Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-18 / 219. szám
«ft AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 219. szám Ára: 1,80 Ft 1985. szeptember 18., szerda VÉTÓ Megsemmisítő hatályú tiltakozás valamely testület (tervezett) határozata ellen — ez a vétó, legalábbis az értelmező szótár magyarázata szerint. Hazai gyakorlatunkban viszonylag ritkán ütközünk ebbe a fogalomba, amely jelenthet jót is, rosszat is. Mert jó az, hogy amíg egy elképzelés határozattá érik, addig meg- megáll a különböző rendű és rangú közösségek állomásain, így a vétójoggal felruházott szervnek alig-alig kell élnie ezzel a lehetőséggel. Rossz viszont azért, mert néhány eset utólag leszűrt tapasztalata arra utal: nagyobb hasznát vettük volna egy idejében elhangzó vétónak, mint a kórusban hozott, de elhibázott döntésnek. Egy fontos munkakörben dolgozó asszony nem tudott elszámolni bevételével. Nem sikkasztott, csak egyszerűen fittyet hányt a legelemibb bizonylati fegyelemnek. „Csendben” áthelyezték az irányítása alá tartozó vállalathoz. Csakhogy egy kisvárosban még az ilyen diszkréten zajló munkahelyváltozás okát sem lehet titokban tartani, különösképpen ott nem, ahol a kollégák érintve voltak a személycserében. Az asszonykát eleinte fagyos hangulat vette körül. A hőmérséklet csak akkor szökött magasra, amikor egy másik információ is eljutott az érdekeltekhez: az újonnan munkába álló dolgozó megtarthatta korábbi fizetését, amely sokkal magasabb volt, mint az itteni törzsgárdatagoké. Az általános felháborodás hullámai a szakszervezeti bizottságig értek, a titkár pedig vétót emelt az igazgató megállapította bér ellen, s az nem tehetett mást: ötszáz forinttal csökkentette az asszony fizetését. A vétójog a demokrácia egyik fontos eszköze, paradox módon azonban néhol épp ennek a hiányáról árulkodik. Az egyik dunántúli megye tisztségviselője kifakadt: az alsóbb fórumokon mindig „fölülről” várják a „megváltó tagadást”, mert ők maguk nem mernek a vezetőnek ellentmondani. Ezért az elfogult intézkedés testületi rangra emelkedik, nehezebb tetten érni a felelőst és az idők folyamán hólabdaszerűen gördülnek-nő- nek a problémák egészen addig, amíg a „nagy ügy” ki nem pattan. Akkor egyszeriben kígyót-békát kiabálnak az elfogult, önkényeskedő vezetőre, aki éppen önkényes döntéseivel hibát hibára halmozott — „jellemvasútjának” állomásaira senki sem kíváncsi. Hány és hány értékes embert térít le a helyes útról az elvtelen, vétó nélküli kórus? Erről nem szól a statisztika, mint ahogy arról sem, mennyi idegszál pattan el egy vezetőben, amikor ráébred, hogy szinte kényszerítve van a tévedhetetlenségre, mert elűzte magától az őszinte szót. Most például a dunántúli kisvárosban mindenki annak a strandnak a vezetőjét korholja, aki egy héten csak egyszer cseréltette a fürdő vizét. Pedig a takarékosság és a zavartalan szolgáltatás jegyében fogant intézkedést egészen addig pártolták, amíg a vérhasjárvány nem ijesztett rá azokra, akik dühösek egy-egy leeresztett medence láttán. Lázár György Tokióban MEGKEZDŐDTEK A JAPÁN—MAGYAR TÁRGYALÁSOK A fegyverkezési hajsza megfékezése a cél A szovjet tárgyalóküldöttség azt a megbízatást kapta, hogy olyan jelentős, kölcsönösen elfogadható megoldásokra törekedjék, amelyek eleget tennének az űrfegyverkezési hajsza megakadályozása és a földi fegyverkezési hajsza megfékezése feladatának. Ezt mondotta a genfi repülőtéren adott sajtónyilatkozatában Viktor Karpov, akinek vezetésével kedden érkezett Genfbe a szovjet küldöttség, hogy részt vegyen á nukleáris és űrfegyverzetről az Egyesült Államok delegációjával folytatott tárgyalások harmadik fordulóján. — Készek vagyunk az építő, tárgyszerű megbeszélésekre mind a három tárgyalási témakörben: a világűrről, a hadászati fegyverzetről, a közép-hatótávolságú eszközökről, amelyeket, mint