Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

4 Somogyi Néplap 1985. augusztus 1., csütörtök Több milliós megtakarítások Külföldi szervezési módszerek a könnyűiparban A KNEB országos vizsgálata Több az autó — kevesebb az alkatrész Az utóbbi öt év alatt 77 könnyűipari üzemben ész- szerűsitették a munkafolya­matokat külföldi szervezők, vagy tőlük átvett módsze­rekkel magyar szakemberek. Ennek eredményeként tech­nikai beruházás nélkül, a belső tartalékok feltárásával és hasznosításával jutottak a vállalatok több tízmillió forint többletnyereséghez. A szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat kötődő­jében a szervezés korszerű­sítésének eredményeként a termelékenység 41 százalék­kal nőtt, miközben 55 száza­lékkal csökkent a hulladék, a minőség pedig javult. A két éve kezdődött, minden területre kiterjedt munkát. a svájci Agic Interconsult AG végezte. A több millió fo­Mikor a közelmúltban ar­ról számoltunk be olvasó­inknak, hogy rossz szigete­lőanyag felhasználása és ezért nem megfelelő minő- S'éigiű tető miatt a beruházó Úti bér nem vette át a sió­foki autóbuszpályaudvart az. építőktől, arról is szóltunk, hogy az újiabb átadásra e hónap 23-án kerül sor. A szemle végül 30-án megtör­tént, a szakemberek azon­ban ismételten nem vették át az épületet a Tanéptől. A miértről kérdeztük az egyik társberuházót, a 13. számú Volánt, amely egy­ben az üzlet üzemeltetője, valamint az építőket. Harsányt László, a Vo­lán műszaki főmérnöke: — Nem vehettük át az épületet, mert az építők nem végezték el kifogásta­rintos szellemi beruházás költsége 6—9 hónap alatt megtérül. Ugyanilyen rövid a meg­térülési ideje annak a szer­vező munkának, amelynek segítségével a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat elsősorban önköltsé­gét csökkentheti. A kézi- ás utazótáskákat, bőröndöket készítő vállalat jövedelme­zősége és termelékenysége az utóbbi években romlott, ugyanakkor exporttehetősé­gei javultak. Mivel gépi be­ruházásra, új dolgozók fog­lalkoztatására nem volt mód, a vállalat elemeztette műkö­dését. A svájci szervezők vállalták, hogy a korábbitól eltérő ésszerűbb munkahely- kialakítással, a technológia módosításával megteremtik a tanul a szigetelést, és olyan anyagok kerültek a tető­szerkezetbe az újabb mun­ka során, amelyek túlter­helést okoznak. A tervező által végzett ellenőrző szá­mítások szerint meg kell erősíteni a tetőszerkezetet. Ezen a meghiúsult átadáson abban állapodtunk. meg, hogy ismételten kérjük az igazságügyi szakértői iro­da véleményét, és annak megfelelően járunk el. Ez határozza meg, hogy rövid időn belül át tudjuk-e ven­ni az épületet, vagy hatá­rozatlan időt mondhatunk-e a használatbavételre. Hopp Antal, a Tanép fő­mérnöke; — Az átadás statikai gon­dok miatt hiúsult meg. Két csomópont kritikus, ebből a termelékenység jelentős javí­tásának és az önköltség csök­kentésének feltételeit. Az át­szervezés eredményeként a bőröndgyártás 40, az aktatás­kagyártás 25 százalékká! ter­melékenyebb, mint koráb­ban. Ez évi csaknem 24 mil­lió forint megtakarítást je­lent a vállalat számára. Szintén az Agic cég vál­lalta, hogy a Magyar Se­lyemipar Vállalat kiikészítő- jóben új szervezési módszer­rel segíti csökkenteni a költ­ségeket. A módszer lehetővé teszi, hogy az évi 5(1 mil­lió négyzetméter kelmét ki­készítő gyáregységben 30 szá­zalékkal csökkenjen a biz­tonsági tartalék, 3—4 száza­lékkal az anyag- és mint­egy 8 százalékkal az energia­felhasználás