Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-20 / 221. szám

1985. szeptember 20., péntek Somogyi Néplap 5 MEGHALT ITALO CALVINO Hatvankét éves korában csütörtökön az olaszországi Sienéban elhunyt. Italo Cal­vino világhírű olasz író. Calvino két héttel ezelőtt kapott először agyvérzést. Állapotát kedden újabb agyvérzés súlyosbította. Calvino 1923-ban született a kubai Santiago de las Ve­gasban. Első regényének megjelenéseikor 24 éves volt. A „Póíkfészek ösvénye” az antifasiszta ellenállásról szól. Calvino maga is részt vett az ellenállási mozga­lomban. A háború után To­rinóban telepedett le; előbb az Enaudi könyvkiadónál dolgozott, majd megalapítot­ta az egyik legszínvonala­sabb olasz irodalmi lapot, a Menaböt. Calvino hírnevét egy há­romrészes fantasztikus re­gény alapozta meg, az Eleink. E műfajhoz élete végéig hű maradt: ilyen hangvételű a Szavazatszedő egy napja, vagy a Ha egy téli éjiszakán egy utas című regénye. Voltaire-i, Defoe-i hagyományokat elevenít fel a Marcovaldo. Utolsó regé­nyét, az önéletrajzi elemek­kel átszőtt Palomar-t 1983- ban írta. Italo Calvinónak már éle­tében megadatott az a meg­tiszteltetés, hogy az olasz kor­társi irodalom klasszikusai közé számítsák, sőt számos kritikusa a mese és a való­ság egységének megvalósítá­sában olyanokkal említi együtt, minit Kafka, Borges és Gabriel Garda Márquez. Calvino életének utolsó évtizedében sokat utazott: Egyesült Államokban és élt Rómában, Párizsban, az Közép-Olaszország rene­szánsz ékszerdobozában, Sienában. Regényírói tevé­kenysége mellett visszatért az újságíráshoz. Cikkei ek- olasz polgári lapban, a mi­kor a két legtekintélyesebb láziéi Corriere della Será- ban és a torinói La Stam*- püban jelentek meg. Ez utóbbi lappal még 1952-ben került kapcsolatba, amikor a helsinki olimpiai játékok­ról a L’Unitát tudósította a La Stampa egyik tapasztalt munkatársával együtt. A mesék modern költője utol­só munkájában visszatért az ősforrásokhoz. Nemrégiben jelent meg kétkötetes nép­meséi gyűjteménye, ame­lyekbe saját különleges vilá­gát is beleszőtte. Szinte jel­képesnek tekinthető, hogy mesékkel búcsúzott az iro­dalomtól és az élettől. Calviinónál az allegóriák, a meghökkentő fantaszti­kum, a groteszk humor so­sem öncélú, mint sok kor- társánál: a szokatlan vilá­gok ábrázolása mögött min­dig ott volt az emberi érzé­sekért, a szépért, a jövőért aggódó humanista író gon­dolata. Gyermekrajz-kiállítás a Kiliánban A művészet tisztelete HÉTVÉGI tájoló Idestova öt esztendeje kí­sérhetjük figyelemmel a ka­posvári Kilián György Ifjú­sági és Űttörőház kiállítása­it. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a vizuális te­rület az, amely a legmosto­hább körülményeket vall­hatja magáénak. Sok vita tárgya volt már vizuális ne­velésünk megannyi hiányos­sága, javarészt azok szóltak hozzá, akik a kívülállók nyu­galmával beszélhettek. Tegnap azonban a sok elő­ítéletről el kellett feledkez­nünk. A művelődési központ­ban ugyanis a fonyódi Ma­gyar Bálint általános iskola tanulóinak munkáiból nyílt kiállítás. A rendezvény meg­nyitóján megjelent szemé­lyek már részvételükkel is hangsúlyozták azt a megkü­lönböztetett figyelmet, ame­lyet valóban üdvös lenne, ha mind többször kapna meg ez a művészeti terület. Az tör­tént ugyanis, hogy nem va­lamiféle második vonalbeli kiállításként jött létre ez a bemutató, hanem