Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
1985. augusztus 14., szerda Somogyi Néplap 5 Klasszikusok a képernyőn A világirodalom klasszikusainak egy-egy kiemelkedő alkotása elevenedik meg a közeljövőben a televízió képernyőjén. A következő hetekben kezdik meg, illetve fejezik be Garda Lorca, Lope de Vega, Albert Camus, valamint Jan Otcena- sek egy-egy világhírű művének fölvételeit a tv műhelyeiben. Nem ismeretlen a hazai szíinháaMitoglatók ' körében Federlico Garda Lorca Ber- narda Álba háza című drámaija. A spanyol író 1936- ban írt művében az egyéini boldogságot eltipró társadalmi kötöttségieket és erőszakot bírálja. Az idei színházi szezonban is nagy sikert aratott darabból ezúttal — auigufcszitus végén — Lojkó Lakatos József rendező irányításéival; készül tv-film a televízió IV-es stúdiójában. Az utómunkálatokat /égzik Félix Lope de Vega spanyol író A kertész kutyája című művének feldolgozásán. Az 1613-ban született darab 1962-ben jelent meg magyarúl, s több alkalommal bemutatták már a hazai színpadokon. A műben a grófnő és titkára között feMobban a szerelem, amelynek útjába a kettőjük közötti társadalmi különbség gördít akadályokat. Lengyel György rendező a főib,b szerepeiket Almás! Évára, Csqke Péterre, Mányai Zsuzsáira, Márkus Lászlóra és Tóth Enikőre bízta. Kozák András alakítja a főszerepet Albert Camus: A bukás című darabjának televíziós adaptációjában. Esztergályos Károly legújabb filmjében. A francia író utolsó regénye volt az 1956- ban íródott, ironikus mű. Világszerte nagy sikerrel játszották a mozikban a cseh Jan Otcenasek Romeo. Júlia és a sötétség című alkotásainak filmváltozatát. A megszállt Prágában 1942-ben játszódó művel ezúttal Zsurzs Éva rendezésében ismerkedhetnek meg a tv-né- zők. A szép szerelmi történetben Mácsai Pál, Papp Vera, Pásztor Erzsi. Kun Vilmos formálja meg a jelentősebb szerepeket.. Nem vált be katonának Árnyas udvar, gyep, gyümölcsfák. Az idős pedagógus nyugágyban pihen, távol a Balaton parti „emberisűr űs”, mentőszirénáizós forgalmától. Nyári délután. Csend, nyugalom. Odabent a szobában homályba borultak az öreg bútorok, családi fényképek a lefüggönyzütt ablak mögött. Mondik András siófoki tanár arcát a 93-ik nyálr napja barnítja. Hosszú élet, sok-sok küzdélem, nagyapakorú tanítványok serege... 1957-bem, 63 éves korában vonult nyugalomba. Azóta ez a kis „csönd-sziget” az ő világa, ahol fiával, menyével, unokájával él együtt békességben, szeretetben. Itt keresik fel néha a régi tanítványok is. Most éppen a helybeli dalkör egyik oszlopos tagját, a szép tenor hangjáról nevezetes vízvezeték szerelőt, Lshota Rudolfot találom mélűiette meghitt beszélgetésben. — A leggyakoribb látogatóm ez a fiú — 'mondja András bácsi. — Pedig — fordul a tanítványa felé — nem tartoztál éppen az eminensek közé. .. Sokszor megmostam a fejed, békás... Emlékszel? Mert eszed volt bőven, de nem bírtál megölni a könyv melllett. Inkább a gafflaimbok érdekelték ... Az ötven felé ballagó „fiú” megttletőd ottan hallgatja a hajdani dorgálásra emlléfceztdtő szavakat. Majd így szói: — Ha csak tehetem, eljövök a tanár úrhoz. Nagyon szerétek itt ülni mellette, s miág most is sókat tanulok tőle. Igaz, hogy polgárista Ugyanannak a dolognak színe és visszája. Ragyogó színekbe öltözött házak a Május I. utcában, díszőrséget állnak kétoldalt — titkokat rejtő kapualjakkal és udvarokkal. Ódon szépséget hordozó zcgzugok, emberek életére csukódó ajtók. Házak belső tere, amit megmutatunk a kíváncsi látogatónak. (Fotó: Gyertyás László) Á „rubin" fényében koromban inkább a gaiam- bolkfcaíl foglalkoztam, mint a tananyaggal, ennek ellenére rengeteg értéket kaptam a tainár úritól. Az ő óráin nem lehetett nem oda figyelni. Olyan lelkesen beszélt a magyar irodalomról és a történelemről... Mindenáron adini akart a tanítványainak. Műveltséget és emberséget. Módik András 1893-ban született Ungvárott, s két esztendővel az első világháború kitörése előtt szerzett tanítói oklevelet szülővárosában, s még ez évben megválasztották „mesternek” egy