Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

10 Somogyi Néplap 1985. szeptember 14., szombat OTTHON ÉS CSALÁD Az OKISZ Labor őszi-téli divatbemutatóján 140 /modellt .vo­nultattak fel. A képen a Rábátok laza (szövésű anyagból ké­szültek, deréktól bővülő loknis, Illetve (egyenes szabású vál­tozatban. ' Őszi ültetés Minidig csak kellően elő­készített területre ültethe­tünk gyümölcsfákat, gyü­mölcsbokrokat és szőlőt. Aiz ültetés előtt a tatait 60—70 cm mélyen, ekével vagy ásóval meg kell for­gatni, és egyúttal bőséges menmyiségiű trágyát célsze­rű a talajba dolgozni. Ez azért lényeges, mert a ké­sőbbiek során, amíg a bok­rok, a fák díszlenek, netm lesz módunk még egyszer ilyen mélységig meglazítani a talajt, és nagyobb meny- nyiségű trágyát juttatni. Az ataptrágyázással nem szabad takarékoskodni, mert a növényeinik nem fejlődnek majd a várt mértékben. Á Ikellő mértékű trágyá­záshoz . a legmegbízhatóbb tanácsot a talajvizsgáltat ad­hatja. Ez útmutatást ad a talaí javítás, a trágyázás módjára és mértékére. Ilyen vizsgálatot általában a me­gyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Áliolméisiokitól léhét megrendelni. A vizstgátat költsége alig tizede az összes telepítési költségnek, ezért nagyobb kert esetén ezt ne mulasszuk el. Ha nincs le­hetőségünk az egész terüle­tet alaposan megforgatni', akkor legalább gödröket keli ásnunk. Minél szélesebbek, mé­lyebbek ezek, annál Zawar- talanafobul fejlődhetnek a fák, és a szőlőtőkék gyöke­rei. A gyümölcstermő bok­roknak az ültetés előtt 3—4 héttel legalább 60x60 om alapú és 40 cm mély, a sző­lőnek 50x50x60 cm-es, á gyümölcsfáknak kötött tala­jon 120—120, a homok tala­jon 140—140 cm alpterüle­tű és 70—80 cm mély göd.- röt ássunk. Sz—M. F. Arcok és frizurák Különböző arcfonmálklhioz csak bizonyos, ahhoz illő frizurák állnak jól. Az egyik embernek szögletes, a má­siknak hosszúkás, a harma­diknak szívatafcú az arcá, a negyediknek kerek, és így tovább. 1. Kerek arc. Az arénák tisztább vonásokat kölcsö­nöz, ha a haj csak kissé ke­retezi. A rövid haij szaba­don hagyja némileg a fület, de á hullámokat, a kis1 für­töket fésüljék előre, mivél így takarnak egy kicsit az arc szélességéből. A hosszú hajat előnyösebb hátrafésül­ni és összefogni. 2. Hosszú, széles arc. Ha a fejtetőn túl magas a hiaj, et­től az arc még hosszabbnak tűnik, ezért a homlokot és a fület takarni kell. A lapos és sima frizura előnytelenül emeli ki a fej formáját. 3. Széles homlok, hegyes áll. A lágyvonalú frufru harmonikussá tesizá az arc­vonásokat. Befésülhetjük a hajat az arc felé is — foly­tatva a homlokot takaró frufru vonalát. 4. Kicsi homlok, széles áll. Előnyös, ha sok apró tincs van a hajban, A kicsi homlok nem látszik kicsinek és a frufru alatt. Az áll szé­lességét .. enyhíthetjük aszi- metrikus hajviselettel vagy puhán lefelé omló tincsek­kel. B. K. A gyerekkori barátságokról Sok szülő — féltésből1 vagy f éltékenységből — fe­leslegesen óvja gyermekét, ha olyan barátra talál, aki­hez szorosan kötődik. „Miért nem elég neked a csalá­dod?” — hangzik él sűrűn a számonkérés. A gyermek személyiségfejlődése szem­pontjából valóban nem tart­hatjuk kedvezőnek, ha egyetlen barátság miatt el­szigetelődik