szempontból, de ez nem az újabb szigetelés mliatt. Ezt a réteget egyébként a beru­házók javaslatára tettük fél. Ami a födémet illeti, meg­felel a követelményeknek, a két csomóponti javítási pedig — ha terveket ka­punk — két nap alatt meg tudjuk csinálni, és átadható az épület akár a jövő hé­ten. Erről egyébként már tavasz óta tudnak a terve­zője, mégsem kaptunk azóta sem terveket tőlük. Ami a tervezők álláspontját Ille­ti, úgy véljük, túlbiztosítás­sal számoltak, kérni fogjuk a Budapesti Műszaki Egye­tem véleményezését. Az ötödik átadás időpont­ja tehát még hátravan. Örömmel adnánk hírt sike­réről. N. Zs. Tartósabb góliátelemek Az Akkumulátor- és Szá- razelemgyárban megszün­tették a papír borítású más­fél voltos góliátelemek gyár­tását, s helyettük fémház­ban, a korábbiaknál tartó­sabb és nagyobb teljesítmé­nyű terméket kínálnak. Ugyanakkor megkezdték a másfél voltos bébielemek hazai előállítását is, a gó- 1 iáitokhoz hasonló korszerű kivitelben. A termékszerkezet korsze­rűsítésére a szárazelemgyár- tás rekonstrukciója adott tehetőséget. Az összességé­ben mintegy 100 millió fo­rint értékű felújítás kereté­ben a 4,5 voltos laposele­mek gyártását átadták a szentmiklósi telepüknek, ahol erre a célra új üzem­csarnokot építettek. A vi­dékre elszállított berendezé­sek helyébe a budapesti gyárba angol gépsorokat vásároltak. A külföldi gyár­tósorokon új technológiával készülnék a korszerű gó- liát- és bébielemek. A góliátelemek új válto­zata tovább tárolható, akár egy évig is minden károso­dás nélkül megőrizhetők az üzletek polcain, míg koráb­ban fél évig sem lehetett raktározni, mert veszítettek erősségükből. Élettartamuk most már megfelel a nem­zetközi mércének, az eddi­gieknél több mint eg.vharma- dával tovább üzemeltethe­tők. A teljesítmény növelé­sével felhasználási lehetősé­gük is bővült, alkalmasak lettek a mai tranzisztoros magnók és rádiók jó minő­ségű üzemeltetéséhez. A fémházas burkolatnak pedig az az előnye, hogy nem en­gedi kifolyni a savat, ami a papírháznál óhatatlanul be­következett, ha a kimerült energiaforrást benne hagyták a készülékben. Mindezekkel az előnyökkel rendelkezik a hazai bébielem is. Befejeződött a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság­nak a személygépkocsi- és alkatrészforgalmazás, vala­mint a hazai járműjavítás helyzetét feltáró országos célvizsgálata, amelyet 1984 elején indított lakossági be­jelentések alapján. A vizs­gálatot azt tette szükséges­sé, hogy az utóbbi két év­ben jóval több panasz érke­zett az autó- és alkatrész­forgalmazással, valamint a járműjavítással kapcsolat­ban mint a megelőző esz­tendőkben. A célvizsgálat az 1983 óta eltelt időszakot te­kintette át, de egyes kérdé­sek előzményeinek vizsgá­lata visszanyúlik 1979-ig. A KNEB összefoglaló je­lentése megállapítja: a sze­mélygépjárművek javítá­sához szükséges pótalkatré­szek és szerkezeti elemek iránti kereslet alapvetően a hazai autópark típus és életkor szerinti -összetételé­től, illetve az ezt meghatá­rozó személygépkocsi im­porttól függ. A hazai sze­mélygépjármű-állomány kor szerinti összetétele — évi 100 ezer autó importja el­lenére — fokozatosan rom­lott, s 1983 végén az autók­nak már mintegy 30 száza­lékkal volt öregebb a nem­zetközileg még elfogadott 10 évnél. Azóta a személyau­tók 7,9 éves átlagkora to­vább nőtt, és 1984 végére megközelítette a 8,4 eszten­dőt. A járművek cseréje, valamint az autóval még nem rendelkezők igényének fokozatos