Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
1985. augusztus 28., szerda Somogyi Néplap 5 Számítástechnika az iskolákban A negyvenkét esztendős egyetemi adjunktus személyi számítógépet vásárolt magának. Nyelvész, és szótárkészítéssel is foglalkozik. A gép vallóban komoly segítség lehet a szótárírásban is,de a tanár nem elsődlegesen ezért szerezte be az egyáltalán nem olcsó masinát: — Valójában leendő tanítványaim számára vettem, akik majd négy-öt óv múlva kerülnek be az egyetemre, és akik már ismerik a számítógépet, sőt használni is tudják — mondta. — Egyszerűen lehetetlenné válik a munka, ha nem tudok velük lépést (tartaná. Nyilvánvaló: a közeljövőben még nem engedheti meg magának minden oktató, hogy saját számítógépet vegyen — nincs is erre szükség —. ami azonban a vásárlás célját illeti, az nyilvánvalóan helyes. Az Országos Pedagógiai Intézet vitaanyagában olvast- hatjuk: „ .. .a számítás technikai alapműveltség az általános műveltség szerves része”. Majd alább: „A számítástechnikai és mikroelektronikai eszközök újfajta technikai-tárgyi kultúra hordozói. Ezt a kultúrát a technikai és az általános emberi kultúrába beilleszteni, alapelveit az általános műveltség részévé tenni — az iskola feladata.” Magyarán: a számítógép és a számítástechnika diadalmasan és visszavonhatatlanul bevonult az isikolába, mert a jövő felnőttje aligha lehet meg a számítás- technikai ismeretek minimuma nélkül. Ha alaposabban belegondolunk abba, milyen gyors ütemű napjaink technikai fejlődése, nyilvánvaló, hogy az ezredfordulóra a számítógép már Közép-Kelet-Európában is mindennapi használati tárgy lesz. Teljesen szükséges és reális tehát a művelődési kormányzat célkitűzése: „1990-ig a középfokú oktatási intézményekben váljék általánossá a számítástechnikai alapismeretekre való felkészítés.” Ehhez a célhoz már megtettük az első lépéseket. Talán furcsa is, ha leírjuk: nálunk a számítástechnikai kutatás kezdetei a hatvanas évekbe nyúlnak vissza. Akkor kezdődött meg — a szakoktatásban. — a kísérleti jellegű képzés. Például 1966-ban már speciális ügyvitelgépesítósi és szervezési osztály létesült. Azóta persze már jóval előbbre tartunk. Minőségi változást jelentett, amikor az 1982—83-as tanév végén a gimnáziumok, a szakközépiskolák és az önálló igazgatású szakmunkásképző iskolák HT—1080, illetve ABC—80 típusú iskolai számítógépeket kaptak. Jelenleg az említett iskolákban összesen 1528 számítógép áll rendelkezésre. A számítógép-ismeret, illetve a számítástechnika alapjait ma lényegében a szakkörökben sajátítják el a tanulók. Szerte az országban másfél ezer kezdő és háromszázötven haladó szakkör működik, összesen 27 ezer résztvevővel, s növekszik a mikroelektronikai és számítástechnikai klubok száma is. Kívánatos lenne, hogy a klubok és az iskolák között harmonikussá váljon az együttműködés, hogy a klubtagok használhassák az iskolai számítógépeket. Az ifjúság érdeklődését és ügyszeretetét a nagysikerű pályázatok és a nagy érdeklődés mellett zajló számítástechnikai táborok is mutatják. A jövő útja azonban kétségtelenül az, hogy a számítástechnika oktatása szervesen beépüljön a tanórák rendjébe. Mivel azonban az ötnapos tanítási hét egy-egy napján az óraszámok amúgy is túlságosan nagyok, arra nincs lehetőség, hogy a számítástechnika önálló tantárgy legyen. Éppen ezért a Művelődési Minisztérium tavaly november 30-i határidőre „az általános műveltség részét képező számítástechnikai alapismereteknek a különböző közismereti és a megfelelő szakmai tantárgyak tanterveibe való, koncentrikus rendszerű, átfedések nélküli beépítésére” kért javaslatot. A javaslat