Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

1985. július 1., hétfő SZEPTEMBERTŐL SZOMBATOKKÉNT Somogyi Néplap _____ 5 A NYUGODT PIHENÉS FELTÉTELEI Gazdag program a nyárra A SZOT Dél-balatani Üdülési Igazgatóság évente csaknem 100 ezer ember­nek nyújt a nyári szezon­ban nyugodt és tartalmas pihenést 45 üdülőjében a Siófok és Fonyód közötti partszakaszom. Dorogi Sándor, a kulturá­lis és szervezési osztály ve­zetője azt mondja: az utób­bi években megváltoztak a beutaltak üdülési szokásai. Nem a kultúrfelelős hagyo­mányos tevékenységét igény­lik, azt, hogy alkalomszerű­en összegyűjtse az érdeklő­dőket egy-egy eseményre, hanem programfüzetet kér­nek, amelyből kiválasztják a leginkább megfelelő szóra­kozást. A kulturális és szer­vezési osztály minden terü­letre kiterjedő programaján­latot dolgoz ki. Ezt a ven­dégek érkezésük napján megkapják. Az elmúlt évek­ben a családos beutalások száma növekedett, így egy­re nagyobb gondot kell for­dítani a gyermekprogramok összeállítására. A csaknem félszáz üdülő —. a negyvenszemélyestől a két és fél ezer személyesig — vendégeinek választását három információs központ segíti Boglárlell'én. Balaton- f öld váron és Siófokon. Az Országos Rendező Iro­dával együttműködve — az OKISZ Labor divatbemuta­tójától számos előadóestig — 160 előadás segíti a beutal­tak aktív pihenését. A Ze­neművészeti Főiskola nö­vendékeinek hangversenye, a hazai és külföldi néptánc­együttesek bemutatója is ér­dekes színfoltja a nyaralás­nak. A Somogy megyei Mo­ziüzemi Vállalat valameny- nyí üdülőben rendszeresen vetít szórakoztató filmeket. A nyár kiemelkedő rendez­vényének a lengyel és az NDK kulturális hét ígérke­zik : képzőművészeti kiál­lításokat, előadásokat, film­vetítéseket és ajándékvásárt rendeznék. Az idősebb, nyugodt és csöndes pihenésre vágyó korosztály részére Siófokon és Balatonföldváron nosztal- giakluboikat. hoztak létre, amelyekben szolid zenei programok szórakoztatják az üdülőket. A szabadidő kulturált eltöltését szolgálja Boglárlellén az automata tekével, sörbárral, tenisz- és egyéb sportpályákkal föl­szerelt Lelle-klub. Egy-egy borúsabb nap közkedvelt kirándulóhelye Keszthely, Hévíz, Igái és Zvrc, de a ha­jókirándulások is népszerű­ek. A SZOT saját hajópark­jának segítségével tieszi le­hetővé a badacsonyi, tiha­nyi túrákat. A romantikát kedvelőknek vitorláshajó is rendelkezésükre áll. A vendégek szívesen töl­tik szabadidejüket a külön­böző sportpályákon, ahol rendszeresek a játékos egyé­ni. csoportos és családos ve­télkedők. A SZOT-üdülőkben 9000 gyerek élvezi az életkori sa­játosságainak megfelelő kul­turális és sportprogramokat. A kéthetes turnusok fiatal résztvevői önállóan döntik el, hogy előadókat hallgat­nak meg. esetleg táncházon, sport- vagy dalversenyen vesznek részt. A körülte­kintő szervezést dicséri, hogy évente egy-két turnusban cukorbeteg és lisztérzékeny gyerekeket is üdültetnek. A tragédiákból okulva az idén minden gyermeküdülőben hivatásos oktatók tanítják úszni a fiatalokat. A külföldi szakszerveze­teikkel együttműködve nya­ranként 5000 vendég érkezik határainkon túliról, Kanadá­tól Ausztráliáig számos gyermek és felnőtt ismeri meg országunkat a gondo­sain és jól válogatott prog­ramok segítségévei. A ba­rátsági estek, a közös művé­szeti csoportok föllépése, a politikai és gazdasági fóru­mok népszerűek. A kulturális és szervezési munkát segíti a Balaton­part. közművelődési intéz­ményeivel és a sportegye­sületekkel kialakított gyü- möldsöző kapcsolat. Mind­ezek eredményeként a nya­ralók szellemi értékekben gazdagabban és kipihanten távozhatnak az itt töltött két hét után. T. R. Véget ért a bábfesztivál A tíz európai ország húsz együttesének részvételével megrendezett VII. nemzet­közi felnőtt bábfesztivál öt­napos programja szombaton a produkciók értékelésével és diplomakiosztással ért véget Pécsen. A felnőtt bábjátszás' egyetlen állandó jellegű, háromévenként megrendezett nemzetközi pódiumán az előadások ta­pasztalatait összegezve töb­bek között megállapították: a felnőtt bábelőadásé v az­zal növelhetik vonzerejüket, ha minél magasabb művé­szi-mesterségbeli tudást, képzőművészeti igényessé­get, gondolati-érzelmi tar­talmat és gazdag művészi eszköztárat vonultatnak fel. 28. — Persze, ha diszkrét dol­gokról van szó. nem muszáj elárulnia. A pincér elvörösödött; pat- tanásaianaik a helyei még- jóbtoan látszottak az arcán. — Tenmésaétesen szerelem­mel kapcsolatos tanácsokat — válaszolta. — Szerettem vol­na valakit visszahódítani. — És sikerült? — Sajnos, nem. Ezen egyáltalán nem cso­dálkoztam. A helyiség kezdett meg­telni vendégekkel. A kurvák már helyet foglaltak a bár­pult körül. Eléggé szakad­taik voltak, s nyilván olcsók is. A zenekar pontosan tíz órakor rázendített egy rock and rollra. Ruth cipőjével verni kezdte a taktust. A korai vendégek azonnal el­foglalták helyüket a parket­ten; vagy hatan riszálták a feneküket a zsebkendőnyi területen. A szám végén Ruth élőredöntötte a fejét, és bá­natosan rámnézett: — Azt hiszem, ma nem fogunk táncolni... — Már miért ne táncol­nánk? — Ne butáskodj, szivi! Két hete gyilkolták meg az unokaihúgomait... A fenébe! Ha Ruth nem figyelmeztet, elkövettem vol­na ezt a baklövést. — Aka­rod, hogy elmenjünk más­hová ? — Hát ami azt illeti, nem ártana... — Oké! — , Intettem a pincémék; a zsebemből elő- haliás,zitam egy tízdollárost. A pincér megállt az asz­talinál. — Ha nem sértem meg magúikat, erre az italra a vendégeim voltak — mond­ta, és kezeit a két üres po­háron pihentette. Aztán kö­rülnézett, és fojtott hangon Alkotótábor a Rinya partján Nyolcadszor nyitotta ki kapuit a nagyatádi gyermek és ifjúsági képzőművészeti alkotótábor. Az idén har­mincnégy kisdiák ismerkedik az egyedi rajz, a sokszorosí­tott grafika, a festészet és a hogy megtanítsuk őket, mi­ként fogjanak hozzá egy-egy tárgy megformáláséhoz. Ha sikerül megszerettetnünk ve­lük a szobrászatét, otthon már maguk is tudnak dol­gozni. szobrászat titkaival. Hogy sokan vannak-e vagy keve­sen a tehetséggondozást szol­gáló atádi táborban? Lettner Sándor festőművész, művé­szeti vezető nem éppen elé­gedett. — A hély és a pénz is megszabja, hogy hány fiatalt tudunk meghívni a tanév vé­gét követő két hétre. Álta­lában negyven diákkal tu­dunk foglalkozni. Vannak közöttük általános iskolások és olyan középiskolások is, akik a tábor