kielégítése a VII. ötéves tervidőszakban — a számítások szerint — éven­te mintegy 130 ezer gépko­csi behozatalát teszi szüksé­gessé — állapítja meg a je­lentés. A személygépkocsi-állo­mány mennyiségi növekedé­sét — 1981—1984 között mintegy - 30 százalékkal nőtt az autók száma — az el­múlt öt évben nem követte arányos mennyiségű, üte­mes alkatrészimport. En­nek egyik oka, hogy az al­katrészforgalmazó vállala­tok a gépkocsi-tulajdonosok érdekeivel ellentétiben 1984- re az előző évinél mintegy 8 százalékkal kevesebb al­katrészt és szerkezeti ele­met rendeltek az autógyá­raktól. Az ellátást nehezí­tette az is, hogy a külföldi gyártók egy része a meg­rendelt alkatrészeknek csak 85—90 százalékát szállította le. Problémák vannak a sze­mélygépjárműveket és a pótalkatrészeket forgalma­zó cégek, valamint a szer­vizek kapcsolatában is; a forgalmazóknak a megren­delések gyakoriságát csök­kenteni kívánó kezdemé­nyezésével szemben a szer­vizek arra törekednek, hogy a javítási feladatokat minél kisebb készletté. oldják meg, így növeljék gazdálko­dásuk hatékonyságát. Az alkatrészellátási gon­dokat növelte, hogy az AFIT tröszt1 megszűnése után a megfelelő pénzeszkö­zökkel rendelkező önálló­sult egységek a javítások­hoz leggyakrabban szüksé­ges alkatrészekből na­gyobb készleteket raktá­roztak. Az ilyen készletfel­halmozás más autójavító szervezetek elől vonta el a zökkenőmentes munkához elengedhetetlen alkatrésze­ket, így sok esetben mes­terséges hiányhoz is veze­tett. A KNEB-vizsgálat ta­pasztalatai szerint a szer­vizek a munkák 15 százalé­kát csak akkor tudták elvé­gezni, ha az autótulajdonos maga szerezte be a szüksé­ges alkatrészeket a keres­kedelmi hálózatból. Negyedszer sem vették át a siófoki autóbuszpályaudvart A határidő bizonytalan TÁVOLI UTAKON A nemzet szülővárosa Philadelphia vonzó, szép város, mint általában az előre megtervezett városok. Sok jelzővel illették: „A nemzet szülővárosa ', ..Tör­ténelmi város”, „Zöld vidék városa". Ismerkedem törté­nelmével valahányszor meglátogatom, hogy jobban értsem, amit látok körülöt­tem. Régi ismerősként já­rom már a történelmi köz­pontot, a 'megkapó öreg ne­gyedeket, amelyeknek min­den köve lakóinak helysze- rétetéről beszél. Imbolyogva sétálók az egykori patkoló­kovácsról elnevezett Elí'reth’s Alley-n, a harminc házból álló, tiszta sikátor macska- köves útján. Az utca minden háza a 18. században épült és változatlan eredetiségé­ben megmaradt. A házakat ma is lakják egyetlen kivé­tellel — a 126. számú ..Női köpenykészítők háza” kivé­telével —, ahól a közönség számára nyitott múzeum be­tekintést nyújt a 18. század­beli családok színes családi életébe. Társadalmi munkás múzeumőr — korhű ruhá­zatban — körbevezet a ház­ban és ápolt kiskertjében. Téllé lélekkel magyaráz, lál­Philadelphia, Elfreth’s Alley hatóan sok örömmel, mert magyar vendége még nem volt. A történelmi városrészt járva megerősödött bennem egy régi megfigyelés: azok a népek, amelyeknek a törté­nelme időben túlságosan rö­vid, vagy megtoldják a tör­ténelmi időt egy-két lépéssel — néha hamis lépésekkel —, vagy mint itt is tapasztal­tam, mélységes tisztelettel, féltő gonddal, nagy igyeke­zettel ápolják emlékeiket, né­hány századnyi történelmü­ket. Philadelphia, Pennsyl­vania állam fővárosa való­ban az Egyesült Államok polgárainak nemzeti búcsú­járó helye. Iskolák, inítezmé- nyek, turisták ezrei látogat­ják naponta a történelmi városrészt. Tájékoztatók so­kasága, önkéntes