Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 180. szám Ara: 1,80 Ft 1985. augusztus 2., péntek Aki kereskedik A KGST tagállamai ismét együttműködést ajánlottak az Európai Gazdasági Kö­zösség országainak. Az EGK azonban feltételekhez köti a kapcsolatfelvételt. A kelet—nyugati gazdasá­gi kapcsolatok háború utáni története három szakaszra bontható. Az ötvenes évek­nek és a hatvanas évek el­ső felének hidegháborús idő­szakában e kapcsolatok ked­vező fejlődését a Nyugat po­litikai indokok miatt tuda­tosan fékezte. Egyes befolyá­sos erők nem tudtak bele­törődni abba, hogy a két vi­lágrendszer gazdasági erő­viszonya nem az ő javukra változott meg. A második szakasz a hatvanas évek végétől a hetvenes évek vé­géig terjedő időszakot fog­lalta magába. Ekkor nagy jelentőségű változások tör­téntek a világ gazdasági éle­tében. 1965—1975 között pél­dául a KGST-országok és a Nyugat közötti kereskedelem volumene ötszörösére növe­kedett — 10 milliárd dollár­ról 50 milliárd dollárra. Jelenleg a harmadik sza­kaszban vagyunk. Ez a nyolcvanas évek elején vette kezdetét, amikor ,a Kelet és a Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok veszíteni kezdtek lendületükből. Óceánon túli parancsra Nyugat-Európa el­kezdte leépíteni az együtt­működési területeket. Emlé­kezzünk vissza arra a ma­kacs harcra, amelyet az Egyesült Államok a szovjet földgáz-szállítások ellen in­dított, a COCOM-lista újjá­éledésére, és az amerikai monopóliumok más tisztes­ségtelen módszereire. Wa­shington ennek során nem annyira a „vörösökre”, ha­nem inkább saját vetélytár- saira — nyugat-európai szö­vetségeseire — sújt le. Holott a szocialista orszá­gokkal való együttműködés az EGK számára azt jelen­ti, hogy teljesebben használ­hatja ki kapacitásait olyan ágazatokban, mint a kohá­szat, a gépgyártás, valamint egyes vegy- és könnyűipari ágazatokban. Mindez lehető­vé teszi a munkanélküliség terhének enyhítését: a nyu­gat-európai országokban a munkalehetőségtől megfosz­tott emberek létszáma jelen­leg meghaladja a 15 milliót. A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok a nyolcvanas évek elején mintegy kétmil­lió embernek biztosítottak munkát a tőkés országokban. Ennek során figyelmen kí­vül hagyják azt a tényt, hogy a KGST 35 évi fennállása alatt a jelenkor legdinami­kusabb gazdasági erejévé fejlődött. A KGST ma a vi­lág ipari termelésének 33 százalékát, a világ nemzeti jövedelmének 25 százalékát adja. A szocialista országok jelenleg a tudományos-tech­nikai haladás meggyorsítá­sán munkálkodnak. Azt a célt tűzték ki, hogy teljesen kiküszöbölik azoknak az áruknak a gyártását, ame­lyek nem felélnek meg a vi­lágszínvonalnak. Ilyen kö­rülmények között új, való­ban végtelen lehetőségek nyílnak a gazdasági együtt­működés számára. Amikor a szocialista közösség országai szélesítik a Nyugattal folyta­tott gazdasági együttműködés útját, akkor nemcsak a köl­csönös előnyre gondolnak. Ezt a régi bölcsességet is követik: „Aki kereskedik, az nem háborúskodik”. Várkonyi Péter felszólalása a plenáris ülésen Kormányunk a béke híve Befejeződött a helsinki Jubileumi találkozó Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalt a helsinki ju­bileumi találkozón. Várkonyi Péter külügymi­niszter szerdán Helsinkiben hét kétoldalú találkozón vett részt — közölte a magyar külügyiminiszter szóvivője. Délelőtt a magyar diplo­mácia vezetője a Finlandia palotában eszmecserét foly­tatott norvég kollégájával, Svenn Stray-jel, majd Joe Clark kanadai külügyminisz­terrel. Később Franciaor­szág helsinki nagyikövetségén Roland Dumas francia kül­ügyminiszterrel találkozott. A kora délutáni órákban a Hotel Hesperiálban Várkonyi Péter Hans-Dietrich ■Gensctoer nyugatnémet kül­ügyminiszter meghívásának tett eleget. Később ismét a Finlandia palotában Sir Geofffrey Howe brit külügy­miniszterrel, dr. Leonard Gratz osztrák külügyminisz­terrel és Peter Barry íror­szági külügyminiszterrel tár­gyalt. A kétoldalú találkozókon a feleket kölcsönösen érdek­lő nemzetközi kérdések kö­zül elsősorban azokról cse­réltek véleményt, amelyek szoros kapcsolatban állnak a helsinki záróokmány aláírá­sának 10. évfordulóján, a 35 ország külügyminiszteri ta­nácskozásán felmerülő prob­lémáikkal. Szóba került a helsinki folyamat jövője, s ezzel kapcsolatban vala­mennyi kétoldalú találkozón hangsúlyozták az óktóberben Budapesten megrendezendő európai kulturális fórum je­lentőségét. Tegnap külügyminiszte­rünk felszólalt a plenáris ülésen. A magyar kormány nem­zetközi kapcsolatokban kö­vetett céljai és gyakorlati lépései összhangban vannak a Helsinki Záróokmánnyal — hangsúlyozta felszólalásá­ban dr. Várkonyi Péter ma­gyar külügyminiszter, majd így folytatta: — Egy hábo­rúktól sokat szenvedett nem­zet nevében szólunk, amikor a népek és országok együtt­működését szorgalmazzuk. Egv olyan nemzet nevében tesszük ezt, amely, úgy érez­zük, képes volt levonni a ta­nulságokat súlyos történel­mi múltjából, és — túllépve a nacionalizmus bénító kor­látám — immár négy évtize­de a népek közötti őszinie barátság és megértés útjára lépett. z Emlékeztetve arra, hogy több mint másfél évtizeddel a Varsói Szerződés tagállamai­val együtt a Magyar Nép- köztársaság az 1969-es Bu­dapesti Felhívásban konkrét javaslatot tett egy összeuró­pai értekezlet összehívására, a magyar külügyminiszter aláhúzta: a magyar kor­mány nemzetközi . kapcsola­tokban követett céljai és gyakorlati lépései összhang­ban vannak a Helsinki Zá­róokmánnyal. A tíz évvel ezelőtt aláírt Záróokmány a 35 aláíró ál- lám kapcsolatainak jelentős tényezőjévé vált. Nem kép­zelhető el köztük olyan kap­csolatrendszer, amely néni Helsinki elveire támaszko­dik — hangsúlyozta a ma­gyar külügyminiszter, majd rámutatott, hogy kormánya a békés egymás mellett élés szellemében a kapcsolatok javulását és hosszú távra szóló fejlesztését szorgalmaz­za a más társadalmi beren­dezkedésű országokkal. Olyan párbeszéd fenntartá­sára, olyan együttműködés folytatására törekszik, amely az egyenjogúság, a kölcsö­nös előnyök alapján, a kö­zös érdekek figyelembevéte­lével folyik, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése irányába hat, elősegíti a gazdasági, műszaki—tudományos, kul­turális és más kapcsolatok­ban rejlő lehetőségek kiak­názását. — Kormányom külpoliti­kájában megkülönböztetett helyet foglalnak el az euró­pai béke és együttműködés kérdései. Következetesen tartottuk magunkat az álla­mok kapcsolatait szabályozó tíz elvihez, s ezen az alapon, az együttműködést szorgal­mivá és a konfrontációt el­vetve, kihasználva minden tényleges lehetőséget, a Zá­róokmány valamennyi aján­lásának két- és többoldalú kapcsoilatainikban való ma­radéktalan végrehajtására törekedtünk. Kormányomnak az elmúlt tíz évben Helsin­ki szellőmében folytatott te­vékenysége, kapcsolataink számótteyő fejlődése Európa valamennyi országával, az Egyesült Államokkal és Ka­nadával azt bizonyítja, hogy az olyan kis országok, mint Magyarország is, eredménye­sen hozzájárulhatnak az európai- béke védelmét, a biztonság és a bizalom erő­sítését célzó erőfeszítésékhez. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a Magyar Népköz- társaság aktívan közreműkö­dött olyan kezdeményezések kidolgozásában, amelyek Európában a fegyverkezési verseny megfékezését, a ka­tonai szembenállás szintjé­nek csökkentését tűzték ki célul, mert meggyőződése, hogy az európai enyhülés fo­lyamata csak akkor válhat végérvényesen visszafordít­hatatlanná, ha a' katonai te­rületre is kiterjed. Éhből in­dultak ki a Varsói Szerződés tagállamai a NATO-tagálla- mokhoz intézett 1984. máju­si felhívásukban, amikor ja­vasolták, hogy kössenek szer­ződést a katonai erő alkal­mazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. Ezután emlékeztetett ar­ra, hogy a Magyar Népköz- társaság államiközi kapcsola­taiban számos egyoldalú in­tézkedést tett a Helsinki Záróokmány ajánlásainak teljesítése érdekében. Mind­ezt megkönnyítette, hogy Ma­gyarországon már a Záró­okmány aláírásakor meg­voltak a helsinki kötelezett­ségeik teljesítésének feltéte­lei. Belső fejlődésünk ered­ményei nyomán — mondotta — gyakorlatunk nemcsak összhangban van a Záróok­mány ajánlásaival, hanem számos területen túl is ha­ladja azokat — mondotta, .majd így folytatta: — A magyar közvélemény most megkülönböztetett ér­deklődéssel fordul a kultu­rális együttműködés terüle­te felé. Ez természetes, hi­szen ez év októberében kez­dődik Budapesten a Kultu­rális Fórum. Történetai ta­pasztalatok szerint a kultúra az egyik legfontosabb össze­kötő kapocs az emberek, a népek és az államok között. Az előkészítő tanácskozás eredményeire építve házi­gazdaként is gondosan ké­szülünk a Kulturális Fórum­ra. Mindent elkövetünk azért, hogy a Fórum érde­mi eredményekkel záruljon, megfelelően hozzájáruljon az európai politikai légkör ja­vításához, a helsinki folya­mat egészének erősödéséhez. Számítunk ebben a résztve­vők közös érdekeltségére, változatlan együttműkö­dési készségére, amely dön­tő fontosságú az európai kul­túra együttes gyarapításában, a kulturális értékek egymást gazdagító cseréjében. Ügy érezzük, mindannyiunkat kö­telez az európai kulturális örökséghez való kötődés, fe­lelősségünk annak őrzésében és küzüs ápolásában. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnapi ülésén áttekintette a gaz­dasági folyamatok 1985. első félévi alakulását. Megállapí­totta, hogy az idei népgaz­dasági terv megvalósítása a vártnál nehezebb körülmé­nyek között történik. A vál­lalatok nagyobb erőfeszíté­se, valamint a javuló gaz­daságirányító tevékenység ellenére is kisebb a gazda­sági növekedés üteme a számítottnál. Az eddigi eredmények nem elegendőek a terv céljainak eléréséhez, a kedvezőtlen hatások el­lensúlyozásához. A termelés szerkezetének átalakításá­ban és hatékonyságának ja­vításában is a kelleténél lassúbb az előrehaladás. Felhívta az állami gazda­ságirányító szerveket, hogy következetesen hajtsák vég­re az érvényben lévő kor­mányhatározatokat. A. gaz­dálkodó szervezetek fokoz­zák munkájuk hatékonysá­gát és erőteljesebben járul­janak hozzá a külgazdasági egyensúly megszilárdításá­hoz. Munkaszervezési intéz­kedésekkel, szükség esetén pótműszakok bevezetésével növeljék a kivitelt, elégítsék ki a hazai keresletet. Gon­doskodjanak arról, hogy a keresetek a tényleges gazda­sági eredményekkel össz­hangban alakuljanak. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal el­nökének jelentését a VII. ötéves terv kidolgozásának hélyzetéről, és állást foglalt a munka további menetéről. Sikeres a magyar klub Moszkvában Sajtótájékoztató küldötteink munkájáról Tegnap délben a moszk­vai VIT nemzetközi sajtó­központjában Ernőd Péter, a KISZ KB titkára tájékoz­tatta a sajtó képviselőit a magyar küldöttség felada­tairól, eddigi munkájáról. Beszámolt arról, hogy a 650 tagú delegációban jelen vannak a magyar ifjúság valamennyi rétegének kép­viselői. A küldöttség tagjai nem turistáiként jöttek a szovjet fővárosba, vala­mennyiüknek megvan a maga feladata, amelynek eddig elismerésre méltóan tettek eleget. A tematikus vitaköz- pontofcban csütörtök reg­gelig 49 magyar felszólalás hangzott el, küdöttségünk kisébb-nagyobb csoportjai 12 kétoldalú baráti találkozón vettek részt, s a záróün­nepségig még ugyancsak tu­catnyi ország fiataljaival vesznek részt közös progra­mokon. Nagy érdeklődés kíséri a magyar nemzeti klubban zajló eseményeket: a sza­badtéri színpadok környé­kén naponta öt-tízezer em­ber fordul meg, az épület helyiségeiben rendezett mű­sorokat pedig naponta tíz­ezernél többen látogatják. Rendkívül sikeresek voltak a szovjet főváros különböző helyszínein rendezett ma­gyar kulturális programok, amelyeket összesen csaknem százezer néző tekintett meg. A VIT-bazár magyar pavi­lonjának forgalma eléri na­ponta a négyezer rubelt. Egyhónapos vágányzár Győr és Sopron között Egy hónapig tartó vá­gányzár lépett életbe csütör­tökön a Győr—Sopron— Ebenfurti Vasút Győr és Sopron közötti fővonalán. A gyorsvonatokat a vágányzár nem érinti, szombatra, va­sárnapra és hétfőre pedig teljesen feloldják. A hét többi napján a Sopronból reggel Győrbe és délelőtt Győrből Sopronba közleke­dő személyvonat utasainak Győr és Enese között autó­busszal kell utazniuk.

Next

/
Thumbnails
Contents