felvidéki falucska katolikus iskolájába. — Bező volt a falu neve — mondja —, egy igazi, isten háta mögötti télepüliés. Amikor megérkeztem a holmimmal, s a lábam csaknem térdig süppedt a sárban* bizony elszontyolodtam kissé. „Hát itt kél nekem ezután élnem, a szépséges Unigvár utáni” Az iskolában ugyancsak siralmas állapot fogadott. Hat osztály, 60 szlovák gyerek, köztük csak egy, aki beszél magyarul. Én magam is szlovák származású vagyok, de a családunk már évszázadokkal ezelőtt eilmagyarosadott, s egy szót nem tudtam szlovákul. Kezdetben annak az egy magyarul beszélő gyereknek a tolmácsolásával tanítottam, de az eredmény nem maradit el. Nyolc évig működtem Bezőn (közben dúlt az első világháború), s ez idő alatt én ott iskolát teremtettem. A gyerekek megtanultak magyarul, én pedig szlovákul... Plébánosom, Szvolboda Ferenc segítségével kerültem Sátoraljaújhelyre 1920-ban. Tovább tanüitam. Magyar-^türténe- lem szakos tanári diplomát szereztem Budapesten. A tanári vizsgán az elnöklő egyetemi tanár felfigyelt a nevemre. „Mondja, jelölt úr, maga nem rokona Moln- di|k Páll piarista tanárnak?” A nagybátyám, feleltem. „Nos, az ön nagybátyja az én kedves tanárom volt a gimnáziumban”, mondta a nagytekintélyű elnök. Én erre mindjárt jobban éreztem magam a „szorítában”. Apám iparom ember volt Ugyan, de a családunkhoz több pedagógus tartozott, köztük az említett nagybái- tyálm is, aki egyébként annak a podolini gimnáziumnak volt egy ideig igazgatója, ahol Krúdy Gyula is diákctekodott. A diploma megvolt, de állást nehezen lehetett abban az időben szerezni. Továbbra is a sátoraljaújhelyi elemiben tanított, s csak 1935-ben jutott a végzettségének megfelelő munkahelyre. óradíjas tanárként. — A salgótarjáni polgáriban kezdtem a szaktárgyaimat tanítani havonta 112 pengőért. Sátoraljaújhelyen pedig helyettesről kellett gondoskodnom. Nos, egy tanítványom éppen akkor végzett a képzőben;, őt fogadtam meg abból a 250 pengőből. amely a tanítói fizetésem vott. Salgótarjánban ismerkedtem meg feleségemmé!, Bogányi Erzsébettel, akiért én azonnal föláldoztam agglegény életemet. 43 éves koromban nősültem, s a fiam 1939-ben született. Bogányi Erzsébet meghalt. De emléke nem halványult az öztvqgységre jutott férj szívében. Fényképei, használati tárgyai mindenütt a szobáiban ... Okleveleit érdemes megnézni. A jelesnél nincs gyengébb érdemjegy egyikben sem. Pedig 3—4 embernek is elegendő diplomát szerzett Bogányi Erzsébet. Mindenek előtt egy szíinkitűnő tanítói oklevelet Győrött, majd Budapesten először matematika—fizika, később tomaltanári oklevelet, végül filozófia—pedagógia szakos diplomát a Pázmány Péter (ma Eötvös) egyetemen, mellyel tanítóképzőben is oktathatott. (Pályája során, főként polgáriban, majd általános iskolában tanított ez a kivételes tehetségű pedagógus.) — Hogy kerültek Siófokra? — Tulajdonképpen véletlenül. A háború elől menekültünk. 1939-ben visszatértünk Ungvárra, onnét két ládáira való halmival Vádra merítünk a feleségem családjához. (A váci házon egyébként emléktábla figyelmezteti az arra járókat, hogy Petőfi Sándor dtt írta az Anyám tyúkja című közismert és közkedvelt versét.) Váeról egy teherautó indult Siófokra ... Feltettük a két ládát, s jöttünk. Azt hittük, a Balaton környékén kevesebb veszély leselkedik majd ránk, mint Vácon. Tévedtünk. Végül Törekiben húztuk meg magunkat, ott ért bennünket a féls zabadu láS. A két láda elveszett. 50 éves koromban újra kezdtem az éliétamet. Az első világháború idején nem vált be katonának. „Unltaugllich”, mondta a sorozó orvos. Már a rubdndipíloimálját is megkapta... Szapudi András Hamlet átigazolt Bogláron Kulka Jánossal lj-feszessége éppen csak lazul: arca — rajta; aiz ezüst csillámokkal — még Apollóé: Euripidész drámáját vezette fel a vörös kápolna előtti térne. Ki kell járkálnia magából a feszültséget, csak utána ülünk le, hogy beszélgethessünk, és bemutassam őt a somogyi színházbarátoknak. Az új évadban a kaposvári Csifcy Gergely Színház művésze leisz a pécsi Hamlet, Kulka János. — önzetlenül