mindazoktól, akikkel együtt él: szülőktől!, testvérektől, szomszéd gye­rekektől. A /barátság azon­ban általában nem szűkíti le a gyermek társaskapcso- latait. Inkább igaz az, hogy ha a gyermek korán tesz szert egy-kéf jóbnrátra, ha­marabb felébred érdeklődé­se az emberek iránt, s a ké­sőbbi életkorokban is küny- nyebben fog társakra talál­ni. Az első baráti kapcsolatok főleg azon gyermekek kö­zött születnek meg, akik sű- rőn látják egymást, nap mint nap kapcsolatba ke­rülnek egymással, ugyanab­ba a bölcsődébe, óvodába járnak, ugyanabban a ház­ban laknak vagy egy játszó­téren játszanak. A baráítvá- lasztoásnok többféle indítéka lehet: bizonyos! tulajdonsá­gok, személyiségvonások ha­sonlósága fokozza az érdek­lődést a társ iránt, feléb­reszti az egymás iránt ér­zett rokon szenvet. Ahogy a gyermek időseb­bé válik — a nagyobb óvo­dás korban és a kisiskolás korban —, mind feltűnőbb, hogy inkább az azonos ne­mű gyermekek barátkoznak egymással!, és alakítanak csoportokat. Ennek oka egy­részt a j ellegzetesen lányos illetve fiús tevékenységi kö­rök, érdeklődési irányok el­különülése, másrészt a fel­nőttek hatása, akik megerő­sítik aiz egyneműek kapcso­latainak kialakulását éte megszilárdulását. Mivel a lányokkal és a fiúkkal szem­ben különböző elvárásokat támasztanak, az azonos ne­műek azt tapasztalják, ha egymáshoz hasonló módon viselkednek vagy egymás vi­selkedését leutánozzák, si­keresebben tudnak megfe­lelni ezeknek az elvárások­nak. A kisiskolás korban már jelentős szempont a barát megválasztásában az, hogy a kiszemelt és rokonszenves gyerek mennyire érett szo­ciális téren. Már többre ér­tékelik a segítőkészséget, a hűséget, a szolidaritást, mint az értelmi képességeket vagy az azonos érdeklődést. Ráébrednek, hogy lehet va­laki okos, találékony, ötle­tes, de egyáltalán nem biz­tos, hogy ha úgy adódik, segítségére is siet bajbaju­tott társának. Mindinkább előtérbe ke­rül az érdekek és tevékeny­ségek tudatos összehangolá­sa. Hangsúlyossá válik az a szempont, hogy ki mit vár­hat a leendő baráttól, s mi az, amit viszonzásul nyújta­nia kéll. Általában olyan gyermekek között szövődnek a legtartalmasabb és leg­tartósabb barátságok, akik az élet valamely területén jól kiegészítik egymást. Az együtt végrehajtott cselek­vések, az együtt átélt él­mények fokozzák a tevé­kenység véghezvitelével járó örömöt, s komoly érzelmi többlethez juttatják a bará­tokat. A részesedés ezekben a kiváltságos érzelmekben, és az immár tudatosan vál­lalt érdekközösség igen tar­tós .barátságok kiaMpulását teszik lehetővé, különösein a serdülőkor küszöbén. Minden gyermekiközös- ségben találunk olyian gyer­mekeket, ákiket megkülön­böztetett figyelemmel, sze­retettel, sőt rajongással vesznek körül a társaik. Ezeket a népszerű gyerme­keket sokain óhajtanák ba­rátjuknak, s akivel foglal­kozik — kitüntetésnek érzi. Általában azok a gyerme­kek a legnépszerűbbek, akik fokozott érzékenység­gel- viseltetnek pajtásaik iránt, meghallgatják a . töb­biek kívánságait, és akik sa­ját' vágyaik mellett tekin­tetbe veszik a többiek tö­rekvéseit is. Vannak azonban gyerme­kek, akiknek nincs kivétele­zett barátjuk. Gyakran lát­juk őket, ahogy félxevonul- va, egymásukban foglalatos­kodnak. Magányosságuk