eiliső lakói kö­zött voltaik. Gondunk az. hogy sok tehetséges gyerek­hez nem jut el a pályázati felihívás. Pedig az a célunk, hoigy lehetőséget adjunk a legtehetségesebb somogyi fiatalok továbbfejlődéséhez. Az egyedi rajzosokat Or- szágh László, a sokszorosító grafikával foglalkozókat Ti- bol László megyei szakfel­ügyelő, a festőket Takács Zoltán főiskolái adjunktus irányítja. A pécsi Takács Dezső grafikusművész szak­mai fortélyokra oktat és elő­adásokat tart. Az idén elő­ször hét gyerek ismerkedhet a szobrászattal a kaposvári 'Cera Katalin irányításával. — A szobrászat meglehe­tősen nehéz mesterség. Két hét vajon mire elegendő, mit lehet megtanítani? — A gyerekeket rajzaik alapján válogattuk ki. Azt hiszem, a tizenegynéhány nap elegendő az alapvető techni­kák megismertetésére, airra, megszólalt; — Eszembe ju­tott valámi Angélával kap­csolatban ... Egy hónapijai ezelőtt történt. Angéla ér­deklődött Maryiouról... tud­ja, arról a lányról, akit nem sikerült visszahódítanom. Beszámoltam neki az újabb kudarcról, mire csak annyit válaszolt, hoigy semmi vész, tatáin jobb is, hogy így tör­tént. Aztán hozzátette, hogy valószínű, ő sem fog férj­hez menni. Persze, azt hit­tem, csak engem akar vi­gasztalói, hiszen neki mór három éve vőlegénye vált, így aztán nem is tulajdoní­tottam különösebb jelentősé­gét a megjegyzésnek. Aztán a halála előtt néhány nappal szinte szóról szóra megismé­telte'. .. — És maga mit szólt ek­kor? — kérdeztem. — Azt válaszoltam, hogy ugyan, Angela, legalább en­gem ne etessen, mire rám­nézett, és kijelentette, hogy véglegesen döntött. — És ezt miért nem kö­zölte a nyomozókkal? — kérdeztem összeráncolt szem- öldöikkel. — Elmondtam én, uram — nézett rám csodálkozva. Gera Katalin tanítványai lelkesen dolgoznak. De mi lesz velük később? Az isko­lákban nem tanítják a szob- rászatot, főképp olyan helye­ken nem, ahol nincs szakos tanár. De említhetnénk a többi szekció tagjait is, mert vallják be: csak onnan ke­rülhetnek ki tehetséges raj­zosok, ahol egy-egy meg­szállott tanár irányítja mun­kájukat. Leitner Sándorhoz szól hát a kérdés: hogyan tovább ? — Szeptemberre befejező­dik a tanítóképző főiskola rekonstrukciója. Lesz he­lyünk arra, hogy szombaton­ként összehívjuk a megye — Volt itt egy nyomozó, akinek elmondtam, ahogy most maguknak is elmesél­tem. — Hogy nézett ki? A pincér pontos személy- leírást adott Max Harvey- ról. A gyomrom remegni kezdett. — Másokkal nem közölte? — Nem uram. — Annak a Brook had­nagyinak sem? — ö csak egyszer volt itt, de nem kérdezett az semmit se. — Köszönöm, Mr. ... — HartLey. Ben Hartley. — Mr. Hartley, ugye köz­tünk marad ez a beszélge­tés? — Ha úgy gondolja ... — Szeretném úgy gondol­ni. És ha lehet, Brook had­nagyot is mellőzze. Nem akarom megijeszteni, de le­het, hogy aiz életéről van szó. Egy pillanatra megreme- getit, aztán csak ennyit mon­dott: — Megtesz, uram. Fölállítunk, s elindultunk kifelé. (Folytatjuk.) különböző részéin élő tehet­ségeket és foglalkozzunk ve­lük. A táborozás idején készült munkákból kiállítást ren­deztek a Gábor Andor Mű­velődési Központ galériájá­ban. A gyermektárlatot szom­baton délelőtt dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője nyitotta meg. Többek között elmond­ta: volt igény arra, hogy ápoljuk a vizuális kuLtúra iráht fogékony somogyi fia­talok képességeit, látásmód­ját, csírázó, kibontakozó te­hetségét. Nem véletlenül esett a választás Nagyatád­ra. A nemzetközi szobrász- allkotótelep, a város karak­tere tanúsítja, hogy a nagy­atádiak jó szívvel viseltet­nek az esztétikus környezet iránit. Jó mecénások, akik a művészek mellett vendégsze­retettel várják a tehetséges sömoigyi fiatalokat is. Nagy Jenő TESTVÉRVÁROSI KONFERENCIA A Debreceni Akadémiai Bi zottság székhá zában szom­baton megkezdődött a III. magyar—finn testvérvárosi konferencia kétnapos ese­ménysorozata. A rendezők —, a Hazafias Népfront, a Ma­gyar Urbanisztikai Társaság és Debrecen tanácsa — meg- - hívására a magyar városok­kal testvéri kapcsolatokat ápoló tizennyolc finn város, valamint a főváros, Helsinki tanácsi vezetői, továbbá a Finn Városok Szövetsége és a Finn—Magyar Társaság vezetői vesznek részt a ha­gyományos, háromévenként megrendezésre kerülő talál­kozón. Ott vannak Debre­ceniben azoknak a városok­nak a képviselői is, amelyek a közeljövőben lépnek majd hivatalos testvérvárosi kap­csolatba. A konferencia megnyitó­ján dr. Ács István, Debre­cen tanácselnöke, a Magyar Urbanisztikai Tá' saság elnö­ke áttekintett o azt a mint­egy három évi zedes kapcso­latot amely a Pécs és Laihti városók ko. ra elsőként lét­rejött testvérvárosi együtt­működés óta napjainkig tö­retlenül fejlődött. A mozga­lom jelentős eredményekkel járt egymás életének, mun­kájának megismerésében, s a helsinki záróokmány szel­lemében elősegítette a köl­csönös megértésen és bizal­mon alapuló kapcsolatok el­mélyítését. E célok szolgála­tában az elmúlt években bővült a testvérvárosok kul­turális együttműködése, köl­csönösen megismerték a vá­rosigazgatás és városfej Lesz- tés ‘ gyakorlatát, sor került szakemberek cseréjéire, s több területen ösztönzően; ha­tott a mozgalom a gazdasá­gi együttműködésre is. Az idei konferenciát első­sorban a tanácsi munika megismertetésére, a kölcsö­nös tapasztalatcserére for­dítják. Ennek megfelelően a konferencia első előadását Raimo llaskivi, Helsinki fő­polgármestere, a Finn Váro­sok Szövetsége vezetőségé­nek ellnöfce tartotta „A váro­sók és a . városi agglomerá­ciók lakossá gél látási kapcso­lata” címmel1. Az előadó vá­zolta a finn közigazgatás szervezetét, beszámolt a vá­rosok hatásköréről és felada­tairól, a községek együttmű­ködéséről. Ugyancsak a tanácskozás eiliső napján tartott előadást dr. Craveró Róbert, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese „A helyi erőforrá­sok bekapcsolása a városok fejlesztésébe” címmel. Ele­mezte a magyar település- rendszer és zen belül a vá­roshálózat elmúlt 15 évi fej­lődésének főbb sajátosságait, problémáit és tanulságait. Szólt azokról az új vonások­ról; amelyek a városok infra- s trukturátis f e jiesztésónek meggyorsítását szolgálják. Mint kiemelte: a helyi ta­nácsok feladatának és fele­lősségének növekedése min­den bizonnyal ösztönzően hat majd gazdálkodásukra is. A konferencia tegnap be­fejezte munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents