Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 190. szám Ára: 1,80 Ft 1985. augusztus 14., szerda Az atomrobbantások moratóriumát támogatja a világ közvéleménye Mihail Gorbacsov válaszai a TASZSZ munkatársának Venni is lehet Somogyi kifli a burgonyák között — Hogyan értékeli a vi- lágközvélemény reagálását az új szovjet kezdeménye­zésre, az atomrobbantások moratóriumára? — A széles közvélemény hangulatából ítélve úgy gondolom, joggal mondha­tom. hogy a Szovjetunió — amely egyoldalúan beszün­tetett minden a tóm robban­tást és felhívta az Egyesült Államokat a lépéshez való csatlakozásra — új kezde­ményezését világszerte he­lyesléssel fogadták. Számos országban, köztük az Egye­sült Államokban neves ál­lamférfiak, politikusok és közéleti személyiségek tá- mogatóan nyilatkozták az atomfegyver kísérletek mo­ratóriumának gondolatáról, kiálltak amellett, 'hogy a többi atom hatalom is köves­se a Szovjetunió példáját. Javaslatunkban konkrét, kézzelfogható intézkedésről van szó, s az emberek az atomfegyverkezési hajsza lelassításának, majd pedig beszüntetésének reményét látják benne. Tudom, hogy kezdemé­nyezésünk nem mindenki­nek tetszett. Nem tetszik azoknak, akik nyugaton ra­gasztódnak a fegyverkezési hajsza fokozásához, azoknak, akik hasznot húznak a fegyverkezésiből, és így nem akarják az atomikísérleték beszüntetését. Azért ellenzik: a morató­riumot. mert nem óhajtják, hogy leálljanalk az atom­fegyver-futószalagok. Ra­gaszkodnak ahhoz az illú­zióhoz, hogy bármi módon katonai föiényre tegyenek szert. Eközben badarságokat terjesztenek a Szovjetunió politikájáról, s arról, hogy miért hirdettünk moratóriu­mot az atomrob bontásokra. Pedig ez a mi részünkről becsületes és nyílt lépés volt. Azért szántuk el ma­gunkat a moratóriumra, mert mélységesen . meg va­gyunk győződve arról, hogy az atomfegyverzet növeke­désének, további kitfejlesz- tesének leállítására gyakor­lati intézkedéseket kell ten­ni. Egyáltalán nem töreked­tünk arra, hogy az ameri­kai kormányt nehéz hely­zetbe hozzuk. Akciónkról levél ben előre értesítettük az Egyesült Államok elnö­két; levelünkben javasol­tuk az amerikai félnek, hogy hasonló módon járjon ©1 ő is. Szeretnénk, ha az ameri­kai vezetés kedvező választ adna felhívásunkra. Washingtoni hivatalos személyeknek a moratóri­umról elhangzó nyilatkoza­taiból az tűnik ki, hogy Wa­shingtonban sajnálatos mó­don inkább azon fáradoz­nak, miként lehetne vala­hogyan kibújni a válasz alól Bizonyára nem téve­dek, amikor azt mondom, hogy világszerte más ma­gatartást várnak, az ameri­kai kormánytól. — Reagan elnök a napokban azt mondta, hogy az Egye­sült Államok azért nem hir­dethet moratóriumot az alomrobbantásokra, mert be kell fejeznie betervezett nukleáris programjait. Azt állította, hogy a Szovjet­unió már befejezte atom­robbantásainak sorozatát és megengedheti magának a lélegzetvételnyi szünetet. Ez igaz? — Az atomrobbantások' egyoldalú beszüntetéséről hozott döntés előtt a szov- ■e‘ vezetés gondosan, beha- tran megvizsgálta ezt a kérdést. Nem volt egyszerű elszánná magunkat. Azért, hogy kimondjuk az egyol­dalú moratóriumot. meg kellett szakítani a kísérle­tek programját, s a prog­ramot nem fejeztük be. Az év folyamán a mora­tórium bejelentéséig a Szovjetunióban gyakorlati­lag ugyanannyi atomrob- hantás történt, mint az Egyesült Államokban. Amennyiben viszont a mostanáig végrehajtott ösz- bies atomkísérletékről be­szélünk, úgy az Egyesült Államokban jóval több volt belőlük, mint a Szovjet­unióban. Ezt a Fehér Ház is nagyon jól tudja. A Szovjetunió az egyolda­lú moratóriumról döntve, nem matematikai mérlege­lésekből indult ki, hanem elvi politikai elképzelések­ből. arra törekedve, hogy előmozdítsa az atomfegy­verkezési hajsza beszünteté­sét, uevanerre buzdítsa az Egyesült Államokat és az atomfegyverrel rendelkező több országot. Célunk nem valamiféle lélegzetvétel a robbantások között, hanem az atomiegyverkísérletek ál­talános és teljes beszünte­tése. Oiyan vélemények is hallhatók, hogy az atom­robbantások moratóriuma nem felel mieg az Egyesült Államok érdekeinek. Már­pedig a moratórium fontos lépés a halált hózó . atom­fegyverek további tökélete­sítésének beszüntetéséhez ve­zető úton. Minél tovább szünetelnek a kísérletiek,, annál gyorsabban avulnak el a felhalmozott fegyve­rek. Végül pedig a morató­rium a lehető legkedvezőbb feltételeket teremti ahhoz, hogy megállapodhassunk az atomkísérletek beszünteté­sében, ahhoiz, hogy további lépést tehessünk az atom­fegyverek általános felszá­molása felé. Felvetődik a kérdés: mi az, ami itt nem felel meg az Egyesült Államok, az ame­rikai nép érdekeinek? Ez az út csak azoknak nem alkal­mas, akik az erőszakra épí­tenek, akik terveket szövö­getnek újabb és újabb atom­fegyverfajták létrehozásá­ra, akik célul tűzték ki a fegyverkezési hajsza kiter­jesztését a világűrre, de mit érnek akkor a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáról tett többszöri washingtoni kijelentések? Az Egyesült Államok az atomfegyverkezésben való lemaradásával próbálja magyarázni, hogy miért nem kívánja az atomkísérletek beszüntetését. Ez csupán ki­búvó. Annak idején is arról beszélt,, hogy „lemaradt” a bombázó repülőgépek, később pedig a rakéták kifejleszté­sében. Ez minden esetben tu­datos megtévesztés volt, s ezt 'később maga Washing­ton is beismerte. Más szó­val, az állítólagos lemaradást rendszerint akkor veszik elő, amjkor a katonai fölény megszerzésére törnek, s egy­általán nem törekednek fegyverzetkorlátozásra. Pe­dig éppen ezek azok a kér­dések, amelyekben a politi­kai vezetésnek nem a szov­jet veszélyt ecsetelő legen­dák alapján, hanem a reális helyzetből kiindulva, a saját biztonság, a nemzetközi biz­tonság érdekeinek szem előtt tartásával kell döntést hoz­nia. — Hogyan látja az ellen­őrzés problémáját az atom­robbantások beszüntetésére tett javaslat összefüggésé­ben? — A nálunk, az Egyesült Államokban és más orszá­gokban meglévő tudomá­nyos-műszaki lehetőségek kellő biztonságot kínálnak ahhoz, hogy még a cseké­lyebb erejű atomrobbantás is észlelhető legyen. Aki az el­lenkezőjét állítja, az is na­gyon jól tudja, hogy így van. Az atomrobbantások be­szüntetésével kapcsolatos egyoldalú lépések önmaguk­ban természetesen nem ve­zetnek az atomiegyverkísér- letek általános és teljes be­szüntetéséhez. Ahhoz, hogy ez a probléma egyszer s mindenkorra megoldódjék, nemzetközi megállapodásra van szükség, a kötelezettsé­geken kívül az ilyen megál­lapodás tartalmazná mind a nemzeti, mind pedig a nem­zetközi ellenőrzés megfelelő rendszerét is. Röviden: mi az atomrobbantások beszün­tetése ’ melfett vagyunk, de ellenezzük, hogy a kísérletek beszüntetésének ellenőrzése helyett megfigyélők jelenlétié­ben folytassák azokat. Mellesleg, az atotilfégy- verkísérletók általános és teljes beszüntetésének prob­lémája egyáltalán nem új keletű. A kérdést néhány évvel ezelőtt részletesen át­tekintették a Szovjetunió, az Egyesült Államoik és Anglia között folyó három­oldalú tárgyalásokon, Eze­ken részletekbe menően megvitatták az ellenőrzés kérdéseit is. A felek sok tekintetben közel álltak a kölcsönös megértéshez. Az Egyesült Ádllamok azonban megszakította a tárgyaláso­kat mégpedig azért, mert a felvázolt korlátozósok za­varták a Pentagon terveit. Többször javasoltuk az Egyesült Államoknak a tár­gyalások felújítását, és most is az atomfegyver k ísérletek teljes beszüntetését sürget­jük. Sokkal könnyebb len­ne tárgyalni és eredménye­Elsőfokú a A Duna árhulláma ked­den a késő déliutátni órák­ban Dunai öldvár térségében tetőzött 570 centiméter kö­rüli vízszinttel. Ennek meg­felelően a magyarországi Duna-szalkasz nagyobb ré­szén már apad a fölyó, s csak Dunai öld vár alatti tér­ségben árad. Dunanemeténél a hétvégi tető zés óta másfél méterrel, Győrnél több mint egy méterrel, Budapestinél pedig a hétfői tetőzés óta 41 centiméterrel csökkent a folyó vízszintje. Az Észak- dunántúli Vízügyi Igazgató­ság az esti órákban a szi­getközi védvonalakon meg­szüntette az elsőfokú árvíz- védelmi készültséget, a ko­máromi, az almásfüzítői, az esztergami védvonalakon pe­dig másodfokúról elsőfokúra mérsékelte. A főváros árvízvédelmi szervezete reggel három he­lyen. majd az esti órákban (19 órakor) a dói-budai 12 kilométeres szakaszon ugyan­csak másodfokúról elsőfokú­ra csökkentette a készültsé­get. így most már sehol sincs másodfokú árvízvédel­mi készültség a Duna ma­gyar szakaszán, s így csupán az elsőfokú megerősített fi­gyelő- és őrszolgálat vigyáz­za a folyót Vénektől a déli országhatárig. Az előrejelzés két elérni olyan körülmé­nyek között, amikor sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült ÁlLamiokban nem folynak atomikísérletek. Az Egyesült Államok azonban nem lakar vissza­térni a tárgyalóasztalhoz. Ez nem jelenthet mást, mint azt, hogy az Egyesült Államok nem óhajtja sem az alomkísérletek beszün­tetését, sem a megbízható ellenőrzési rendszert. Más következtetés nem vonható le. Vannak, alkiifc azt mond­ják, hogy az atomfegyver­kísérletek beszüntetésének kérdését a genfi leszerelési konferencián kell megvizs­gálni. Nos, mi erre ott is készen állunk. Géniben azonban az Egyesült Álla­mok és más nyugati orszá­gok már hossizú ideje sza­botálják az ilyen tárgyalá­sokat. A kérdés tehát nem az, hogy hol vizsgáljuk meg az- atomfegyverkísérletek beszüntetését. A lényeg az, hogy komolyan és haloga­tás nélkül lássunk hozzá a kérdés megvizsgálásához, egyebek között tekintetbe véve a közelgő szovjet— amerikai találkozót is. — Véleménye szerint szá­míthatunk-e arra, hogy vé- gülis kedvező döntés szüle­tik az atomkisérleték kér­désében? — Gondolom, igen. Az Egyesült ÁUIamofenalk a ja1- vaslaiumfckal kapcsolatos je­lenlegi magatartása nem ad ugyan okot a derűlátásra, a reményt mégsem szalad, fel­adni. A következőkre! van szó: túL nagy a Szó etünk) és az Egyesült Álla ok fe­lelősségie aihlhaz, hog. elzár­kózzanak a biztonság lénye­gi kérdéseinek megoldása elől. Amit javaslunk:, az reális lehetőséget kínál, a nukleáris' fegyverkészletek növekedésének leállításá­hoz, ahhoz, hogy végre hozzáláthassunk az atom­fegyverek korlátozásához, és .végsősoran megsemmisí­téséhez. szerint Bajánál csütörtökön, Mohácsnál pedig pénteken 780 centiméter körüli, tehát a vártnál alacsonyabb víz- szinttéll tetőzik a Duna ár­hulláma, s ezért másodfokú készültség elrendelésére nincs szükség. Az árhullám a hét végén elhagyja az országot. A Duna Komárom megyei szakaszán kedden a késő délutáni órákban ismét meg­nyitották a forgalmat az A hazai mezőgazdasági kiállítások történetének leg­rangosabb növónybemu tató­ját láthatják az érdeklődők az augusztus 17-én nyíló 70. OMÉK-on. Nemcsak a szak­emberek, hanem a vásárt vendégek számára is sok érdekességet tartogatnak a rendezők; a növényi ritka­ságok, szaporítóanyagok egy részét a helyszínein árusít­ják. A kiállítás főbejáratának közvetlen közelében a Ve­tőmagtermeltető Vállalat élő bemutatója kilenc különbö­ző gyepÉaj(tát népszerűsít. A számozoltt minták alapján a közeiben meg lehet vásárol­ni a vetőmagkeveréket, kö­zöttük igazi ritkaságokat. A vállalat állandó kirendeltsé­ge holland virághagyma kü­lönlegességeket értékesít a kiskerttulajdonosoknak. Áru­sítják ezenkívül az új paprika- és uborka-fajtákat, amelyek magas hozamukról ismertek; nem egy közöttük külföldön kiállítási díjakat nyert. A dánszentmiklósi termelőszövetkezet egy hek­tárom szaporítja a Kínában őshonos, s újabban Nyugat- Európóíban igen elterjedt gyümölcsöt, a kivit. Magas C-vitamini, továbbá foszfor, kálium és vas tartalmáról ismert ez a gyümölcs, amely, úgy látszik, jól alkalmazko­dik a hazai éghajlathoz; a szaporítóanyag-teílep átvé­szelte a mínusz 25—27 fokos fagyokat. A helyszínen áru­sítják majd a szaporítóanya­got. Vietnamból gumifal várnak a rendezők, és más — de nem megvásárolható — növényi ritkaságok is színe­sítik az OMÉK-(bemutatok anyagát. A kiállítási árudákban a termesztésből időközben ki­szorult humgonyaifiaj tálkái is árusítanak; tudományos ku­tatók újították fel a Gül- babát és a Somogyi kiflit. Szaporítóanyagukat is áru­Esiztergom és Tát közötti nyolc 'kilométeres főúton, amelyet vízátfolyás miatt zártak le. Az útszakasz bur­kolata és töltése megfelelően kiszáradt. Visszavonult a víz Esztergómban a Prímás sziget niagy részéről is. Megkezdték a sportcsarnok alagsorába benyomult víz kiszávattyúzását, és az iszapos hordalék, valamint a homokzsákok elszállítását. sítják, éspedig immár kor­szerűsített .kivitelben”; ezek a korábbinál sokkal jobban ellenállnak a vírusoknak, a növényi betegségeknek. Munkás­fiatalok találkozója Kedden a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség székházában sajtótájékoz­tatón ismertették a második alkalommal megrendezen­dő Munkásfiatalok Országos találkozójának programját. Az idén a találkozót augusztus 29. és szeptem­ber- i. között Győrben tart­ják meg. A munkásfiatalok találko­zó já,nak célja — mint azt Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára elmondta —, hogy fórumot teremtsen az egy­mástól távol élő, a gazda­ság különböző ágaiban dol­gozó fiatalok számára egy­más munkájának jobb megismerésére. A KISZ Központi Bizottságának és Győr-Sopron megyei Bi­zottságának közös rendez­vényére megyénként 80 fia­tal érkezik; a fővárost 100 küldött képviseli, s a résizt- vevökhöz csatlakozik Győr- Sopron megyéből mintegy 8—10 ezer fiatal. A gazda­ság minden terültetéről ér­keznek küldöttek. A színes kulturális és sporteseményekkel kiegé­szített rendezvénysorozat részeként a találkozóra ér­kező ifjúmunkások felkere­sik a megye üzemeit, vita­fórumokon értékelik a KISZ X. kongresszusa ólta eltelt időszakban végzett munkát, s a XI. kongresz- szusra való felkészülés je­gyében kijelölik az ifjú­munkások további feladata­it. A szakmai programok során a küldöttek találkoz­nak a gazdasági élet, az illetékes minisztériumok vezető képviselőivel, akik tájékoztatják a fiatalokat a magy ar néipgiaizdlaság előtt ál­ló időszerű föladatokról, va­lamint a VII. ötéves terv előkészítő munkáiról. A tá­jékoztatót követően az egyes gazdasági ágak képvi­selői szekcióüléseken cseré­lik ki szakmai tapasztalatai­kat. Kamion és egy üres személyvonat ütközött össze Győr és Győrszabadhegy között egy fénysorompónál. készültség a Dunán

Next

/
Thumbnails
Contents