Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
4 Somogyi Néplap 1985. augusztus 18., vasárnap Kitüntetés a közművelődési munkáért Ünnepség a megyei tanácson Hagyomány, hogy Alkotmányunk ünnepét megelőzően a közművelődés szolgálatában kiemelkedő eredményeket elért dolgozókat tüntetnek ki. A megyei tanácson tegnap tartott ünnepségen, amelyen részt vett Tröszt Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is, Sótonyi Sándor, a megyei tanács osztályvezetője köszöntötte a vendégeket. Méltatta a közművelődési munka jelentőségét és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az e területen dolgozók tesznek egyebek között a tudatformálás és a műveltség szélesítése, a szakmai képzés színvonalának javításáért. Dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese nyújtotta át a művelődési miniszter által adományozott kitüntetéseket. A Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta: Bihariné Asbóth Emőke, a csurgói művelődési központ igazgatója, a berzencei Vegyeskórus, Csupor Lászlóné, a kaposvári zeneiskola fuvolatanára, Gerő Kázmér festőművész, Györkös Jánosné, a háromfai könyvtár vezetője, Kövesi Mátyásné, a barcsi városi könyvtár könyvtárosa, dr. Laczkó András, a Somogy főszerkesztője, Mohári Jenő, a nagyatádi 524. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Nagy Gábor, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadója, Szalóki Béla, a fonyódi zeneiskola igazgatója, Szőke Jánosné, a nagyatádi 2. számú általános iskola tanítója, Takács István, a pusztakovácsi általános iskola tanítója, Zsinkai Gábor, a fonyódi művelődési ház munkatársa, Báli Aranka, a njegyei könyvtár könyvtárosa kitüntetését a könyvtár törzsgár- daünnepségén vette át. Tízen Kiváló Munkáért kitüntetést vettek át, s ugyancsak tízen miniszteri dicséretben részesültek. A kitüntetettek nevében dr. Laczkó András mondott köszönetét, majd a Fonómunkás Kisszín- pad adott ünnepi műsort. Közművelődési és művészeti díjak — Az alkotó munkának, a közösségért vállalt fáradozásnak sokféle dlLsmerése létezik hazánkban, amely méltó módion juttatja kifejezésre az irányító szervek, a vezető testületek megbecsülését azok iránt, akik átflagon felüli teljesítménnyel szolgálják 'közös céljainkat. — Így kezdJte köszöntőjét dr. Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhélyet- teise tegnap délután azon a bensőséges ünnepségen', ahol az idei megyei közművelődési és művészeti díjakat adták át. Részletesen méltatta a Somogyból leszármazott és a somogyi személyiségek életútját, alkotó tevékenységét, majd Tröszt Tibornak, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesének és a megyei tanács, a szakszervezetek több személyiségének jelenlétében átnyújtotta a díjakat. Közművelődési díjat kapott Nyakas József nyugdíjas zenetanár, a Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola volt igazgatója, dr. Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke és dr. Gál József helytörténész, a marcali gimnázium történelem-földrajz szakos tanára. Művészeti díjban részesültek: Tóth Mihály fafaragó, népművész, Weeber Klára szobrászművész és Csonka Béla fotóművész, a Somogyi Fotóklub titkára. — Valamennyi kitüntetettnek szívből gratulálok; kívánom, hogy erőben, egészségben munkálkodjanak tovább Somogy felvirágoztatásáért — mondta dr. Sarudi Csaba. A kitüntetettek nevében Weeber Klára mondott köszönetét. Szinte az ünnepség zárszavaként szólalt meg a népművészet mestere, Tóth Mihály: — Köszönöm a megyei tanácsnak, hogy nem feledkeztek meg a Miska bácsiról. Mert hogy én már hatvan éve forgatom a kést... Száz éve rakták le az Országház alapkövét Európa első légkondicionált épülete Egy díszebéd és a hatodik pezsgő utón megszólalt a nagy külföldi bank elegáns képviselője: „Ez az országhoz az ország rangját igazolja. Higgyék el, uraim, ilyen rangos országinak szívesebben adunk kölcsönt...” — Négy éve zajlott le ez a díszébéd és október 12-én lesz stzáz éve, hogy elkezdték a magyar országház építését. Még 1843-ban, a pozsonyi országgyűlésen tárgyaltak arról, hogy állandó otthont kellene építeni. Az 1848— 49-es szabadságharc utón azonban újra ránehezült az országra az osztrák