Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

1985. július 10., szerda Somogyi Néplap 5 A Medosz és a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola szervezésében száz—száz kisdiák üdül kéthetes váltásokban a főiskola kollégiumában. Az ország szinte minden megyéjé­ből érkeztek: játszani, fürdeni a Balatonban és ismerkedni Somogy szépségeivel NEMZETKÖZI NÉPTÁNCFESZTIVÁLRA KÉSZÜL SZEGED Önállóság és demokratizmus az iskolában Beszélgetés Gazsó Ferenc miniszterhelyettessel 8‘Sokszínű, vidám forgatag­ban több száz láb dübörög, ropja majd július 19-től 28- ig Szegedena táncot — ma- magyar csárdást, a lengyel mazurkát, a bolgár, a szerb kólót, a román hórát, az orosz gopakot, a német, a görög, a spanyol néptáncot. Több hazai és külföldi népi zenekar húzza a talpaláva- lót a X. nemzetközi szak- szervezeti néptáncfesztivál rendezvényein, a folklóres­teken az újszegedi szabadté­ri színpadon, a vigadóbeli táncházban, a nemzeti na­pokon délutánonként a vá-» ros terein, s a nemzetközi találkozó fénypontjának ígérkező három, Dóm téri gálaesten. A fesztivát a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, a szakszervezetek Csongrád megyei tanácsa, a Csong­rád megyei és a szegedi vá­rosi tanács rendezi. A SZOT Játékos matematika Dienes professzor játékai címmel 6 részes sorozatot készített a Magyar Televízió iskolatelevíziós szerkesztő­sége. Az új átalános iskolai matematikaoktatás! mód­szer egyik világszerte is­mert kidolgozója, a külföl­dön élő, magyar származású Dienes Zoltán látogatása so­rán forgatott sorozatban a gyerekek és a pedagógusok megismerkedhetnek a ne­ves professzor több évtize­des munkásságával, a logikai alapú matematikaoktatás leglényegesebb elemeivel is. Dienes Zoltán számos gon­dolkodásfejlesztő játékot ta­lált ki a gyermekek számá­ra: ezekből mutat be néhá­nyat a televízió a profesz- szor közreműködésével. A sorozatot várhatóan az új tanév elején sugározza majd a televízió, s a tervek szerint az adást követően a Műszaki Könyvkiadó gon­dozásában a játékok rajzos, ilusztrált leírását tartama- zó kiadvány is megjelenik majd. Kábeltévés találkozó Dunaújvárosban A kábeltelevíziós műsor- készítők első országos talál­kozója kezdődött meg ked­den Dunaújvárosban. A há­romnapos eszmecserére, szakmai továbbképzésre fél- százan érkeztek, hogy elő­adásokat hallgassanak a vá­rosi televíziózás helyzetéről, feladatairól, megismerked­jenek egymás munkájával. A kábeltelevíziózás ha­zánkban az elmúlt két évben indult fejlődésnek: jelenleg már 16 városban, 17 helyi tv-súdió működik, újabb húsz településen kezdték meg a műsorok továbbításá­hoz szükséges hálózat kiépí­tését. felkérésére tíz ország nép- táncosai adnak randevút egymásnak a Tisza-parti vá­rosban. Minden alkalommal nagy tömeget vonzanak az újszegedi szabadtéri szín­padra a hazai és a külföldi együttesek bemutatói, ame­lyek egyre rangosabb ren­dezvényeivé válnak a sze­gedi ünnepi hetek prog­ramjának. Számadás is ez a találkozó: a szakszervezeti táncegyüttesek legjobbjai mutatják be a nagyközönség előtt egész évi szorgos mun­kájuk eredményét. Bár a fesztivál nem verseny jelle­gű, az együttesek felkészü­lését egészséges, mértéktartó versengés hatja át, hiszen minden folklóresten a legna­gyobb sikert arató együttes kapja a közönségdíjakat. Szeged büszkén sorolja nyári ünnepnapjai közé a szakszervezeti néptánc- együttesek ma már Európa- hírű seregszemléjét, amely ebben az esztendőben a CIOFF, a Néptáncfesztivá­lok és Folklórszervezetek Nemzetközi Tanácsa rendez­vényeként is szerepel. Tíz napig tíz ország fiataljai a tánc nemzetközi nyelvén, minden szónál ékesebben erősítik a barátság és a test­vériség eszméit. A hazai szakszervezeti néptáncosokat a Csepel, az Építők, a Vadrózsák, a Medosz Kertészeti Egye­tem, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók tánc­Somogyvátron a kupavár­hegyi elvadult dombtetőt 1972-ig akácerdő és szőlőül­tetvény borította. A régé­szek kutatásai során vilá­gossá vált, hogy a földréteg néhány méter mélységben igen értékes leletet rejteget: egy középkori bazilika és kolostor romjait. A magyar történettudo­mányt régóta foglalkoztatja nemzeti történelmünk leg­fontosabb helyednek a fel­kutatása és régészeti feltá­rása. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia a . 60-as évek végén fogadta el a Magyar Királyság ispáni vá­rainak és egyházi központ­jainak a kutatása című té­mát. Az ásatások célpontjai nemzetközi jelentőségű, nemzeti történelmünk ki­emelkedő és teljes egészé­ben feltárható helyszínei. Voltak ugyan fontosabb vá­rai a királyságnak, mint Somogyvár, de nagy részük nem tárható fel. A „Kupa”-várhegy a hely­beliek elgondolása szerint egykor a legendás Koppány vezér székhelye volt. A fel­tételezés nem alaptalan, hi­szen a történelemtudomány is itt gyanítja Koppány vá- rát. A X. századi vár sán­cainak kutatása feleletet ad majd erre. A XI. századtól együttese és a Szeged Tánc- együttes képviseli. A béke és barátság jegyé­ben mutatkoznak be a kö­zönség előtt az idei prog­ram szerint a külföldi együttesek, a nemzeti na­pokat délutánonként a Du­gonics téren és a Móra Fe­renc Múzeum előtt 40—40 perces műsorral. Az új sze­gedi szabadtéri színpadon pedig három alkalommal nagyszabású folklóresteken lépnek föl a fesztiválra ér­kező csoportok. A gálaestek időpontja július 26—27—28, az első előadás egyben az idei Szegedi Szabadtéri Já­tékok nyitánya is lesz. Ez a tény egymagában is jelzi az 1985. évi nemzetközi szak- szervezeti néptáncfesztivál jelentőségét, elismertségét. A táncjátékok témája a kü­lönböző országok tavaszi népszokásaira épül. A szö­veget Nagy László versei alapján a szerkesztő-rendező Novák Ferenc, a zenéjét ifjabb Csoóri Sándor állí­totta össze. A gálaest rende­zőjének miunikiatársai Erdé­lyi Tibor, Foltin Jolán, Stoller Antal és Varga Zol­tán. A fesztivál szegedi ese­ményei mellett a külföldi együttesek arra is szakíta­nak időt, hogy más megyék­be, városokba, községekbe is ellátogassanak, bemutassák egész estét betöltő műsoru­kat. azonban a Kupavárhegy tör­ténete irégészetileg is követ­hető, midőn István fejede­lem a legyőzött Koppány birtokait elkobozta, s az építmény 'királyi vár lett. Ennek a korszaknak az em­lékei között szerepel a te­metőkápolna, melynek ma­radványait már feltárták. A kápolna körül sok sírt tar­talmazó — csáknem ötszázat — világi temetőre bukkan­tak. A mai romterület leg­nagyobb nevezetessége: a hatalmas templom ekkor még nem létezett. A bazilikát I. László ki­rály építtette 1091-ben, hogy elődeihez hasonlóan temiet- kezési helyéül szolgáljon. Felvetődik a kérdés, hogy miért pont ezt a helyet vá­lasztotta az európai törté­nelemben is óriási szerepet játszó magyar uralkodó. A választ a király „családtör­ténete” adja meg, mely sze­rint nagyatyai nagybátyja Koppány volt. E feltétele­zés a forrásokkal összhang­ban van, de természetesen nem vitathatatlan. A hatalmas termetű — krónikák szerint 197 centi­méter magas — lovagkirály jelentőségéhez méltó bazili­kát emeltetett. A hosszten­gelye elérte a hatvan mé­tert, szélessége a huszon­— Az iskolák további fej­lődésének kiemelt feladata a szakmai önállóság megte­remtése és a demokratiz­mus fokozása — mondta oktatási rendszerünk idősze­rű kérdéséről szólva Gazsó Ferenc művelődési minisz­terhelyettes. — QHntósi rendszerünkben még nem alakult ki új mechanizmus. Az iskolák irányítása lé­nyegében ma is az ötvenes években kialakult módon folyik, szigorú, normatív, egyedi az irányítás. Ez a módszer nem juttatja ked­vező helyzetbe az iskolát a szellemi tartalékok feltárá­sában. Az erősen beszabá­lyozott irányítás a szakmai önállóság minimumát sem képes megadni az iskolák­ban. Magán az alaphelyze­teken akarunk változtatni. Intézményes kereteket te­remteni az iskolákból érke­ző ötletek, módszerek felka­rolására. A jövőben a ne­velőtestület joga lesz a tan­terv alkalmazása a helyi körülményekre, a társa­dalmi, környezeti sajátossá­gokra. A pedagógus ezek figyelembevételével úgy épí­ti fel az anyagot, ahogyan jónak látja, úgy „adagolja” a tanulóknak a terhelést, hogy mindegyikük elsajátít­sa a kötelező ismereteket, a kiválóbbak pedig ennél többet. Azt szeretnénk, ha az is­kolai nevelés innovatív erő­vé válna. Kísérletileg pró­bálhassák ki és alkalmaz­hassák saját elképzeléseiket, s a szakmailag megalapo­zott változtatásokat építsék be az oktatott ismeretekbe. — Ki dönti el, hogy szak­mailag megalapozott-e a változtatás? — E célra tudományos ta­nácsot hozott létre a mi­nisztérium, amelyben szak­emberek értékelik és bírál­ják el a javaslatokat. Részt vesznek ebben a munkában az Országos Pedagógiai In­tézet és a megyei pedagó­giai in tézetek is. — Van-e az iskolákban ma elég innovatív erő? — Meggyőződésem, hogy igen. Csak egy példát erre: a fakultációra kiadtunk 19 keretprogramot, amelyek alapján az iskolák 49 féle programot dolgoztak ki saját maguknak. Vagy a közis­mert szentlőrinci kísérlet. Vezetője egy átlagos falusi tantestületben valósította meg ötleteit, s bebizonyoso­dott, hogy a tantestület tag­jai képesek voltak a meg­valósítására, sőt, a maguk el­ütő t, a két méltóságteljes torony pedig negyven mé­ter magas volt. Ekkor a ko­lostor még nem állt. A bazilika felszentelése­kor jelen volt a provence-i Saint Gilles-i apátság fő- apátja is, mivel időközben a templomot a csatolt te­rületekkel I. László a Saint Gilles-i bencés apátságnak ajándékozta azzal a felté­tellel, hogy az királyi ala­pítvány marad, és szerzete­sei csak franciák lehetnek. Ekkor kezdődik a kolostor építése a szokásoktól elté­rően a templom északi ol­dalán, mivel délen valószí­nűleg sáncok zárták a te­ret. Az eredetileg emeletes, vízvezetékekkel ellátott ko­lostor hatvan négyzetméte­res díszudvarán nyolc mé­ter mély ciszterna gyűjtöt­te az esővizet. Mi késztette arra I. Lász­lót, hogy gyönyörű építmé­nyét a franciáknak adomá­nyozza? VII. Gergely pápa és1 a magyar király között feszültséget okozott a pápa ama törekvése, hogy hűbéri felsőbbségét elismertesse. Ennek következtében I. László a francia ellenpápá­hoz pártolt, s hűségének első bizonyítékaként leg­újabb és leghatalmasabb képzeteseivel még gazdagí­tották is a kísérletet. A gimnáziumokban is nagy lehetőség van a kör­nyezeti sajátosságok kiakná­zására. Például olyasmire gondolok, mint ami a sze­gedi Radnóti Miklós gim­náziumban folyik, ahol az egyetem oktatóinak közre­működésével különleges kurzusokat tartanak az ér­deklődőknek, Kihasználják a biológiai központ szellemi potenciálját is. Ilyen lehető­ségek más egyetemi váro­sokban is vannak. — A szakmai önállóság­hoz nagy szakmai tudás is kell. A tudományos ismere­tek gyorsan avulnak el. — Átszervezzük a tovább­képzést, megteremtjük an­nak a feltételeit, hogy éven­te ötezer pedagógus része­süljön benne. (A képzést is megváltoztatjuk, de azhosz- szabb munka lesz.) Az ősz­től az egyetemeken kapnak egyéves továbbképzést a pe­dagógusok. Ebből az időből hat hétre mentesíteni kell őket az iskolai munkától is. A továbbképzésen nem­csak a tudományok legújabb fejlődéséről kapnak képet a tanárok, hanem az alkalma­zás, a tananyagiba építés módját is bemutatják ne­kik. Azaz az ismereteket transzformálva kapják, hogy azok felhasználhatók legye­nek az iskolai munkában. A metodikai újdonságokat is tanítják majd, csakúgy, mint a legújabb technika (számítógép, videó) iskolai alkalmazását. A továbbkép­zés anyaga füzetekben is megjelenik. — Milyen változásokat hoz az iskolákba a demok­ratizmus fejlődése? — A szakmai önállóság természetesen csak akikor ér valamit, ha a nevelőtes­tületnek döntési kompeten­ciákat, hatásköröket adunk. Az oktatási törvény növeli a tantestületek szerepét az iskola irányításában. Az is­kolák szaikma'i munkakö­zösségeinek vezetője, akit a közösség maga választ, óra­kedvezményt kap, de azon kell lennie, hogy gondol­kozzon, miként lehet javí­tani a szakmai munkát. A demokratizálódásnak — ami nem szervezési elv, hanem a működés alapelve — in­tézményesülnie kell. A ne­velő- és a szakmai testüle­ten kívül ezt a célt szolgál­ja az igazgatók meghatáro­zott időre szóló kinevezése. Ez, és az, hogy a kineve­zésben a nevelőtestületnek templomát adományozta a provence-iaknak. Amikor a kolostort el­kezdték építeni, az ispáni vár erődítményei részben már álltak, de ekkor meg­erősítették a vé rfalakajt: há­rom méter széles kő- és téglafallal vették körül az impozáns épületegyüttest. Az 1972-ben dr. Bakay Kornél régész vezetésével kezdett kutatás, melyet el­sősorban a Somogy Megyei Taffács és a megyei múzeu­mi igazgatóság anyagi tá­mogatása tett lehetővé, ed­dig napvilágra hozta az egykor méreteiben is fensé­ges bazilikát, a kolostor te­rületének csaknem 90 száza­lékát, a várfal jelentős ré­szét, valamint a temetőká­polna és a mellette levő- te­mető romjait. Az 1985-ös ásatások az eredeti tervsze­döntő szerepe lesz, lénye­gében a nevelőtestületnek mintegy a „hatáskörébe” helyezi az igazgatót. — Ezek az intézkedések merőben újak, és fokózzák a demokráciát az iskolán belül. De mennyire lesz de­mokratikus „kifelé" az is­kola? — A társadalrni nyilvá­nosságnak, a demokrácia alapfeltételének fóruma az iskolatanács lesz. Ennek nemcsak a szülők a tagjai, hanem gazdasági, társadal­mi szervezetek is. Itt cse­rélhetnek véleményt, ta­pasztalatot a társadalom képviselői, a szülők és a pedagógusok. Esetleg dönté­si joguk is lesz bizonyos kérdésekben. Ebben a demokratikusabb iskolarendszerben komo­lyan kell venni a diákön­kormányzatot is, nemcsak az önkormányzati napra, ha­nem az egész évre. E mo­dellben előfordulhat, hogy a diákönkormányzat véle­ményt mond, melyet az is­kolatanácsban megvitatnak, s ennek nyoma lesz az is­kola irányításában is. — Mit vár mindettől a minisztériumi vezetés? — Szabadabban, demok- ratiikusabban működő isko­lát, ami jobban eleget lesz az iránta támasztott köve­telményeknek, mint a mos­tani, felülről irányított, le­fojtott konfliktusok terhét hordozó oktatási intézmény. — Nem származik-e ab­ból baj, hogy túl nagy lesz a nevelőtestületek szabadsá­ga a tantervek adaptálásá­ban? Nem szűnik-e meg a képzés egysége az iskolák­ban? — Nem. Az egységes kép­zés biztosítható irányelvek­kel, amelyekben meghatá­rozzuk, mi az, amit feltét­lenül miéig kell tanítani. A variabilitás egyrészt abban lesz, hogy nem kötjük meg a pedagógusok kezét az al­kalmazandó módszerben. (Imi tanítani hatféleképpen is lehet, fontos, hogy végülto is valóban megtanuljon írni a tanuló.) Másrészt abban, hogy a törzsanyagon felül sokfélét lehet oktatni. Arra azért ügyelünk, hogy egy- egy önmagában jó módszer ne legyen abszolút mércéje a korszerűségnek. Nem at-' tói lesz korszerű a tanár, ha minden órára egy csomó fel­adatlappal megy be. (Hiszen a nyakra-főre alkalmazott feladatlap például gátolja a verbális készség fejleszté­sét.) Gőz József rint június végén megkez­dődtek. Az idei fő cél a bencés kolostor nyugati fő­bejáratának teljes kiszaba­dítása, a védművek keleti szakaszának kutatása, vala­mint a Kupavárhegy déli oldalárnak régészeti vizsgá­lata. Dr. Bakay Kornél Kun Gabriella restaurátorral és munkatárs..ival a f eltárt fal- maradványokon kívül másfél ezer faragott követ és 135 ezer kisleletet — fegyvert, érmét, kerámiát, ékszert — kutatott, fel. A műemléki tervezést, valamint a kivi­teli terveket nagy gonddiai és hozzáértéssel a kaposvá­ri Somogyterv készíti Sza­bó Tünde vezetésével. A fa­lak állagvédelmié az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség munkáját dicséri. Tamási Rita A Kupavárhegyen dolgoznak a régészek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents