Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-08 / 158. szám
1985. július 8., hétfő Somogyi Néplap 3 Az Országos Szövetkezeti Tanács ülése Egerszegen LOSONCZIPÁL KÖSZÖNTŐ LEVELE Az Országos Szövetkezeti Tanács kibővített ülést tartott szombaton Zalaegerszegen a 63. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából. Részt vett az ülésen Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, valamint Szlame- nicky István, a Szövosz elnöke. Az Országos Szövetkezeti Tanács ülésének résztvevőit Karvalits Ferenc, a Zala megyei pártbizottság első titkária köszöntötte, majd Rév Lajos, az Okisz elnöke, az OSZT soros elnöke szólt a nemzetiközi szövetkezeti nap jelentőségéről, a magyar szövetkezeti mozgalom tevékenységéről. Hangoztatta, hogy a mintegy hárommillió tagot és dolgozót magába foglaló magyar szövetkezeti mozgalom egyetért a hétven ország öt- százmillió szövetkezőjét tömörítő nemzetközi szövetség hamburgi, 28. kongresszusán elfogadott programmal, amely kimondja, hogy a világot érintő nagy kérdések megoldásának alapja a minden nemzet számára biztonságot nyújtó tartós béke megteremtése. A hazai szövetkezeti mozgalomról szólva elmondta, hogy a mezőgazdasági, ip;a>- ri és fogyasztási szövetkezetek a falvakban éis a városokban a gazdasági, társadalmi élet fontos tényezői lettek, s fokozatosan növelték tevékenységüket, a nemzeti jövedelem jelentős hányadát adják. Meghatározó a mezőgazdasági szövetkezetek tevékenysége, amelyek a termelésből 69 százalékkal részesednek. A szövetkezetek részaránya az iparban 17 százalék, a kereskedelmi forgalomnak pedig a 36 százalékát bonyolítják le. A fogyasztási szolgáltatások egynegyedét a szövetkezetek nyújtják, és számottevő szerepet töltenek be. a külkereskedelem árualapjának előállításában. Az utóbbi időben elterjedőben vannak a hagyományos szövetkezetek mellett új típusok is. A kisszövetkezetek száma meghaladja az ötszázat, örvendetesen fejlődnek az ifjúsági szövetkezetek, amelyekből már több mint 400 jött létre. Ezt követően Rév Lajos felolvasta Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából a szövetkezőkhöz intézett köszöntő levelét. A mostani ünnepi ülés illő alkalom rá, hogy Megállapítsuk, szövetkezeteink milyen nagy, fontos és: semmi mással nem helyettesíthető szerepet töltenek be politikai, gazdasági és társadalmi életünkben — hangoztatja a töbhi között levelében az Elnöki Tanács elnöke. — Nincs társadalmi, gazdasági életünknek olyan fontos területe, ágazata, ahol a különböző szövetkezeti formák százezres és milliós tagságuk anyagi és Szellemi erőinek a szocialista szövetkezeti elvek alapján való egyesítésével, összefogásával ne töltenének be fontos és egyre növekvő szerepet. Napjainkban a társadalmi demokratizmus, a gazdasági önállóság fejlesztéseiben, a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítésében is kiemelt feladatok jutnak a szövetkezeteknek, a szövetkezeti szerveiknek, ami tovább növeli politikai, erkölcsi megbecsülésüket társadalmunkban, tekintélyüket a világban és egyre .terebélyesedő nemzetközi kapcsolataikban — hangsúlyozza köszöntő levelében Losonczi Pál. Juhár Zoltán belkereske- delmd miniszter a Miniszter- tanács nevében köszöntötte a szövetkezeti mozgalom képviselőit, majd Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke méltatta a szövetkezeti mozgalomnak a nőpolitikái célkitűzések megvalósításáért kifejtett tevékenységét. Az Országos Szövetkezeti Tanács az ifjúsági szövetkezeti élet fejlesztése érdekében szombati ülésén létrehívta a tanács mellett működő iskolaszövetkezeti .koordinációs bizottságot. A 14 tagú bizottság elnökévé Szilvasán Pált, a Szövosz elnökhelyettesét választották. Somogyiak a pécsi ipari vásáron A pénteken megnyitott 10. Pécsi Ipari Vásár 166 hazai kiállítója között csupán két somogyi cég található. önálló bemutatót rendezett a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát, amely rendszeres résztvevője a baranyai rendezvénynek, s a tevékenységét bemutató vitrinben látható az 1983-as pécsi vásár nagy díja. Az idén ilyen, síkért nem ért el a kombinátodé kiállítása így is elismerést arat. A másik saját standdal rendelkező somogyi cég a Fazekas Háziipari Szövetkezet, amelyről a kiállítás katalógusa szűkszavúan annyit árul el, hogy fazekas