külsőségei­vel is hangsúlyozta annak fontosságát. Ezt emelte ki megnyitójá­ban Leitner Sándor festőmű­vész, a kaposvári tanítókép­ző főiskola főigazgató he­lyettese, a művészeti tanszék vezetője is. A kiállítás jelzi, hogy beérett az öt éve tartó tervszerű munka eredménye, hiszen nemcsak a szakem­bereknek volt nagy öröm látni, amint egész osztályok érkeztek tanáraikkal a meg­nyitóra, hogy tanúi legyenek a kiállításnak. Bebizonyoso­dott, hogy rangja van a be­mutatónak. Ami a fonyódi általános iskolások munkáit illeti, el kell mondanunk, hogy az is­kola rajztanára, Farkas Béla olyan pedagógiai tevékenysé­get folytat, amely méltán le­hetne követésre méltó má­sutt is. A kaposvári szak­mai körökben jól ismert pe­dagógus egy éve hagyta el a megyeszékhelyt, ahol magas színvonalú munkájával hív­ta föl magára a figyelmet. A Gárdonyi, majd később a Krénusz általános iskola ta­nulói a rajzversenyek állan­dó helyezettjei voltak ta­nársága idején. A mostani kiállítás jelzi, hogy kötött témában, meghatározott esz­közök igénybevételével is igényes munka végezhető. Nem valamiféle rossz érte­lemben vett művészképzés­ről van ugyanis szó, hanem arról, hogy a tanulók egy fejlettebb vizuális kultúra birtokosai lesznek, kikerülve az általános iskolából. így másként, magasabb esztéti­kai igénnyel közelednek majd a képzőművészethez. Mert az alapoknál kell kezdeni, hogy a jövő művészi alkotásainak megfelelő befogadói legye­nek majd. V. I. A Vöröskereszt városi vezetőségének ülése Tizenötezer tag dolgozik Tegnap délután ülést tar­tott a vöröskereszt városi vezetősége, melyen az 1982- ben megtartott VI. kongresz- szus óta eltelt időszak mun­káját értékelték. A városi végrehajtó bizottság beszá­molóját dr. Varjú Irén, a városi vezetőség elnöke ter­jesztette a hallgatóság elé. A beszámolóból kitűnt, hogy a szervezet tevékeny­ségét minden területen fej­lődés jellemzi. 1982-ben az ifjúság családi életre neve­lése, 1983-ban a szenvedély­betegségek elleni küzdelem, 1984-ben az egészséges táp­lálkozás és a testmozgás népszerűsítése volt a ki­emelt feladatuk. Az idén pedig az egészségi szűrő­vizsgálatok kaptak hang­súlyt. Az egészségvédelem terü­letén a feladatokat teljesí­tették, ám az eredmények nem kielégítőek. Gyakori je­lenség az egészségtelen élet­mód, a túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, és nem változtak megyénkben a ha­lálozási és megbetegedési arányok sem. A vöröskereszt szép ered­ményeket ért él a családvé­delmi és szociális munká­ban, valamint a véradó­mozgalom területén is. Ta­valy 5767 donor több mint 2300 liter vért adott. A pat­ronált személyek — idős ko­rúak, rokkantak, betegek, alkoholisták — száma 1300. Az elsősegélynyújtás szín­vonalának javításáért ele­mi-, alap- és középfokú, va­lamint oktatóképző tanfo­lyamokat szerveztek. Folya­matosan foglalkoznak az ok­tatók, elsősegélynyújtók to­vább képzésével. A vöröskereszt bizottságai feladataiknak és céljaiknak megfelelően végzik munká­jukat. Az idén megalakult a szervezés és módszertani bi­zottság. A 216 alapszervezet­ben a taglétszám emelke­dett, 1984-ben csaknem 15 000 tagja volt a vörös- keresztnek. Az előterjesztés röviden ismertette a gazdasági mun­ka eredményeit, melyből ki­tűnt, hogy a közeljövőben nagyobb figyelmet kell for­dítani a bevételekre. A két kongresszus közötti ülésen — a következő 1987- ben lesz — a vezetőségi ta­gok megvitatták az elmúlt három év eredményeit, be­számoltak saját területük problémáiról, munkájuk szépségéről. A Kilián Gyui„.