megszállás, a titkosrendőrség terrorja. A nemzeti függetlenséget jelző nemzetgyűlés háza? — Ilyet nem szeretnek a megszállók. Aztán a kiegyezés és a honfoglailás közelgő ezredik évfordulója nyomán az 1880-as országgyűlés törvénybe iktatta: „Az országgyűlés mindkét házát befogadó állandó országháznak a főváron ötödik kerületében levő Tömő téren építése elrendeltetik.” S Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején a 44 éves Steindl Imre pesti műegyetemi professzor elnyerte a pályázatot. A pályázat iránti igényt Ipolyi Amnoűd műtörténész így fogalmazta meg: „..ja nemzeti méltóságnak s egyszersmind magasabb monumentális ízlés által, a nem,-, zet e hazában való ezerédes létének méltó emléket kell állítani.” Steindl Imre magyar professzor, aki a kőművesmesterséget is kitanulta és gyakorolta, akkor már mint nemzetközi rangú tervező- és építőmérnök építette — vagy építtette újjá — az ország sok remekét. Kedvenc építészeti stílusa a gótika volt. Az első kapavágás 1885. október 12-én történt. De mindjárt jött az első gond, amiről Berkes Péter így írt: ,,A laza, vízzel átitatott talajra megfelelő alapozás nélkül elképesztő könnyelműség lett volna az óriási tömegű épületet felhúzni. A „megfelelő alap” végül is az Országház egyik különlegessége lett. A maga idejében világszenzáció. Egyetlen hatalmas — kevés híján 20 ezer négyzetméteres — ösz- szefüggő betontányér, amely az épület két végénél kettő, a közepe táján — a kupola alatt — hozzávetőleg öt méter valstag. Három és fél hónapig tartó, éjjel és nappal megszakítás nélkül végzett munkával készítették. A maga nemében világszenzáció az is, hogy e sízáz esztendő alatt a déli kapu környékén mindössze két milliméternyi elmozdulást mértek. Föflitéhetőleg azért is csupán ennyit, mert a legkényesebb, a part felőli oldala nem a csupasz földön, hanem a földbe vert vörösfenyő oszlopokon nyugszik. A vörösfenyő a bár nedves, de levegőtlen földmélyben nem korhad el, hanem megkövesedik. NéTraktor és exportszoknya Nem tegnap történt, hogy a Pesten született lány és nemesvidi Gerse György összeházasodott. Most, a családi ház építésénél segédkező gyerekek közül a fiú ősszel kezdi a második évet a keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskolában, a nagyobbik lány Csurgón gimnazista ... Pest és a falu, a könnyűipar és a mezőgazdaság a szülők révén „házasságot kötött”. A férj a Lenin tsz műszaki főágazatvezetője, a feleség a Kaposvári Ruhagyár bajomi telepén a meó- csoport vezetője. A hetvenkettőben kapott szolgálati lakást hamarosan föl cserélik a most épülő családi házzal. — A jövő augusztusban lesz húsz éve, hogy műhely- vezetőként kezdtem dolgozni a bajomi Zöld Mező té- eszben. Horváth László volt akkor is az elnök. Két ember dolgozott a műhelyben: egy a hegesztőgépen, egy meg az esztergapadon. Saját traktoraink mellett egy gép- állomási brigád látta el a mezőgazdasági munkákat. A nagyobb javításokat, a főda- rabcseréket is ők végezték el.- Gerse Györgyöt néhány éve kinevezték műszaki főágazat vezetőnek. Járjuk a „birodalom” egy részét, a műhelycsarnokokat. Hol vannak ezek a berendezések azoktól, amelyekkel huszonkét éves korában megismerkedett? — Hozzám tartozik a szövetkezet ipari tevékenysége, ezen belül az építészet, a gépjavítás, -karbantartás, az építészeti és gépberuházás, és mintegy száz dolgozó, akiket hét középvezető irányít. Az új műhely alapterülete 1600 négyzetméter, s a fedett mosóban nagynyomású gőzmosással tisztíthatjuk gépeinket. Korszerű forgá- csológépsoruhk van, s olyan a fölszereltség, hogy hiánycikknek számító alkatrészeket is készíthetünk magunknak, másoknak. Változtak a munka feltételei, javultak a körülmények, de a követelmények is nőttek. Kincset ér a jó szakember, rászolgál a megbecsülésre. Gerse György is érzi a törődést. A lakásépítéshez például tizenöt évre szóló 'kamatmentes kölcsönt kap, s mint mindenki más, aki legalább egy éve dolgozik a téeszben, a szállításhoz fuvarkedvezményt. A férj és a feleség munkahelye nincs messze egymástól. Gerséné tizenhárom éve áthelyezéssel került a pesti gyárból a ruhagyár bajomi telepére. Egy évvel később csoportvezető lett. Amíg nem kapták meg a szolgálati lakást, albérletben laktak; az előtt csak hétvégeken találkoztak. A férj sorolja: négy helyen lakott, amíg beköltözhettek a szolgálati lakásba... — Nem volt könnyű megszökni a falusi körülményeket. Az emberekkel is csak később alakult ki közvetlen kapcsolat — emlékszik Gerséné. — A gyes alkalom volt arra, hogy jobban megismerjem a nagybajomiakat. Miután munkába álltam a ruhagyári telepen, közelebb kerültem hozzájuk. Jól érzem magam itt. Pestre csak nyaranta megyünk, ott töltjük a szabadságunk egy részét. Minden egyéb ide köt. Külföldi bérmunkát végeznek: szoknyákat, nadrágokat varrnak. A meós dolga a gyártásközi ellenőrzés, a késztermék vizsgálata. Felelősségteljes munka, mert a megrendelő igényes. A külföldi piac meglehetősen telítve van könnyűipari termékekkel. Prémiumelvonással jár, ha a meós elnéz valamilyen hibát... Gerséék gyökeret vertek Nagybajomban. Munkahelyet, biztonságot ad nekik a munkahely, és segít a végleges otthon megteremtéséiben. Hemesz Ferenc hány éve, amikor a rakpartot betoninjekciókkal szilárdították, egy megkövesedett vörügfenyő-oszlop ki- csorbítatta azt a fúrófelet, amely a betonon is simán átrágta magát.” Az építkezésen átlag ezer ember dolgozott, 17 évig. Kétszáz kőfaragó több mint félmillió követ faragott az épület díszítésére. Negyvenmillió nagyméretű téglát raktak a falakba. Ragaszkodtak hozzá: a legtöbb építési anyag és minden ott dolgozó ember magyar legyen. A magyar munkáskezek új iparágakat hoztak létre, új szakmákat tanultak. Orszáigházunk kedvéért jött létre Magyar- országon a márványbányászat, s alakult ki a már- ványfelddlgozó ipar. Az egységes nemzeti akarat folytán — bár maga az épület csak 1902-ben készült el —, de Magyarország fennállásának ezredik évfordulóján már megtartották benne a meghatóan ünnepélyes országgyűlést. S még mindig a számok: a Parlament építése idején a világ egyik legnagyobb épülete volt, hossza 268 méter és 32 centiméter. Szélessége — középen — 118 méter 13 centiméter. A kupola teljes magassága, a taronyvégződés a felső rakparti járdától 96 méterre van. Az Országház térfogata 473 ezer köbméter s ebben 50 darab, egyenként ötemeletes lakóház férne el. Nemzetközi hajósivélemény: a Dunán hajózó ember sehol nem kaphat illyen építészeti látványosságot. A tetőkön levő páncélos vitézék, a párkányokon elhelyezett gótikus páviánok és csodalények pQatinahegy- ben végződnek és 96 villámhárítóból álló rendszert képeznek. Grszágjházunk- Európa első teljesen légkondicionált épülete. Mint az avatásikor leírták: „A magyar műszaki tudomány diadala, és mintául szolgálhat a külföldnek.” A valóban bravúros berendezés belül téfen- nyáron állandóan' 20-22 fokos hőmérsékletet biztosít a kéménytelen épülettömbnek. Az összes fűlendő helyiség teljes térfogata 250 ezer köbméter és a berendezés órainként 200 ezer köbméter levegőt cserél ki, tehát majdnem a teljes levegőmennyiséget. Mindezt elsősorban nem légihajtó gépekkel, hanem a levegő-elvezetés igen szellemes, változatos útjaival légmozgást hoztak létre. Például a csillárokból is áramlig a levegő, az ülésterem alatt pedig levegőpihentető aknák vannak. Egyáltalán: a légcsere önműködő és kétirányú. Ha kell hűt, ha kell fűt, a ventillátorok többnyire csak biztonsági tartalékot jelentenek. S ami teljessé teszi a szenzációt: az évszázados rendszer ma is megbízhatóan, hibátlanul működik. Az építészeti és műszaki értékek egy része tehát világviszonylatban is egyedülálló volt. Ha ezekhez a nemigen látható értékekhez hozzá vesszük az Országház szabad szemmel is élvezhető építőművészeti, festészeti, szobrászati, fara- góművészeti, aranymíves értékeit, akkor teljes a magyar Parlament rangja. A benne lévő 160 hőmérő a 20-22 fok közötti hőmérsékletet is egyszerre méri. A kivételes építészeti-műszaki értékekből csak a legérdekesebbeket soroltuk féL Országházunk építésének századik évfordulója alkalmából, építészeti rangjának jelemzéseképpen, már csak egyetlen ritkaságot említünk meg: Európában mindössze tizenkettő van abból a 6 méter magas, 4000 kilós, egytömbű svéd vörösbamia gránitoszlopból, amiből 8 a magyar, 4 az angol parlamentben látható. Földessy Dénes