elkészült, azt a pedagógusok és a számítástechnikai szakemberek megvitatták. A végleges dokumentumokat az 1985—86- os tanév végéig kidolgozzák. Ezek alapján az 1986— 87-es tanévben — felmenő rendszerben — valamennyi középfokú iskolában megkezdődhet a számítástechnikai alapismeretek oktatása. Morvay István Gravírozok Salgótarjánban A kétezer éves díszítő- művészetet, a gravírozást mentették át a mai kor igényeihez alkalmazva a Salgótarjáni Öblösüveggyár ügyes kezű szakemberei. A kelyheken, vázákon csiszolókorongjaikkal apró képeket alakítanak ki, plasztikusan jelenítve meg virágokat, állatokat, emberi alakokat. Az elmúlt évszázadokban az olasz és francia mesterek mellett főleg a Szudéta-vidéken élő csehek művelték ezt igen magas fokon. A salgótarjániak ezt az eljárást még ismerő, idős üvegcsiszolóktól és felkutatott régi szakkönyvekből ,tanulták meg. Különlegesen díszített termékeik már eljutottak a moszkvai KGST-palotá- ba, vadászjeleneteket ábrázoló, italok szervírozá- sára alkalmas kelyheiket az osztrák Slama cég vásárolta meg. Magyar folklór Los Angelesből A Magyarok Világszövetségének rendezésében a határainkon túl élő magyarokból alakult folklóregyüttesek mutatkoznak be a nyáron a Margitszigeten Los Angelesből érkezett a Kárpátok nevű ének-, zene- és tánccsoport, mely hétfőn este Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban nagy sikerű esten mutatkozott be Kovács Kati táncdalénekes oldalán. A nézők elsősorban a népszerű táncdalénekesre voltak kíváncsiak, ugyanis a plakátok, a reklám angol nyelvű feliratát aligha olvasták, illetve értették meg azok, akik jegyet váltottak az előadásra. A Hungárián Főik Ensemhle — Califor- nia, Hollywood, USA fölirat valóban elmondta, hogy a Kárpátok nevű együttes magyar folklórral szerepel, ám talán hatásosabb lett volna magyar nyelven írni az Amerikában élő magyar együttesről. Meglepetés volt tehát a Kovács Kati show-ban a folklór. A magyar tájak táncait és énekeit hűen tolmácsoló együttes nagyrészt magyar származású egyetemistákból, értelmiségi fiatalokból áll, ám a zenekar tagjai tősgyökeres amerikaiak. A New York-i egyetem magyar származású professzora elmondta: divat lett a népek folklórjával ismerkedni Amerika-szerte, így a Los Angelest magyarokat is kíváncsi, érdeklődő amerikai fiatalok vették körül. A zenészek úgy elsajátították a magyar népzenét, mintha a sajátjuk lenne. Magyarul egy mukkot sem tudnak... Hazánk tájait járva sok élménnyel gazdagodtak — nyilatkozta a professzor, aki elkísérte turnéjára az együttest. A rendhagyó Kovács Kati-sbow nézői nem _ bánták meg, hogy jegyet váltottak .a rendezvényre, megismerkedhettek egy olyan együttessel, amelyik távol az óhazától szívén melengeti hagyományainkat. H. B. Sorozatok, ismétlések Ái iskolatelevizió az új tanévben A hagyományos, közvetlenül a tanítási órákon felhasználható iskolatelevíziós műsorok mellett változatosabb, több korosztálynak egyaránt szóló programot, a tananyagot kiegészítő, az általános műveltség bővítésére is alkalmas ismeretterjesztő összeállítást és sorozatot sugároz az iskolatelevízió az új tanévben. Az immár 21. esztendejébe lépő iskolatévé — amely évente mintegy 20 ezer percben sugároz műsort a különböző iskolás osztályok számára — adásaival nemcsak a délelőtti műsoridőben, hanem a délutáni órákban is többször találkozhatnak majd a nézők. Október 18-án indul a szerkesztőség új sorozata, a Mesterségek története. Az ötrészes adás a legősibb anyagok, így a fa, az agyag, a fém megmunkálásáról, a textil és a papír készítéséről, a különböző anyagok mestereiről, a kihalófélben levő mesterségek műhelytitKevés