arról már előzetesen megállapodás született, komplex módon kell megvitatni és megoldani — hangsúlyozta. Viktor Karpov kiemelte, hogy a tárgyalások újabb fordulójára közvetlenül a szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt kerül sor. — Nyilvánvaló azonban, hogy a tárgyalásokon csak mindkét fél erőfeszítéseivel lehet haladást elérni — mutatott rá a szovjet küldöttségvezető. — Sajnos, mindeddig az Egyesült Államok álláspontja — mindenekelőtt a világűr militarizálá- sa megakadályozásának kulcskérdésében — nem tette lehetővé a tárgyalások céljául kitűzött feladatok megoldását. Lázár György, a Minisztertanács elnöke kedden Tokióba érkezett. Miniszterelnökünk a japán kormány meghívására négynapos hivatalos látogatást tesz a szigetországban. Lázár György személyében első ízben érkezett magyar kormányfő Japánba. A látogatás az eddigi legmagasabb szintű érintkezést jelenti a két ország kapcsolatainak történetében. A Minisztertanács elnökének kíséretében érkezett Tokióba Horn Gyula külügyi államtitkár, Török István külkereskedelmi államtitkár, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Székács Imre, a Magyar—Japán Gazdasági Klüb magyar társelnöke. A japán . fővárosban csatlakozott a kísérethez Szarka Károly, a Magyar Népköztársaság tokiói nagykövete. A magyar kormány elnökét szállító különgép helyi idő szerint délelőtt 11 órakor szállt le Tokió Haneda nevű repülőterén. A magyar és japán zászlókkal föddíszítect repülőtéren Lázár György fogadására Janagija Kenszu- ke külügyminisztériumi államtitkárral az élen megjelentek a japán kormány magas rangú képviselői, s jelen volt Vacsi Kazuo, Japán budapesti nagykövete is. Isii Toru, a külügyminisztérium protokollfőnöke és Szarka Károly nagykövet már a repülőgépen köszöntötte miniszterelnökünket. Az ünnepélyes fogadtatás után Lázár György és kísérete szálláshelyre, a Tokió központjában levő Imperial szállóba hajtatott. A Minisztertanács elnöke a hosszú utazás ellenére már kora délután találkozott vendéglátójával, Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnökkel. Tegnap — középeurópai idő szerint reggel 8 órakor — a japán miniszterelnök hivatalos rezidenciáján megkezdődtek a kormányfői tárgyalások Lázár György és Nakaszone Jaszuhiro között. A tárgyalásokon Lázár György és vendéglátója tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását és véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. A megbeszéléseken magyar részről részt vettek a Lázár György kíséretében levő személyiségek, míg Japán részről többek között jelien van Fudzsi- nami Takeo kabinetfőtitkár és több más magas rangú kormánytisztviselő. Lázár György és Nakaszone Jaszuhiro keddi tokiói találkozóján mindkét kormányfő állást foglalt a nemzetközi béke megszilárdítása és a fegyverzetcsökkentés előmozdítása mellett, egyben szorgalmazta a magyar—japán kapcsolatok elmélyítését. A nemzetközi kérdéseket érintve különös figyelmet fordítottak a kelet—nyugati viszony helyzetére. Üdvözölték a közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozót, s hangot adtak reményüknek, hogy e találkozó hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Egyetértettek a leszerelés. mindenekelőtt a nukleáris leszerelés előmozdításának szükségességében. Nakaszone Jaszuhiro kiemelte: Japán mint atomfegyver által egyedül sújtott ország érdekeltségét abban, hogy megakadályozzák a nukleáris fegyverek további elterjedését. Az általános világgazdasági helyzetről szólva kifejezték kölcsönös érdekeltségüket a világkereskedelem megkülönböztetéstől és protekcionizmustól mentes szabad fejlődésében. (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál fogadta a szingapúri külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Szup- piah Dhanabalant, a Szingapúri Köztársaság külügyminiszterét, aki Várkonyi Péter külügyminiszter vendégeként hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit és a nemzetközi élet fontosabb kérdéseit. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter és Kemal Sziddique, Szingapúr Budapesten akkreditált nagykövete. A nap folyamán Szuppiah Dhanabalan a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A szingapúri külügyminiszter délutáni programja során Budapest történelmi, kulturális nevezetességeivel ismerkedett. Ellátogatott Szentendrére is, és megtekintette a Kovács Margit Múzeum gyűjteményét. Nemzetközi tudományos ülésszak A Komintern VII. kongresszusának 50. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, az MSZMP KB Politikai Főiskolája és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete rendezésében kedden a Politikai Főiskolán. A kétnapos konferenciát — amelynek elnökségében helyet foglalt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is — Szabó József, a Politikai Főiskola rektora nyitotta meg. Ezután Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott előadást. Bevezetőben kiemelte: a Komintern pályáján különleges jelentőségű fordulat volt az 1935. július— augusztusi VII. kongresz- szus. A történelmi pillanat, amelyben összeült, számos új mozzanatánál fogva nem tűrt sablonokat; nemcsak a kommunisták elemzőkészségét, hanem stratégiai alkotóerejét is próbára tette. A harmincas évek első felében ugyanis a munkásmozgalom rendkívül kegyetlen és elszánt ellenséggel állt szemben: a hatalomra törő, vagy -a hatalmat máris gyakorló fasizmussal. Óriási volt a tét: az forgott kockán, hogy milyen eszmék jegyében folyik majd a fasizmus és az ellene fellépő erők párharca. Ennek megfelelően mennyire lesz hatékony ez a küzdelem, és milyen lesz benne a kommunista mozgalom helye: előtérbe kerül-e, vagy háttérbe szorul. Nem kevés az az új mozzanat, amivel a VII. kongresszus hozzájárult a kor nagy feladatáinak tisztázásához — hangsúlyozta Berecz János. — Mindenekelőtt ilyen a fasizmus jelenségének differenciált elemzése; a munkásegység olyan felfogása, amely eltérő arculatú, egyenjogú szervezetek konkrét célra irányzott harci szövetségét feltételezte a színhelytől függően sokféle funkció betöltésére alkalmas, átmeneti jellegű népfront-kormány és a mögötte fölsorakozó szuverén népi tömörülés gondolata; a háború elleni küzdelem, benne a fasiszta expanzióval szemben álló nagyhatalmak közötti szövetség forradalmian új elgondolása; a gyarmatosítás elleni harc öntörvényű, de mégis az antifasiszta küzdelembe illeszkedő koncepciója; a kommunista pártok felnőtté válását tükröző új szervezeti megoldások keresése. Mindez nagy szellemi teljesítmény volt, és megmutatta a mozgalom életerejét A hetedik kongresszuson kidolgozoztt népfrontpolütiká- nak nyomatéket adott és meg is könnyítette a végrehajtását — folytatta Berecz János —, hogy célkitűzései egybeestek az első szocialista álam, a Szovjetunió fő vSliáigpaliiltiibai céljaival. A szovjet békepolitika a fasizmus ellen harcoló erők •szilárd háttere volt. — állapította meg az előadó. Ezzel összefüggésben rámutatott: napjainkban is nemzetközi hatású feladat a lakosság fokozott bevonása a közügyek intézésébe. — A mostani tudományos ülésszak arra szolgálhat, hogy a kutatók kicseréljék ú. jeredményeiket, de meghatározott hasznot hozhat a tanácskozás, abból a szem- • pontból is, hogy hozzájárul a reális történelmi köztudat kialakításához, továbbfejlesztéséhez — mondotta végezetül Berecz János. Az ülésszak ma zárul. Ikarusok a frankfurti kiállításon Az Ikarus gyár több új autóbusszal vesz részt a szeptember 12-én Frankfurtban megnyílt nemzetközi autószalon kiállításán. Képünkön: a Székesfehérváron készült 386-os típusú konferenciabusz — amelyet az anyagyárral közösen készítettek - tizennégy vendég és öttagú személyzet befogadására alkalmas. Tamás Ervin