jöttem;, nem szerepekért — hárítja el a „gyanúsítást”. — Ügy gondolom, a szerepek osztása n°m az én feladatom. Babarcai László a tavalyelőtti évadban nálunk rendezte Moliére A nők iskolája című vígjátékét, ábban Ho- race-t játszottam. Hívott Kaposvárra. Boldogan jöttem, vállalom a kockázatot. Gyakran láttuk eddig is nézőként a Csáky Gergely Színházban a pécsi társulat vezető művészét. Nagy élményei közé sorolja a (Marat halálát, A szecsuáni jólélek című Brecht-drámát. John Arden Gyöngyélet című darabját, megnézte A vágy villamosát, a Tóm Jonest... — Talán intimpistásko- dásnak érzi a következő kérdést; mentségemre szolgál, hogy sokakat érdekel. Néhány hónapja országos visszhangot keltett egy televíziós portréfilm Kulka professzorról: aki orvosként megmentette azt a volt csendőrt, aki anyja deportálásában tevékenyen részt vett. Van-e köze a profesz- szorhoz? — Az apám. — Következésképpen a színi pályára nem ösztönözte a család ... — Apám színes egyéniség, és a játék sem idegen tűié. Egyébként még Szegeden éltünk, amikor Lend- vay Ferenc—Komor István féle társulatban gyerekként felléptem. A III. Richárd kis hercege voltam; szerepet kaptam Miller Édes fiaim című drámájában. Inspiráló volt a Paál István teremtette egyetemi amatőrszínház is. „A többi néma csönd”, egészen a középiskola befejeztéig. Fogékony vagyok a nyelvekre, azt gondoltam, magyar—angol szakot végzek majd. De a színművészeti főiskolán előbb volt felvételi, s nekem elsőre sikerült, amire „csak úgy” jelentkeztem. Beszél angolul, franciául, németül, oroszul. Az utazás lételeme, szeret autót vezetni a széles sztrádákon; egyáltalán: a mozgás a világa ... Talán azért is nem szerződött előbb Kaposvárra. mert pörgésben volt. Mindent eljátszott a pécsi négy évad alatt. S furcsa véletlen (?), azoknak a szerepeknek egy részét is, amelyeket nálunk Máté Gábor alakított. Egyszerre voltak Hamlet, s Cesar A királyasszony lovagjában, de ,;kergették egymást” Trofi- movként a Cseresznyéslkert- ben, Ambrus deákként A kétfejű fenevadban. Spind- ler Bélával is van azonos szerepe: Horace A nők iskolájában, címszerep A balek című Feydeau-fcomédiá- ban. Ez utóbbi felvétel közvetítésével még adós á Magyar Televízió. — Beszéljen a szerepeiről ! — A (kritikával eddig szerencsém volt — válaszol, hogy értsem: mások beszéljenek róla. Utánanéztem néhány pécsi produkció méltatásálnak. Hamletjéről olvastam: „Kulka alakításának legjava, hogy a rendezés eredményeképp kialakult kényszerű magányt adottsággá változtatja, s így gyakorlatilag, de dialógus hangzik el vagy monológot mond, minden körülmények között önmagához \beszél.” Békés Pál — Rozgonyi Ádám Szegény Lázár című színművének bemutatójakor ezt írták róla: „A legjobban eljátszott szerep ... a nemesé, akit Kulka János alakít. Kulka egyébként visszafogottságával üt el a többiek játékstílusától, s épp ezzel irányítja magára a figyelmet. Egy egész emberi sorsot, összetett jellemet mutat meg.” Leonce is volt Büchner játékában: „Alakításában kiemel egy tendenciát: finoman érzékelteti, hogy Leonce egyre üresebbé. gépiesebbé válik, s fokozatosan beleidomul az udvar panoptikumába.” Az Ördöglovas címszerepéért külön portrécikket közölt róla a Színház című folyóirat, amelyből idézeteinket vettük: „Kulka János úgy játszik operettet, hogy belopja a maga kissé ionescói színezetű, abszurdoid hangját az operettvilág hamis ékszerei közé.” Szerepeinek csak kis hányadát sorol tűk. — Most Bogláron két szerepben is találkozott a kaposvári színházzal. Hogyan sikerült a színi randevú? — Pazarul. Tudtunk együtt gondolkodni, létezni a színpadon. Ascher Tamással is nagyon jól együttdolgoztunk. Hárotm óirát egyfolytában gyakoroltuk |a monológomat az egyik próbán. Ügy határoztam, amikor átszerződtem, hogy mesterségesen nem kedval- tetem meg, magam: a munkától függ minden, jó közérzet, kapcsolat. S ha a munkától- függ minden, a fennmaradó kis rész, az élet minden bizonnyal hasonlóan alakul. Azt szeretném, hogy megadassák nekem: a színház legyen a hivatásom. Leskó László