olyan alakja van a magyar történelemnek, akivel a szakmán kívüli közvélemény annyit foglalkozott volna, mint Nádasdyné Báthory Erzsébettel , a csejtei vár leggyakrabban szörnynek nevezett úrnőjével. Alakja, egyénisége köré egész mondakör fonódott; tucatnyi regény és film, legújabban színdarab ihlető- jévé vált. Hogy mi történt ott valójában és ki volt ez a középkori, ma is borzong- va emlegetett nagyasszony, az nagyon kevés embert érdekelt, hiszen a „mazsolák” megannyi különleges, tehát jól eladható mendemondát tartalmaztak. Legismertebb közülük a megölt jdbbágylá- nyok vérében való fürdés ... Miután a közvélemény érdeklődése nem csökkent a 16. szárad második felében, illetve a 17. század elején élt magyar asszony iránt, s ezt a tudatot a legutóbb: időkig a feketepiacon horribilis összegekért gazdát cserélő ponyvairodalom, illetve Nyugaton járt turistáink filmél- mény-beszámolói alakították, a korral foglalkozó kutatók, szakemberek is elérkezettnek látták végre az időt, hogy letegyék a maguk voksát és hogy a fennmaradt levelek, dokumentumok alapján szigorú forráskritikai megközelítésben, tényszerűen megpróbáljanak közel férkőzni a négy évszázaddal korábbi valósághoz. Nem volt vérfürdő Báthory Erzsébetről pro és kontra (Először két orvostörténésznek 1974-'ben a Magyarországban megjelent írása — amely a Tűkkel szurkálta címet kapta — irányította á figyelmet a téma felé, majd Benda Kálmán, az ismert történész a pszichografológia módszereit próbálta alkalmazni a fennmaradt okmányokra. Hetyéssy István „Igazságot Báthory Erzsébetnek !” címmel írt könyvet — az igazi vita itt kezdődött —, s ebben egy korabeli koncepciós pör áldozataként mutatja be a hírhedt asszonyt. Hetyéssy munkája azonban — épp Benda Kálmán elutasító lek toli véleménye miatt — nem jelenhetett meg nyomtatásban. Ezt leánya az ÉS haságjain folyó Báthory-vitá- ban nyilvánosan is fölrótta. Hetyéssy vonalát követi — immár nyomtatásban napvilágot látott művével — Nagy László; neki rangos munkássága folytán szakmai tekintélye adhatott alapot, hogy a berögződött eltérő álláspontját kifejthesse. Színvonalas munkáját a Kossuth könyvkiadó Szivárvány című sorozatának egyik köteteként olvastuk. Monográfiájának lényege, hogy a „300 nemes és nem nemes lány megöle- tésóvel vádolt” Báthory Erzsébet ellen férje .halála után koholt pert folytattak — hatalmas vagyona és birtokai megszerzése érdekében —, s ehhez a jogi eljárásnak olyan módját választották, hogy a birtok ne a kincstárra szálljon, hanem a rokonság kezén .maradjon. Az összeesküvést eszerint imaguk a rokonok szervezték meg — olyan nevekkel találkozunk közöttük, mint Zrínyi Miklós — Thurzó György nádornak, az ország első közjogi méltóságának közreműködésével. A szervezkedés közvetlen okául pedig Nádasdynénak egy politikai baklövése szolgált, az, hogy át akart szökni rokonához, Báthory Gáspár fejedelemhez az akkor itörök- párti Erdélybe. Ezzel a felségárulás bűntettét követte el, ami fej- és jószágvesztést von maga után. . A rokonság tehát — Nagy László szerint — azért nagyította föl a pallosjoggal, tehát jobbágyai életével is rendelkező arisztokratának a cselédekkel való bánásmódját, hogy a két rossz közül a kisebbiket válassza. Ha ugyanis felségárulásért fogják perbe az asszonyt, élete és vagyona is veszik. Ha azonban kegyetlenkedés közben „érik tetten”, akkor a nádor saját hatáskörében és a királyi idézést megelőzve büntetheti, s így vagyonát megmentheti a rokonság számára. Nem utolsósorban elkerüli a gazdag és kiterjedt, legfelső arisztokrácia köreibe tartozó családnak a kivégzéssel járó presztízsveszteségét. Mielőtt Nagy László logikusan érvelő, rendkívüli tárgyszerű munkája „bomlasztani” kezdte volna a köztudatot, a májusi könyvna- pokra megjelent Péter Katalinnak — szintén e korral foglalkozó neves kutató — a Helikon kiadó Labirintus sorozatában A csejtei várúrnő című kismonográfiája. S ami az izgalmas: a szerző ■teljesen a hagyományos „szadista szörny” koncepció alapján áll, s forráskezelése, hivatkozásai legalább olyan meggyőzőek, mint Nagy Lászlóé. ínyenceknek való csemege e két kötet egymás utáni elolvasása. Egyben képet kapunk arról, hogy miként lehet ugyanazt a forrást, ugyanazt a szöveget teljesen eltérő módon, értelmezni és teljesen más — bár önmagában hihető és logikus — koncepcióba illeszteni. A két kiváló történész munkáit olvasgatva megérti az ember, miért adott okot a csejtei várúrnő négy évszázadig a .legkülönfélébb találgatásokra. Hiszen ha két közismert történész is teljesen más végköveítkeztetére jut, érthető, a legendák továbbélése. A Báthory-rejtély így ahelyett, hogy megoldódott volna, bonyolultabbnak tetszik, mint valaha. Annak azért örülhetünk, hogy ilyen polémia könyvkiadásunkban egyáltalán létezhet, másrészt, hogy e téma oda került, ahová való: a tudomány asztalára. S ha az első diagnózisok eléggé eltérőek is, ez csak azt bizonyítja, hogy további izgalmas kutatásokra van kilátás. Ezt támasztja alá, hogy a két kutató mindössze két dologban ért egyet: 1. számos dokumentum kallódhat még ismeretlenül, 2. nem volt vérfürdő. Báthory Erzsébet szolgáit akár kínozta, akár nem, a vérükben nem fürdőit. Fürdővize — a források tanúsága szerint — növényi anyagokból készült. Bebesi György kairól szól. Az egyenként 35 perces adásokban egyebek között a téglaégetés, a papírmerítés, a kézi szövés tudományával ismerkedhetnek meg a nézők. November 26-án délután kerül képernyőre az iskola- televízió másik új sorozata, a Képek a világgazdaságból. A műsor — amelynek vezetője Chrudinák Alajos, közreműködő szakértője pedig Kalmár György lesz — a földrajzi ismeretek mellett geopolitikai, gazdaságpolitikai és történelmi szempontból vizsgál majd meg egy-egy területet, illetve kérdéskört. Az első adás címe: Szakadék a fejlett és a fejlődő országok között. Nemcsak az iskolások, hanem a felnőtt nézők érdeklődésére is számot tarthat majd az ITV-nek a Szovjetunióban forgatott két film- történeti műsora. Az Eizen- stein vágója című alkotás a nagy fimrendező ma is élő munkatársával készült s a portrét kiegészítik majd Magyarországon még nem látott egykori filmbetétek is. A Geraszimov és Tolsztoj című film a híres rendezőről és színészről szól, és a Tolsztoj életét felelevenítő filmjének forgatása közben készült. Az új tanévben sugározzák a Még megmenthető című 11 részes környezetvédelmi sorozatot, a különböző múzeumok történetét és gyűjteményét bemutató Élő múzeum ciklust is, és folytatódik a baráti országok kisiskolásainak. ^életét és mindennapjait szemléltető sorozat, az Egy osztályba járunk. Az isikolatévé népszerű számítástechnikai sorozata, a TV—.BASIC ismétlése és a Mi és a számítógép című magazinműsor folytatása mellett újabb számítástechnikai műsorral bővül az ITV programja. A számítástechnikai alkalmazások című sorozat azt mutatja be, hogy különböző témakörökben miként lehet felhasználni az új technikát. Megújul ősztől a Családi kör műsora: a népszerű sorozat — elsőként szeptember 15-én — hetvenperces élő magazin adással is jelentkezik, Családi vasárnap címmel. A műsorban családok cserélik ki nézeteiket és tapasztalataikat az együttélés különböző gondjairól, a családokat érintő veszély- helyzetek és konfliktusok feloldásának módjairól.