nép- művészeti termékeket gyárt. Ennél talán bővebb ismertetést is meg lehetett volna kockáztatni, hátha egy részletesebb szöveg olvastán többen kapnának kedvet rá, hogy megnézzék a fazekasok szép munkáit. Számítógép az eredményesebb gazdálkodásért A vélemények láncszemként kapcsolódnak egymáshoz. Amikor jó két hónappal! ezelőtt a barcsi Vörös Gsiillag tizenhatodik alkalommá! vette át a kiváló szövetkezet címét, ünnepi beszédében Böhm József elnök többek között így fogalmazott az egyik legfoln- tosaíbb soron levő feladatról: „A számítógép alkalmazásával a munka, a vezetői döntések gyorsabbak lesznék, javul a bizonylati és a gazdálkodási fegyelem”. Takács István, a szövetkezet számviteli osztályvezetője Francis Bacon gondolatát idézi: „Szerszámra és segédeszközre szüksége van az értelemnek éppúgy, minit a kézinek”. Meggyőződése, hogy a következő időiszalkhan a szövetkezetben kulcsszerepe leisz a számítógépnek és a számítástechnikának. A véleményék igaza nem kátáégési, jóllehet a célhoz vezető út legelején tartunk. Küllönlböző módokon és formákban Somogy termelőszövetkezetei „írtelgetik” a számítástechnika gyakorlati alkalmazásának előnyeit. Vannak üzemek, ahol elsősorban! aiz állattenyésztési ágazat jövedelmezőségének, a takarmáinygflzdéilkodás ja- vífói'sálhoz kérik a gép segítségét, vannak — és ez a többség —, ahol az ügyvitel korszerűsítése a cél. Az első lépésiek kedvező tanulsága az újalbb lépések megtételét sürgeti. Épp olyan befektetést, beruházást jelent a szellemi segédeszköz beszerzése, mint egy gép megvál- sáiriása, egy állattenyésztési tellep korszerűsítése vagy felépítése. Mivel a fejlesztési lehetőségek korlátozottak, nem könnyű megállapítani a sorrendet. Ez a magyarázata annak, hogy a számítástechnika gyakorlati alkalmazásában az üzemek csak az első lépéseiknél tartanak, és ott kérik a gép segítségét, ahol legszorítóbbak a gondok. Egy olyan élenjáró nagyüzem, mint a barcsi Vörös Csillag Tsz. is, most jutottéi ódáiig, hogy egy hosszúbb időszakot felölelő, három- négy éves program során teljes ügyviteliét számítógépre vigye. Olyan előrelátással hajtják végre ezt a szellemi beruházást, hagy a rendszer alkalmas lesz nyolc-tíz másik nagyüzem ügyvi telének A négy délszláv falu ünnepe Lakácsa határőrközség lett Hegyi Adolf ezredes mielőtt, átnyújtotta volna a ha- tárőriközség cím elnyerését bizönyltó oklevelet, beszédében emlékeztetett arra, hogy eddig százhuszonfcét település érdemelte ki a megtisztelő címet. — A határőrközség cím — mondotta — annak is a jelképe, hogy az itt élő emberek becsülik hazájukat, védik és óvják államhatárainkat; segítik a határőrség nehéz harci tevékenységét. Büszkék lehetnek arra, hogy ezen a határszakaszon sok éve rend van, Dr. Renyősi Lálszló rövid vllátaszábam megköszönte az elismerést, majd Vas Lajos, a lakócsai Dráivamenti Termelőszövetkezet elnöke emlékzászílőt nyújtott át a pécsi kerület parancsnokságának. Az ünnep aJlkaltnából vehette át a Haza Szolgálatéért Érdemérem arany fokozatát dr. Fenyősi László, a bronz fokozatot pedig Vertkovczi László, á termelőszövetkezet üzemi pártbizottságának titkára. Vas Lajosnak a Köz- biztonsági Érem arany fokozatát adományozta a belügyminiszter. A termelőszövetkezet kollektívája menetit kilencen vehették át a kiváló határőr jelvényt, s huszonhármán. oklevelet kapták. Az ünnepség után a helyi iskola diákjai nemzetiségi táncokat adtak élő,, majd a határőrség kutyás és lovas bemutatót tartott. Este bállal fejeződött be a gazdag program. Pénzintézetté alakult az Interinvest (HajtálrőrköziSiég lett Lakó- csia, s az lett a szomszédos Poitony, Szentborbás és Tót- újfalu is. Az erről szóló oklevelét tegnap délután nyújtotta át Hegyi Adolf ezredes, a BM Határőrség országos parancsnokának képviselője dr. Fenyősi Lászlónak, a Lakócsai Községi Közös Tanács elnökének. iZásizflódíszbe öltözött tegnap a határ menti község. Pontban fél háromkor a sportpályán felsorakozott díszszázaú parancsnoka. Harcos Ferenc százados jelentést tett elöljárójának, Lovász József alezredesnek, a pécsi határőrfcerülef parancsnokának, s ezzel megkezdődött az avatóünniepsóg. Az elnökségben foglalt helyét dr. Túri Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Király György, a Barcsi Városi Pártbizottság titkára és dr. Németh Jénő, Barcs tanácselnöke. Elsőként dr. Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára mondott beszédet. — Ma azért jöttünk össze, hogy határ5rközséggé avassuk Laikócsáit. Külön öröm számomra, hogy ez az ünnep horváit és magyar emberek, civilek és katonák munkájának eredménye. Sok, délszlávok állta,1 is lakott településünk nyerte már el a határőrközség címet, aminek azért is nagy jélentősége van, merít az 1966-ban elindult kezdeményezés politikai mozgalommá fejlődött. Ezeknek a településeknek a lakói önként, minden eMenszoiigál- tatás nélkül segítik a határ- őrsiéig munkáját. Eredményeinket hoirvátók és magyarok együtt, egyetértésiben és barátságban értük el. Dr. Mándity Marin anyanyelvién folytatta beszédét: hoirváltull gratulált a llakó- csaiaknak, külön is kiemelve a népek közötti barátság jelentőségét, a két vagy több nyelvűség szerepét. számítógépes feldolgozására is. Nem ez az első olyan kezdeményezése a szövetkezetnék, amely egy fejlesztésnél a saját célokon túl a környék nagyüzemeinek feladataira is gondol. Elegendő utalni az ez évben megalakult agrokémiai társaságra, amikor öt termelőszövetkezet fogott össze a Vörös Csillag kezdeményezésére folyé- konyműttrágya-üzem építésére, a műtrágya és növényvédő szer raktározására, forgalmazására. Ez a bázis mintegy huszonötezer hektárra kiterjedő regionális célokat is szolgálhat majd. A számítástechnikát szintén regionális szellemiben fejleszti a szövetkezét. Ez év tavaszán a Vörös Osillag belépett a Győr-Sop- ron megyei isz-ek mikroszámítógép es társulásába, a Szöiytafortgba. Ennek segítségévéi fejlesztik ki a következő két év során a számító- gépes feldolgozást, szerzik be a szükséges berendezéseikét. V. M. Pénzintézetként folytatja tevékenységét az Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Táhsulás. Az Interdinvesitet 43 külkereskedelmi vállalat, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank 1981-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a külkereskedelemben képződő szabad fejlesztési források egy részének felhasználásával exportfejlesztő vállalkozásokat finanszírozzon. A sikeres tevékenység alapján a tulajdonosok az idén februárban megújították a társulási szerződést. A pénzügyminiszter pedig a közelmúltban 1985. január elsejei hatállyal engedélyezte, hogy a társulás a továbbiakban szakosított pénzintézetként — Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézet néfven — folytassa működését. íA változásokról Iványi György, a hitelintézet igazgatója elmondta: a hagyományas üzletágak mellett számos új tevékenységre is lehetőséget kaptak. Az In- terlnvest kétmilliárdos alaptőkéjéből már eddig is számos exportfejlesztő, gazdaságos importhelyettesítést célzó vállalkozás támogatott. Segített kiegészíteni a külkereskedelem versenyképességét javító beruházások anyagi fedezetét. Mindezek eredményeként 1981 óta mintegy 250 millió dolláros exporttöbbletet, illetv? 20 millió dolláros import- miegtakairítáíst eredményező, fejlesztés finanszírozását kezdte meg. Az eddig befejezett beruházások 50 millió dollárral javították a fcülfce- reSkedéllmi mérleget. A hitelintézet most lehetőséget kapott arra is, hogy bekapcsolódjon az értékpapírok kibocsátásába, eéibeté- telket gyűjtsön, lánuszáRítáls- ból, szolgáltatásból1 származó követeléseket vásároljon, váltókat számítoljon le, vagyonkezelői szolgáltatásokat végezzen, kezességet vállaljon, üzleti tevékenységével összefüggő számlákat vezessen. Arról, hogy a különböző új üzletágak közül melyikben vállalnak jelentősebb szerepet, a hitelintézet tulajdonosai döntenék. Jelenleg éllsősortban a külkereskedelmi vállalatok forgóeszköz-finanszírozásába kívánnak akti'vajbtaan bekapcsolódni, hogy jolhb lehetőséget teremtsenek a magyar termékek külföldi értékesítéséhez, a saját számlás forgatom bővítéséhez a külkereskedelmi vállalatoknál. Részt vésznek vegyes vállalatok szervezésében is. A közelmúltban alakult San- cellai—Hungary Kft. svéd:— magyar vegyes vállalatban a Hungaroltexen kívül a pénzintézet is jelentős tőkét biztosított az induláshoz. A vállalat nagykátaá új üzemében — svéd gépekkel és technológiával — a jövő évben kezdik meg a termelést. A pénzintézet szakemberei több hasonló vállalkozás előkészítésiével is fogMkOiznlalk,