> lljusagi és Úttörő Művelődési Köz­pont szombaton négy órától diákdélutánt szervez. A fia­talok betekintést nyerhetnek a szövés, fonás, korongozás rejtelmeibe, valamint megis­merkedhetnek a textilfestés módjaival. Kung-fu és Soto- kán karate bemutatót láthat­nak a vetített filmeken, majd a Polo együttes In memó­rián John Lennon című em­lékműsora zárjarjja rendez­vényt. Az ifjúsági ház adott otthont Nagy Előd festőmű­vész kiállításának. A művész 1984-ben a Művelődési Mi­nisztérium nívó-jutalmát kapta a paksi atomerőmű építését feldolgozó képeiért és közművelődési munkájá­ért. Festményein lépésről lé­pésre követhető a paksi mo­numentális épület megszüle­tése. A magyar—jugoszláv kis- ha tármenti kulturális kapcso­latok keretében holnap hét órától a barcsi Móricz Zsig- mond Művelődési és Ifjúsági Központban a Rodoljub Kó­rus és Tamburazenekar mű­sorát láthatják az érdeklődők. Vasárnap nyolc órától a Nostra együttes közreműkö­désével ifjúsági táncház lesz. Szombaton és vasárnap a helyi filmszínház a Sár­kányölő című színes ameri­kai mesefilmmel várja a gye­rekeket. A tabi moziban ugyanezen a két napon a nagysikerű Aranyoskám cí­mű amerikai filmvígjátékot vetitiK, iiK.vui'it ,szereplője az Oscar-díjas Dustin Hoff­man. A marcali helyőrségi mű­velődési otthon ma este öt órai kezdettel a nagyterem­ben show műsort rendez; a humor, az operett és a tánc­dal lesz itt a főszereplő. Bod­rogi Gyula, Voith Ági és Straub Dezső előadása bizo­nyára szórakoztató perceket szerez. Ugyanitt tekinthető meg a Dolgozó népet szolgá­lom című gyermekrajzkiállí- tás is. A Zrínyi Miklós Művelő­dési Otthon Berzencén ma tombolajátékkal egybekötött diszkó műsort rendez a Ha­tár vendéglőben. Holnap a programot a Pop-top zenei vetélkedő után szintén disz­kó zárja. Kaposváron, a Somogyi Képtárban a hétvégén még megtekinthető a Naiv művé­szek kiállítása, mely váloga­tás a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumának anyagából. A megyei múze­umban változatlanul a Régé­szeti kutatások Somogybán című kiállítás várja az ér­deklődőket. A Kaposvári Ga­lériában a bajai lakberende­zési ktsz mutatkozik be. Az állandó kiállítások közül em­lítést érdemel a Rippl-Rónai emlékmúzeum, a Latinca Sándor emlékmúzeum, de Kaposszentjakabon a bencés apátság romjainak megláto­gatása is élményt jelent. Meseországi útikalauz A Móra kiadó új sorozat­tal lepte meg a fantáziadús, játszani szerető gyerekeket és felnőtteket. A Kuckó­színház első köteteként meg­jelent Gabnai Katalin Alla- tosdi című könyvéből a szín­játszás alapjaival ismerked­hettek meg az ovisok, kis­iskolások. A nyár végén pe­dig a sorozat második da­rabjaként Tömöry Márta: Itt a bábszínház című munkája került a könyvesboltok pol­caira. A szerző neve nem cseng ismeretlenül a bábjátszás művelői előtt. Mint a Nép­művelési Intézet báb- és színjátszó osztályának mun­katársa, Kaposváron is meg­fordult — egyik zsűritagja volt a Játsszunk bábszínhá­zát területi bemutatójának. A pécsi Bóbita bábszínház dramaturgjaként színpadra állította a Hamupipőkét, va­lamint a Ki jön velünk va- laholba című meseválogatást, a budapesti Gyermekszín­házban pedig most is műso­ron van Csizmás Kandúr cí­mű játéka. Tömöry Márta közvetlen hangon, sok humorral meg­írt könyve nem csak azok számára készült, akik cso­portban, rendszeresen fog­lalkoznak bábozással. Termé­szetesen ők is haszonnal for­gathatják, de a szerző gon­dolt az „átlaggyerekekre” is. Azt a folyamatot követi vé­gig a könyv, ahogy a leg­egyszerűbb játéktól, versiké­től eljutunk az igazi bábját­szásig. Az ötletek megvalósí­tásánál felnőtt és gyerek együttműködésére van szük­ség. Játszhatók óvodában, gyermekközösségben, de jól felhasználhatók otthon is a család, a szülők, az idősebb testvérek bevonásával. A könyv hétköznapi szi­tuációkból, szerepjátékokból indul ki. Megelevenednek a jól ismert tárgyak, a fésű, a bögre, a konyhai zöldségek, a varróeszközök. Csodama­lom lesz a kávédaráló, piaci kofa a káposzta, királykis­asszony a rózsaszín cérna, ötleteket ad arra, hogyan le­het mesévé varázsolni a gye­rekek mindennapi tevékeny­ségeit, az étkezést, a fürdést, az esti villanyoltást. A további fejezetekben nyomon követhetjük, hogyan mozdul meg a kép, hogyan születik az igazi báb. Meg­ismerkedhetünk a különféle technikákkal: a sík-, bot-, és zsákbábbal, az árnyjátékkal, Tömöry Márta: Itt a bábszínház Befejeződött a tokaji írótábor József Attila lillafüredi emléktáblájának megkoszo­rúzásával és a Palota-szál­lóban Kosztolányi Dezső születésének 100. évforduló­ja alkalmából rendezett tu­dományos emléküléssel csü­törtökön befejeződött a 14. tokaji írótábor. Az ötnapos tanácskozáson hatvan író, irodalmi és ifjúsági lapok és folyóiratok munkatársai, politikusok, művészek, tár­sadalom- és ifjúságkutatók cseréltek véleményt az ifjú­ság helyzetéről, szerepéről mai társadalmunkban. Kéry Lászlónak, az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zete munkatársának meg­nyitó előadása után csaknem félszázan szólaltak fel a vi­tában. Az írótábor résztvevői több alkalommal találkoztak és beszélgetéseket folytattak Borsod megyei üzemek fia­taljaival is. a marionettel. Minden ötle­tet gazdag történetanyag il­lusztrál. Ha elkészül egy báb, már meg is szólal, mese szö­vődik köré, vagy épp ellen­kezőleg, a már megkezdett történet folyamán születnek újaBb és újabb figurák. A mesék mind nyitottak: bárki folytathatja, kiegészítheti, tetszésének megfelelően va­riálhatja őket. A résztvevők is változhatnak: szerepet cse­rélnek, vagy a játszók bevon­ják a nézőközönséget. A cse­lekmény szálát sok esetben a mesélő tartja kezében: olykor a gyerekek maguk találják ki az egyes bábok szövegét. A könyv végére már elju­tunk a szinte „profi” bábját­szásig. Itt néhány teljes já­tékot közöl a szerző, mód­szertani és dramaturgiai uta­sításokkal. És akinek kedve támadt a további kísérlete­zéshez, számára hagy né­hány nyitott, önállóan to­vábbfejleszthető ötletet. (Pél­dául, hogyan lehetne vízi­színházat csinálni.) Tömöry Márta könyve te­hát mindenkire gondol: a gyesen levő kismamáktól, az étvágytalan és unatkozó gye­rekeken át egészen azokig, akik komoly felkészülés után egy egész tábort vagy lakó­telepet akarnak egy szép bábjátékkal megajándékozni. Abszolút kezdőknek is érde­mes kézbevenni a könyvet, mert ha felnőtt és gyerek közösen végigjárja a varázs­latok útját, sok öröme telik benne. Pataki Tibor illuszt­rációi mindenki számára jól érthetően szemléltetik a kü­lönféle technikájú bábok el­készítésének módját. T. K

Next

/
Thumbnails
Contents