idegenveze­tők, könyvek, ízléses emlék­tárgyak rendeltetése, hogy felejthetetlenné tegyék a lá­togatást. A metropolis törté­nelmi központjának rendje, tisztasága is a múlt tisztele­téről tanúskodik. A történel­mi központ impozáns épüle­te előtt egy tégla lábazaton domború bronztérkép Braíille-írással a vakok tájé­koztatását szolgálja. Fényes­sége használtságáról beszél. Az elővárosaival együtt 4 millió lakost számláló Phila­delphia a felsőfokú jelzők városa is. A várost ismerte­tő számos könyv szerint sok mindenben „az első” volt, vagy ma is „a legnagyobb”, „a legmagasabb”, „itt tör­tént először”. Franklin Ben­jámin kezdeményezésére itt alakullt meg a világ első ön­kéntes tűzoltósága; itt léte­sült Amerika első kórháza; itt alapították a világ első A Delaware folyam tűzbiztosító társaságát. 1766- ban itt nyílt meg a South- wark, Amerika első színhá­za. A város könyvtárában látható a Joseph Saxton ál­tal 1839Jben cigarettásdoboz­ból készített első fényképe­zőgép. Az óriási méretű vá­rosháza a világ legnagyobb nem acélszerkezetű építmé­nye, a tornyán William Penn 10 méter magas, 27 tonnás szobrával, mely a v,4!ág leg­nagyobb, épületen elhelye­zett szöbra. (Penn kalapjá­nak teteje a föld színétől számítva 167 méterre maga­sodik.) A Broad Street! vas­útállomás 1890. évi megnyi- tásákor a világ legnagyobb indóháza címmel büszkél­kedhetett. Az 1901-ben ala­pított John Wanamaker áru­ház 1911-ben megnyílt új épülete joggal viselte a ma­ga korában a világ legna­gyobb áruháza címét. Be­vallom, engem ma is meg­szédülte ttek méretei és fé­nyei. Játékosztályán irigy­kedtem a philadelphiai gye­rekekre és nagypapákra. 1805- ben Amerika első szépmű­vészeti akadémiáját mond­hatta magáénak a város. Nem állok egyedül azzal a véleményemmel, hogy a egyik legkitűnőbb szimfoni­kus együttese a Philadel­phia Symphonic Orchestra. És még néhány elsőség! 1902-iben Horn és Hardari itt helyezte üzemibe a világ el­ső ételaukxmatáját. 1847-ben itt nyílt meg Amerika első állatkertié. Hallottam öre­gektől, hogy Grace Kelly 19474ben, 17 évesen Phila- delfhia legszebb lánya címet viselhette. A város leglátogatottabb látványossága a Diberty Bell, a Szabadság harang, melyet a Függetlenségi Csarnokból új kiállítási helyére, egy üvegcsarndkba szállították' át. Története érdekes. 1753- ban öntötték Angliában, 1776. július 8-án hangjával ad­ták hírül a világnak, hogy a Kontinentális Kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd 1787. szeptember 17-én, hogy az Alkötmányozó Szövetségi Konvenció elfogadta az Egye­sült Államok alkotmányát. A 19. század eleién a ha­rang teste meghasadt és hangja elnémult. Körbejár­va olvasom feliratát: „Hir­desse örökké a szabadságot a földön, minden lakójá­nak!” A néma harang nagy idők tanúja. A ilátogatók csendes áhítattal veszik kör­be. Kis bronz mása majd­nem minden amerikai ház vitrinjében megtalálható. A Függetlenségi Csarnok­tól gyalogosan sétálok a Benjámin Franklin híd felé és gyönyörködöm a várost kettészelő, méltóságosan hömpölygő Delaware folyam látványában. Tengerjáró ha­jók, sőt tengeralattjárók is hajóznak a folyamon, mely gyermekkori indián olvas­mányaim nosztalgikus han- latát idézi fel. A folyam, part­ján egy napsütötte vasár­napon felautóztam az ősi indián úton a folyam Ap- palacfhe hegységbe vezető bölcsőjéig. Indiánnal nem találkoztam. Eltűntek, mint gyermekkorom homályos emlékei. (Folytatjuk.) Kellner Bernát I

Next

/
Thumbnails
Contents