adódhat önként váliált hely­zetből^ ám az is előfordul­hat, hogy a többiek rekesz- tik ki őket maguk közül. Az elszigeteltség azokat a gyermekeket érinti fájdal­masan, akik közelednének ugyan, de valami miatt a társak közeledésüket nem viszonozzák, sőt elutasítják. Sok magányosságra kárhoz­tatott gyermek akad a ko­raérettek között. Már a leg­kisebb óvodáskorban is megfigyelhetjük, hogy akad­nak olyan wenmekek, akik sok és sokféle szót használ­nak, fordulatosán beszélnek, s éppen ezért nem érintik őket a többiek, s kerülik őket. Előfordul, hogy egy- egy gyermekben erősen él a vágy arra, hogy barátokat szerezzen, s meg is próbál közelíteni a rokonszenves­nek ítélt társihoz, de nem képes megtalálni azokat az eszközöket, amelyek vonzó­vá tennék őt mások szemé­ben. Nagy szerencséje a kire­kesztett, magányos gyer­meknek, ha akad egy olyan társa, aki mellé áll, kieme­li az elszigeteltségből, s hoz­zásegíti, hogy megtalálja azokat az .eszközöket, ame­lyek segítségével azután ön­állóan is képes barátokat szerezni maigának. A .gyermekkori magányt — néhány kivételtől elte­kintve — nem tekinthetjük önként vállalt helyzetinek. Előfordulhatnák ugyan a gyermék életében .olyan át­meneti időszakok, amelyék­ben kevésbé igényli a töb­biek . társaságát, a közös­ségtől való tartós elhúzó­dást mégsem tarthatjuk egészségesnek. A háttérben többnyire nevelési vagy más környezeti ártalom hajtását sejtjük. Énoen ezért kívána­tosnak tartjuk, hogy a szü­lők támogassák gyermekei­ket abban, hogy barátokba tataijának, és minél töblb megfelelő alkalmait nyújtsa­nak a számukra, hogy ked­velt társukkal együtt legye­nek. A legfiatalabb életkoriban kötött baráti kapcsótotokhnz fűződő érzelmek, az össze­tartozás élményének emlé­kei a későbbiek során is ser­kenteni fogják a gyermekét arra, hogy keresse az együt- tességből fakadó örömöket. Flamm Zsuzsa Idősek, vigyázat a volánnál! V. Straub, a Marburgi Egyetem szemészprofesszo- ra egy Berlinben megtanított Közlekedésbiztonsági Kong­resszuson foglalkozott a 60 évnél idősebb emberek lá­tásromlás miatt bekövetkező közlekedési _baleseteivel. Tapasztalatai szerint 60 éves kor felett a látásram- ‘lás miatti baleset gépkocsi­vezetőknél nem ritka. Okai között a szemlencse magjá­nak zavarodása szerepel, ami termósizetesi élettani jelen­ség. Emiatt azután a szem- beeső fény szétszóródik, és nem jut a szemfenéken a sárgá foltra, ahol a látás a legélesebb. 60 éves kor fe­lett különösen éjszaka ve­szélyes a gépkocsivezetés, mert a szemközt jövő jár­művek reflektorfénye gyak­ran okoz átmeneti teljes lá- tásvesztésít. De veszélyes idősebb korban az autóveze­tés esti szürkületben is, mert az idősebb ember sza­ruhártyájának anyagcseré­je .csökkeni, ami enyhe zavá- rodáshoz vezet. Emiatt csökken a szembejutó fény mennyisége, ami esti szür­kületben gátolja a szem al­kalma zk odóképességét — különösen akkor, ha a szem­közt jövő jármű vezetője nem kapcsolja be a világí­tást. A harmadik kockázat ab­ban, rejlik, hogy az idős ember pupillája lassabban reagál a változó fényviszo­nyokra, és éppen ezért az idős embereknek több időre van szüksége ahhoz, hogy éleslátása ismét teljes le­gyen, minit a fiatalnak. A marburgi szemészpro­fesszor felhívta az idősebb emberek figyelmét arra, hölgy ha feltétlenül nem szükséges, ne üljenek volán mögé esti szürkületben és éjszaka. Ha viszont elkerül­hetetlenül szükséges, akkor fokozott óvatossággal és mindenekelStit lassabban ve­zessenek. PALETTA Kossuth- és Munkácsy-díjas kiváló művészünk: Domanovszky Endre négy festményének címét kapják rejtvényünk megfejtésében. VÍZSZINTES: 1. Az felső festmény, 1956-ban festette, s a Művelődésügyi Minisztérium bir­tokában van. 14. Ez a római város Szombathely he­lyén állt. 15. Fo­gaival kiszakít. 17. Kiejtett betű. 18. Kötelezvény. 20. Csillagkép az északi égbolton. 21. Két égtáj rö­vidített jele. 23. Költők ihletője. 25. Kiejtett betű. 26. Kutrica. 27. Gríz. 29. ... vilá­gukat (vígan él­nek). 37. ...regé­nye (Gárdonyi). 32. ... gyümölcs (Steinbeck regé­nye). 33. A totó­ban gyakran sze- - replő olasz labda­rúgó csapat. 34. Gyerek bizalmas elnevezése. 35. A Hold istennője a római mitológiá­ban. 36. „Száguld az Illés...” (Ady). 38. Azonos betűk. 39. Ábrá- zat. 41. Az alumínium nép­szerű rövidítése. 42. Konfetti része! 44. A gólyához című vers költőjének névjele. 46. Bor is, lámpa is van ilyen. 48. Algériai kikötő. 50. A magasban. 52. Sertés. 53. Hozzáér. 54. Princípium. 55. ... bíró, Móricz Zsligmond írása. 57. „ ... teremtette!” (mérges kiszállás). 58. Csapa­dék. 59. Fiatalok folyóirata. 60. Háromszoros olimpiai bajnok öklözünk: Papp Lász­ló edzője volt (Zsiga). 62. Felemelt „a” hang. 63. Para­dicsom. 66. Szemével érzékel. 68.-Alkotás. 69. Rizs étel. 72. Hosszú, bő felsőkabát régeb­bi elnevezése (francia erede­tű szó). 74. A második fest­mény, 1935-ben festette. FÜGGŐLEGES: 1. A har­madik festmény, 1951-ben festette és a Magyar Nemzeti Galériában van. 2. Keserves. 3. Bőgni. 4. Hegy, adóto­ronnyal. 5. Csúcs. 6. Szög­függvény. 7. A gallium vegy- jele. 8. Rendkívüli, rövidít­ve. 9. Jugoszláv egyetemi város. 10. Visszahí! 11. Sért­hetetlen. 12. Svájci kanton. 13. Szállítás részmunkája. 16. A negyedik kép, 1947-ben festette, 19. Ady Endre ver­se. 22. A Száva mellékvize. 24. Közgyűlés jelzője lehet. 25. Labdarúgó trófea. 28. A mondás szerint: diadalt arat. 30. Sziget — franciául (ILE.) 31. Jegyez. 33 .Csípős iro­dalmi műfaj. 34. Az asszo­nyok megszólítása Madrid­ban. 37. Fényit. 40. Kettős betű. 43. Női név. 45. Dal­iam. 47. Ház betűi — ke­verve. 49. Fontos ötvözőfiém. 51. Nemzeti Vállalat — rövi­dítése. 55. A szamárium vegyjele. 56. A cukorgyártás mellékterméke. 59. Kis..., kirándulóhely a Börzsöny­ben. 61. Személyére süti a fegyverét. 64. Jeznas része! 65. Lamartine költeménye. 67. Visszavet! 70. Régi kettős betű. 71. Oltalmaz. 72. Pél­dául — rövidítve. 73. Ilyen mondat is van. E. B. Beküldendő: a négy fest­mény címe. Beküldési határidő: 1985. szeptember 18., szerda. Kér­jük, hogy a megfejtésit le­velezőlapon küldjék be, és írják rá: Felnőttkeresztrejt- vény! Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Ügy szebb’ a mű, ha büszke formából kél elő és küzdve vers, már­vány, drágakő. Könyvutalványt nyertek: Kusmár Pálné Kaposvár, Magenheim Erika Kádárkát, Herendi Évá Barcs, Gróf Ilona Barcs. Az utalványokat postán •küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents