Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 204. szám Ára: 2,20 Ft 1985. augusztus 31., szombat Bányásznapon Világpiaci árakon számolva gazdaságos a magyar széntermelés. Más szavakkal: az itthon kibányászott fekete gyémánt nem kerül többe, mintha külföldről kellene behoznunk. Egyik-másik olvasónk talán helyteleníti, hogy így kezdjük a bányásznapi köszöntőnket, hiszen nem így szokás. Harmincnégy bányásznap van mögöttünk — az idei már a harmincötödik, más a beidegződés. A kedves olvasó joggal teheti hozzá: egyébként sem csak a szénbányászok ünnepe szeptember első vasárnapja, hanem az érc- és ásványbányászoké, meg persze a szénhidrogénbányászoké is, mindazoké, akiknél Jó szerencsét! köszöntés járja a munkahelyeken. így igaz — mi sem feledkeztünk meg erről. S mégis meggyőződésünk, hogy jobb volt ezúttal így indítani ezt az írást. így kívánják az elmúlt hónapok előzményei is. Ezek az előzmények töb- bé-kevésbé ismertek. Már a téli szénkrízis idején felfigyelt a közvélemény: minden rendben van a szénbányászat portáján? Még inkább nőtt az érdeklődés tavasszal meg a nyárelőn, amikor kiderült: nüncs elég szén a lakosságnak. Meg az is — erről nyilatkozott a közelmúltban Zsákay János, a Bányászati Egyesülés igazgatóhelyettese —, hogy mi minden rejlik mögötte. Csak címszavakban jelezzük az okokat: igencsak fogy a bányászlétszám, különösen a vájároké. A földükül használt gépek nagyobbik fele elavult. Kedvezőtlenül alakultak a geológiai viszonyok is, sok nagy hozamú fejtés meddővé vált, különösen a Borsodi Szénbányáknál. A Bányászati Egyesülés igazgatóhelyettese elmondta, amit a napokban Andri- kó Miklós belkereskedelmi államtitkár is megerősített: riadalomra nincs ok. Lesz szén a télre elegendő. Külföldről is hozunk be, á mindenekelőtt a magyar bányászok megteszik a magukét. Ennek ezúttal is félreérthetetlen tanújelét adták. Csak a teljesség kedvéért tértünk ki a szénellátásra, azért, hogy újólag is eloszlathassunk minden esetleges aggályt. Végtére is a szénbányászat általános helyzete a témánk, az, amit feketén- fehéren bizonyított a tél óta tartó' vita: ha gyökeres változást akarunk, a pillanatnyi panaszokat is orvosló gyors döntésekre, majd pedig hosszabb távra kiható, átfogó intézkedésekre van szükség. Ma már az is az előzményekhez tartozik, hogy még áprilisban napirendre tűzte ezt a témát a Minisztertanács. Hogy miről határozott — többet költhetnek gépekre a bányavállalatok, emelték a bányászok munkabérét —, ma már többé-kevésbé ismert. Közvéleményünk alig-alig tud viszont egy másik fontos változásról! 1985. január elsejétől a bányavállalatok kategóriájába sorolták át a BAV-ot, vagyis a Bányászati Aknamélyítő Vállalatot. Pedig ez sem csak a szakmai berkeket érdeklő esemény. Hadd emlékeztessünk ugyanis arra, hogy e jeles cég — amelyet — a nevének megfelelően — azért hoztak létre a felszabadulás után, hogy új bányák szülessenek a munkája nyomán, az elmúlt bő másfél évtizedben egyre inkább közműépítő vállalattá vált. Miközben — lényegesen lassuló ütemben — folytatta a bányafeltárásokat, pincelabirintusokat kutatott fel és biztosított Pécsen, Egerben, Szekszárdon meg másutt, a metróépítők mellett dolgozik Pesten, a Váci úton, elő- közművesít a káposztásmegyeri lakótelepen. Noha a jövőben is szükség lesz arra, hogy ilyesmikkel foglalkozzon — e helyeken is fontos a bányász szakértelem —, a kormány döntése azt jelzi: a BAV mégsem közmű-, hanem bányavállalat elsősorban, melytől mindenekelőtt több széntermelésre előkészített munkahelyet vár az ország. Ezért az egész magyar szénbányászatra kihat ez a döntés, egyben jelzi a kormány jövőbe tekintő szándékát. Ám úgy látszik, nem mindenki előtt vált ez tudatossá, mert a bányászat helyzetéről folyó vita kellemetlen felhangokkal társult. Ilyesmikkel például: nem is gazdaságos a magyar szénbányászat, zsákszám nyeli a pénzt, és kevés az eredmény. Ha e felfogás hívei nem sajnálják a fáradságot, meggyőződhettek volna arról, amiről például a Colliery Guardian nevű angol szaklap írt: 1982-ben az angol szénbányák 41, az NSZK- beliek 47, a belga bányák pedig 61 fontért termelték ki a szén tonnáját, s ehhez még tetemes állami dotáció társult. Ehhez képest a magyar mélyművelésű szénbányászat 1186 forintos tonnánkénti átlagos költsége nem rossz eredmény. Ügy tetszik, még olcsóbb is a mi szenünk a nyugatinál. Senkinek sem használhatnak — sőt, a szándékoktól függetlenül még árthatnak is — a felületes ítéletek, elhamarkodott következtetések. Egyszer már — még a 60-as években — sokan túllőttek a célon, valamennyiünk kárára válna, ha a régi helyzet megismétlődne. Senki sem vitatja ugyan, hogy nálunk is lehet, sőt kell is javítani még a szén- kitermelés gazdaságosságán, jövedelmezőségén, de azért lássuk az alapkérdést: ha a népgazdaság számára kifizetődő a magyar szén, nem rendjén való, hogy a szén- bányavállalatoknak vagy a fele ráfizetéssel dolgozik. Nyilván, hogy meg kell nézni a közgazdasági szabályozókat: jók-e, hibátlanok-e, ha ilyen képet tárnak elénk? S persze, el kell érni azt is, hogy a fiatalok, az életerős férfiak körében vonzóbb legyen ez a szakma, mint napjainkban. Más kiút aligha kínálkozik. Ezek már olyan teendők, amelyekre a készülő hetedik ötéves terv adhat választ. Ilyen gondolatok jegyében köszöntjük bányászainkat, bányászvárosaink és -fal- vaink lakóit. Tudjuk, hogy a hagyományoknak megfelelően zenés ébresztővel kezdődik a nap, azután ünnepi gyűlés, a kitüntetések átadása következik. A bányásznaphoz társul a hűség- jutalom öröme, a virslievés, a sörözgetés közbeni beszélgetés is. Jó ünneplést! Magyar László DISZUNNEPSEG TATABANYÁN Ünnepi díszbe öltözött pénteken Tatabánya. Fello- bogózták a Vértanúk terét is, alhol sok ezer résztvevő jelenlétéiben koszorúzási ünnepséget rendeztek az 1919- es csendőrsortűz mártírjainak tiszteletére emelt emlékműnél. A Himnusz elhangzása HAVASI FERENC: Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét az ünnepség résztvevőinek, a magyar bányásztársadalom valamennyi tagjának. Szeptember első vasárnapján harmincöté dszür emlékezünk vissza a 66 évvel ezelőtt eldördült tatabányai után az emlékművön elhelyezte a kegyelet virágait Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kapolyi László ipari miniszter, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Anta- lóczi Albert, a Komárom mecsendőrsortűz áldozataira — mondotta. — Tisztelgünk a munkásmozgalom bányász- mártírjai előtt, nagyrabecsüléssel gondolunk azokra a generációkra, amelyeknek tagjai ezt az embert próbáló hivatást választották. Havasi Ferenc ezután a gazdasági építőmunka változó követelményeiről szólt, gyei pártbizottság első titkára, valamint a megye és a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői. A koszorúzási ünnepség után a népházíban díszünnepséget rendeztek, amelyen Havasi Ferenc mondott beszédet. méltatva a nehéz körülmények között, napjainkban is helytálló bányászok munkáját. — Az idei rendkívüli kemény tél miatt megnövekedett energiaigények szükségessé tették a termelés fokozását. Az év első hónapjaiban, amikor erre a legnagyobb szükség volt, bányászok ezrei áldozták szabadnapjaikat. Szombaton is, vasárnap is dolgoztak a szén-, az olaj- és a gázmezőkön. Áldozatvállalásuk, kitartásuk, akaraterejük, hősies helytállásuk ismét kiváltotta az ország tiszteletét. — A kormány — az ország gazdasági lehetőségeivel arányban — a közelmúltban is több intézkedést tett a szénbányászat, a bányászok helyzetének javítására. Ami pedig a hosszabb távon megoldandó feladatok között szerepel: a folyamatos bérkiemeltség, a kedvezményes lakásakció, új beruházások. műszáki fejlesztés, a bányaművelés korszerűsítése, a szénelőkészítés és -hasznosítás fejlesztése, a minőség javítása. Mindez szükséges a hatékony, műszakilag fejlett, gazdaságosabb, embert kímélőbb bányaipar megteremtéséhez. (Folytatás a 2. oldalon.) Megteszünk mindent a megfelelő ellátásért Uj első titkár a KISZ élén Intézkedések a földrengés után Czinege Lajos helyszíni szemléje Kitüntették Sárái Árpádot Tegnap Balatcnlfenyve- sen, a KISZ megyei vezetőképző táborában tartott ülést a KISZ megyei bizottsága. Az ülésen megjelent Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának és Tanai Imre, a megyei .pártbizottság titkára. A testület érdemeinek elismerése mellett, tanulmányainak folytatása miatt (felmentette Sárái Árpádot első titkári beosztása és a megyei bizottsági tagsága alól. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ifjúsági mozgalomban végzett eredményes munkája elismeréséül Sárdi Árpádnak a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta. A testület első titkárrá Mihalics Veronikát, a megyei bizottság agitációs és propaganda titkárát választotta meg. A megyei KISZ- bizottság új titkára Bánné Varga Valéria, az. eddigi kultúrfelellős lett. A földrengés sújtotta területeiken lakóik gondjaival ismerkedett pénteken Czinege Lajos miniszterelnökhelyettes. A helyszíni szemlét megelőzően Veszprémben Gyuricza László, a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára és István János, a megyei tanács elnöke arról tájékoztatta a kormány elnökhelyettesét, hogy még folynak a kárfelmérések, zavartalanná tették a közintézmények munkáját és ahol léhetett, megkezdték a helyreállító munkálatokat. A kormánybizottság tagjai és a vendéglátók a tájékoztató után a földrengés által leginkább sújtott tele- ipülésékre látogattak. Balatonalmádiban, Peremar- tonlban és Berhidán a helyi vezetők tájékoztatták Czinege Lajost és a bizottság tagjait a károkról, vaA siófoki kórház előtt lamint a tett intézkedésekről, illetve a következő teendőkről1. Almádiban és térségében is jelentős károkat okozott a földrengés, de a település vezetői és lakói igyekeznek a maguk erejéből (Folytatás a 2. oldalon.) Kaposvár égető gondjai A városi tanács előtt a VII. ötéves tervkoncepció A Kaposvári Városi Tanács tegnapi ülésének a megyeszékhely VII. ötéves tervi koncepciójával kapcsolatos napirendje csaknem hánmórás vitát hozott. Ez érthető, hiszen a körvonalazódó — a népgazdaság helyzetéből adódó — lehetőségek és a jogos igények között gyakran szakadék: tátong. Márpedig — mint a megyei tanács osztályvezetője a vitában elmondta — a mostani döntés felelőssége nagyobb az öt vagy tíz évvel ezelőttiekénél. Azelőtt, ha a fejlesztési erő elfogyott, a megyei tanácshoz Lehetett fordulni segítségért. Az önálló tanácsi gazdálkodás feltételei között — egy-két kiemelt, központilag is támogatott cél kivételével — nem lesz hova fordulni. Aki ma arról beszél, mi kellene, az azt is mondja meg, hogy minek a rovására. összességében a tanács a VI. ötéves tervéhez hasonló nagyságú — reálértékében azonban egyharraadával kisebb — összeggel gazdálkodhat. Érthető hát, hogy az égető gondok orvoslásában is rangsorolni kell. Mint ahogy az is, hogy a terv- koncepció írásos anyagában a korábbiaknál gyakrabban találkozhatunk a „még, bizonytalan”, visszafogott”, „anyagi lehetőségektől füg- £ő”, sőt a „szűkös” kifejezésekkel. A tervkoncepció négy kiemelt feladatkört jelöl meg. a lakásellátás javítását, a középiskolai hálózat bővítését, a közlekedés és a hírközlés fejlesztését, valamint a város arculatának szépítését, környezetvédelmének, rendjének javítását, ideértve a víz- és szennyvízgondok megoldását. A tanácsi fejlesztésekre vonatkozó fejezet négy változatot sorol fel. Hogy ezek közül melyik valósul meg, az elsősorban, a pénzügyi lehetőségektől és a lakossági tehervállalás mértékétől függ. A vita felszólalóinak többsége a harmadik módozatot támogatta, azzal a megjegyzéssel, hogy az abban szereplő 335 tanácsi lakásnál több épülhessen. Ez az alternatíva egyébként a Táncsics gimnázium torna- teremépítésót, a Centrum áruház beruházásának előkészítését is támogatja. A demográfiai hullám a következő tervidőszakban eléri a középiskolákat. Az 1800-zal több diák számára 60 tanteremre volna szükség. Ez a várható támogatások ellenére sem lehet reális cél. Egyebek kört más célú helyiségek tanteremként! használata hozhat megoldást. Hat teremmel bővül a Munkácsy gimnázium', és elképzelhető a volt Gárdonyi iskola középiskolává alakítása. Emellett várhatóan új gimnázium is épül a Berzsenyi utcától nyugatra. Súlyos gondja a városnak a közlekedés,, ezen belül is elodázhatatlan az új autóbusz-pályaudvar megépítése. Álljon itt végül néhány a lehetőségektől függően megvalósuló. vitathatatlanul szükséges fejlesztések hosz- szű sorából: új észak—déli vasúti feMjáró a 67-es út átvezetésére, új városi szeméttelep kialakítása, 8 tantermes általános iskola a Gorkij utcáiban, a sétálóutca kiépítése, csecsemőotthon a cseri városrészben, óvodabővítés a topanári és a kaposfüredi városrészben, a Deseda vízbázis és szabadidőterület kiépítése. S néhány a biztosan elkészülő, illetve megkezdődő fejlesztések közül: új kórházi műtéti tömb, kisegítő iskola, napi 20 ezer köbméter kapacitású szennyvíztisztító, vasúti felüljáró a 61-esen, Fészek áruház, új köztemető.
