankor szűknek bi­zonyul, s a sorompó előtt hosszú soriban kígyózik az autók várakozó tömege. Ám aki a sorompón belül van, az a legnagyobb idényben is 10—15 perc alatt elhagyhat­ja az országot. Az idei csúcs­idényben —július—augusz­tusban határátkelőnkön 130 563-an fordultak meg. Ta­valy ugyanebben az időszak­ban az utasforgalom száma 106 427 volt. Ez elég komoly forgalomemelkedést jelent. Különösen a csehszlovákok a lengyelek és természetesen — UTÓSZEZON — a magyarok használták elő­szeretettel határátkelőnket. Érdekesség, hogy a jugoszláv forgalmunk nem emelkedett, hanem közel azonos szinten van, mint tavaly. Talán a több utas, de az is lehet, hogy a felderítés haté­konyságának ' növekedése okozta: az idén a vámőrök több esetben és nagyobb ösz- szegben fedeztek fel jogsér­tést, mint korábban. — Szabálysértés szinte mindennap előfordul. Igen gyakori, hogy a magyar ál­lampolgárok Jugoszláviából szeszes italt akarnak behoz­ni a megengedettnél nagyobb mennyiségben. Az italokat általában elrejtik a gépkocsi­ban, s akad, aki 20 litert szeretett volna hazavinni. Rendkívül „népszerű” még a forint, illetve a külföldi fize­tőeszközök kicisempészése. Nem mindennapi eset is elő­fordult ezen a téren. Egy magyar férfi 56 ezer forint értékben akart dollárt, sváj­ci frankot és nyugatnémet márkát kicsempészni a ruhá­ja zsebében. Amikor kértük, mutassa meg a kétezer fo­rintnak megfelelő, tehát jo­gosan 'kivihető valutáját, za­varba jött. Hirtelen nem tudta, melyik zsebébe rakta a legális pénzt. Kapkodását lájtva megkentük, adja oda az összes valutáját. A csa­ládjával Jugoszlávián ke­resztül az NSZK-ba szeretett volna utazni. Az eset után azonban maradnia kellett... Szántén deviza-bűncselek­ményt követett el egy len­gyel férfi, aki 23 ezer forint értékben, akart dollárt át­csempészni a határon. Ami­kor bejött az országba, ak­kor sikerült behoznia illegá­lisan a valutát. Itt lebukott. Taxis volt, s azt állította, hogy Lengyelországban az anyósától kapta a dollárt. Nem gyakori eset, hogy valaki Jugoszláviából akar becsempészni az országba műszaki árut. Egy magyar utas talán éppen ezért vá­lasztotta Barcsot hazatérése helyszínéül. Nyugati útról jött, s a kocsiban, egy pléd óvó fedezete alatt videomag­nó lapult., A vámárunyilat­kozatot annak rendje és módja szerint kitöltötte, de a magnót „elfelejtette” felír­ni. E feledékenysége vám­bűntettnek minősül, s nagyon valószínű, hogy a bíróság a 75 ezer forint értékű magnót elkobozza és még pénzbünte­tésre is ítéli. A barcsi határátkelőhely éjjel-nappal szolgálja a nem­zetközi áru- és személyfor­galom céljait. 1984 nyarától megszűnt a növény- és állat­egészségügyi vizsgálat az át­kelőnél, így elmaradtak azok a kamion-szállítmányok, amelyeknél ezek a vizsgála­tok szükségesek. Ezáltal a tranzitáru-forgalom csök­kent, a Magyarországról in­duló áruforglaom viszont emelkedett. A parancsnok beszélgeté­sünk zárásaként megjegyez­te: — A jogsértő cselekmé­nyek ellenére le kell szögez­ni. hogy az utazóközönség túlnyomó többsége betartja a szabályokat, s velük nincs semmiféle problémánk. Igyekszünk a legrövidebb idő alatt, udvariasan eljárni, hogy az utasok mihamarabb átléphessék a határt. Gyarmati László Utca — átépítés alatt. Egymásra rakott kövek, tátongó kábelüregek, álványrengeteg, homok- és kavicshalmok jellemzik ezekben a napokban a Váci utcát A sétálóutcát teljesen átépítik: új burkolatot kap a közművek teljes rekonstrukciója után; tatarozzák a házakat és hamarosan befe­jezik a két új szálloda építését. Képünk: fent új épület, lent tátongó üreg. KÍSÉRLETI NYULAK HELYETT... Az orvosi laboratóriumok - bán heiláithöJtó időn bélül szá- mítógéppél helyettesíthetik a kísérteti áflaJtolkaft. Az ame­rikai egészségügyi miniszté­rium egyik legutóbbi konfe­renciáján harminc tudós ar­ra a következtetésre jutott, hogy a maitémaitfifcai modelle­ken, a számítógépeken vég­rehajtott kísérteitek sokkal pontosabb eredményit adhat­nak, mint a láboraltáriumi ál- látkiísórtetek. Öt gyerekkel öt gyerek veri fél a csendet Lévai Lajos és félesége, Galanics Gyöngyi lakásában. A Vá­rosgazdálkodási Vállalat két dolgozójának otthona egysze­rűen, ízlésesen berendezett kétszobás lakás. Eiatalon kerültek össze. A nagyiszoba falán az esküvői képen a menyasszony még szinte gyermek, nem is múlt 15 éves, a vőlegény is csak 22. A kép 16 éve készült. — Albérletbe kezdtük — hallgatom a férjet —, de há­rom-négy hónap után az anyósamék házába költöz­tünk. Ez a szoba-ikonyhás, mindössze 23 négyzetméteres lakás volt az első önálló ott­honunk. Itt született Zoli, rá egy évre Mónika, majd Gyöngyi. A két nagyobb gye­rek születésekor katonaidő­met töltöttem. — Nehéz volt a két picivel egyedül — veszi át a szót a felesége. — Abban az időben kértünk minőségi cserét. A harmadik gyerek után ígér­tek nagyabb lakást. Gyön. gyike 1975-ben született, és mi egy év múlva költözhet­tünk az új lakásba. Nagyon örültünk a két szobának, az összkomfortról nem is be­szélve, de idővel ez is kicsi lett. Megszületett az ifjabbik Lajos, aki most nyolc éves. Amikor elindultam velük be­vásárolni, a legkisebbet be­ültettem a babakocsiba, a másik kettő kétoldalt ka­paszkodott belém. így cipel­tem haza a vacsorának va­lót... Az elsők nagyobbacs­kák már, de a legkisebbbei, az ötödikkel még sok a gond. Katinka kilenc hónapos és a család kedvence. A szülők felváltva dicsérik a legkisebbet: a többi is nyu­godt, csendes baba volt, de ilyen ritkán akad. — Márciusban szeretném beadni a bölcsődébe — foly­tatja az anyuka —, remélem, nem lesz vele baj, hiszen itt­hon megszokta a közösséget. Szeretnék dolgozni, kevés a pénz. Igaz, hogy én már a gyermekgondozási díjat ka­pom, de minden fillérre szükségünk van. Zselicszenltpálon (lassan épül a négyszabás családi házuk. Betegség okozta anya­gi gondok miatt húzódik a befejezés. Minél előbb szük­ség lenne arra, hogy beköl­tözhessenek. Nem kapták meg — bár számítottak rá — a szociálpolitikai kedvez­ményt a legkisebb gyermek után. Az indok: már folyt az építkezés, amikor a pici megszületett. Szeretnénk kiköltözni — sóhajt az édesanya. — Köny- nyebben kijönnénk a koszt­pénzből, ha ott volna a kert, mert egy hétvégére nem elég 1000 forint. A gyermekek mellett sza­badidejük nincs. Most már elég nagyok, és kirándulni járnak az iskolával. Néha a szomszédasszony viszi el egydket-másikat a Desedára vagy a tokaji parkerdőbe. Az anyuka ilyenkor előveheti a kötését, a háztartási munkát. Hétvégén viszont a férjéé a főzőkanál. Tiszteletreméltó vállalko­zás a Lévai családé. Öt gye­rek tölti ki életüket, és sze­retnék úgy felnevelni őket, hogy majd később vissza­kapják tőlük azt a szeretetet és gondoskodást, amellyel most körülveszik a gyereke­ket. L. Cs. EZERSZÍNÜ ORSZÁG Hogyan lehet egyetlen pil­lantással áttekinteni egy olyan országot, amely több mint ötmillió négyzetkilomé­teres területen szétszórt 13 ezer szigetből áll? Az egyik módszer, a világűrben vá­lasztani megfigyelőpontot, csak keveseknek adatik meg.j A másik viszont naponta ezrek számára lehetséges: fel kell ülni a Taman Mini In- donesia Indah drótkötélpá­lyájára, Dzsakarta elővárosá­ban. Ahogy a Mini és az Indo- nesia szavak sejtetik, itt az ország miniatűr másáról van szó, de nem a holland Ma- durodam mintájára. Nem az épületeket kicsinyítették le, hanem a Csendes-óceán szi­geteit formázták meg a park közepén létesített tóban. így fél óra alatt bárki végigevez­het Szumátra, Jáva, Kali­mantan (Borneó), Szulavezi (Cetebesz) és Irian Dzsaja (Nyugat-Új-Guinea) partjai mellett, s a föléjük épített drótkötélpályáról méretará­nyos távlati felvételeket is készíthet. A valóságban per­sze mindez egy kicsit más­ként fest: a legnépesebb szi­get, a több mint 90 milliós Jáva 132 ezer négyzetkilomé­ter, míg Kalimantan — ahogy a Borneo szigetéből indonéz fennhatóság alatt ál­ló nagyobbik részt nevezik — 539 ezer négyzetkilométe­res irdatlan területet foglal magában. Aki azonban eljut Dzsa- kartába, mindenképpen jól teszi, ha a „Gyönyörű Indo­nézia kicsiben” elnevezésű parikban felépíltatjték vála- dést -ezzel az országgal. Ha végigjárja csodáit, bizonyára úgy véli majd, hogy a név­adók nem túloztak. A 2 mil­lió négyzetkilométernyi szá­razföldet magában foglaló szigetvilágot hajdanán a holland hódítás formálta egyetlen országgá, nemzetté. Az indonéz szigetvilág szélső földdarabjait egymás­tól sokezer kilométer választ­ja el, s mindegyiken sajátos kultúra alakult ki: a legutób­bi évtizedekig csak vitorlás- hajók tartották köztük az összeköttetést. A dzsakartai parkban felépítették vala­mennyi jelentősebb sziget, il­letve az azokon beliül élő kü­lönböző népek jellegzetes épületeinek mását, ezekben néprajzi múzeumokat ren­deztek be. A személyzetet a szóbanforgó szigetek lakói adják, nemzeti viseletben. Így az európai szem is érzé­kelheti a különbséget a kar­csú jávaiak, a szép arcú ha­liak, a sötét bőrű dajakok, a Klimantan és Szulavezi szi­geten élő bandizsanok, a nyu- gat-szumátrai batakok kö­zött, de persze maguk a dzsafkartaiak sem lennének képesek pontosan .besorolni a 150 félle népcsoporthoz tarto­zó. vagy 250 nyelven beszélő szigetlakokat. Így a Gyönyörű Indonézia parkban megérti a látogató, milyen nagy szüksége volt közös nyelvre ennek a sok­féle, javarészben a melané- ziai nyelvcsaládhoz tartozó népességnek. A hollandok távozáséval a független or­szág egy maláj nyelvjárást választott „közös nevezőnek”: ez az úgynevezett „bahasa Indonesia”, amelynek szó­kincsét a számtalan helyi nyelvből szüntelenül gazda­gítják. Az indonézek többsé­ge így kétnyelvű. Etnográfiai arculatánál Indonézia kicsiben Indonéziának csak tájai vál­tozatosabbak: erről is meg­győződhet az, aki a cölöphá­zak, a lábakon álló paloták, a víziépítmények, a meghök­kentő kultikus szobrok, a buddhista és muzulmán templomok másai között tett kimerítő barangolás után a térhatású moziban fejezi be a látogatást. Ott egyszercsak megindul vele a szék, tüzet fröcskölő vulkánok fölött re­pül, majd a látogató előtt törzsi varázslók táncolnak mezítláb a kiszórt parázson, sértetlenül, olajkutak ontják a fekete aranyat, a hétmilliós Dzsakantában szakadaltlam áradatban halad a gépko­csiforgalom, a dzsungelfolyó­kon pirogok siklanak, Boro- budur szent kőhegyén budd­hista papok mutatnak be ál­dozatot, a rizsföldeken lá­nyok hajladoznak, Indonézia kicsiben is óriási — és a Tárná Mini Indonesia Indah csak az első állomás, ha valaki az Egyenlítő két oldalán elterülő 160 milliós ország fővárosába érkezik. MEZŐŐRÖK Különös eset történt az egyik állami gazdaság föld­jén: a szolgálatot teljesítő mezőőr káposztalopáson ért két férfit, akik — a mező­őrt észrevéve — autójukba vágták magukat, s elszelel- tek. Erre u 1mezőőr fegyve­rét használta. A gumikere­kekre célzott, de elszámítot­ta magát, és belelőtt a sze­mélyautóba: a bentülők élet- veszélyes sérülést szenved­tek ... Az eset kapcsán kézenfek­vő a kérdés: jogosan hasz­nálta-e fegyverét a mezőőr? És egyáltalán, mennyire gya­koriak a hasonló epizódok? Vajon ,ia mezőőri szolgálat képes-e ellátni a feladatát? Talán sejthető, a szóban forgó esetben a mezőőr túl­lépte a hatáskörét, súlyos hi­bát követett el. Fegyverét csak önvédelemből használ­hatta volna. Sietve hozzáte­szem:. hasonló eset nagyon ritka, sokkal gyakoribb az olyan, amikor a lefülelt tol­vajok ia fenyegetéstől, sőt a tettlegességtől sem riadnak vissza. Ebből (is látható, a mezőőri szolgálat nem tarto­zik a könnyű mesterségek közé. Az egykori csőszök öröké­be a 60-as években léptek a mezőőrök, a hálózatot 1968- ban szervezték meg. A mai mezőőri szolgálat alapjait 1980-ban rakták le. Két év­vel később újabb rendelet született, amely engedélyez­te, hogy a tanácsok és a me­zőgazdasági üzemek együtte­sen is foglalkoztathatnak me­zőőrt, illetve tágította a me­zőőrök munkavállalási lehe­tőségeit. Jelenleg mintegy 5000— 6000 mezőőrt foglalkoztatnak az országban. Az alkalmazás feltételei sokrétűek. Szolgá­latot csak büntetlen előéletű, fegyvertartási engedéllyel rendelkező, politikailag és erkölcsileg megbízható, rá­termett személyek vállalhat­nak. A munkakör fokozott felelősségét tükrözi, hogy a szolgálatba lépők esküt tesz­nek. A mezőőrök kiválasztása ma még eléggé esetleges, a nyolc általános iskolai vég­zettség nem kötelező. A je­lentkezők négy előadást hall­gatnak meg, majd vizsgát tesznek. A szolgálatba lépők közül nem mindenki kér fegyvert, van, aki a haszná­latát nem tartja szükségsze­rűnek. Az biztos, hogy a jö­vőben jobban kell törődni a mezőőrök kiválasztásával, szakmai;képzésükkel. Általában ott működik jól a mezőőri szolgálat, ahol kö­rültekintően szervezték meg az üzemi rendészetet. Ennek keretében megoldható a rendszeres szakmai képzés, az ellenőrzés, a mezőőrök vé­delme. A mezőőri munkában sok függ a fellépéstől. Az agresszív ember könnyen fel­bőszítheti a fülön csípett tol­vajt, amiből konfliktus le­het. A jó mezőőr higgadt, tapintatos, s á nehéz helyze­tekben is feltalálja .magát. Abból indul ki: az embe­rek azért fogadnak fel me­zőőrt, mert hasznosnak, nél­külözhetetlennek tartják a munkáját. Ha pedig annak tartják, a tolvajok ellenében is támogatják. Számíthat rájuk. Cseh János A bátaszéki kádár szövetkezetből az első félévben több mint másfélezer különböző méretű boroshordót szállítottak az üzletekbe. A második félévben további ezret készít a szövetkezet 12 kádárja

Next

/
Thumbnails
Contents